Békés Megyei Hírlap, 2005. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-01 / 26. szám

2005. FEBRUÁR 1., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Pályázati pénzzel kiegészítve a város több mint százmillió forintot fordított a várbeli látnivalók felépítésére . CORVIN JANOS MÚZEUM: EGYSÉGBEN A GYULAI KIALUIOHELYEK Gyulán január elsejétől önálló múzeumi szerve­zet jött létre, a Corvin Já­nos Múzeum. Idetartozik az Erkel Ferenc Emlék­ház, a Ladics-ház, a Kohán Képtár, a városi képtár, a Dürer-terem, a Lajos Ferenc Grafikai Gyűjtemény, a Német Nemzetiségi Gyűjtemény. A vár és az Erkel Ferenc Emlékház tulajdonosa a magyar állam, a többi in­tézményé a gyulai önkor­mányzat. Az Erkel Ferenc Múzeum a megyei önkor­mányzat múzeumigazga­tóságának fenntartásá­ban maradt. Szőke Margit A korábbi gyulai múzeum, gyűjteményeivel együtt, 1962- ben a megyei tanács kezelésébe került, akkor jött létre a megyei múzeumi szervezet, a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósá­ga. A rendszerváltozást követő­en, 1990-ben a gyulai önkor­mányzat visszavette ingatlanja­it és gyűjteményeit azzal a cél­lal, hogy létrehoz egy kiállítási igazgatóságot, amely azonban továbbra is a megyei múzeumi szervezet keretein belül marad, így az Erkel-múzeum kereté­ben maradt volna az Erkel-em- lékház, a Dürer-terem és a mú­zeumi irodaépület, a többi egy­séget a gyulai igazgatóság mű­ködtetésében képzelték el. Ez az állapot 1993-ig maradt fenn, akkor a városi önkormányzat ismét visszaadta a megyei ön- kormányzatnak minden kiállí­tóhelyét. Ezután, 2001 január­jában indult el az a folyamat, mellyel a város ismét visszavet­te a kiállítóhelyeit, azokat is, amelyek korábban a megye tu­lajdonában álltak. A folyamat 2004-ben jutott el odáig, hogy önálló múzeumi egységgé szer­veződtek a gyulai kiállítóhe­lyek. Ez magában foglalja a most létesülő vármúzeumot, a Dürer-termet, a Ladics-házat, a A gyulai várban lévő múzeum mindig Is az ország leglátogatottabb gyűjteményeinek egyike volt Az idén elkészül a felújított várban és remélhető­leg Ismét kiemelkedő szerepe lesz a hazai múzeumi kiállítóhelyek között. Kohán Képtárat, az Erkel-em- lékházat, a Lajos Ferenc Grafi­kai Gyűjteményt, a városi kép­tárat és a Német Nemzetiségi Gyűjteményt - szólt a bonyo­lult előzményekről Szabó Jenő alpolgármester. — A város pályázati pénzzel kiegészítve nagy összeget, több mint százmillió forintot fordí­tott a vármúzeum, a várbeli ki­állítóhely kialakítására, felépí­tésére - folytatta az alpolgár­mester. - A várbeli kiállítás ko­rábban is az ország egyik leglá­togatottabb múzeumi gyűjte­ménye volt, most is abban re­ménykedünk, hogy az első négy-öt legtöbbeket vonzó hely egyike lesz. Ebből jelentős be­vételre is számít a város. Olyan bevételre tehetünk szert, mely­ből a kevésbé látogatott kiállító­helyeket is fenntarthatjuk. Az idegenforgalmi kínálatban a gyógyászat, a vendéglátás mel­lett kulturális programot is sze­retnénk nyújtani. Tavaly az önkormányzat 33,2 millió forintot költött a gyulai múzeumokra, míg a megyei múzeumigazgatási keretek kö­zött működtek. Most az új mú­zeumi szervezet kialakítása mi­att további 30-35 millió forint­ra lesz szükség az idén, azon­ban ebben az évben már jelen­tős bevételt is terveznek. A mú­zeumok nem kerülhetnek töb­be, mint eddig - jelentette ki Szabó Jenő. A gyulai Corvin János Múze­um január elsejétől létrejött, szervezetét felépítette. A Cor­vin múzeumnak a Kossuth ut­ca 19. szám alatti épületben ala­kítottak ki irodákat, nyártól a teljes épület a rendelkezésükre áll. A Corvin János Múzeum élére dr. Havassy Pétert, az Er­kel Ferenc Múzeum eddigi igazgatóját nevezték ki. Az Er­kel Ferenc Múzeumot megbí­zott igazgató irányítja Nagyné Martyin Emília néprajzkutató személyében, aki eddig is a múzeum munkatársa volt. A január 24-ei képviselő-tes­tületi ülésen szó volt a megyei és a városi önkormányzat kö­zött kötendő megállapodásról. A megye és a város vezetői feb­ruár 3-ai találkozójukon tekin­tik át 2005 közös feladatait, ré­szeként a múzeumügyet — mondta a képviselő-testületi ülés után Juhász János alpol­gármester. Rendezniük kell például a Dürer-terem sorsát a környező területtel, a múzeum- épülettel, mindezt társasházzá alakítanák. A Dürer-terem a vá­rosé, a telek a megyei önkor­mányzaté. Különleges az Erkel Ferenc Emlékház helyzete is, hiszen az épület állami tulaj­don, a kezelő a városi önkor­mányzat, a gyűjtemény tulajdo­nosa pedig a megyei önkor­mányzat. Az Erkel Ferenc Mú­zeumot ezentúl kizárólag a me­gyei önkormányzat tartja fenn. Az Erkel Ferenc Múzeum 1962 előtt leltározott gyűjtemé­nyének esetleges megosztására a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a helyi és a me­gyei múzeumi szakemberek vé­leményének egyeztetése után legkésőbb február 28-áig a fe­lek visszatérnek - áll a megyei és a városi önkormányzat kö­zött kötendő megállapodás-ter­vezetben. Amennyiben a gyűj­teményeket nem lehet megosz­tani, azok Gyulán maradnak és a városi intézmény ingyenesen kölcsönözheti. A szaktárcától érkezett levél szerint a ’90-es évek elején lezajlottak azok a vagyonátadások, amelyek me­gyei múzeumokban nyilvántar­tott, de városi tulajdonban lévő, általa vásárolt, gyűjtött, ide ajándékozott anyagok tulajdoni kérdéseit szabályozták. Ekkor kérhették a városok az anyago­kat tulajdonba. Amely vagyono­kat nem igényelték a városok, azok megyei önkormányzati tu­lajdonba kerültek. A megyei önkormányzat a minisztériumi állásfoglalás szerint megteheti, hogy önként lemond gyűjtemé­nyekről, tárgyakról és átengedi a gyulai önkormányzatnak, hi­szen a város már működtet olyan múzeumot, amely fogadókész. Olyan gyűjtemé­nyek megbontását azonban nem javasolják, amelyek egy­ségként kezelhetők. Lehetőség a tartós bérletbe átadás egyik múzeumból a másikba. A feb­ruár 3-ai egyeztetésen ilyen kérdésekről is szó lesz - tájé­koztatott Juhász János. Várkilátások tavasztól A tervek szerint április 8-án, a Gyula-napok keretében adják át a felújított várat. Ezután fognak a várszínház nézőtere és a vármú­zeum kialakításához Az új vármúzeumot az elképzelések szerint május végefelé nyitják meg az érdeklődők előtt, a vár is ettől az időponttól lesz teljesen látogatható. A vármúzeum a várszínházi próbák idején is látogatható lesz néhány földszinti helyiség kivéte­lével Az információk szerint egy teljesárú múzeumi belépő 800 forintba kerül majd. Az önkormányzat Gyula-kártya bevezetésén gondolkodik, mellyel több idegenforgalmi létesítményt kedvez­ménnyel kereshet fel a turista, köztük a vármúzeumot is. Csomagot postáz az APEH a vállalkozóknak bevallás Internetről is letölthető Az adóhatóság az egyéni vállal­kozók és az áfás magánszemé­lyek részére már kiküldte a be­vallási nyomtatványokat - tá­jékoztatta lapunkat Kopján- Kiss Károly, az APEH megyei igazgatósága osztályvezetője. Azoknak a magánszemélyek­nek, akik e körön kívül esnek, de adószámmal rendelkeznek, vagy a megelőző évben adtak be adóbevallást, illetve, akik 2004-ben adóelőleget Fizettek be, márciusban küldik ki a cso­magot. Nem kapnak ilyen anyagot azok, akik az egysze­rűsített vállalkozói adó alanyai vagy a tavalyi bevallásukat internetes formában töltötték ki. Kívül esnek ezen a körön az adóhatósági adómegállapítást kérők is. Ha valaki nem kapta meg az adóbevallást, akkor beszerez­heti a hivatal ügyfélszolgálata­in. A csomagok letölthetők az internetről is, a www.apeh.hu honlapról. Mint megírtuk, az egyéni vállalkozóknak és az áfás ma­gánszemélyeknek február 15- éig, más magánszemélyeknek május 20-áig kell eleget tenni­ük adóbevallási kötelezettsé­güknek. ■ (o) Másfél millió euró munkahelymegtartásra pályázat Képzési, foglalkoztatási és segítő hálózatot hoznak létre az együttműködők A Békéscsabai Regionális Képző Központ (BRKK) a napokban kapta meg az értesítést, hogy az Euró­pai Unió Szociális Alapjá­ból támogatott Equal (Esélyegyenlőség) pályá­zatra a partnereivel együtt készített regioná­lis munkahelyteremtő hálózat létrehozását kez­deményező programját a bíráló bizottság elfogadta. A program részleteiről kérdez­tük Molnár Györgyöt, a BRKK igazgatóját.- Mi indokolta a pályázat be­adását és melyek a fő céljai? — Régiónkban is egyre in­kább alapvető foglalkoztatáspo­litikai kihívás a munkahelyte­remtés mellett a munkahely megtartása. Nálunk is vannak olyan iparágak és szolgáltatá­sok, amelyeken belül nemcsak a munkavállalónak, hanem a munkáltatónak is érdeke a fluktuáció csökkentése. A pro­jekt célja olyan befogadó mun­kahelyi környezet kialakítása, amely képes a munkába lépés, a munkaköri felkészítés és a munkakör megtartását biztosí­tó új eljárások, módszerek gya­korlati működtetésére. — Kik vesznek részt a prog­ramban? — A projekt kedvezménye­zettjei a munkahelyre hosz- szabb szünet után visszatérők (pl. a gyesről, gyedről visszaté­rő nők), a megváltozott munka­képességűek és a valamilyen egyéb szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók, vala­mint az őket foglalkoztató mun­káltatók. A megvalósításra bel­földi, regionális konzorciumot hoztunk létre, amelyben a Bé­kés, Bács-Kiskun, és Csongrád megyei munkaügyi központok, a békéscsabai és a kecskeméti regionális képző központ, vala­mint három munkáltató, a szentesi és a kiskunhalasi ba­romfi-feldolgozó, valamint a mezőberényi Körösfront Kft. vesz részt. — Milyen konkrét eredmé­nyeket várnak a projekt megva­lósításától? Az együttműködő szerveze­tek a célcsoportok munkahely­ének megtartása érdekében a dél-alföldi régióban képzési, foglalkoztatási és mentőn (se­gítő) hálózatot hoznak létre, s kifejlesztik az integrált befoga­dó munkahely modelljét, ame­lyet kipróbálás után hazai és nemzetközi szinten terjeszte­nek. A következő három évben másfél millió eurós támogatás­sal megvalósuló projekt ered­ményeként több ezer ember lesz képes munkahelyét meg­tartani. ■ (e) ■"'i l I i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom