Békés Megyei Hírlap, 2005. március (60. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-01 / 50. szám

2005. MÁRCIUS 1., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KORKÉP A mester és a királykisasszony találkozása Solness Békéscsabán — Avagy: álmodozás és végzet Ibsen drámájában Sorrendben immár a harmadik nagyszerű bemutatót láthatta az ünnepi, 50. évadban a Jókai színház kö­zönsége. Charles Aznavour Éljen az élet! című musi­caljét, majd Csehov Ványa bácsiját követve most a vi­lágirodalom másik klasszikusa, Henrik Ibsen került színre, Solness épító'mester drámájából Merő Béla rendezett emlékezetes előadást Békéscsabán. Niedzielsky Katalin Ha Gogolra igaz, hogy köpenyé­ből bújt elő az egész orosz iro­dalom, akkor Ibsenre is, hogy kabátjából a modern dráma. Annak is persze különös fejeze­te, hiszen a tizenkilencedik század végének kimagasló nor­vég drámaírója a lélektani bon­colás nagymestere, a múlt bű­neinek későbbi elszenvedői iz­gatják leginkább fantáziáját. Henrik Ibsen azt kutatja mély emberismerettel és szenvedél­lyel, hogyan határozza meg a tegnap a mát, miként torzítják bűnös cselekedetek a jelleme­ket, s hogyan lehet a súlyos ke­resztekkel mégis megőrizni az emberi méltóságot és túlélni a múltat. Alakjai sorsuk igazi foglyai, mozgásterük szűk, helyzetük visszafordíthatatlan, kilátástalan. Nagy találmány mégis az a drámaírói szimboli­ka és álmodozás, ami vagy a szépségeszmény vagy az ifjú­ság iránti imádat felmutatásá­val ellenpontozza a megváltoz- tathatatlant. A Solness építőmester figurá­ja is csupa jelkép. Aki épít, az mindenképp álmodozik, ter­vez, a holnapra gondol, a jövő­nek alkot. A tervező és a mester munkájában az is csodálatos, hogy művében az esztétikum és a funkció, vagyis a művészet és a hasznosság ötvöződik. Amikor Halvard Solness esz­ményeihez hűen magas tor­nyot, templomot épített, amely­nek tetejéről Isten közelébe jut­hatott, akkor még szárnyalt és szabadnak érezhette magát. Később, úgy véli, büntetésül — otthona tűzvészben pusztult el, két kisfia meghalt, feleségét megváltoztatta a tragédia - ar­ra kárhoztatott, hogy egyszerű otthonokat teremtsen. A mű­vészember kudarcként éli meg, hogy impozáns műveit nem igényli a környező világ. Solness vesztét végül a múlt, a fiatalság utáni vágyódás okoz­za; az egész darab előrevetíti a szomorú végkifejletet, s tulaj­donképpen már mindegy is, hogy az idősödő mester leszé- dül-e a magasból vagy öngyil­kos lesz, sorsa bevégeztetett. A torony a tökéletességre törek­vést, a magasabb rendű életet, az erkölcsi fölényt jelképezi. Az pedig, hogy Solness saját épü­letének tornyáról zuhan le a mélybe, azt jelenti, hogy nem mások, hanem önmaga hibájá­ért kell megfizetnie. Ibsen műve tehát a jelképek és a meditációk drámája. Min­den megszólaló a múltra, ko­rábbi énjére, egykori cselekede­teire emlékezteti a másikat, aki kénytelen magába szállni, ön­vizsgálatot tartani. S Ibsen a vi­lágirodalom tragikus sorsú asz- szonyait is talán legszebben, legtöbb együttérzéssel és gyön­gédséggel alkotta meg, ebben a darabban is találkozunk három kifinomult érzékkel megkom­ponált, árnyaltan felépített figu­rával; Aline, Hilda és Kaja meg­személyesítése a színpadon biztos nem egyszerű, de annál hálásabb, szebb feladat lehet. Merő Béla rendezése Békés­csabán mértéktartó és tisztelet­tudó a nagy klasszikus szerző­vel szemben. Ugyanakkor a né­ző az előadás egyetlen pillana­tát sem érzi régiesnek, távoli­nak, mert minden szó, meg­nyilvánulás mélyen emberi, közvetlen, hihető és annyira mai, hogy akár modern korok íróitól is származhatna, kortár­sainkról, rólunk is szólhatna. Nem véletlen, hogy a legna­gyobbak mondandóját sosem kell aktualizálni, lefordítani mai nyelvre, hiszen mindaz, ami mélyen emberi, örök érvé­nyű is egyben. Nem a ruhák te­szik, hogy Ibsen szereplőit kö­zeli rokonainknak, ismerőse­inknek érezzük, sokkal inkább álmaik, kudarcaik és gyötrődé­seik. Ebben az előadásban min­den szereplő remek alakítást nyújt. Kínos is lenne, ha más­ként történne, hiszen a kama­radarab lényege a testközelség, a teljes intimitás. Karnyújtás­nyira a nézőtől nem lehet hi­bázni, itt felerősödik minden hamis hang és nem oda illő rezdülés. Solness építőmester alakjában Karczag Ferenc érde­me a sokszínűség, a változatos­ság, amellyel a főszereplő éle­tének ívét felrajzolja, miközben képes hitelessé tenni szárnya­lását és összeomlását. Emberi hangneme és humora teszi még értékesebbé művészi ala­kítását. Tarsoly Krisztina a sze­relmet, az alkotói inspirációt megtestesítő fiatal lány szere­pében telitalálat. Kedves és szeretetre méltó, vagány ka­masz és nőiesen hódító, hatá­sosan hozza pont azt a király­kisasszonyt, akire az öregedő építőmesternek oly nagy szük­sége van, lenne. Kovács Edit a tragikus asszonysorsok hű tol- mácsolója, határozott és ele­gáns. Nem véletlenül az egyet­len a szereplők közül, aki nem hétköznapi öltözetben, hanem valami titokzatos, sejtelmes, gyászos selyemben suhan fel, alá a színen. A kötelesség és a látszat máza alatt gyötrődő nő bonyolult sorsát tárja elénk Aline Solness szerepében. Ke­vesebb lehetőség jut a többi fi­gurának, de mindenki más tra­gikus jellemet villant fel meg­győzően: az öreg Brovik halála küszöbén megalázkodik, csak hogy fia érdekében a Kegyetlen szívű mesternél valamit elér­jen. Jancsik Ferenctől megszok­tuk, hogy kisebb epizódszere­peit is mély emberi átéléssel kelti életre, ezt teszi most is, Halvard Solness építőmester szomorú otthonába a tíz év múltán váratlanul betoppanó Hilda Wangel hozza el a fényt, az örömöt, az álmodozást. (Felvételünkön Karczag Ferenc és Tarsoly Krisztina.) TOVÁBBI FOTÓK INTERNETES OLDALUNK KÉPGALÉRIÁJÁBAN: WWW.BMHIRLAP.HU Új korszak a világirodalomban Ibsen újat teremtett, amikor a polgári dráma és a realista színjátszás jegyeit ötvözte a ti­zenkilencedik század végén. Az irodalom- és a színháztörténet úgy méltatja a nagy norvég drámaírót, költőt, hogy jó ér­zékkel „hasznosította” és fej­lesztette tovább a bulvár és a naturalista színház erényeit, és hatása nyomon követhető a századvég, a századforduló minden jelentős nyugati drá­makísérletén. Olyan világhírű szerzők elődjeként emlegetik, mint Hauptmann, G. B. Shaw, Strindberg, Csehov, Sartre és Arthur Miller. alakítása emlékezetes marad. A feltörekvő, de máris elátko­zott ifjúság képviselője Ragnar Brovik, akit Tege Antal játszik hitelesen. Kara Tünde Kaja Fosli meglehetősen bonyolult figurájából szintén kihozza a maximumot. Hodu József ked­ves, humoros alakítása a má­sik fontos epizódszerep. Az or­vos tulajdonképpen az egyet­len kapocs a külvilág, a kisvá­rosi társadalom felé. A jelme­zekkel Pilinyi Mártának nem sok dolga lehetett. Talán Aline Solnesst kivéve bármelyik sze­replő akár saját öltözékében is felléphetne. A színpadkép már inkább régies, pontosabban a bútorok kicsit kopottak, de „időtlen” polgári darabok. Kör­ben a fekete textília egyrészt kihangsúlyozza az előtte játszó alakokat, másrészt megadja a tragikus alaphangot és előreve­títi a szomorú véget. Ez az Ibsen-bemutató bizto­san beírja magát a Jókai szín­ház történetébe, mint szép, ko­moly darab, s ahhoz méltó, érté­kes, emlékezetes előadás. A bé­késcsabai családi drámák soro­zatot is gazdagítja; a nézők hitét pedig abban erősítheti, hogy ér­demes színházba járni, és nem­csak a könnyed szórakoztatá­sért, hanem a megrázó, elgon­dolkodtató, akár önmagunk elé tükröt tartó előadásokért is. Viharsarki szeszélyes évszakok sztárok Kovács Kati is fellép a Terminálban, a zenés-táncos esten Hagyományteremtő szán­dékkal rendezik meg im­már második alkalommal a Viharsarki szeszélyes évszakok című rendez­vényt a Terminál Hotel­ben Békéscsabán. Beszterczey Judit A zenés-táncos estet március 11-én tartják meg, ahol Ko­vács Kati lép fel sztárvendég­ként. A legelső Viharsarki szeszé­lyes évszakok is bővelkedett a sztárvendégekben: februárban Antal Imre szórakoztatta a nagyérdeműt, majd Koós János és Dékány Sarolta énekelt és társalgott a vendégekkel. Már­cius 11-én a könnyűzene sztár­ja, Kovács Kati lép fel, majd Gerner Csaba és Csomós Lajos kabaréjeleneteket ad elő. A be­lépőjegyek ára is igen kedvező, hiszen mindössze 2950 forin­tért nézheti meg a közönség az estet, sőt a Terminál Hotel ét­termének új étlapjából is bősé­ges ízelítőt kaphatnak. A Vi­harsarki szeszélyes évszakok egész évre sztárvendégeket fo­gad: áprilisban Aradszky Lász­ló érkezik, májusban pedig Ha­rangozó Teri és Böröczki Jó­zsef. A legszervezettebb civil bázis nyugdíjasok A jogsegélyszolgálattól a nőklubon át a népdalkörig Jogsegélyszolgálat, gyógytorna, nőklub, nép­dalkor, olajbányászok programjai, vérnyomás- mérés, karitatív tevé­kenység — és még sorol­hatnák azt a szerteágazó tevékenységi kört, amely az orosházi nyugdíjasház mindennapjait tükrözi. Csete Ilona Havonta ezernél is több idős ember fordul meg a Töhötöm utcai házban, ahol a napok­ban tartott sajtótájékoztatót dr. Násztor Sándor régi-új el­nök.- Öntevékenyen dolgozunk, az ide látogatók életminősé­gén javítunk azzal, hogy prog­ramokat szervezünk részük­re. Az idén is tervezünk Agg­telekre, a Felvidékre négyna­pos túrát, de helyi rendezvé­nyeink is lesznek szép szám­mal. Úgy gondolom, tagsá­gunk Orosháza legszervezet­tebb civil bázisa. Generációnk gondjaira nem minden eset­ben találjuk a megoldást vá­rospolitikai szinten, ennek el­lenére az a feladatunk, hogy az Orosházi Nyugdíjasok Ér­dekvédelmi Egyesületén ke­resztül képviseljük a majd fél­ezer tagunkat - mondta dr. Násztor Sándor. Csodatehén a gyulai biofarmon rekordhozam A tejnek nem csak a mennyisége, a minősége is kiváló Az Omir nevű holstein-fríz tehén a gyu­lai Körös-Maros Biofarm Kft. telepén egy nap alatt összesen 60 liter tejet adott hivatalos mérés szerint. Ez a mennyiség igen ritka. Szőke Margit Omir a 60 literből 3-at az első, 27-et pedig a második fejésnél adott a napokban. A biokö­rülmények között tartott szar­vasmarháknál igen ritka az 50 liter feletti tejhozam. Ennél a tenyésztési módnál kizáró­lag az állatok természetes ge­netikai adottságait, egészsé­ges takarmányozást, az állat­jólétet messzemenően figye­lembe vevő tartási körülmé­nyeket lehet kihasználni és al­kalmazni. A mesterséges ho- zamfokozók és hormonok al­kalmazása nem engedélye­zett A Körös-Maros Biofarm Kft. 550 tehént számláló állo­mányában 34 jószág 40 liter, 82 szarvasmarha 35 liter, 153 pedig több mint 30 liter tejet ad naponta. Omir tehén tejé­nek nemcsak a mennyisége kiváló, hanem a minősége is. Zsírtartalma magas, 5,68 szá­zalékos, fehérjetartalma pedig 3,17 százalékos, ami jónak számít. i t k k I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom