Békés Megyei Hírlap, 2005. március (60. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-08 / 56. szám

2005. MÁRCIUS 8., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Régi fényére vár Gyulán az egykori katolikus bérház rekonstrukció Az egyházközség visszakapta a patinás épületet A patinás épületet Göndöcs Benedek gyulai apátplébános építtette és Scher Konrád gyulai építész tervezte. A földszinten, a mai Harruckern, akkori nevén Templom téri részen az idők folyamán volt cukrászda, női—férfi fodrászat, kalaposüzlet, rőfös kereskedés, órás és ékszerész, női divatterem, szabóság, hentesüzlet, fűszer­bolt, kerékpár- és villamossági üzlet. Egész héten demonstráció A számítások szerint százmillió forintba kerül Gyulán, a Petőfi téren a volt postaépület felújítá­sa. Az egykori katolikus bérházat két éve kapta újra tulajdonába a Gyulai Római Katolikus Egyház- község. Az engedélyes terv birtokában hamaro­san megkezdődik a re­konstrukció. Szőke Margit A posta kiköltözése után elő­ször birtokba, majd tulajdonba kapta az államtól az egykori ka­tolikus bérházat a Gyulai Ró­mai Katolikus Egyházközség. Az épületet Iskolai célokra igé­nyelték vissza. A Petőfi tér meghatározó létesítményének emeletén kollégiumot és szol­gálati lakást alakítanak ki. Ide | szeretnék költöztetni az Apor | téri Szent Anna Kollégiumot, | helyén pedig egyházi működte- I tésű idősek otthonát létrehozni. 1 u. Az Apor téren már megvásárol- 0 ták a kollégiummal szomszé­dos épület több mint felét e cél­ból. Egyelőre 50-60 személy elhelyezésére gondoltak, de a pályázati lehetőségek révén fel­merült, hogy az udvaron új szárnyat emelhetnének, sőt te­tőteret alakíthatnának ki a meglévő épületben. Ezzel akár száz személy otthona is lehetne majd az Apor téri ingatlan. Len­ne igény, már mintegy 15-en je­lezték - anélkül, hogy meghir­dették volna -, ha elkészül az otthon, szeretnének itt élni. a költöznie innen KOVÁCS JÓZSEF kanonok, a Gyulai Római Kato­likus Egyházközség plébánosa. Első ütemben a Petőfi téri épület földszintjét alakítják át. A szárazkapu marad, bejárni az udvaron át lehet majd. A Petőfi téri részen katolikus kultúrházat alakítanak ki. A közel kétszáz személyes nagy­termet három részre lehet majd bontani mobil falakkal. A Harruckern tér felőli oldalá­ról nyílik és a Petőfi térre néz majd az egyházközségi múze­um. Az egyik teremben a je­lenleg az Apor téren található Mária Kegy- és Emléktárgy Múzeum válogatott anyaga kap helyet, a másikban Apor Vilmos emlékszoba lesz, a harmadikban pedig egyház­Gyulán, az Eszperantó téren 2000. október 22-én avatták az új postaépületet. A Petőfi téri emeletes ház alap­kövét 1892. szeptember 9-én tették le és 1893. augusztus 29-én vette át az építtető egy­háztanács. Nagyrészt 1893. ok­tóber elsején már bérbeadták. Az egyháztanács úgy döntött, községi muzeális értékeket ál­lítanak ki, például kelyheket, zászlókat. A Harruckern tér felőli oldalon lesz a Magyar Máltai Szeretetszolgálat gyu­lai csoportjának irodája, ahol adományokat is osztanak. Az egyházközséghez tartozó szer­vezet jelenleg a Kossuth utcai Szív-házban működik. Emel­lett a Harruckern téri oldalon három, bérelhető irodahelyi­az épület bérbeadása a hitköz­ség vallásos nevelési céljait hi­vatottfedezni. 1950-ben álla­mosították, a Magyar Posta használati jogot kapott az in­gatlanra. A rendszerváltás után a Római Katolikus Egy­ház bejelentette igényét, az ál­lam pedig kötelezettséget vál­lalt visszaadására. séget is kialakítanak. A belső udvaron az egyházi tulajdon­ban álló Gyula Televízió ter­mei kapnak helyet. A kultúr- ház és az említett négy iroda- helyiség még ebben az évben elkészül. A földszint teljes felújítását egyházközségi ingatlanok el­adásából fedezik. Németvá­rosban vannak építési telke­ik, ezek értékesítéséből és a volt Kisboldogasszony temető területének eladásából te­remtik elő a szükséges össze­get. Az emelet vonatkozásá­ban - amely kollégium lesz és iskolai célokat szolgál - a Szeged-csanádi Egyházme­gye püspökségével együtt fe­dezik a költségeket, amint az idősek otthonának kialakítá­sáét is. Ez a két beruházás az elkövetkező évek feladata lesz - tudtuk meg Kovács Jó­zseftől. Békés megye négy pontján ter­veznek a hét hátralévő részére agrárdemonstrációt a békési gazdák - mondta tegnap la­punknak Kozsuch Mihály, a Magyar Gazdakörök és Gazda­szövetkezetek Országos Szövet­ségének megyei alelnöke. Tegnap a megyében két helyen demonstráltak: Gyulán, a határát­kelőtől 1 kilométerre, a 44-es úton hozzávetőleg 60 traktor és 100 gazda, illetve Békés mellett a 47-es Végre kimozdult holtpont­járól Békés és Bihar megye kapcsolata. Az együttmű­ködés új korszakának nyi­tányát Varga Zoltán, a me­gyegyűlés elnöke minde­nekelőtt azért tartja fontos­nak, mert az észak-békési térség és Bihar rengeteg szállal kötődik egymáshoz. László Erzsébet A nagyváradi, február 28-ai ta­lálkozó értékelését a tegnapi megyeházi sajtótájékoztatón Varga Zoltán azzal folytatta: Ro­mánia közelgő európai uniós csatlakozásával felértékelődik a két térség kapcsolata, ezt a vendéglátó Bihar Megyei Ta­nács elnöke, Kiss Sándor is megerősítette. Segít a folyamat* ban a földrajzi közelség - Bé­késcsabáról egy óra alatt lehet eljutni Nagyváradra -, a gazda­ság fejlődésében pedig meg kell találni a közös irányokat.- A bihari tanácselnökkel egyeztettük a fejlesztési elkép­zeléseket - folytatta Varga Zol­tán. - Több kezdeményezés tő­lünk indult korábban, egyebek mellett a határnyitás, és szorgal­mazzuk a Körösnagyharsány- nál húzódó vasútvonal felélesz­tését, nem csak a hiányzó 1,5 ki­Elnök az RMDSZ színeiben Békés és Bihar megyének ed­dig nem alakult ki kapcsolata elnöki szinten. Kiss Sándor, aki a közelmúltban az RMDSZ színeiben nyerte el az elnöki tisztet, élénk érdekl& Békéscsaba felőli szakaszán szin­tén körülbelül 60 járművel zárta le az út egyik sávját a Magosz. Mától a megye négy pontján folytatódik a demonstráció: Békésen a már említett helyen, Gyoma és Endrőd között várhatóan 50 traktor áll ki az útra, Szeghalmon a 47-es út Bé­késcsaba felőli részére 50-60 jár­művet várnak. Szarvas és Békésszentandrás között 40-50 körüli traktorral demonstrálnak a gazdák az utakon, (fin) lométernyi szakasz pótlását, ha­nem az egész pálya használha­tóvá tételét, korszerűsítését. Az elnök rámutatott, a hosz- szú távú fejlesztéseket úgy cél­szerű meghatározni, hogy Ro­mánia EU-tagságával egy idő után a határok jelentősége meg­szűnik. A szomszéd állam csat­lakozása belátható időn belül ha­tárlebontást is jelent, így teljesen más gazdasági környezetben ta­láljuk majd magunkat. Ezért fon­tos, hogy a közutak, vasutak nor­málisan működjenek. Lapunk kérdésére Varga Zol­tán elmondta, Kiss Sándorral át­tekintették a térségben igénybe vehető uniós források nyújtotta lehetőségeket. Szóba került, hogy a békéscsabai repülőtér fej­lesztéséhez a megye igyekszik forráshoz jutni az Interreg- pályázaton (a romániai oldalon a közös fejlesztéseket a PHARE tá­mogatja), és akár egy közös mar­ketingterv is készülhetne Nagy­várad és Arad közreműködésé­vel. Aradon, mint ismert, nagy tömegű áruszállítást bonyolít a repülőtér, a fejlesztések után pe­dig egymás tartalék-repülőterei is lehetnének. A jövőben előtér­be kerülnek az ilyen típusú köz­lekedési lehetőségek, Nyugat- Európában pedig már megszo­kott, hogy 100-150 kilométeren­ként üzemelnek kis repülőterek. dést mutat a kapcsolatok meg­erősítésében megyénkkel an­nak ellenére, hogy a legszoro­sabb együttműködést Hajdú- Biharral alakította ki a romá­niai Bihar megye. Vallásos nevelési célokért építették Felértékelődik Békés és Bihar megye kapcsolata határlebontás „Más gazdasági környezetben találjuk magunkat” Új elnök A Kötegyáni Vadásztársaság kö­zelmúltban megrendezett tisztújí­tó közgyűlésén a megjelent, sza­vazati joggal bírá tagok 19:10 arányban Hajdú Jánost választot­ták a korábbi elnök, Nagy István helyére. A társaság titkára újabb öt évre Pallag Lajos, az elkövetke­ző ciklusban a vadászmesteri tisztséget Nemes János látja el, Sarkadi Dánielt váltotta. Szőke Imre gazdaságvezető újabb öt esz­tendőre bizalmat kapott, Dobi Im­re környezetvédelmi felelőst Buj­dosó Sándor követi a tisztségben. —Az újonnan létrejött intéző- bizottság két feladatot tart ki­emelkedően fontosnak: az eredményes vadgazdálkodást, ezenkívül szeretnénk az eddi­gieknél szorosabbra fűzni kap­csolatainkat a kötegyáni, illet­ve a sarkad! földtulajdonosok­kal - mondta Hajdú János, (b) Kiss Gabriella (képünkön balról) egyedüli Békés megyei lakosként indult az országos versenyen. A magyar- bánhegyesi lány a Kés Károly Szakképző Iskola tanulója. Versenyben a kozmetikusok Az Oktatási Minisztérium megbízásából, a Nemzeti Szakképzési Intézet szer­vezésében és a Kós Károly Szakképző Iskola rendezé­sében tegnap kezdődött Békéscsabán a Szakma Kiváló Tanulója verseny országos döntője, kozmeti­kus tanulók részére. Mogyorósi Krisztina A versenyt tizenkettedik alka­lommal rendezte meg a Kós Kár­oly Szakképző Iskola, melyre idén is szép számmal érkeztek az ország minden tájáról a tehet­séges kozmetikustanulók. A gyakorlati verseny helyszínén, a békéscsabai Mester Klubban Tuskáné Papp Erzsébet, a békés­csabai polgármesteri hivatal ok­tatási, közművelődési és sport­irodájának vezetője a megnyitón elmondta: - Nemes és szép ha­gyományai vannak Békéscsa­bán a szépségiparnak és a koz­metikusképzésnek. A szépség ősidőktől fogva szerepet játszik az emberek mindennapi életé­ben, erre bizonyítékul szolgál­nak a világ minden táján, az ása­tások során talált emlékek. - So­kat változott, fejlődött az elmúlt években a kozmetikus szakma, mai képviselőinek már jóval na­gyobb tudással kell rendelkezni­ük, mint elődeiknek, komolyabb kihívások előtt állnak. A szóbeli versenyre, az ünne­pélyes eredményhirdetésre és a díjak átadására ma gyülekez­nek a résztvevők a rendezvény helyszínén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom