Békés Megyei Hírlap, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-18 / 14. szám
2005. JANUÁR 18., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 7 MEGYEI KÖRKÉP A nyelvvizsga és a felvételi nem minden, de sokat jelent a rangsorban ORSZÁGOS LISTAVEZETŐ A KNER IMRE SZAKKÖZÉPISKOLA A felvételi eredményeket és a nyelvvizsgák arányát tekintve is a békéscsabai belvárosi gimnázium a legjobb a megyeiek közül. A szakközépiskoláknál a megyeszékhelyi Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazda- sági Szakközépiskola vezeti a sort, a vegyes középiskolák között a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola viszi a pálmát. A további eredményekről összeállításunkban olvashatnak. Fekete G. Kata Az Országos Közoktatási Intézet (OKI) minden évben különböző szempontok szerint hasonlítja össze a középiskolákat. így árnyaltabb képet kapunk arról, melyik intézet a legjobb, és melyiknek akad még behozni valója. Az ugyanis, hogy egy iskolánál magas a felvettek aránya, nem minden, érdemes azt is megnézni, hogy a diákok egyetemen vagy főiskolán tanulnak- e tovább. Sőt, az is számít, hol, mennyit fejlődtek a diákok. A 295 rangsorolt, magyarországi gimnázium közül meSokat számít, mennyit fejlődnek a diákok a középiskolában töltött évek alatt. gyénkből a belvárosi és a Rózsa került be az első százba. A szakközépiskolák között dicsőség a Széchenyi nyolcadik helye, s tény, hogy a gyulai Göndöcs Benedek zárja az országos listát a 392. hellyel. Művészeti szakközépiskolák között jól szerepel a Bartók Béla zeneiskola, amely tavaly a második legjobb volt az országban a felvételi szempontjából. Nyelvvizsga tekintetében már nem ilyen egységes a kép. A 2000-2003 között nyilvántartásba vett 833 iskola között a 16. helyet foglalja el a belvárosi. Itt a felvételizők 97,1 százaléka bírt nyelvvizsgával. A Petőfi Sándor Gimnázium a 73., 70,8 százalékkal, a közgéként emlegetett Széchenyi a 111., 60,5 százalékkal. A Kner lnne Gimnázium alig maradt le, 119., 59,1 százalékkal. A Rózsa Ferenc Gimnáziumnak és az Erkelnek a 155. és a 160. hellyel kell megelégednie 52,5, illetve 51,7 százalékkal. Az első kétszázban a gyulai Balcescu román és a békéscsabai szlovák gimnázium szerepel még a 148., illetve a .185. helyen. A békési Szegedi Kis István Gimnáziumban a diákok 32,3, a szarvasi Vajda Péterben 36,9 százaléka tett nyelvvizsgát. Táblázatunkban, amelyet a teljesség igénye nélkül állítottunk össze, arról olvashatnak, melyik iskola milyen felvételi eredményt ért el 2000—2003 között. A 2004-es adatokat tekintve más a felvételi arány. Eszerint az ország 393 szakközépiskolája közül a 13. legjobb a Széchenyi István, 19. a Bartók Béla zeneiskola. A gimnáziumok és a vegyes középiskolák között nem szerepel Békés megyei az első húsz helyen. Ha azonban azt nézzük, mennyit fejlődtek a gyerekek a középiskolai évek alatt, akkor a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium az első a megyében, az ország 245 gimnáziuma között a nyolcadik legeredményesebb iskola. Vegyes szakközépiskolák között viszont a Intézmények a felvételi eredmények tükrében Felvételi Iskola neve Felvételi Tudományegyetemre Műszaki és agráregyetemre Főiskolára sorszám arány % felvettek % felvettek % felvettek % GIMNÁZIUMOK 21 Belvárosi (Békéscsaba) 84,78 44,7 11 30 71. Rózsa F. G. (Békéscsaba) 73,98 35,7 5,9 30 118. Erkel F. (Gyula) 66,25 28,8 6,8 33,2 123. Petőfi S. (Mezőberény) 64,48 31,3 6,9 25,4 180. Hunyadi J. (Mezőkovácshéza) 52,63 15,9 4,1 31,7 190. Karácsonyi J. (Gyula) 50,95 15,3 3,7 30,5 192. Kner 1. (Gyomaendrőd) 50,53 15,5 5 26,4 210. N. Balcescu (Gyula) 46,57 16,7 3,3 28 215. Szlovák (Békéscsaba) 45,31 4,7 0 40,6 MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA 2. Bartók 8. (Békéscsaba) 64,44 _______________28,7 16 37,9 SZ AKKÖZÉPISKOLÁK 8. Széchenyi 1. (Békéscsaba) 51,06 14,3 1,8 28 21. Gépészeti (Békéscsaba) 42,20 3,6 8,1 29,2 106. Vásárhelyi P. (Békéscsaba) 23,59 4 3,5 15,5 124. Hugonnai V. (Békéscsaba) 21,82 4,2 0,3 16,2 Felvételi Iskola neve sorszám Felvételi arány % Tudományegyetemre felvettek % Műszaki és agráregyetemre felvettek % Főiskolára felvettek % SZAKKÖZÉPISKOLÁK 160. Kossuth L. (Orosháza) 18,02 5,2 1,4 11 201. Kereskedelmi (Békéscsaba) 14,2 2,3 0,2 12,9 223. Kemény G. (Békéscsaba) 13,14 0 1,5 12,3 244. Ruhaipari (Békéscsaba) 11,8 0.8 0.3 10,9 356. Mezőgazdasági (Szabadkígyós) 6,05 • 1,9 0 4,2 304. Bettiién G. (Gyomaendrőd) 9,02 1,4 1,4 7,1 392. Göndöcs B. (Gyula) 1,46- ■21. Táncsics (Orosháza) 54,31 ‘21,4 5,6 2,7 25. Vajda P. (Szarvas) 51,87 13,5 5,8 28,8 33. Evangélikus (Békéscsaba) 46,42 20,2 4,7 24,2 34. Péter A. (Szeghalom) 45,44 14,4 6,5 22,8 68. Tevan A. (Békéscsaba) 35,38 7,7 3 23,6 109. Ady E. (Sarkad) 22,62 4,9 2,2 13,2 121. TrefortÁ. (Békéscsaba) 16,42 2,2 1 12,1 129. Farkas Gy. (Békés) 13,26 2,9 1,4 9,1 131. Munkácsy M. (Gyula) 2,9 1,3 0,1 9,1 Sváb bál orosházi módra Országosan csökken a megtakarítók aránya felmérés Az átlagos takarékoskodók körülbelül havi 23 ezer forintot tudnak megspórolni Az orosházi német kisebbségi önkormányzat immáron negyedik alkalommal rendezte meg a sváb bálát. Csete Ilona Korábban ez a fajta rendezvény - ha jöttök lesztek, ha hoztok esztek - nem volt ismeretes a városban. Az első évben még mindenkinek el kellett magyarázni, hogy a megérkezéskor csak a névjegyét találja a számára kijelölt helyen, mert a terített asztalról neki kell gondoskodni és amit hoz, azt fogyaszt.- Azóta a rutinos bálozók szemet gyönyörködtető és ízletes hidegtálakkal, frissen, kemencében sült malaccal, csülökkel és a legkülönbözőbb gasztronómiai finomságokkal érkeznek a bálba. Az est folyamán az ismerősök egymást kínálgatják. A bálon a szórakozásé és a derűé a főszerep - tudtuk meg az idei sváb bál szervezőjétől, a kisebbségi önkormányzat első elnökétől, Abonyi Lajostól. Minden évben a magyarországi németek ének- és tánckultúrájából kétszer 20 perces blokkot mutatnak be a meghívott csoportok. Az első évben az eleki, már három éve, így az idén is a babarci hagyományőrzők ismertették meg az orosháziakat művészetükkel. Színesítette a hétvégi rendezvényt a tombola, amelyet a résztvevők maguk ajánlottak fel. A zenét a mohácsi Karawanka együttes szolgáltatta, a jelenlévők legnagyobb megelégedésére. Folyamatosan csökken a háztartások megtakarítási képessége 2003 májusa óta — számolt be felmérése eredményéről a GKI Gazdaság- kutató Rt. Mogyorósi Krisztina A visszaesés oka feltehetően a bérek növekedési ütemének lassulása, az átlagos reálbér kismértékű csökkenése, valamint a háztartások eladósodása, a felvett hitelek törlesztése. A városokban élők átlagos megtakarítása 23 százalékkal, a községekben élőké pedig 41 százalékkal marad el az átlagtól, s ez a jövedelem- különbségekkel magyarázható. A megtakarítás és a jövedelmi helyzet között természetesen összefüggés van. A legalsó jövedelmi kategóriába tartozó háztartásoknak csupán 4 százaléka tud félretenni, míg a magasabb jövedelmű rétegeknél a megtakarítók aránya eléri a 46 százalékot. A megtakarítási képesség Budapesten és az ország megyeszékhelyein a legmagasabb, az itt élők az átlagosnál 40 százalékkal többet tudnak félretenni. Lapunk kérdésére néhány békéscsabai pénzintézet képviselője elmondta, hogy nem tapasztaltak visszaesést az utóbbi hónapokban a megtakarítások számában és összegében. Abban minden pénzintézet egyetértett, hogy a megtakarítók legnagyobbrészt a 40-es 50-es korosztályból kerülnek ki, nekik van leginkább lehetőségük és hajlandóságuk arra, hogy félretegyenek, illetve ők törekszenek leginkább a biztonságra. Egy pénzintézet békéscsabai kirendeltségének képviselője szerint ahhoz, hogy nem csökkent a megtakarítók száma, hozzájárultak a bankoknál meghirdetett akciós lekötések, kamatozások is. Ahhoz, hogy leginkább a középkor- osztály takarékoskodik, többek véleménye szerint hozzájárul az is, hogy a fiatalok egyre több áruhitelt vesznek igénybe, így a törlesztések mellett már nem marad mit félretenniük. A * t t I