Békés Megyei Hírlap, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-24 / 19. szám
2005. JANUÁR 24., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 7 MEGYEI KÖRKÉP A pecei népiskolában kezdte a falu első díszpolgára murony Nagy Imre csaknem fél évszázadot töltött a katedrán Nagy Imre: „Kezdőként a havi fizetésem 410 pengő volt...” Gyógyszálló is lehetne Tanító bácsi... Murony felnőtt lakosságának többsége csak így ismeri és szólítja Nagy Imre nyugdíjas tanítót. A most 88 esztendős pedagógus nagy tiszteletnek örvend a faluban, szeretet veszi körül. Az általános iskolában a helyieknek legalább a háromnegyed részét ő tanította a betűvetésre, az olvasásra, a számolásra. Szekeres András Az elmúlt év végén, elsőként Nagy Imre vehette át a díszpolgári címet, amit a település ön- kormányzata tavaly alapított, s a képviselő-testület döntése értelmében ciklusonként csupán egy személynek adományozzák, ezzel is megteremtve a kitüntetés rangját. Tartalmas időszakot mondhat magáénak Nagy Imre, aki az akkor még Békéshez tartozó pecei határrész tanyasi iskolá- a jában, 1942. szeptember else- | jén, a nagykőrösi tanítóképző f elvégzését követően, a Békési | Iskolaszék választása útján községi népiskolai tanítóként kezdte pedagógusi pályáját.- Á tanyasi iskola népiskolaként működött. Az első évben él- sőtől hatodik osztályig harmincöt gyerekkel kezdtem, aztán volt olyan év, amikor százhárom nebulót tanítottam. Ott volt a tanítói lakás is, a tanyasiakkal együtt, azok mindennapjait éltem én is: disznót hizlaltunk, marhát tartottunk, baromfit neveltünk, libát és kacsát tömtünk, kapáltunk, kaszáltunk, a nagy kertet műveltük... Kezdőként a havi fizetésem 410 pengő volt, ami jó pénznek számított, ugyanis 10 pengőbe került egy pár bőrcsizma - kezdi a beszélgetést Nagy Imre. Csak mellékesen jegyzi meg, hogy 46 év és 286 nap után vonult nyugdíjba, egyetlen munkahelyéről. S egy érdekesség: amikor kinevezték és munkába állt, békési lakosnak számított, később békésföldvári, majd muronyi illetőségű lett, s közben nem költözött el. Szép időszak volt, amit sajnos a háború félbe szakított, ugyanis ’43 április elsején tényleges szolgálatra behívták és az orosz frontra vezényelték. Itt kötött barátságot katonatársával, az ismert színésszel, Somogy- vári Rudolffal.- A fogatosoknál oszlopparancsnok lettem, száz igáslóval és teljes felszerelésével, valamint öt hátaslóval, hetven katonával vagoníroztunk be, majd a Kárpátokon keresztül, az uzsoki hágón két részletben mentünk át A fronton szállítási feladatokat kaptunk, mindent fuvaroztunk, élelmiszert, lőszert, vagy egyéb utánpótlást - meséli Nagy Imre. Aztán arról szól, hogyan került ’45-ben fogságba, s jutott hadifogolyként a Volga mentére, s miként ért haza 1948. augusztus 18-án.- A fogság után Pecén tanítottam tovább, de akkor már az államosított nyolcosztályos iskolában. Ismerős volt az olajos padló- jú tanterem, aminek az illatát a fogság alatt is éreztem. Nagyon sokszor eszembe jutott a nagy vaskályha, azzal fűtöttünk, s leg- komiszabb télben sem fáztak a gyerekek - lapozgat emlékei között a tanító bácsi, s máris arról beszél, müyenek voltak a pecei parasztgyerekek. Nagyon sokra még ma is név szerint emlékezik, kire azért, mert jófejű volt, vagy azért, mert lustának számított, netán azért, mert csibészkedett- Mindegyiket egyformán szerettem, ha viszont a sors úgy hozta, adtam egy-két nyaklevest, vonalzóval vagy nádpálcával kiosztottam néhány „körmöst” - mondja, s máris egy sztorival szolgál. Évtizedekkel ezelőtt a békési piacon vásárolt valamit, amikor tízegynéhány méterről, a másik sorból valaki odakiabált neki: „Tanító úr! Köszönjük a pofonokat, doktor lett a gyerekből!” Volt tanítványaim között vannak orvosok, gyógyszerészek, pedagógusok, mérnökök, egyetemi tanárok. Mindenkinek igyekeztem olyan alapokat adni, amelyekre bátran építkezhettek - folytatja Nagy Imre. Aztán a pecei kaszinóról mesél, ahol hétvégeken a parasztemberek ösz- szegyűltek, feleleveníti azt az időszakot, amikor még petróleumlámpával világítottak a tanyában, az amatőr színjátszók sikereiről szól, majd a dolgozók általános iskolájának megszervezését ecseteli, s beszél a régi aratásokról, amikor a cséplőgépnél zsákosként dolgozott. Ugrunk az időben, máris a '60-as évek derekán járunk: hitvesével úgy döntöttek, beköltöznek a faluba, ott építenek házat azon az 1440 négyzetméteres portán, melyet négyzetméterenként akkor nyolc forintért vettek az úgynevezett új osztáson. Nagy Imre is muronyi iskolában folytatta pedagógusi pályáját, ahol nyugdíjba vonulásáig tanított. Egykori pecei tanítványai rendszeresen szerveznek találkozókat. Ilyenkor meghívják a tanító bácsit is, s természetesen nosztalgiáznak. A gyulai Almásy-kastély jövőjének tisztázása érdekében néhány hónapja közös kérelmet nyújtott be a megyei és a fürdővárosi ön- kormányzat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumába. A megyegyűlés alelnöke, dr. Bartóki László lapunknak elmondta, a két önkormányzat szeretné elérni, hogy döntés szülessen: van-e esély arra, hogy tulajdonba vagy tartós használatba kapják a kastélyingatlant. Jelenleg ugyanis remény mutatkozik az épület rendbetételére, sőt a későbbi működtetésre is jelentkezett érdeklődő. Több mint 90 millió forint értékben épül és újul meg a belvízcsatorna-hálózat Füzesgyarmaton. A beruházás kiadásainak jelentős részét pályázati pénzből biztosítják. A városnak kevesebb mint 9 millió forintjába kerül a belvízcsatornahálózat rekonstrukciója. Magyari Barna A belterületi belvízelvezetési program keretében több Békés megyei település kapott pályázati támogatást. Füzesgyarmaton ez az összeg 81 millió 630 ezer forint. A pénzhez a város 8 mil- Feltétlenül szükséges lenne pontosítani a most körvonalazódó koncepciót. Az Almásy-kastély majdani funkciójáról egyelőre annyi elmondható, hogy alkalmas lenne négy-ötcsillagos gyógyszállónak. Egy másik elképzelés szerint kulturális központ alakítható ki az épületben, azonban ezt nem lehet haszonnal működtetni. Dr. Bartóki László megerősítette, közbenjár annak érdekében, hogy a kulturális tárca mielőbb döntsön a két önkormányzat kérelméről, (e) lió 978 ezer forint saját forrást társít. így összesen 90 millió 608 ezer forint értékű a leendő beruházás Füzesgyarmaton.- A beruházás kivitelezője a Bólém Kft, amely elősorban füzesgyarmati alvállalkozók bevonásával végzi a munkát A lebonyolító pedig a Békés-Planum Kft — tájékoztatott Csák István, a füzesgyarmati polgármesteri hivatal műszaki irodájának vezetője. A belvízcsatorna-hálózat építése közvetlenül 222 ingatlant és 24 utcát érint. Közvetve viszont a város egész területére jótékony hatást gyakorol. A több mint 90 millió forint értékű munkálatok 2006 februárjára befejeződnek. A harang is eljött A kaszinó megszűnt, az egykori iskola épülete is romhalmokban hever. Még a harang is eljött onnan, először a békési Rózsa temetőbe vitték, majd onnan visszakerült a muronyi polgármesteri hivatal udvarába, abba a községbe, ahol Nagy Imre kezdte és befejezte tanítói munkásságát, oktatta, nevelte a gyerekeket, segítette a tanyasiakat, a faluban élőket Munkájával, emberi nagyságával érdemelte ki a községben elsőként a megtisztelő díszpolgár címet. Zöld út a gépeknek A települési költségvetés első fordulós tárgyalásán zöld utat kapott a kondorosi települési szolgáltató intézmény ahhoz, hogy két használt munkagépet (egy grédert és egy hulladékszállító járművet) megvásároljon. Amennyiben a képviselő- testület februári ülésén a költségvetési rendeletet véglegesen elfogadják, akkor márciusban már megvásárolhatják a gépeket, (j) Tótkomlósért-díj További önkormányzati elismerési formák kidolgozását kérte a tótkomlósi képviselő- testület az ügyrendi és jogi bizottságtól még 2004 nyarán. A bizottság elnöke elkészítette a Tótkomlósért-díj alapításáról és adományozásának rendjéről szóló rendelettervezetet. Ezt is megvitatták a képviselők a közelmúltban azért, hogy a helyi civil szervezetekben tevékenykedő vagy Tótkomlós fejlődéséért, hírnevének öregbítéséért fáradozó polgárok méltó elismerésben részesülhessenek. A díj bronz plakettel jár. (cs) Változó vízjátékkal A dévaványai önkormányzat egy változó vízjátékú szökő- kutat szeretne létesíteni a városközpontban. Az erre vonatkozó engedélyezési terveket a polgármesteri hivatal műszaki irodája már megrendelte, (i) Kilencvenmilliós beruházás A diákok kidobhatják használt tankönyveiket? matúra írásbeli érettségire helyesírási szótárt biztosítanak Nyugat-Európában átlagosan tizenöt, Skandináviában húsz euróba kerül egy tankönyv. Magyarországon csak három euróba, mintegy 750—800 forintba, a szülők mégis sokallják az összeget — derült ki a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. vezérigazgatójával folytatott beszélgetésből. Fekete G. Kata A szóbeli érettségi tételeket már decemberben közzétette az Oktatási Minisztérium. A tanulóknak öt tárgyból kell számot adniuk: magyarból, történelemből, matematikából, idegen nyelvből és egy tetszőlegesen választott tárgyból. A diákok maguk döntik el, miből szeretnének közép- vagy emelt szintű érettségit tenni. Az írásbelikre atlaszt és helyesírási szótárt biztosítanak az érettségizőknek. Matematikából függvény- táblázatot is lehet használni, ám a jól ismert „zöld könyvre”, vagy magyarból szöveggyűjteményre nem lesz szükség. Ezenkívül számos megszokott kötettől elbúcsúzhatnak a tanulók, a kétszintű érettségi ugyanis más követelményeket állít a maturálok elé. Az új könyvek kidolgozása legalább akkora problémát okoz a kiadóknak is.- Elsőként „mozdultunk rá” a kétszintű érettségire - fejtette ki Pálfi József, a Nemzeti Tan- könyvkiadó Rt. vezérigazgatója, amikor legutóbb Békéscsabán, a Belvárosi Általános Iskola és Gimnáziumban járt. — Történelemből, angolból, németből és franciából például már régen kész kötetekkel áll- g tunk elő, más tárgyakból most | készülnek az új kiadványok. % Kilencedik osztálytól tizenkét- | tedikig ráadásul olyan köny- | vek, feladatlapok is megjelen- 3 nek, amelyekhez megoldókulcsot is mellékelünk. Elektronikus tanulás Pálfi József szerint haladni kell a korral, és fel kell ismerni, hogy a tartós tankönyvek szerepét hamarosan az e-leaming, vagyis az elektronikus tanulás váltja fel. Ez persze egyelőre nem vigasztalja a szülőket, akik igen borsosnak tartják manapság a tankönyvek árát. A vezérigazgató elmondta: a magyar fizetésekhez képest valóban kissé magas az ár, de Nyugat-Európában átlagosan ötször, a skandináv országokban majdnem hétszer annyit kell fizetni a tankönyvekért, mint hazánkban. A Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. elsőnek mozdult a kétszintű érettségire — mondta Pálfi József.
