Békés Megyei Hírlap, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-04 / 2. szám
•LVÉTEL) 6 BÉ KÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. JANUÁR 4., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Az iskolapadokban egyre több a szorongó kisdiák ehetséggondozás A kreativitás felismerése és kibontakoztatása összetett feladat Ha a gyermek nem nyitott, nem érdeklődő, akkor képességei — megfelelően képzett pedagógus hiányában — örökre rejtve maradhatnak. „Az 1978-as tanterv szétzilálta a nyugalmat a hazai általános iskolákban. A megnövekedett követelményrendszer, a megváltozott iskolai légkör ahhoz vezetett, hogy napjainkban egyre több a szorongással küzdő kisdiák” — állítja dr. Balogh László egyetemi docens, a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke. Lipták Judit Szomorú tény, hogy a tehetség- gondozás sem az a terület, melyben Békés megye előkelő helyet foglalna el a hazai megyék sorában. Bizakodásra mégis van okunk, lévén egyre több megyénkben intézmény kapcsolódik be a magyar oktatás komplex tehetségfejlesztő programjába. Békéscsabán, Mezőkovácsházán és Mező- berényben is vannak már ilyen intézmények, hamarosan pedig egy szarvasi általános iskola is csatlakozik. Az iskolai tehetség- gondozás, kreativitásfejlesztés tulajdonképpen a '80-as évek közepe táján került a hazai oktatás fókuszába. Ebben a kezdetek óta jelentős szerepet játszik dr. Balogh László, a Debreceni Egyetem pedagógiai-pszichológiai tanszékének vezetője, a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke. Ő az, aki munkatársaival együtt koordinálja és folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai intézményekben folyó tehetséggondozást. Békés megyében december elején két alkalommal is látogatást tett: részt vett egy tehetségfejlesztéssel kapcsolatos békéscsabai konferencián, s ellátogatott a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskolába, amely hamarosan szintén belép a tehetséggondozó iskolák sorába.- Mi ennek a programnak a lényege, mennyivel tudnak többet nyújtani a diákoknak azok az iskolák, melyek részt vesznek benne? - kérdeztük dr. Balogh Lászlót.- A komplex tehetséggondozó program lényege,. hogy a gyermekek képességeit a személyiség kibontakoztatásával együtt hozzuk napvilágra. Nem lehet csak arra koncentrálni, hogy milyenek egy gyermek intellektuális képességei, hanem az egész embert, az egész személyiséget kell figyelemmel kísérnünk ahhoz, hogy napvilágra kerüljenek a speciális képességek (például a matematika vagy a zene iránti fokozott érdeklődés), a kreativitás. Nagyon fontos emellett az is, hogy odafigyeljünk arra, mennyire nyitott, vagy éppen zárkózott gyermekről van szó, s mennyire vannak motivációi. Ha a gyermek nem nyitott, nem érdeklődő, akkor képességei - megfelelően képzett pedagógus hiányában - örökre rejtve maradhatnak.- Bizonyára kulcskérdés tehát a pedagógus személyisége. Milyen speciális képzés segíti a tehetséggondozásba bekapcsolódó tanárokat?- Jómagam 1987 óta foglalkozom a tehetség felismerésének és fejlesztésének pszichológiai problémáival. Ez a fő kutatási témája az általam vezetett tanszéknek is, melyet „debreceni műhelyként” tartanak számon a tehetség témakörben itthon és külföldön egyaránt. A pedagógusok ilyen irányú képzése valóban kulcskérdés, ezért is dolgoztuk ki a „tehetségfejlesztő pedagógus” posztgraduális szakirányú továbbképzési programot. Ez a kétéves képzés 1997 óta folyik a Debreceni Egyetemen, 2000-ben pedig „Tehetség és fejlesztése” címmel akkreditált pedagógusszakvizsga programot is indítottunk. Magyarországon eddig több mint ötszáz pedagógus tett ilyen szakvizsgát, ők azok, akik Érzelmileg kiégve? molnár istvánné, a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola igazgatója 2004- ben tette le a „Tehetség és fejlesztése” szakvizsgát. Elhatározta, hogy a következő tanévtől az általa vezetett intézmény is bekapcsolódik a komplex tehetség gondozó programba. Dr. Balogh László segítő közreműködésével ezekben a napokban is folynak az előkészítő felmérések. Molnár Istvánné úgy véli, az iskolának egyre nagyobb szerepet kell vállalnia a gyermekek érzelmi fejlődésében, fejlesztésében. A mai gyerekek egy része ugyanis érzelmileg kiégett, képtelen párkapcsolatokat kiépíteni, ebből adódnak aztán a serdülőkori devianciák, a drogproblémák. Az intézményvezető bízik abban, hogy iskolájuk a program segítségével egyre jobban képessé válik a családi elmaradások pótlására, ha kell, némileg felvállalva az anya-apa szerepeket is. igazán hatékonyan közre tudnak működni a tehetséges gyermekek felismerésében és fejlesztésében. — Köztudott, hogy a mai diákok és a pedagógusok egyaránt túlterheltek. Jut-e idő és energia arra, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a kreativitás kibontakoztatására?- Tény, hogy az 1978-ban bevezetett új tanterv gyökeres változásokat hozott az iskolákban, s azóta sem sikerült kijavítani az akkor elkövetett hibákat. Fáradtak, túlterheltek a pedagógusok és a diákok egyaránt. Ami pedig ennél még elszomorítóbb: egyre több az iskolákban a szorongó, félelemmel teli gyerek. Ennek csak egyik - bár nagyon fontos - oka a túlterheltség, a vizsgák, dolgozatok előtti felfokozott izgalom. Legalább ilyen kiváltó tényező a nem megfelelő iskolai légkör, a feszültségekkel terhes tanár—diák viszony. Persze ezért nem kizárólag az intézgyermek honnan indul, később, egy-két év elteltével pedig azt, hogy hová jutott. Vizsgáljuk, hogy az egyes tantárgyakból hogyan haladt előre, ennek felmérése tulajdonképpen a legkönnyebb. Jóval nehezebben mérhető a kreativitás fejlődése, vagy az általános intellektuális képességek fejlődése. Természetesen a lényeglátás, a logikus gondolkodás fejlődése is mérhető megfelelően feltett kérdésekkel. Figyeljük a személyiség alakulását, a tanulási motívumokat, orientációt, s azt, hogy a meglévő szorongásokat sikerül-e oldani. A pedagógusnak ügyelnie kell többek között arra is, hogy az önérvényesítési cél ne csapjon át agresszióba, s hogy a tanulónak meglegyen a kellő biztonságérzete, s megnyíljon a világ felé. — Milyen eredményeket mutatnak a már régebben bekapcsolódott iskolákban végzett felmérések? Névjegy dr. Balogh László egyetemi tanszékvezető docens, kandidátus. Nős, három gyermek édesapja. 1971 óta a Debreceni Egyetem (korábban (KLTE) oktatója, 1985-től a pszichológiai tanszék vezetője. A pedagógia, pszichológia és a tehetségfejlesztés témakörében eddig húsz önálló könyve, közel száz tanulmánya jelent meg magyarul és angolul különböző hazai és külföldi folyóiratokban, tanulmánykötetekben. 1992 óta a Tanárképzők Szövetsége pszichológiai szakosztályának elnöke. 1993 óta tagja a Magyar Tudományos Akadémia pedagógus- képző albizottságának, 1999 óta főszerkesztője az Alkalmazott Pszichológia folyóiratnak. mények a felelősek, sok gyermek a szülői házban nem kapja meg a stabil érzelmi hátteret, törődést, szeretet, s ennek pótlása a pedagógust szinte megoldhatatlan feladat elé állítja. Ha keményen akarnék fogalmazni, úgy is mondhatnám, hogy bizony sok szülő pszichológiai kultúrája igen primitív szinten van. — Hogyan tudják mérni azt, hogy a bekapcsolódó iskolák diákjai valóban jobban haladnak- e előre?- A hatásvizsgálat sok mindenre kiterjed. A belépéskor kitöltött kérdőívek alapján tudjuk megállapítani, hogy a — Eredmények a pedagógusok és a diákok esetében egyaránt mutatkoznak. A pedagógusok a korábbinál sokkal jobban figyelnek a „háttértényezőkre”, azaz a gyermek személyiségére, s nem csak a tantárgyi tudást nézik. A szülőket szintén bevonjuk a programba, rendszeresen megbeszéljük velük gyermekük fejlődésének eredményeit, vagy éppen azokat a tényezőket, melyek gátolják ezt. Összességében pozitív tapasztalatokról számolhatok be, ezért is biztatnám az oktatási intézmények vezetőit arra, hogy kapcsolódjanak be a tehetségfejlesztő programba. Osztályzás vagy szöveges értékelés az alsó tagozatban? oktatás Macskaugrás ürügyén szekrényborogatás - Erdős Norbert kérdései az országgyűlésben Békés megye hármas számú választókerületében 15 általános iskola 1078 alsó tagozatos tanulóját érintették az értékelési rendszer szeptembertől bevezetett változásai. „Hogyan kívánja reformja fogadtatását, hatását mérni?” — címmel kérdést intézett nemrégiben Erdős Norbert országgyűlési képviselő Magyar Bálint oktatási miniszterhez. Szekeres András Deákné Domonkos Julianna általános iskolai igazgatóhelyettes és a fogadóóráin megjelent számos pedagógus megkeresése alapján fogalmazta meg kérdéseit Békés és térsége országgyűlési képviselője. Az oktatásban zajló változásokról aztán a parlamentben, napirend után is zajlott a vita, akkor már Arató Gergellyel, a tárca politikai államtitkárával.- Furcsa, hogy egy magát liberálisnak nevező oktatáspolitika mennyire lebecsüli az egyént, az individuumot, s milyen nagy szerepet szán a központi szabályozásnak. A miniszter nemcsak azt a jogát akarja elvenni a pedagógusnak, hogy évismétlésre — inkább ezt a szót használjuk, ne a Magyar Bálint által kedvelt buktatást - rendelje a tanulót, ha úgy érzi, ez szükséges és hasznos; hanem még azt is ő szeretné megszabni, adhat-e hétvégére házi feladatot a tanító. Most itt a reform újabb eleme: meg kell szüntetni testnevelésből az érdemjegyeket. Mit vár ettől miniszter úr? Azt, hogy az a bizonyos, a médiában a vita kapcsán sokat emlegetett „kövér, szemüveges diák”, aki macskaugrás ürügyén felborította a szekrényt, és megkapta az elégtelent vagy a kegyelem kettest, ezután felszabadultan, örömmel dönt-borít majd, hiszen nem kap jegyet? Vagy megint arról van szó, hogy Ön lebecsüli kollégáit? Azt gondolja, hogy nem képesek olyan játékok kitalálására, amik sikerélményt, adhatnak az ügyetlenebb gyerekek számára is? - fogalmazta meg kérdéseit Erdős Norbert, aki eredeti foglalkozását tekintve maga is középiskolai tanár.- Fellüvom a figyelmét arra, A parlament döntött Az országgyűlés időközben megoldotta a vitát: a képviselők döntése alapján fennmarad az iskolákban a testnevelés osztályzása és az első két osztályban is lehet hét végére írásbeli leckét feladni. hogy önnel ellentétben sok tanítónő, akik az első négy évfolyamon a bevezető és a kezdő szakasz során nevelik, oktatják a tanulókat, számos fórumon hangot adott annak a véleményének, amely egybeesett az enyémmel — kezdte válaszát a miniszter. Ráadásul a korábbi gyakorlat sajnálatos módon egyes iskolákban a pedagógusközösséget nem ösztönözte olyan felzárkóztató, esélyteremtő módszerek alkalmazására, amelyekre—a korszerű pedagógiai integrációs és felzárkóztató gyakorlatot alkalmazó iskolákhoz hasonlóan - valós lehetőségük lett volna, és mindez tényleges hátránykompenzációval is járhatott volna. Ä gyermekeink személyiségének védelme érdekében szükséges a testnevelés jelenlegi értékelésének megváltoztatása, amely reform, meggyőződésem szerűit, esélynövelő hatású. Célom, hogy azok az iskolák, amelyekben egy halmozottan hátrányos helyzetű fiatal mindeddig nem indulhatott el sikeresen iskolai életútján, és a nevelőtestület nem élt a felzárkóztatás eszközeivel, szemléletükben megváltozva jobban figyeljenek ezután ezekre a leszakadókra. A közoktatási rendszer változásának rövid- és középtávú hatásainak mérésével az Országos Közoktatási Intézetet bíztam meg - válaszolta Magyar Bálint. *
