Békés Megyei Hírlap, 2005. május (60. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-13 / 111. szám

NÉPSZABADSÁG LAKÁSKULCS 2005. MÁJUS 13., PÉNTEK 3 Leszálló ágban a lakáspiac A használtak ára csökkenhet, az újak még nem olcsóbbak Használtlakás-felújítás a budapesti Madách téren Kevesebben terveznek lakásvásárlást és -felújítást az idén, mint az elmúlt négy évben bármikor. Az új és a használt lakások piacát egyaránt jel­lemző túlkínálat miatt tovább tart el­adni az ingatlanokat, kivéve a kicsi és a nagyon jó helyen lévő lakásokat. P ár éve már a meghirdetés utá­ni hetekben elkelt az új építé­sű lakások 80-90 százaléka, most a beruházásokat már akkor is elkezdik, ha az ingatlanok csu­pán negyedére-harmadára kötöttek szerződést a leendő vásárlók. A lakás­piac a telítettség jeleit mutatja, a ko­rábbinál jóval tovább tart bármit elad­ni, a vevők óriási kínálatból válogat­hatnak a használt és az új lakások terü­letén egyaránt - szögezte le Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Infor­matikai Intézet igazgatója a társaság első negyedéves Ingatlanbarométeré­nek kiadása alkalmából. A 2001 januárja óta készülő kuta­tásban a négy éve mért 45,2 százalékos mélypont utáni legalacsonyabb ered­mény született: a 2005. január-már­cius közötti időszakban végzett felmé­rés 48 százalékos mutatója 2,8 száza­lékponttal alacsonyabb a három hó­nappal korábbinál. A várakozások ala­kulásátjelző, leszállóágban lévő muta­tó csak azért nem lett még alacsor nyabb, mert az ingatlanforgalmazók és -fejlesztők még optimisták. A lakosság, az önkormányzatok és a vállalkozások viszont nem remélnek jó évet. A legnagyobb mértékben a lakossá­gi várakozás romlott - az Ecostat in­gatlanbarométerének négy évvel ez­előtti, első közzététele óta a magánvá­sárlók körében most mérték a legki­sebb értéket. A kutatók szerint ez az az év, amikor a tavalyi és a tavalyelőtti előre hozott ingatlanvásárlások hatá­sát megérzi a piac. Minden korábbinál kevesebben terveznek vásárlást, épít­kezést vagy felújítást, illetve az ezekhez szükséges hitelfelvételt. A lakásépítők körében kiéleződött verseny a banko­kat még nem érintette meg, a hiteltör­lesztés a családok többsége számára vállalhatatlanul magas terhet jelent. A lakásvásárlást támogató kedvezmé­nyek nem tudják ellensúlyozni a tör­lesztési terheket. Az új lakások piacán is érzékelhető túlkínálat és a hosszabb értékesítési idő elvileg kedvezőbb alkupozícióba hozhatná a vevőket, de a tapasztalatok szerint a beruházók egyelőre nem akarnak engedni az árakból - mondta a kutatást vezető Liskáné Pólya Lenke, az Ecostat munkatársa. Az építtetők más fogásokkal próbálkoznak, például az autókereskedők mintájára beszá­mítják a vásárlók használt lakását, aminek értékesítésével maguk próbál­koznak tovább. A piacot ellepő hasz­A panellakások mellett a nagypolgári, de nem igazán kedvelt környéken lévő lakásokat a legnehezebb eladni. nált lakások generálta remélt többlet- forgalom az, ami a forgalmazókat bi­zakodóvá teszi, ők ugyanis a felmérés szerint jó évet várnak az idén. A túlkí­nálatot és a megnövekedett eladási időt saját bőrükön megtapasztaló ma­gánemberek mindezek ellenére inflá­ció feletti áremelkedésre számítanak. Kivételt a magas közös költségű, kor­szerűtlen, hagyományos építésű, vala­mint a lakótelepi lakások jelentenek, ezeknél általában senki sem vár drágu­lást. Sőt az előrejelzések már második alkalommal szólnak lehetséges áresés­ről e két kategóriát, illetve a rossz he­lyen lévő lakásokat illetően. Az új lakást keresők Budapesten és környékén 270-280 ezer forinttól in­duló négyzetméterárakkal találkoz­nak, a használt fővárosi lakások piacán azonban ennél lényegesen szerényebb árakkal, négyzetméterenként 200-220 ezer forinttal jelentkeznek az eladók. Lakótelepen vásárolni most kedvező áron lehet, a másfél-kétszobás, 45-55 négyzetméteres otthonokhoz 9 millió forint alatt is hozzá lehet jutni. Ingat­lanügynökök szerint a panellakások mellett a nagypolgári, de nem igazán kedvelt környéken lévő lakásokat a legnehezebb eladni. A kínálat többnyire felújítandó in­gatlanokból áll, nem véletlenül, az ala­pos, teljes körű és emiatt méregdrága felújítást a vevők többsége nem értéke­li, inkább maga akarja olcsón megcsi­náltatni. A használt lakást megcélzók közül egyre többen spekulálnak arra, hogy a sok ezer épülő új lakás vásárlói között szép számmal lesznek olyanok, akik a fizetési határidők miatt szorult helyzetbe kerülve áron alul igyekeznek majd továbbadni a vételár jelentős ré­szét képező otthonukat. Ebben lehet is valami, hiszen az új lakások kínálatá­val párhuzamosan nő az eladásra váró használtak tömege is. A tavalyi lakásépítési csúcs hatása az idén is érezhető, de a rengeteg eladó la­kásra a korábbinál szerényebb keresle­tet prognosztizálnak, elsősorban a lakó­parki beruházások területén. A luxus­igényeket kiszolgáló, nagy alapterületű lakások iránt viszont várhatóan nő az érdeklődés, ezeket a hosszú távú befek­tetést tervezők is keresik. A megtakarí­tott tőkével rendelkezők továbbra is a könnyen kiadható, kis alapterületű in­gatlanokat vásárolják, pénzüket ugyan­is jellemzően nem merik értékpapírok­ba fektetni, vagy tőzsdére vinni. Magyarországon kiugróan magas a magántulajdonú, saját lakásban élők aránya - a hazai háztartások mindösz- sze két százaléka él bérelt ingatlanban. A lakásépítési piacot lassan, de bizto­san szorongató túlkínálat rövidesen a bérlakásépítés felé tereli a beruházó­kat, akik nemrég megkapták azt a le­hetőséget, hogy a bérbe adott ingatla­nokat később új lakásként, tehát ked­vezményekkel értékesíthessék. Az iga­zi bérlakáspiac kialakításához azon­ban önkormányzati, illetve állami se­gítségre van szükség - hangzott el. A magyarországi ingatlanpiac egyik legstabilabb területe az építési telkeké. E téren mindig mindenki át­lagon felüli áremelkedést remél - mint kiderül, joggal. A jó helyen lévő, belvárosi telkek már minden város­ban elfogytak, lassan beépül a főváros lakáspiaci vonzáskörzete is, amit a városhatártól legfeljebb 18-38 kilo­méteres körzetben számítanak. To­vábbra is fehér foltként maradnak meg a felújítások, amelyekre sem a la­kosság, sem a vállalkozások nem kap­tak még kedvező hitellehetőséget. Az építőipar kifehérítését célzó kor­mányzati elképzelések hatását egy­előre nem tudták felmérni, nem lehet tudni, hogy a munkaerő, és ezáltal az építkezések mennyivel drágulhatnak. SÁNDOR TÜNDE Garázsba betonozott haszon Folytatás az 1. oldalról Győri László szerint jó lenne, ha mások is követnék példájukat, mert a félelmekkel ellentétben a kötelezővé tett vásárlás kevesebb vevőt vesz el, mint amennyi hasznot kiszív a vállal­kozásból a gazdátlan garázsok tömege. A nagyok, a tőkeerős csoportok bírják türelemmel, vagyis idővel, mert tud­ják, hogy néhány év alatt elfogynak majd a szabad helyek. A vevők egy ré­sze máris türelemjátékba kezdett: arra számit, hogy a bajba került vállalkozó nagy árengedménnyel igyekszik majd szabadulni a garázsoktól. Az Angyalföldi Lakásépítő Rt. nem húzza az időt, rögtön tervezett veszte­séggel dobta piacra a parkolóhelyeket. A 2,4-2,5 méter széles beállóval, a tűz- rendészeti előírásoknak megfelelően megépült helyek önköltsége darabon­ként hárommillió forint körül van, a beállókat viszont 1,5-2,5 millió forin­tért adják. Idén elkészül a társaság két­ezredik lakása, amelyekből háromszáz Félház egy teremgarázsban. Van, ahol < megmaradó autóparkoló származik, 500 millió forint - egyelőre - elmaradt bevétellel. Illy Péter vezérigazgató sze­rint a magasabb árkategóriájú házak­nál nincs probléma, de van olyan pro­jektjük, ahol a vevők 70 százalékának nincs is autója. Őket hogyan kötelez­hetnék garázsvásárlásra? - teszi fel a kérdést. A vevők másik típusát a céges autósok alkotják, akiknek eszükbe sem jut saját zsebből garázst venni. A ki­adásra szánt lakások tulajdonosaitól ugyancsak üresek maradnak a parko­lók, hiszen hiába vennének parkolóhe­nek is örülnének lyet, annak vételárát és fenntartását a lakás bérleti díjában nem tudnák érvé­nyesíteni. A garázsépítés és a házon belüli par­kolóhelyek kialakítása kötelezővé téte­lének szándéka egyértelmű. Autóbeál­lókra hamarosan szükség lesz ott, ahol ma még nincs: a belvárosokban tapasz­talható zsúfoltság idővel a külvárosokat is eléri, az autók száma folyton nő. Illy szerint a megoldás az lehetne, ha a par­kolók egy részét megválthatnák, de a befizetett pénzből valóban nyilvános parkolóházak épülnének - ott segítve a gondokon, ahol keletkeztek. A lakás­építők vészesen csökkenő nyeresége ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a ve­vők megnyeréséért folytatott harcban csábító ajándékként felajánlják az in­gyengarázst. Mint a Balusztrád-cso- port vezére rámutatott: a 15 milliós át­lagáron kínált lakásokhoz felajánlott 1,5 milliós parkoló 10 százalékos áren­gedmény lenne. Ennyit, illetve ennél nagyobb hasznot pedig - legalábbis sa­ját állításuk szerint - az építők már ré­gen nem tudnak elkönyvelni. SÁNDOR TÜNDE Pályázatot írtak ki számítógépes látványtervezésre MTI - Magyarország legnagyobb szá­mítógépes látványtervezési pályázata indult el a napokban, 3D’sign néven. A kezdeményezés célja az, hogy a ma­gyar építészeti és ipari látványterve­zési szakmát nemzetközi szintre emelje. Ennek megfelelően alakítot­ták ki a 9,5 millió forintos összdíjazá­sú pályázat témáit, a nyertesek kivá­lasztásának szempontrendszerét, és ennek figyelmbevételével igyekeznek befolyásolni az elkészült munkák utó­életét is. Az Ycon pályázatának anyagait ne­ves építészekből álló zsűri fogja elbí­rálni. A nemzetközi bírálóbizottság egyik leghíresebb tagja a holland Eric von Egeraat, akinek nevéhez fűződik például a budapesti Felvonulási tér „gyűrött” irodaházának tervezése. A pályaművek beadási határideje 2005. augusztus 29. Az értékelés után a zsűrin kívül a nagyközönség is véle­ményt mondhat majd a művekről az egy hónapig tartó internetes szavazá­son, az ycon.hu honlapon. Ennek nyomán két közönségdíjat is átadnak. Az alkotások utógondozásához hoz­zátartozik az is, hogy az Ycon az idén karácsonyra egy művészeti albumban jelenteti meg a legjobbnak bizonyuló munkákat. | van bank, amely a nehéz időkben is kitart ügyielei m/ HIRDETÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom