Békés Megyei Hírlap, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-13 / 10. szám
BÉKÉS MEGYEI AGRÁR 2005. január 13., csütörtök A 15 Együttműködő agrárhivatalok A megyei mezőgazdasági bizottság üléséről jelentjük Felemás évet hagytunk magunk mögött, miután a magyar polgárok szavazatával májusban az Európai Unió tagja lett hazánk, s a magyar agrártársadalom már az esztendő első felében megélte az „évbúcsúztatót" és az új időszámítás kezdetét. Utolsó — önálló — nemzeti támogatási forintjainkat osztottuk szét pályázatok keretében, lejárt a felzárkóztatást szolgáló Sapard, az átalakult intézményi rendszerben pedig a brüsszeli pénzek megszerzéséhez új igazodási pontként jelent mega hónapokkal korábban szerveződött Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. De maradt a megszokott is: a Földművelésügyi Hivatal. Megye Képviselő-testüle- 'ezőgazdasági Bizottsága óbbi, decemberi ülésén a megváltozott hivatali rendszer működése, a szervezetek egymáshoz való viszonya és a gazdálkodók helyzete volt a vezető téma, amelynek napirendre tűzését az évértékelés és a jövőkép felvázolása szándékával indokolta Tóth Sándor, az agrártestület elnöke. A megyei önkormányzat költségvetésének véleményezését követően azzal adta át a szót Szabó Istvánnak, a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetőjének, hogy hangsúlyozta, az intézmény jelentős szerepet töltött be a gazdák csatlakozási felkészítésében. Ebben a folyamatban a hivatalhoz tartozó falugazdász hálózat az agrártársadalom elismerését kiérdemlő 'módon vett részt. — hangsúlyozta a bizottság elnöke. Szabó István az elmúlt gazdasági évet mérföldkőnek nevezte, amely mind a magyar gazdálkodók, mind a megye agrár-közigazgatási intézménye, az FM-hivatal életében korszak- határt jelöl. Mint a hivatalvezető rámutatott, a sajátos kétarcúság az agrárvilág legkülönbözőbb területeire jellemző volt, miután ebben az évben egyaránt voltunk külsők és belsők az európai közösségben, s végeztük a munkánkat mind a régi, mind az új követelmények szerint. A felemásságot a „nagy termés-kis fizetség”, „bőséges takarmány - megcsappant állat- állomány” ellentétpárokkal is érzékeltette, hozzátéve, hogy miközben az utóbbi évek legnagyobb arányú szántóterület A Békés megyei gazdálkodókat segítő falugazdász-hálózat a bizottsági ülést követő időszakban átalakult. A változásokrél és az új körzetbeosztásokról tartott értekezletet a megyei FM-hivatal vezetője, Szabó István (balról) és dr. Ábrahám Csaba főfalugazdász. után igényelhető agrártámogatásához juthat hozzá a magyar gazda, úgy érzi, tőkeszegénységben szenved, hiszen ilyen sokat még egyetlen évben sem várt még a pénzre. Az uniós támogatások sem érkeztek még meg maradéktalanul és mindenhová — nem vigasztalja, hogy a határidőben még benne vagyunk — s az intervenciós gabonafelvásárlástól is többet vártak: gyorsabb lebonyolítást, korábbi kifizetést. A gazdák tőkehiányának enyhítéséhez a hivatalvezető szerint 2004-ben még az utolsó nemzeti hatáskörű támogatási rendszerekkel - mint az ültetvénytelepítés, a normatív állattenyésztési támogatások - és az AVOP- pályázatokkal, valamint az Euró- pa-terv agrárhitel hosszú futamidejű hiteleivel hozzá tudtunk járulni. A megváltozott hivatali rendszerről elmondta, hogy az MVH megalakulásával áttevődtek a feladatkörök, s ez a szakemberek mozgásával, státus- és létszámleépítéssel is járt, ám a brüsszeli kifizető ügynökség szerepét betöltő új hivatal munkáját továbbra is segíti az FM-hivatal apparátusa, mindenekelőtt az a falugazdász hálózat, amely közvetlen kapcsolatban áll a vidéki termelőkkel. A Békés megyei szolgálat köztisztviselői és szerződéses jogállású munkatársakkal támogatja a termelők pályázati és egyéb adminisztratív tevékenységét. Itt említette meg mind Szabó István, mind Matuska Sándor — a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Békés Megyei Ki- rendeltségének vezetője — hogy a két intézmény, az Agrárkamara, a MOSZ, a Gazdakörök, valamint az egyéb szakmai és érdek- képviseleti szervek jó együttműködésben közösen járulnak hozzá a gazdák tájékoztatásához és a pályázatok eredményességének elősegítéséhez. (Matuska Sándor beszámolt az intervenció akkori állásáról is, mellyel előző számunkban már foglalkoztunk.) Egyebek közt elhangzott a részletes vitában, hogy a köz- megbecsülést kiérdemelt falugazdász hálózatot meg kell tartani, továbbá, hogy az MVH ki- rendeltség személyi állományát bővíteni kellene, mivel az intézmény alig féléves működése alatt egyik hónapról a másikra sokszorozódtak meg a feladatok. Még be sem fejeződött az uniós területalapú támogatások előlegeinek kifizetése, javában folyik a novemberi pályázatok feldolgozása, s az alig elindult intervenció szervezése, közeleg az újabb, a 2005. évi területalapú támogatási kérelmek „évadja”. Kezdődik a térképeseik.. A december végi bizottsági ülést követően — annak ajánlásai ellenére — jelentősen megváltozott a falugazdász szervezet, s mint azt már a Békés Megyei Hírlap megírta, 14 fővel kevesebben lettek megyénk „végvári agrárkatonái”. Lapzártánk idején is még újabb személyi változások történtek az immár kivétel nélkül köztisztviselői státusú szakembergárdában, amelynek összevont értekezletén a teljes munkaidőben való foglalkoztatást a hatékonyabb ügyintézés biztosítékának jelölte meg a megyei hivatalvezető. A falugazdászok új körzetbeosztását és fogadóóráit — amint megkapjuk — lehetőségünk szerint a közeljövőben ismertetjük olvasóinkkal. Téli „áldás” — mezei pocok güzüegérrel! A téli rágcsálóirtás a terméskiesést csökkenti Amint azt múlt havi Agrárhíradónkban a Békés Megyei Növény- és Talaj-egészségügyi Szolgálat szakembere, Tatár József helyzetértékeléséből megtudhattuk, a mezei pocok az elmúlt év végén — egyebek közt a kedvező enyhe időjárásnak és a táplálékbőségnek köszönhetően - szembetűnően elszaporodott, s egyedszáma több helyen elérte azt a kritikus „népsűrűségi határt”, amelynél már szükséges a vegyszeres védekezés. Ez a szám 7—10 db/100 m2. A veszedelmes károsító az évelő pillangósok mellett az áttelelő őszi kalászosok - esetleg repce —, valamint a fiatal gyümölcsösök növényállományában, de a betárolt terményekben is érzékeny veszteségeket okozhat. Tömeges jelenlétét mind a művelt területeken, mind az árokpartokon, legelők szélein, gyomborította — ruderális — területeken könnyen fölfedezhetjük. Néhol olyan lyukacsossá teszik a talajt a földalatti járatok kivezető nyílásai, mint az ementáli sajt, s a közelben lerágott hajtások is mutatják a pusztítását. A Békés Megyei Növény- és Talaj-egészségügyi Szolgálat továbbra is kiemelt feladatnak tartja a mezei pocok elleni folyamatos téli védekezést, a nyári terméskiesés csökkentése érdekében. Mint ismeretes, a Redentin alkalmazása vezethet eredményre, amelyet a szakemberek - a 100 négyzetméterenkénti egyedszám alapján 6-8 grammot számolva egyedenként — maximum 20 kg/ha dózisban javasolnak kijuttatni. Nagyobb anyagszükséglet esetén 4-5 nap szünetet hagyva, két tételben kell a mérget elszórni a területen. Agrárhíradónk múlt heti határjárásán a Tarhos és Bélmegyer között fekvő táblában és környékén találkoztunk a védekezésre mutató jelekkel: a járatok között heverő, elpusztult károsítóval. Nem kevésbé aggályos jelenség, hogy lépten-nyomon belebotlunk a gabonavetésekben sorjázó, hatalmas földkupacokba, a güzüegér-hordásokba. A rágcsáló közvetlen kártételén túl, igen sok gondot okozhat az aratásig megmaradó összetö- mörödő földhányás, ami a betakarítást nehezíti. Jámbor Zoltán agrármérnök, a Békés Chemol társtulajdonosa szerint a mérgezett csalétek alkalmas a güzüegér irtására is, ám csak akkor lesz hatékony, ha az „egérvárat” szétromboljuk. Máma már nem pocok tovább! Tarhos határában egy gyomszegélyen észleltük a védekezés nyomait. A járat körüli hajtásokon láthatók a rágásnyomok. A zöld növényi részek csökkentik a kumarin hatását, de ezúttal a vegyszer volt a gyorsabb. Sikeres „szójareneszánsz” a Kondorosi Magvető Rt.-nél A vetésforgóba jól illeszthető pillangós terméséért tonnánként hatvanezer forintot fizet az átvevő, a Boly Rt. Rég-új növénynek nevezte Gyurán Sándor, a Kondorosi Magvető Rt. főmezőgazdásza az idén 55 hektáron termesztett szóját, mivel az korábban mintegy két évtizedig fontos eleme volt a gazdaság vetésszerkezetének, s az elmúlt évben — hosszabb mellőzést követően — ismét beiktatták a termesztett növények sorába. A rehabilitáció — vagy, ha tetszik: szójareneszánsz — olyan sikeres volt, hogy egyből dobogós helyet kapott az üzemi bevételi toplistán. A második legjövedelmezőbb növény lett, igazolva ezzel, hogy jó döntés volt rá szavazni. Az ország első számú szójain- tegrátorának, a Bóly Rt.-nek kitartó következetessége és termelőbarát üzletpolitikája járult hozzá, hogy ezt a nagy fehérje- és olajtartalmú növényt újra kezdik rangján kezelni országosan, s megyénkben is, ahol Milyó János területi képviselő szervezésében újabb területeken jelenik meg a szója. A kondorosi agrár- vállalkozás szakmai vezetője így összegezte az együttműködés és az üzemi termesztési gyakorlat tapasztalatait: — Miután jelentős területen foglalkozunk hibridkukoricaelőállítással, fontos követelmény a vetésváltás és az izolációs távolság betartása, amelyet korábban zöld- és szárazborsóval oldottunk meg. Agrotechnikailag jó, hiszen pillangós — amineir közbeiktatását a jó mezőgazda- sági gyakorlat is megköveteli — ám egyre kevesebb bevételt hozott. A szója, mint ugyancsak Gyurán Sándor: Jé döntés volt, hogy a szója termesztésére szavaztunk. pillangós, ezt a bevételcsökkenést volt hivatott ellensúlyozni. A 2004. évre egyetlen fajtára, a Bólyi 56-osra szerződtünk, 55 irektáron. A vetést előkészítő őszi mélyszántást - alapműtrágyázással — idejében elvégeztük, a vetés előtt igyekeztünk minél kevesebb talajmunkával elkészíteni a sima magágyat, amelynél egy új, talajerőt növelő termésfokozó mikrobiológiai készítményt is alkalmaztunk. A terület gyommentesítésére speciális, az itteni körülményekhez adaptált technológiát dolgoztunk ki. A hűvös, csapadékos időjárás miatt a lombvédelemre is nagy gondot kellett fordítani, s a későbbi felmelegedés következtében atka ellen is kellett védekezni állománykezeléssel. Az aratás az elhúzódott tenyészidő miatt október 10-én kezdődött, viszont az időjárás a kezünkre játszott: nem kellett deszikkálni, s 15%-os nedvességtartalommal sikerült betakarítani. A fizetősúly 3,7 tonna lett hektáronként, ami a megyei integrációban a legjobb termésátlagot jelenti, üzemi szinten pedig azt, hogy a hibridkukorica után a második legjövedelmezőbb növényünk lett. Milyó János területi képviselő elmondta, hogy most tonnánként 60 ezer forintos - és nem 6 ezer, mint írtuk előző számunkban (a szerk.) — áron veszi át az integrátor, a Bóly Rt. A Kondorosi Magvető Rt. a kedvező eredmények alapján az idei évben növelni kívánja a szójaterületet, és újabb bólyi fajtákat is kipróbál. T 4 A 1
