Békés Megyei Hírlap, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-03 / 1. szám
4 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. JANUÁR 3. HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT A rendzavarás büntetéséről KÖLÜS KÁROLY- NÉ, 54 ÉVES, SARKADI HÁZTARTÁSBELI:- Messze- menőkig egyetértek a tervezett szigorítással, s magam is azt mondom, hogy büntessék a rendzavarást, bárhol is követik azt el. Szerintem aki a szomszédait zavarja vagy kirívóan közösségellenes magatartást tanúsít, azt igenis szankcionálni kell. Bízom benne, hogy a büntetés visszatartó erejű lesz. RAFFAI ADRIENN, 16 ÉVES, SARKADI KÖZÉPISKOLAI TANULÓ: — Meglátásom szerint nemcsak a társasházakban vagy a lakásszövetkezeti épületek közös helyi- ségiben elkövetett rendzavarást kellene büntetni, hanem lényegesen szélesíteni kellene ezen kört. A százötven ezer forint vagy az akár hatvan napig terjedő elzárás véleményem szerint kellő visszatartó erővel bír. ZSÁKAI JÁNOS, 51 ÉVES, SARKADI NYUGDÍJAS: — Természetesen a rendzavarokat, a hőzöngőket, s az antiszociálisán viselkedő elemeket büntetni kell. Nem hiszem, hogy ép elméjű ember ezzel ellentétes álláspontot tudna képviselni, hiszen senkinek sem állhat érdekében a botrányt okozók támogatása, így talán a rendőrség is hatékonyabban léphet fel velük szemben. VICZE MIHÁLY, 60 ÉVES, SARKADI KEGYELETI KÖZSZOLGÁLATI ALKALMAZOTT:- Egyértelmű, hogy a rendzavarokat büntetni kell. Mások nyugalmával, azaz a köz nyugalmával ne éljen vissza senki. Éppen ezért egyetér-, tek a szabálysértési törvény ez irányú változtatásával, s bízom benne, hogy az Országgyűlés olyan jogszabályt alkot, amit a jogalkalmazó szervek be tudnak tartatni. ■ B. I. HÍREK Túrófesztivál a ligetben A 2005. évi gyomaendrődi sajt-és túrófesztivált, s a város más nagyobb rendezvényeit a jövőben már nem a Szabadság téren, hanem az Erzsébet-ligetben tartják majd. Erre a célra a ligetben hamarosan egy rendezvényterületet alakítanak ki, mégpedig a ligeti Pavilon és a Körös-holtág közötti részen, (j) Díszítőverseny Gyulán Gyulán, a Törökzugi-lakótelepen az idén is megrendezték a hagyományossá vált karácsonyi díszítőversenyt. A területi önkormányzati képviselő és a Fidelitas helyi csoportja kezdeményezte versenyre ezúttal nyolc lépcsőház nevezett be. A lépcsőházak lakóinak karácsonyi hangulatú díszekkel kellett a bejáratokat, lépcsőfordulókat ékesíteni. A legszebb lépcső^ ház az 53-as számú házé lett, a második helyet a 3-as, a harmadikat a 48-as számú ház lakói érdemelték ki. Különdíjas lett a 31-es számú lépcsőház. A díjakat - az emlékplakettet, az oklevelet és az egy üveg pezsgőt - a Törökzugi Idősek Klubjában Torma Béla önkormányzati képviselő és Alt Norbert, a Fidelitas helyi alelnöke adta át. (8) A vésztői könyvtártan A vésztői városi könyvtárban gazdag kínálat várja az érdeklődőket. Az intézményben 27 800 kötet könyv, 544 kötet bekötött folyóirat, 510 hanglemez, 34 videokazetta és 52 CD-lemez közül válogathatnak az érdeklődők, (i) Dsida Jenő múzsája melltartójában menekítette ékszereit a múltból Az Asztalos házaspár fellendítette Körösladány kulturális életét Kocsy Erzsébet férjével akkor sem hagyta el Körösladányt, amikor már megtehették volna. Az 1942-ben Újpesten készült felvételen jobbról dr. Asztalos Miklós, mellette felesége. Az első sorban ülő másik hölgy a korszak ünnepelt színésznője, Turay Ida. Bő fél évszázaddal ezelőtt kényszerű száműzetésből érkezett Körösladányba dr. Asztalos Miklós, a második világháború előtti magyar irodalom ismert írója, a ladányi művelődési ház későbbi névadója. Dr. Asztalos Miklós feleségével, Kócsy Erzsébettel és annak édesanyjával, Kócsy Andornéval jött Ladány- ba. Akkor úgy tűnt: csak néhány évre érkeznek. Magyari Barna Asztalosék az észak-békési településen otthonra leltek, ezért akkor sem hagyták el Körösladányt, amikor már megtehették volna. Dr. Asztalos Miklós születésének 105. és Kócsy Erzsébet születésének 100. évfordulója alkalmából a jeles házaspárra nagyszabású ünnepség keretében emlékeztek a közelmúltban Körösladányban. Dr. Asztalos Miklós székely származása ellenére, 1899. július 28-án Budapesten született, a gyermekkorát viszont Erdélyben töltötte. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron kezdte meg. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés következményeként doktorátusát már nem a Szamos-parti városban, hanem Pécsett szerezte meg. Pályáját a baranyai megyeszékhelyen kezdte, majd a fővárosba került Előbb a Nemzeti Múzeum tisztviselőiéként, majd a Miniszterelnökség kisebbségi-nemzetiségi szakértőjeként tevékenykedett. A múlt század második felében Körösladányba kényszerűségből költözött író történetírói munkássága elsősorban Erdély történelmét dolgozta fel. Az 1920-as évek közepétől közel két évtizeden át tartott szépirodalmi tevékenysége. Akkortájt színdarabjait az ország vezető színházai játszották. Kilenc színdarabja közül a legnagyobb sikert az Alteregó című történelmi vígjáték aratta. Ezt a művét szerte Európában több mint 2500 alkalommal mutatták be. Dr. Asztalos Miklóst a második világháború végén, mint minisztériumi tisztviselőt Németországba vitték. Miután hazatért, bizalmatlanság fogadta. B-listára került, s 1951-ben kitelepítették Körösladányba. Dr. Asztalos Miklósék budapesti lakásukból mindössze ezer kilogrammnyi csomagot vihettek magukkal. Ezért számos értéküket, ingóságukat kénytelenek voltak elajándékozni. Az ékszereket viszont a feleség melltartójában „csempészte” magával. Ezt az eseményt az író később így örökítette meg: „Creniah Clariszék is vittek szőnyeget, ők vitték el a mozigépemet is. De Clarisz volt az egyetlen, aki hozott is: Böské- nek egy cipzárral járó textilzacskót, hogy Böske abba rejtse a keblére azt a néhány ékszerünket, amivel rendelkeztünk.” Dr. Asztalos Miklósék Körösladányban három helyen laktak: 1951. június 15-étől 1967-ig a Széchenyi utca 47. szám alatt, Kócsy Erzsébet még lánykorában Erdélyben Dsida Jenő költő múzsája volt 1967-től 1970-ig a Petőfi tér 9. szám alatt, majd 1970-től halálukig a Vöröshadsereg utca 11. szám alatt. Dr. Asztalos Miklós 1963 júniusától a körösladányi művelődési ház gyermek és felnőtt színjátszóinak lett a vezetője. Az ott eltöltött hét esztendő alatt közel húsz darabot rendezett. Volt, amelyikben négy, s volt, amelyikben negyvenkilenc szereplő lépett színpadra. Az író felesége előbb Szeghalmon, majd nyugdíjazását követően Körösladányban zongoratanárként dolgozott. Mind dr. Asztalos Miklósért, mind Kócsy Erzsébetért (aki még lánykorában Erdélyben Dsida lenő múzsája volt) rajongtak tanítványaik. Sokan fordultak hozzájuk problémáikkal, bizalmas kérdéseikkel. A hatvanas években számos vendégtársulat tartott színházi előadást a körösladányi művelődési házban. A Ladányban otthonra talált író kedves epizódként örökítette meg Rátho- nyi Róbert fellépését 1968 márciusából. Amikor Ráthonyi az egykor ünnepelt írót — aki ügyelő, világosító és függönyhúzóként foglalatoskodott - felkiáltott: „ Asztalos Miklós!” Kiderült: utoljára 1944-ben találkoztak a Nemzeti Színházban, dr. Asztalos Miklós egyik művének bemutatóján. Dr. Asztalos Miklós életének utolsó évtizedei is szorgalmas munkával teltek. (A neves író 1961 és 1973 között 635 alkalommal orgonáit a ladányi református templomban.) Emlékiratokat írt, élénk levelezést folytatott néhány megmaradt barátjával és gyermeki boldogsággal fogadta ritka vendégeit, akik legtöbbször ismert irodalmi személyiségek voltak. A ladányi száműzetést élete végéig felvállaló író 1986. február 23-án hunyt el. A halálának 5. évfordulója alkalmából 1991-ben tartott emlékünnepségen a körösladányi művelődési ház felvette a dr. Asztalos Miklós nevet A transzilvanizmusban bízott- Dr. Asztalos Miklós a két világháború között a legismertebb történészek egyike volt. Kettétörte pályáját a kitelepítés és a mellőzöttség - hangoztatta Pomogáts Béla a körösladányi ünnepségen. Az irodalomtörténész megemlítette azt is: dr. Asztalos Miklós a transzilvanizmus gondolatától várta az erdélyi kérdés megoldását, melyet mindig is a szívén viselt KISHÍREK BÉKÉS MEGYÉBŐL Almáskamarás, műsor, (i) az almáskamarási általános Iskola tanulói a karácsonyt és az új évet köszöntő ünnepi műsorral kedveskedtek a falu lakóinak a napokban a művelődési házban. A zsúfolásig telt teremben nagy tetszést váltottak ki a gyerekek zenés, táncos és irodalmi jellegű produkciói. Az önkormányzat jóvoltából idén is minden tanuló édességcsomagot kapott ajándékba. Battonya. megbocsátás, (ke) a battonyai Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár a közelmúltban tartotta könyvtári napját melynek keretében egyebek között megbocsátást is hirdettek. A könyvtár felhívására azonban csak egy bliccelő olvasó vitte vissza a régen kivitt, lejárt határidejű könyvét. Békéscsaba. EMLÉKTÁBLA, (y) A békéscsabai Evangélikus Egyházközség és a városi önkormányzat márciusban maarar és szlovák nyelvű emléktáblát helyez a Szent István téri parókia falára, Dedinszky Gyula evangélikus lelkész, helytörténész, néprajzi kutató születésének századik évfordulójára — határozott a közgyűlés. ZENE. (y) Az országos szakközépiskolai harsona- és tubaverseny második korcsoportiában a Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény harsonán játszó növendéke, Kovács Balázs második helyezést ért el és különdijat kapott Budapesten. Felkészítő tanára Szűcs Csaba, zongorakísérője Bischof Ildikó volt. Békéssámson. versengtek, (cs) A Középiskolás leszek néven, a battonyai Mikes Kelemen Gimnázium által meghirdetett tanulmányi versenyre a sámsoni diákok is szép számmal jelentkeztek. A magyar nyelv és irodalom versenyen Rakon- czai Zsuzsa, Lipcsei Anett, Szabó Cintia és Rostás Annamária (mindannyian a 8. b osztályban tanulnak) kiváló eredményeket értek el. Békésszentandrás. javult, o) sokat javult az elmúlt időszakban a békésszentandrási művelődési ház és könyvtár állapota. A könyvtár- épület hátsó falát a Békésszentandrás Kulturális Fejlődéséért Alapítvány jóvoltából helyreállították, megtörtént a nagyterem, az ajtók és ablakok festése, mázolása. Fontos feladat még a jövőben a rossz állapotú tetőcserepek cseréje. Csabacsüd. ADÓK. (j) a korábbi 1,5 százalékról 1,6 százalékra emelkedettjanuár 1-jétől Csabacsüdön az iparűzési adó mértéke. Ezzel együtt még így is a nagyközségben az ej^ik legalacsonyabb a térségben az iparűzési adó. Gyomaendrőd. bál. <j) idén is nagy sikerrel rendezte meg évzáró alapítványi bálját a gyomaendrődi Körösmenti Táncegyüttes Alapítvány és a Körösmenti Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. A rendezvényt a Katona József Művelődési Központban tartották. MÓDOSÍTÁS, (j) A gyomaendrődi képviselő-testület módosította a magánerős közműépítésekre vonatkozó helyi rendeletet. A legfontosabb változás, hogy ezentúl a magánerős lakossági út- és közműépítések, útfelújítások esetén a társasházban lakó ingatlantulajdonosok is ugyanannyit fizetnek majd, mint a családi házak tulajdonosai. Gyula. AJÁNDÉKOZÁS, (ö) A Gyulai Családsegítő Központ és Gyermek- jóléti Szolgálat az idén is megrendezte hagyományos karácsonyi ünnepségét, melyen a városban élő családok gyermekei vehették át ajándékcsomagjaikat a szervezőktől. Az ünnepségen a Magvető Református Általános Iskola gyermek- kórusa énekelt, továbbá Antovszki Tamás és Mező Mihály zenés műsorával szórakoztatta a gyermekeket, s szüleiket, Az ajándékcsomagokat dr. Perjési Klára polgármester, a polgármesteri hivatal család- védelmi és egészségügyi osztálya, Gerhard Stengel, Gyula díszpolgára, s a helybeliek adományaiból állította össze a családsegítő központ KARÁCSONYFA, (ö) Gyulán a város karácsonyfáját advent első vasárnapjára állították fel a Városház és a Hétvezér utca sarkán. A nagyméretű fenyő a Reményi család felajánlása. Ekkor érkezett meg hin- tón a Mikulás, aki Schneider István volt. A hintó Borsos Béláé, ő is vezette a jeles napon. Kardoskút fejlesztés, (cs) a kardoskúti képviselő-testület az idén is tervez fejlesztéseket. 40 építési telek közművesítését fejezik be azzal, hogy kiépítik a még hiányzó gázhálózatot 3,5 millió forintos ráfordítással. Komoly érdeklődés mutatkozott ugyanis a telkek iránt, sok orosházi választja lakóhelyéül a közeli, csendes Kardoskutat. A Vadvirág utcában pedig a hiányzó útburkolatot készítik el. A 200 méteres szakaszon a szilárd burkolatú út várhatóan 3 millió forintba kerül. (ARCHÍV FELVÉTEL)
