Békés Megyei Hírlap, 2005. április (60. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-20 / 91. szám

12 t 2005. ÁPRILIS 20., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KORNYEZETVEDELEM FOLYTASSUK A KÖRNYEZETVÉDELMET! TISZTELT OLVASÓK! A Környezetvédelmi és Víz­ügyi Minisztérium pályázatá­nak nyerteseként, a tárca anya­gi támogatásával idén is meg­nyílt a lehetőség arra, hogy so­rozatot indíthattunk a környe­zetvédelem témakörében. Ily' módon június végéig, minden második szerdán, olvashatók lapunkban érdekes, hasznos információk megyénk környe­zet- és természetvédelméről. Terveink szerint többek között visszatérünk a települések kör­nyezetvédelmi programjára, a térségünkben feszítő probléma, a hulladékkezelés, -feldol­gozás, újrahasznosítás, a sze­lektív hulladékgyűjtés témakö­rére. Megyénknek nagy hát­rányt kell ledolgoznia a szenny­vízelvezetésben, -kezelésben, e körben figyelemmel kísérjük a települések törekvéseit Mind­ezekhez társíthatok a környe­zetvédelmi tárca által elindított „Tiszta Magyarországot” célki­tűzései. Az időszerű környezetvédel­mi témák kiválasztásához ezút­tal is kérjük a szakmai szerve­zetek segítségét, hasonlókép­pen várjuk a „civil környezetba­rátok” jelentkezését. Szeret­nénk felvillantani egy-egy hasz­nos kezdeményezést, a jelzések nyomán rámutatni, hol sebzett a környezetünk, s hol találha­tunk jó példát a gyógyításra, szépítésre. Címünk: Békés Me­gyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A szerkesztő közvetlen e-mail címe: laszloe@ axels.hu. Kérjük, a küldemé­nyekre írják rá: környezetvéde­lem. m(e) m Ötnapos akciót szerveztek A tiszta Dobozért Nemrégiben f v tartották meg A tiszta Dobo­zért akcióL A ív helyi általános ■ kti isko^sok pa~ ■Bt JH pírt és vasat gyűjtöttek. Először az intézmé­nyek környezetében és a liget­ben, másnap az egyéb része­ken folytatták a takarítást A következő alkalommal elszállí­tották a portákról az össze­gyűjtött lakossági hulladékot Doboz tavaly elnyerte „Az or­szág legtisztább települése” cí­met - tájékoztatott szatmári János polgármester, (fm) Tavaszi nagytakarítás a mezgében Az orosházi Kossuth Lajos Közoktatási Intézményben áp­rilis 25-én tavaszi nagytakarí­tást tartanak. Az ökoiskola di­ákjaitól az első három órában az összegyűjtött papírhulladé­kot várják. A délutáni szülői értekezletre érkező apukák, anyukák is vihetnek papírhul­ladékot, esetleg elemeket, amelyeket az iskolai száraz­elemgyűjtőben helyezhetnek el. Az átvétel a sportudvaron történik, valamennyi osztály megkapja az általa gyűjtött hulladék árának 75 százalé­kát Az első helyezett eltölthet 2 éjszakát a gyopárosi gazda­asszonyképzőben. (cs) Padok, fák, virágok Mezőkovácsházán Mezőkovács- háza önkor­mányzata 13,7 millió fo­rintot ,nyprt tavaly a zöld­program ke­retében meghirdetett pályáza­ton, mely a városkép szépíté­sét szolgálja. A támogatásból 50 díszpadot, néhány kerék­pártárolót, szemeteskukát, út­jelző táblát, 187 nagyértékű díszfát, valamint virágokat és két motoros önjáró fűkaszát vásároltak. A zömében öntött­vasból készült utcabútorok kivitelezésükben harmoniku­san illeszkednek egymáshoz, melyeket az orosházi soós Bé­la főkertész tervei alapján he­lyeztek el a közterületeken. A díszfákat ősszel elültették, a rózsatövek és talajtakaró cser­jék kiültetése idén tavasszal fejeződik be. (I) Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: László Erzsébet. Gyilkos szerek, károkozók pénztelenség Elbizonytal A Dél-Tiszántúl természe­ti kincseinek nemzeti parki keretek közötti megőrzése több évtize­des, folyamatosan fejlesz­tett álma a magyar ter­mészetvédelemnek. Csete Ilona A Körös-Maros Nemze­ti Park az ország he- - tedik természetvé­delmi központja­ként működik 1997 óta. Az ide tartozó kardoskúti Fehértó a Dél- Tiszántúl legértékesebb, időszakos vízállású, speciá­lis vízutánpótlású szikes ta va. A fokozottan védett, légveze­tékektől mentes kardoskúti te­rületen találkoztunk dr. Persányi Miklós környezetvé­delmi miniszterrel, aki az ör­ménykúti madárpusztulás után az életben maradt darva- kat meggyűrűzte és szabadon engedte. A kérdés adott volt, hi­szen a környezetvédelmi mi­nisztérium érzékelhetően nagy figyelmet fordít és anyagi áldo­zatokat is hoz a környezetvéde­lem népszerűsítésére a környe­zettudatos gondolkodás érdeké­ben. — Az örménykúti darupusztu­lás milyen következtetésre készteti: véletlen eset volt, vagy a propaganda még min­dig nem elég hatékony? ak a beruházások szereplői Az ország egyik legnagyobb kör­nyezetvédelmi beruházása, a kardoskúti, ökoturisztikai fejlesz­tés dr. Persányi Miklós szívügye. A miniszter legutóbb az életben maradt darvak szabadon engedé­sében vett részt látogatásakor. A miniszter megrökönyödik-Megrökönyödöm, amikor megszokott kirándulóhelyeim magaslatai sündisznókhoz ha­sonlítanak A látképet acél­monstrumok csúfítják Ez eszté­tikai károkozás. A mai helyzet átmeneti. A természetvédelmi te­rületek, ott nem tűrünk el táj­idegen eszközt - mondta a mi­niszter arra, hogy Gyopärosßr- dőn Orosháza acéltorony létesí­tésére adott engedélyt- A médiának óriási szere­pe van abban, hogy az embe­rek tudják, mit szabad és mit nem. Az a szer, amit a határba kiszórtak és a melegvérű élő­lényekre veszélyes, 8 éve be­tiltott Magyarországon. Ezt a szert otthon tárolni sem sza­bad, nemhogy felhasználni! A rendőrségi feljelentés óta van feltételezett elkövető, az ügy­nek lesz folytatása, amiről a nyilvánosságot tájékoztatni kell, hogy hasonló esetek ne történhessenek meg.- Megyénk stratégiai felada­ta a környezetvédelem is. Az ország egyik legszegényebb térségeként a lehetőségek korlátozottak. Az előrelépé­seket (ivóvízminőség-javító program, szennyvízelvezető­rendszer, hulladékgazdálko­dás) pályázati források segí­tik, de ezt a folyamatot lelas­síthatja az önkormányzatok pénztelensége. Ezek szerint az itt élők eleve elmaradott­ságra vannak ítélve?- A már felsorolt projektek­hez, ha sikerül európai uniós forrásokat rendelni, az önkor­mányzatok önrésze meglehe­tősen kicsi. Elvárható tehát, hogy az érintett települések valahogy teremtsék elő a rájuk háruló pénzeket. Igaz, máshol is dilemma ez, a pénztelenség ugyanis elbizonytalanítja a fej­lesztéseket. De nincs más megoldás, mint a helyi részvé­tel - nyilatkozta lapunknak dr. Persányi Miklós. Nem olcsó a szelektív hulladékgyűjtés A nagyszénási képvise­lő-testület a szelektív hul­ladékgyűjtés bevezetése előtt feltérképezi a lakos­sági szokásokat, kérdőívek segítségével tájékozódik. Csete Ilona A szelektív hulladékgyűjtés ma Magyarországon nem kötelező, a hulladékgazdálkodásról szóló törvény viszont lehetőséget ad ennek bevezetésére. A nagyszé- násiak egyeztettek a közszolgál­tatóval, az orosházi Városgaz­dálkodási és Városüzemeltetési Rt.-vei. A cég a gyűjtőszigetes begyűjtést pártolta. S hogy mi­be kerül a program beindítása a nagyszénási önkormányzat­nak? Ki kell alakítania legalább 10 gyűjtőszigetet, az edények beszerzési ára, majd az elszállí­tás költsége sem lesz kevés. Rá­adásul speciális edényzet kell, minél több szigetet szükséges működtetni, mert csak így gaz­daságos a rendszer. Az ürítés speciális gépkocsikkal történik, kétheti rendszerességgel. A megoldás viszont nem biz­tos, hogy indokolt Nagyszéná­son. A másik lehetőség, hogy szigetek helyett jól megközelít­hető, szilárd burkolatú utak mellett helyezzenek el önálló Mi, mennyibe kerül? Egy gyfljtősziget kialakítása:________ _________________50 ezer forint Mű anyag gyűjtőedény:__________ ____________60 ezer forint+áfa Fé medény: ______ ■ _______________43 ezer forint+áfa Eg y Kiszállás díja:_______________ 25 ezer forint+áfa konténereket a település forgal­masabb pontjain. A közszolgál­tató által végzett hulladékanalí­zisből kiderült, hogy kizárólag a műanyag hulladék mennyisé­ge indokolja, hogy érdemes a szelektív gyűjtésre (a papír nem volt számottevő, üveget pedig egyáltalán nem találtak). A képviselő-testület minder­ről és a szelektív hulladékgyűj­tés lényegéről tájékoztatni kí­vánja a nagyszénásiakat, majd feltérképezi a fogyasztói szoká­sokat, hogy van-e létjogosult­sága a rendszer beindításának. f Lelkes faültetők Félmilliárd csatornázásra Ha hígabb a szennyvíz, lustábbak a baktériumok csapadék Ne a csatornába folyjon! Csanádapácán Csanádapácán a lakosság köré­ben korábban meghirdetett kül- és belterületi fásítási akci­óra vevők voltak a helyiek, kü­lönösen a gazdálkodók. Mórocz László polgármester az idén is szeretné, ha minél több facse­mete eresztene gyökeret az ut­cákon, a dűlőutak mentén:- Több mint 10 hektár er­dőnk van, azt gondozzuk, pótol­juk a fákat, és a szeméttelep környékére is ültettünk cseme­téket. Kértünk árajánlatot Bán- kútról, mert onnan szállítjuk Csanádapácára az akác* a szü, a nyár és a kőris csemetéket. Az igények felmérése is ezekben a hetekben zajlik. Tavaly sok fát ültetett el többek között Oláh Béla, Kuliga István, Dupsi Béla, Bohus Ferenc. ■ (cs) Medgyesegyháza önkor­mányzata folytatni sze­retné az 1996-ban meg­kezdett és több lépesben megvalósított szennyvíz- tisztítási és csatornázási programot. Halasi Mária Dél-Békésben a Maros-horda­lékkúpon fekvő települések lét­érdeke, hogy a szennyező forrá­soktól megvédjék a megye nagy részét egészséges ivóvíz­zel ellátó vízbázist. Ennek fon­tos eleme a települések szenny­vízhálózatának kiépítése, me­lyet Medgyesegyháza az elsők között szorgalmazott.- Az elmúlt években megépült és jól működik a szennyvíztisztí­tó telep, a csatornahálózat három üteme. A beruházások jelentős központi forrásokból és a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásaiból, illetve az önkor­mányzat által biztosított önerőből valósultak meg - adta hírül dr. Nagy Béla, Medgyesegyháza pol­gármestere. A csatornahálózat negyedik ütemének, a működő szennyvíz- telep bővítésének tervei elké­szültek és adott a vízjogi létesí­tési engedély. A beruházás össz­költsége 527,3 millió forint, melyből 263,7 milliót a közpon­ti céltámogatásra beadott pályá­zatból szeretnének biztosítani. Emellett igénybe vesznek min­den lehetséges hazai és uniós pályázati forrást Sikeres elbírá­lás esetén a beruházás 2005 vé­gén, 2006 elején megkezdődhet. A program végén Medgyes­egyháza Dél-Békés azon ritka te­lepülések közé tartozhat, ahol beteljesülhet a szennyvízcsator­názás és -tisztítás, ezzel elősegít­ve a környezet- és természetvé­delmi célokat, a vízbázis, az egészséges ivóvíz és a kiváló ter­mőtalaj védelmét.- A továbbiakban arra kell energiánkat fordítani, hogy a községhez tartozó Bánkúton is megtörténjen a szennyvíz tisz­títása. A munkát nehezíti, hogy az itt keletkező szennyvíz mennyisége kicsi, a medgyes- egyházi szennyvíztisztítóba va­ló eljuttatása költséges, műsza­kilag nehezen megoldható fel­adat - emelte ki dr. Nagy Béla. A szennyvizek tisztítását napjainkban a legtöbb tisz­títótelepen baktériumok segítségével oldják meg. Lipták ludit A túl magas fehérjetartalmú szennyvizek időnként sok gondot okoznak, a baktériu­mok teherbíró képessége ugyanis véges. Ám az sem jó, ha túl híg a tisztítandó víz, ilyenkor a baktériumok kevés táplálékhoz jutnak, s előfor­dulhat, hogy leállnak a mun­kával. Ez szerencsére nem gyakori jelenség, mégis előfordulhat olyan településeken, ahol a belvízcsatorna-hálózat nincs kiépítve, s az ingatlantulajdo­nosok nagy része a csapadék­vizet a szennyvízcsatornába vezeti. Békésszentandráson például megfigyelték, hogy a hóolvadás idején voltak olyan napok, amikor az átlagos 400 köbméter helyett 2 ezer köb­méter szennyvíz érkezett a tisztítóba. Ezért is van különös jelentősége a belvízcsatornák kiépítésének, melyet a békés- szentandrásiak is szeretnének az idén megoldani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom