Békés Megyei Hírlap, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-25 / 20. szám

6 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. JANUÁR 25., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Első az egzisztencia, csak utána jöhet a gyerek! családtervezés Gazdasági és társadalmi tényezők alakítják az egyéni sorsokat és a szülészek-nőgyógyászok feladatait A család szerepe, a gyermekvállalás rangja sokat vál­tozott az elmúlt időkben, a személyes döntéseket a társadalom gazdasági állapota és a családok szociális háttere befolyásolta elsősorban és alakítja folyamato­san. Vajon mennyire kedveznek mai rohanó, hajszolt világunk életkörülményei a családi együttélésnek, vagy inkább nehezítik a fiatal párok helyzetét? Ma­gyarországon évek óta csökken a lakosság lélekszá- ma, és igen rossz az emberek általános egészségi ál­lapota; az elszomorító statisztikai adatok a hátrányos helyzetű, leszakadt térségeket még inkább sújtják. Mit tehetnek az orvosok, és konkrétan a szülészek, nőgyógyászok, hogy az új kihívásokra reagálva vál­toztassanak a negatív folyamatokon? Ezekről a kérdé­sekről beszélgettünk dr. Rucz Árpáddal, a békéscsa­bai Réthy Pál kórház szülészet-nőgyógyászati osztá­lyának osztályvezető főorvosával, valamint dr. Szeberényi Zsolt szülész-nőgyógyász főorvossal. Niedzielsky Katalin — A család szerepe mindig is nagyon fontos volt, és ma is na­gyon fontos az emberek életé­ben. Én még elmondhatom, hogy igazi nagy családban szü­lettem, hárman voltunk testvé­rek. Édesapám mindig nagyon a szívén viselte a család sorsát — kezdte a beszélgetést dr. Rucz Árpád. — Úgy látom, az utóbbi években a családalapítási és a szülési kedv alábbhagyott. En­nek szerintem elsősorban társa­dalmi okai vannak. Négy-öt év­vel ezelőtt volt egy kis felfutás, emelkedett a szülések száma, az elmúlt egy-két évben viszont csökkent, sőt, tavaly ezer alatti, 996 szülésünk volt. Ennek a kedvezőtlen helyzetnek társa­dalmi oka, hogy nagy a létbi­zonytalanság; a hölgyek, ha ki­derül, hogy terhesek, könynyen elveszíthetik az állásukat. Na­gyon sok munkahelyen nem tudnak a terhes nőknek kevés­bé megterhelő munkát adni. Több jól menő üzem bezárt az utóbbi időkben, megnőtt a mun­kanélküliség. Mostanában in­kább vállalnak egy vagy maxi­mum két gyermeket a családok, tehát az a régi, három-négy- gyermekes nagycsalád már nem is létezik. A másik dolog, hogy kinyílt a világ: utazha­tunk, külföldön lehet tanulni. S inkább azt mondják a fiatalok, hogy vállalnak egy gyermeket, akinek próbálnak mindent megadni, éppen azért, hogy utolérjék a tehetősebbeket.- Ez a 2004-es év mindenko­ri mélypont a magyar születés­szám történetében. Az utóbbi években öt-tíz százalékkal csökkent a születések száma országosan. Jó lenne, ha ez csak az egészségügyet érintő kérdés lenne, de nem az, ha­nem összetett gazdasági-társa­dalmi probléma - folytatta dr. Szeberényi Zsolt. — Már nem a család az első, hanem az eg­zisztencia megteremtése. S amikor ez az egzisztencia meg­van, akkor jön szóba a gyerek. Nagyon sokszor előfordul, hogy akkor már késő. A biológiai órát ugyanis nem könnyű befo­lyásolni, és azok a feltételek, amelyek 22-24 éves korban egy nő szervezetében optimálisak a szülés vállalására, 33-35 éves korban már nem azok. A med­dő párok száma növekszik, s ennek egyszerű a magyarázata. Átlagosan a 15-20 évvel ezelőt­tihez képest a gyermekvállalás életkora jó 5-8 évet eltolódott, és ez magával hozza azokat a problémákat, amelyek ilyenkor megjelenhetnek mind a férfi nemzőképessége, mind a pete­érés, az esetleges petevezeték- átjárhatósági problémák szem­pontjából. A szülészeti-nő­gyógyászati osztály szerkezete is átalakult, és ebben a mi osz­tályunk is próbál lépést tartani a világtendenciákkal, hiszen mindez nemcsak Magyarorszá­gon, hanem Németországban, Amerikában, mindenütt prob­léma. A szülészeten a szülések száma csökken, ugyanakkor nőgyógyászati szempontból a meddőség megoldását célzó be­avatkozások száma jelentősen növekszik. Mindez nagyon jól beleillik a mi osztályunknak abba a profiljába, amit gyakor­latilag 1996 óta alakítunk. Az Dr. Rucz Árpád: „Ami ma modern és újdonság Magyarországon, az Békéscsabán elérhető.” endoszkópos sebészetről éppen a közelmúltban rendeztünk tu­dományos ülést, ahol bemutat­tuk mindennapi műtéti tevé­kenységünket. A magunk ré­széről ezekkel a műtétekkel próbáljuk meg ellensúlyozni azokat a társadalmi-szociális problémákat, amelyek a szülés­szám csökkenéséhez vezetnek, hogy legalább annak a populá­ciónak, amely szeretne gyere­ket és megteheti, hogy vállal, tudjunk segíteni. Minél na­gyobb számban szeretnénk ga­rantálni a sikeres terhességet, illetve amennyiben ez a mi szintünkön nem megy, elintéz­ni, hogy a párok lombikbébi- centrumba kerüljenek. — A mai magyar gazdaságot és egészségügyet sújtó problé­mák a szegényebb térségeket fo­kozottan érintik. Tapasztalataik szerint tükröződik ez például az itteni születésszámok alakulásá­ban is?- Nem annyira csökkent ezen a területen a szülésszám, nem olyan rosszak a szülészeti muta­tók, a magzati halálozás, mint egyébként az országos átlag. Ez talán az itt dolgozó orvosok fel- készültségének és lelkiismere­tes munkájának is köszönhető — válaszolta Szeberényi főorvos.- A gyermekvállalási kedv az utóbbi években a gazdasági, társadalmi okok miatt csök­kent, ez tény - emlékeztetett | beszélgetésünk elejére Rucz £ Árpád. - Arra a kérdésre, hogy | miképp próbálunk mi erre lép- | ni, hogyan szeretnénk változ- f tatni, a következőket mondha­tom: hiába igyekszünk min­dent megtenni, újdonságokat bevezetni, ennek ellenére a szülésszám csökkenni fog. Mik ezek az újdonságok? Szülésre felkészítő tanfolyam, terhes­torna, az osztályon az együtt­szülés teljesen természetes már, s nemcsak a férj, a testvér, a barátnő, a nagymama is ott le­het. Négy-öt éve alakítottuk ki az alternatív vajúdónkat, ahol intim módon együtt lehet a há­zaspár, franciaággyal, bordás­fallal, labdával, pezsgőfürdő­káddal. Ami modern és újdon­ság ma Magyarországon, az Bé­késcsabán elérhető. Annak, hogy a szülés nem az alternatív vajúdóban történik, hanem a szülőszobán, egyetlen egy oka van: így biztonságos a szülés, ott van megfelelő műszer, ami­vel ellenőrizni tudjuk a szüle­tendő gyermek állapotát.- Rucz főorvos azt mondja, ami modern és újdonság ma Magyarországon, az Békéscsa­bán elérhető. Több olyan beavat­kozással is büszkélkedhetnek, amilyeneket nem sok helyen al­kalmaznak hazánkban. Melyek is ezek?- Elsősorban a méh megtar­tásával járó, jóindulatú méhda- ganatos műtétek tartoznak ide, amikor csak a daganatot távo- lítjuk el, a méhet nem - mond­ja dr. Szeberényi Zsolt. Dr. Rucz Árpád hozzáteszi:- Azért fontos ez, mert akár­milyen gondosan vesszük ki a méhet, a nők többsége meg- csonkoltnak érzi magát, ezzel az eljárással viszont a kellemet­len érzés elkerülhető. S amíg a klasszikus műtét után körülbe­lül nyolc napot kell a páciens­nek a kórházban töltenie, így csak kettőt.- Valamikor régen a bábaasz- szonyok tudománya volt a szülés levezetése, a modern időkben tanfolyamokon készítik fel a nő­ket, rengeteg az ismeretterjesztő irodalom. A szakszerű felvilágo­sítás nagyon fontos - ezért is be­szélgetünk-, hiszen mindig van­nak úgynevezett divatjelensé­gek. Ilyen manapság az otthon­szülés népszerűsítése. Egyre kevesebb kisbaba születik A szülések száma Magyarországon: Békéscsabán: 1980 148 673 (23,2) 1370 (21,2) 1990 125 679(14,8) 1268(13,4) 1999 93 781 (8,84) 1142 (9,25) 2000 98018 (9,71) 1131(10,55) 2001 97 238(8,15) 1162(7,67) 2002 96 804(7,2) 1116(5,3) 2003 94 647(7,3) 1081 (7,8) 2004 996 (4,0) (A 2004-es országos adatok még nem állnak rendelkezésre. Zárójelben a csecsemő­halálozási adatok ezrelékben olvashatóak.) Az otthonszülés népszerűsítése helyett inkább a kórházi körülmények családiasabbá tételét szorgalmazzák Békéscsabán. így látnak garanciát arra, hogy a gyermek egészségesen szülessen, és az anyánál fellépő esetleges szövődményeket a legalaposabban el tudják látni. — Általában a szülések 25-28 százalékánál léphet fel szövőd­mény, és ezek 50-60 százaléka előre sejthető, egy alapos terhesgondozás során ki lehet szűrni azoknak a terhességek­nek egy részét, ahol valamilyen komplikáció lehet - mondja Szeberényi Zsolt. - Nem képezi vita tárgyát, az otthonszülést propagálók is azt mondják, hogy ezek a terhesek szüljenek kórházban. A maradék negy­ven százaléknál is léphet fel komplikáció, amit nem tudunk előre, és a jelen lakáskörülmé­nyek és mentőleterheltség idő­szakában nem engedhető meg, hogy ezen a környéken az ott­honszülést propagálni lehes­sen. Amit mi tenni tudunk, az az, hogy az osztályt próbáljuk kicsit családiasabbá alakítani. Törekszünk arra, hogy a kór­termeinket kisebbé, otthono­sabbá tegyük, ez a tendencia - hála a kórház vezetésének - el­kezdődött, már három ilyen kórtermet átalakítottak, a fo­gadtatásuk nagyon pozitív a pá­cienseink körében. Egy másik dolog, évek óta törekszünk ar­ra, hogy inkább azt az időt pró­báljuk lecsökkenteni, amit a páciens akár a szülészeti, akár a nőgyógyászati osztályon el­tölt; ennek is megvan persze az a biztonsági határa, ami alá nem lehet menni. — Az otthonszülés valóban felkapott téma volt az utóbbi időszakban, de néhány dolgot feltétlenül hozzá kell fűznöm - figyelmeztetett Rucz főorvos. — Azt, hogy a terhesgondozás ki­alakult Magyarországon, vív­mánynak tekintjük. Az, hogy a szülőotthonokat be lehetett zár­ni, és kórházi körülmények kö­zött történnek a szülések, szin­tén vívmány, mert jelentősen jobbak lettek az eredményeink, kevesebb a szülés körüli gyer­mekhalálozás és csökkent az anyai halálesetek száma. Akik az otthonszülésre azt mondják, hogy ez milyen jó dolog Ma­gyarországon, nyilván nem tudják, hogy még a mai világ­ban, a legnagyobb gondosság mellett is minden évben 4-6-8 anyai halálozás, elsősorban vér­zéses halálozás fordul elő a szü­lés során. Ha intézeti körülmé­nyek között történik a szülés, nagyobb az esély arra, hogy a gyermek egészségesen szüles­sen, és az anyánál fellépő eset­leges szövődményeket a legala­posabban ellássuk.-S ma Magyarországon - fő­képp, ha egészségügyről beszél­getünk és ráadásul itt, az ország keleti, szegényebb végén - nem kerülhetjük meg a témát, hogy egyre jellemzőbb az orvosok kö­rében az elvándorlás, bizonyos szakterületeken már akkora a hiány, hogy osztályok, kórházak ellátása kerülhet veszélybe. — Valószínűleg elég sok nő­gyógyász is kimegy majd Nyu- gat-Éurópába, bár a mi szak­mánk ott nem sikerszakma, ép­pen azért, mert eléggé stresz- szes - magyarázza Rucz főor­vos. — A műtétek, a szülések komoly igénybevételt jelente­nek, s a nőgyógyászt Nyugaton nem is sorolják a jól fizető szak­mákhoz. Ott a radiológus, az al­tatóorvos, a korboncnok a sztár, ezek iránt valóban óriási a ke­reslet. S éppen ezek azok a .szakemberek, akiknek Ma­gyarországon nincs lehetősé­gük plusz munkával sem plusz jövedelemhez jutni, rendesen Dr. Szeberényi Zsolt: „Sokat kell dolgozni ahhoz, hogy azt az orvos- tudományt művelhessük, ami Eu­rópában elvárható." keresni, elsősorban ezek az or­vosok mennek ki. Mi itthon kétségtelenül plusz munkával, magánrendeléssel tudunk plusz jövedelemhez jutni, de arról megint senki nem beszél, mennyire stresszes szakma a miénk, hány órát dolgozunk a szülőszobán vagy a műtőben.- Ha már a sikerszakmánál mega nőgyógyászok jövedelménél tartunk, örök téma a hálapénz. — Ellentmondásos a helyzet — vélekedik Szeberényi főor­vos. — Amit az ember munka­időn kívül tesz, akár a kórház­ban, akár a kórházon kívül, az nehezen szabályozható. Egy dolgot azonban világosan kell látni: nagyon kicsi az esélye an­nak, hogy egy elvállalt szülés munkaidőn belül zajlik majd. Egy szülész-nőgyógyász több évtizedes szakmai munkája so­rán jut el addig, hogy a bizalom kiépüljön, magánbetegei legye­nek; sok továbbképzésen, ta­pasztalaton át kell esnie, hogy elmondhassa magáról, azt az orvostudományt műveli, ami Európában elvárható. S amikor a magánbetegei hálásak, azt ér­tékelik, hogy az ember valóban rendelkezésre áll. A szülész-nő­gyógyász szabadideje terhére végzi munkája jelentős részét, s emiatt nehezen hasonlítható össze még az orvostársadal­mon belül is más szakmákkal.- Azzal, hogy rendelkezésre állunk, lakossági igényt elégí­tünk ki. Nem én akarok bemen­ni a szüléshez éjjel kettőkor, ha­nem a szülő nő éppen saját és gyermeke biztonsága érdeké­ben ezt a rendelkezésre állást kéri és elvárja, igényli, hogy be­menjek és szolgáljam ki - fűzte hozzá Rucz főorvos.- Végül még egy kérdés: ha az ember megbetegszik, elvárja or­vosától, hogy meggyógyítsa, az­tán hazamegy és úgy él tovább, ahogyan korábban, nem változ­tat egészségtelen életmódján. Az Önök tapasztalata szerint felelős­séggel gondolnak a nők saját és születendő gyermekük egészségé­re, megfogadják-e tanácsaikat?- A többség igen, de akad, és ez nagyon idegesítő, aki nem. Az egyik legszörnyűbb példa a dohányzás. A terhes aggódó arc­cal kérdezi az ultrahangnál, hogy tényleg rendben van-e minden, aztán öt perc múlva ös­szetalálkozunk a főbejáratnál, és ott dohányzik! - Szeberényi főorvos egy másik gyakori gond­ra is felhívja a figyelmet. - Sok terhes nő nem fogyaszt húst, ami akár elfogadható, amikor valaki nem terhes, de amikor terhes, akkor nem! A vegetáriá­nus étkezés méhen belüli növe­kedési zavarokhoz vezet, vagyis a gyermek súlya nem lesz meg­felelő. Erre mindig figyelmeztet­jük a hölgyeket, s a legtöbben ilyenkor hajlanak arra, hogy legalább fehér húst egyenek.- Abban a reményben köszö nőm meg a beszélgetést, hogy szavaik fontos tanulsággal szol­gálhatnak mindenkinek, aki tisztában van a család szerepé­vel, valamint azzal, mennyire fontos saját és születendő gyer­meke egészsége, s hogy mind­ezért valamennyien felelősséggel is tartozunk. ) r fi f A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom