Békés Megyei Hírlap, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-13 / 10. szám
6 GYÓGYÍTÁS BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. JANUÁR 13., CSÜTÖRTÖK A szociális iroda munkatársai (felső sor: Gáspár Györgyi, Kürti Ildikó, alsó sor: Fazekas Hajnalka, Litauszki Beáta). A megyei kórház fog- és szájsebészeti osztálya fogászat A műtéti tömbben korszerű, önálló szájsebészetet alakítottak ki, amely a komplikált eseteket is ellátja Dr. Szász Péter adjunktus kezelés közben. A gyógyítás lehetőségei Az orvos munkacsoport a fogaktól és a szájtól kissé eltávolodva, ma már kelló' rutinnal rendelkezik (a pajzsmirigy kivételével) a nyakon végzendő műtétek vonatkozásában is. Daganatos kórképek, nyirokcsomó biopsziák, nyaki ciszták, nyálmirigyek sebészeti megoldásai egyaránt ellátásra kerülnek. Az állcsonttörések szinte majdnem minden típusát el tudjuk látni, a kombinált arcközéptöréseket is. A Pándy Kálmán megyei kórház vezetősége és munkatársai nevében ezúton kívánunk olvasóinknak egészségben teljes, boldog új esztendőt. Az elmúlt évek hagyományaihoz hasonlóan ez évben is igyekszünk Önöket megismertetni szervezeti egységeinkkel, munkatársainkkal és tájékoztatást nyújtani intézményünk, valamint szolgáltatásaink időszerű változásairól. Az év első megjelenése a szociális iroda, a fog- és szájsebészeti osztály bemutatkozása. Az egészség szerves része a szociális jólét. A Pándy Kálmán megyei kórház szociális irodája 1989 óta működik. Jelenleg öt főiskolai végzettségű szociális munkás és egy gazdasági ügyintéző alkotja irodánk munka- csoportját. A szociális munka önmeghatározása szerint: segítő hivatás. A szükségletek kielégítésében segít azoknak az embereknek, akik erre önmaguk erejéből nem képesek. Szociális és életviteli problémák meghatározásában, támogató módszerek alkalmazásával segítünk ügyfeleinknek. A szociális munka olyan szakma, amely nyíltan vállalja, hogy törekszik tevékenységeiben önmaga által választott értékeket megvalósítani. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy szociális munkásként nem szociális gondozói feladatokat látunk el, vagyis elsődleges feladatkörünk nem ételkihordás, és a betegek fizikális ellátása. A különbség tisztázása lehetőséget ad a félreértések elkerülésére. Fő ellátási területünk a kórA szociális munkások elvei Választott alapértékei: az egyenjogúság, a társadalmi szolidaritás, az igazságosság a társadalmi javak elosztásában, az embereknek az önrendelkezéshez való joga, az együttműködés minden kapcsolatban, az emberi méltóság, a titoktartás és a problémával küzdők pozitív megkülönböztetése. ház, a szakrendelő-intézet és az intézmény fekvőbeteg-ellátó egységei. Szakmai tevékenységeinket ezen részlegekről érkező betegekkel és hozzátartozóikkal folytatjuk. Szociális munkásként „híd” szerepet töltünk be munkánk során. A közvetítés nélkülözhetetlen, hiszen az információk továbbítása elsődleges. Megyei szintű ellátást biztosítunk folyamatos együttműködésben a társintézményekkel (ezek a területileg illetékes önkormányzatok, illetve a helyi szociális ellátó rendszer tagjai). Feladatunk a felvilágosítás és segítségnyújtás:- mentális támogatás segítő beszélgetések formájában- rokkantsági nyugdíj - járadék, özvegyi nyugdíj- állapotrosszabbodás, családi pótlék, árvajáradék- rendszeres szociális segély, szociális járadék ügyintézésében- közlekedési támogatás, fenntartási költségek ügyintézése, gyógyászati segédeszközök igénylésében- temetési ügyintézés (hozzátartozóval nem rendelkező elhunytak számára, valamint teljes körű ügyintézés), okmányok beszerzése (személyi igazolvány, TAJ-kártya, anyakönyvi kivonatok), a beteg érdekének képviseletében való segítségnyújtás (nyugdíj-biztosítási igazgatóság, nyugdíjfolyósító igazgatóság, bíróság) A betegek mellett az intézmény dolgozóinak is segítséget biztosítunk. Nagyon fontosnak tartjuk a szociális munka szakmai fejlődését, rendszeresen részt veszünk szakmai továbbképzéseken és konferenciákon. Folyamatos lehetőséget biztosítunk felsőfokú tanulmányokat végző hallgatók terepgyakorlatára. Mindig őszintén próbálunk segítséget, támaszt nyújtani a hozzánk forduló klienseknek, hiszen tudjuk, hogy problémáik súlyosak. A segítségre szoruló emberek azokat fogadják bizalmukba, akik egész valójukban hitelesek számukra, ha érzik és tudják, hogy valóban érdekli a sorsuk, megértnek, együttérzőek, jó szóval és tettel segítenek rajtuk. ■ Litauszki Beáta szociális munkás, irodavezető Az országban egyre kevesebb szájsebészet, különösképpen önálló szájsebészeti osztály működik. A meglévő gyógyító intézmények nagy része valamely kórházi osztállyal — traumatológia, sebészet, fül-orr-gé- gészet — összevonva, sokszor annak részlegeként üzemel. A fej-, a nyaksebészeti osztályok általában klinikai centrumok keretében működnek, illetve nagyobb vidéki városokban találhatók meg. A gyulai megyei kórház szájsebészeti osztálya, országos viszonylatban, még egyik működő, önálló „végvár”. 1974-ben lehetővé vált a jelenlegi műtéti tömbben egy korszerű, önálló szájsebészeti osztály kialakítása. Az osztály 3 kezelőhelyiséggel, röntgennel, előkészítővel, műtővel és a váróból nyíló, minden igényt kielégítő, 10 ágyas fekvőrészleggel rendelkezett, ahol szükség esetén zsúfoltság nélkül el tudtunk helyezni 12 beteget is. Ezen az osztályon dolgozott dr. Gyarmati István, egészen nyugdíjazásáig, 1977. december 31-éig. Az osztály vezetését 1978. január 1-jétől dr. Gyarmati Sándor vette át. Az 1978-as év jelentős fordulatot hozott az osztály életében, mert az épületet életveszélyessé nyilvánították. 1986. október 17-étől önálló osztályként, jó szakmai teammel és műtéti háttérrel folytatta munkáját dr. Gyarmati Sándor, aki a kor követelményeinek megfelelően a fej-nyaki daganatos betegségek gyógyításával is bővítette műtéti repertoárját. Dr. Gyarmati Sándor főorvos szakmai tevékenysége meghatározó volt az osztály életében. Nevéhez fűződik a modern fültőmi- rigy sebészet bevezetése kórházunkban. Szintén elsők között kezdte alkalmazni 1986-ban a fogászati műfoggyökér beültetését. A gyulai kórházban, az írásos források szerint, már az 1900-as évek elején volt rendszeres fogászati és szájsebészeti betegellátás. Nagy mérföldkövet jelentett a szakmai ellátásban 1935, amikor megkezdte rendelését a gyulai kórházban dr. Gyarmati István fogászati tanácsadó orvos. A megye fogászati ellátásának működése ettől kezdve elválaszthatatlan lett személyétől. Abban az időben a kórházban a betegek fogászati kezelésben még nem részesültek, de látva ennek szükségesAz osztályon a legmodernebb műszerek mellett, korszerű szájzuhanyok segítségével történt a fogágybetegek kezelése. Dr. Gyarmati István elképzelései alapján egy olyan modern fogászati komplexum jött létre elsőként az országban, ahol egy helyen, egy működési egységben dolgoztak, egymást segítve a társszakmák művelői. 2000. december 17-én, dr. Gyarmati Sándor hirtelen halála után, dr. Szerényi Zsolt szakorvos vette át az osztályvezetői feladatkört Az osztály most 12 ággyal üzemel, egy kezelővel, szoros együttműködésben a megyei járóbetegrészleggel, amely a Dob utcai rendelőintézetben működik. Tevékenységünkről több tudományos ülésen is beszámoltunk. Az osztályon jelenleg három ségét, Gyarmati doktor javaslatot tett a kórházi kezelés bevezetésére. Az ország összes vidéki kórházai közül a gyulai volt az első, ahol fogászati rendelés működött. Bevezette a rendszeres sztomatológiai szűrővizsgálatot, nagy súlyt fektetett a pszichés vezetésre, különösen az első beavatkozás kapcsán. Erről számol be a Magyar Fogorvosok Lapja az 1938. évi 8. számában. 1955-ben a gyulai kórházban fog- és szájsebészeti osztály létesült 10 ággyal a fül-orr- gégeosztállyal közös épületben, melynek vezetésével dr. Gyarmati Istvánt bízták meg. Az orvos dolgozik, kettő szakorvos és egy segédorvos. Hat ápolónő van a betegágy mellett, a járóbeteg-rendelésen öt szakasszisztensnő vesz részt a felelősségteljes betegellátásban. A megye egész területéről fogadjuk a betegeket, de sokszor ellátjuk a körzeten kívülieket is. Célunk az, hogy az osztályon valamennyi orvos, ápolónő, osztály legfontosabb feladatai: a fog- és szájsebészeti fekvőbetegek, más osztályokról érkezők, az elmebetegek gondozása, tanyasiak gyógyítása, továbbképzési lehetőségek megteremtése. A fogászati osztály léte az egész megye fogászati ellátására hatott. Nagy terhet jelentett azonban az orvosok számában szegény, szuvas fogakban gazdag, elmaradott egészségügyi kultúrájú területeken megbirkózni a gyógyítással. Magyar- országon ebben az időben a kevés számú fogorvos mellett számos vizsgázott fogász is tevékenykedett. A munkájukat jól végző fogtechnikusokat képezasszisztensnő minél több képesítést szerezzen. Ez képezi az alapját a korszerű, magas színvonalú betegellátásnak és teremti meg a feltételét annak, hogy a modern műtéti eljárások bevezetésre kerülhessenek. ■ dr. Szerényi Zsolt mb. osztályvezető főorvos ■ dr. Szász Péter adjunktus ték át fogásszá. Gyarmati doktor felismerte a dolog szükségességét, és szorgalmazta az átképzéseket. Budapesten ebben az időben megalakult a Központi Sztomatológiai Intézet dr. Kende János vezetésével. Az országban megyei központok létesültek, élükön sztomatológus főorvosokkal. Békés megyében dr. Gyarmati István lett a megyei sztomatológus főorvos, gyulai központtal. Az osztályon fogszabályozás, szájsebészet, fogágybetegsége- ket gyógyító és megelőző részleg, valamint konzerváló fogászat működött. Az oldal a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórházának támogatásával készült Internet: www.pandy.hu E mail: hospital@pandy.hu Dr. Gyarmati István az alapító > t I i Szociális segítő hivatás
