Békés Megyei Hírlap, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-03 / 1. szám

2005. JANUÁR 3., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 11 SZÍNES A mókus is patkány, csak jó a reklámja melléfogások A világ legjobb whiskyje, Skócia legfinomabb szőlőjéből, ajánlották a japánoknak az italt Tetű és sampon rossz párosítás A Wash and Go márkanevű hajmosószer az orosz piacon bukott meg, az angol „wash” (most, ebben a szövegkörnyezetben: mosd meg!) kiejtése ugyanis megegyezik az orosz „vos” (tetű) szóéval, s ez, ugyebár, nem túl jó ómen egy hajsamponnak. Jót lehetett derülni egy Japánban piac­ra dobott whisky reklámján is: „A világ legjobb whiskyje, Skócia legfinomabb szőlőjéből”. Whisky - szőlőből, s éppen skót szőlős­kertekből? Amin mi nevetünk, azon, persze, a gyártók, marketin­gesek, reklámügynökségek bosszankodnak. Régen túl vagyunk már azon, hogy az áru önma­gát kelleti. A reklámozás iparrá fejlődött, s mint a többi iparág, bőven szül remek terméket, s persze selejtet is. Ám a reklá­mok világában a kacagta­tó hibák nem a vevőt, ha­nem a reklámok gazdáit bosszantják. Juhani Nagy János A mindent elárasztó reklámok korát éljük. Az elmúlt hetekben még több reklámmal bombáz­tak bennünket - többet is de­rültünk. Ugyanis számos hirde­tés kiagyalója, szándéka ellené­re is megkacagtatta célközön­ségét. A hetvenes években, amikor agyonivott májat ábrázoló pla­kátokkal ragasztották tele az ország hirdetőoszlopait, az an- tialkoholizmus reklámkampá­nya a humorista Somogyi Pál szerint úgy ért célba, hogy oda­ment egy részeg, meglátta a plakátot, összecsapta a kezét, és felkiáltott: „Rettenetes! Soha a büdös életben nem eszem többé májat!” — Reklámnak nem rossz — mondta Gore Vidal amerikai író, amikor meghallotta, hogy pálya- és honfitársa, Truman Capote meghalt. Hazájukban, az Egyesült Államokban na­ponta átlagosan háromezer üzenettel bombázzák a fogyasz­tót. Nem mindegy azonban, ho­gyan. Jókat kacagunk az egyik sörgyár szellemes, humoros hirdetésein - s közben egy má­sik gyár termékét fogyasztjuk, mert hát az jobban ízlik. Vajon miért mondhatta Sir Charles Biron angol ügyvéd, író: „Én olyannak képzelem a mennyor­szágot, ahol a reklámok iga­zak”. Televíziók képernyőjén órán­ként ismétlődő jelenség, hogy két háziasszony, vagy éppen egy tudós külsejű úriember ex- tatikus állapotban magasztalja egy mosogatószer, mosópor vagy fogpaszta hatékonyságát. Nincs ez másképp egyebütt sem. Egy nyugati gyártó arab piacra törekedett, s az ottani te­levízióban is futtatta mosópor- reklámját A film végén a kép bal oldalán egy halom szeny- nyes, mocskos ruha, a jobb ol­dalán pedig - összehasonlítás­ként - ugyanaz a halom ruha, de már patyolat tisztán. Csak­hogy az arabok nem balról jobbra, hanem jobbról balra ol­vasnak! Ez aztán megpecsételte a reklámkampány és vele együtt a termék sorsát is. Vagy egy hazai példa: kezdetben ná­lunk sem ment annak a kávé­nak az eladása, melynek rek­lámjában amerikai típusú, „hosszú” löttyöt kortyoltak nagy bögréből, a legtöbb ma­gyar ugyanis csészényi fekete­kávét fogyaszt, s a látottakat úgy értelmezték, hogy na, eb­ből sem lehet igazi mokkát főz­ni. A komoly reklámcégek ma már helyi szakembereket alkal­maznak. Rájöttek ugyanis arra, hogy ami működik az egyik or­szágban, korántsem hatásos a másikban. Például Hollandiá­ban más néven kell árulni a Pick szalámit, mert neve a tuli­pánok országában - az alaki és a fölöttébb hízelgő méretbeli hasonlóság dacára - valami egészen mást jelent. Egy idő­ben nálunk is lehetett kapni a Fostat márkanevű egyiptomi datolyát. Nem fogyott annyira, mint ahogy a kanadai magya­rok körében sem népszerű egy különben kiváló marhahúskon­zerv, melynek a neve Halai... Balfék reklámokban bővelke­dik például az autóipar, különö­sen a márkanevek körében. Az oroszok például egy időben kivi­telük visszaesésével fizettek azért, mert az 1970-ben piacra dobott Zsiguli, amelyet a tőkés országok közül Belgiumba szál­lítottak először, még a flamand- vallon szembenállást is elcsití­totta: mindenki az új autónév ki­ejtésével volt elfoglalva. A nyelv­törő kór átragadt a hollandokra, finnekre is (valahogy úgy jártak vele, mint mi a Xsarával). Már­pedig olyan autót nem vesz az ember, amelynek kimondhatat­lan a neve. így lett a nálunk csak hamar Zsigának becézett jár­gányból később világszerte La­da. Néphumorunk hálásan tol­dotta meg a nem éppen aerodi- namikus formatervezésre utaló ékezettel (Láda). S még egy ha­zai példa: a Hyundai (kiejtése hazájában kb. Hünde) annyiféle alakváltozatban hallható, hogy nem csoda, ha a dél-koreai már­ka magyar tulajdonosa, némi népetimológiai leleménnyel, ek­képp vágja ki magát: „Hunyadi­val járok”. Hunyadit ugyanis nem kell szégyellnünk. Nem úgy, mint a spanyoloknak exportált Ford ottani típusnevét, a Fierát. Ez a név ugyanis spanyolul azt je­lenti: csúnya öregaszszony. A General Motors a hatvanas évek elején bocsátotta útjára re­ményei netovábbját, a Chevro­let Nova fantázianevű modellt, amelyet a mexikói piacra szán­tak. Csak mikor a szörnyű el­FOGYASZTÓI TÁRSADALOM. I adási statisztikák megérkeztek, jött rá valaki Detroitban, hogy a no va spanyolul azt jelenti: nem megy. Nem megy mindenkinek a reklám. Noha tudván tudom, a mókus is csak egy olyan pat­kány, akinek jó a reklámja, mégsem mennék el márkanév­kiagyalónak, szlogengyártó­nak, egyáltalán reklámosnak. Hogyan is mondta a terebélye­sedő szakma egyik nagyágyú­ja? Ne mondják meg anyám­nak, hogy a reklámszakmában dolgozom. Úgy tudja, rende­sebb foglalkozást űzök: egy bor­délyházban vagyok zongorista. Hogyan szólítsuk nieg egymást? Stílus Polgárok, hazánk fiai, honfitársak A demokratikus átalaku­lással együtt járt egy má­ig megoldatlan dilemma: hogyan szólítsuk meg egymást? „Uram, höl­gyem, asszonyom” járja, vagy a szlengből vett jópofizás, egészen a kór­házi hírhedt „ketteské”- ig. Az embercsoportok megszólításával még na­gyobb a gond, s erre még azok sem figyelnek, akik mondandójukat rendsze­rint a széles nyilvános­ságnak szánják. Takács Ilona A politikusok, médiaszereplők, ha az ország lakosságáról, ál­lampolgárokról szólnak, mind gyakrabban „az emberek”-ként aposztrofálják őket. Új keletű ez a módi. Előbb egyes fiatal politikusoktól hallottuk, ké­sőbb már az idősebbektől is. Egykoron szóltak az elvtársak­hoz, a dolgozókhoz, a néphez: a munkásokhoz, parasztokhoz, értelmiségiekhez. A halhatat­lan nevettető, Alfonzó szólította meg ily módon a közönségét: „Ide figyeljenek, emberek!” Az­tán meg is fenyegette őket: „Mert ha nem, kiüríttetem a termet!” A közszereplők sajnos nem veszik észre, amit a humor nagymestere oly találóan jut­tatott kifejezésre, hogy ez a hangnem bizony lekezelő, sértő. A magyar nyelvhasz­nálatban ugyanis ez más emóciókat kelt, mint esetleg angol szövegösszefüggések­ben. A példa kedvéért idéz­zünk Móricz Zsigmond Tra­gédia című elbeszéléséből két mondatot: „Emberek, asz- szonyok, hónap este minden­ki elgyühet a lyányom lako­dalmára. Annyit ehettek, amennyi belétek fér” - hívja meg így a gazdag Sarudy a summásalt. Aligha szorul magyarázatra, hogy mennyi­re lenézően beszél, a mély társadalmi-gazdasági kü­lönbségeket tükrözi ez a stí­lus. Nyilván a nagy író ezt akarta érzékeltetni. Napjainkban nemcsak meg­szólításban érezzük ezt a lené­ző felhangot, hanem a szöveg- összefüggésben is. Vajon kik az emberek és kik a politikusok, a közéleti nagyságok? Akikről senki sem mondja, csak úgy: „em­berek”. Felettünk állók? Mó­ricz Zsigmond Sarudyja fizet­te a napszámosait, tőle függ­tek, ezért felettük valónak érezte magát. Most az állam­polgár fizeti a politikusokat, a közéleti szereplőket, így talán elvárhatjuk, hogy a pénzün­kért ne „emberekezzenek le” bennünket. A magyar nyelv ma is válto­zatlanul színes és szerencsé­re gazdag. Aki a közhöz szól, találja meg a megfelelő han­got és szinonimát! Beszélhet­nek hozzánk és rólunk, mint lakosokról, polgárokról, ma­gyarokról, választókról, sza­vazókról, hazánk fiairól és honfitársakról, de az sem sér­tő, ha a nép, a közösség, a nemzet tagjaiként tisztelnek meg bennünket. Most is van­nak munkások és tanárok, nyugdíjasok és orvosok, gaz­dagok és munkanélküliek, de a „hé, emberek” megszólítás mindenképpen sértő - bár­melyik csoporthoz is tartoz­nak a megszólítottak. Lekezelő „emberezés” Politikustól hallunk : ilyenfajta kitételeket: az emberek nem támo­gatják ezt az intézke­dést”, „az emberek­nek elutasító vélemé­nyük van az ilyen ügyekről". ff Innovációs tréningek Békés megyében A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány pályázati úton támogatást nyert „Az innováció szükségességének bemutatása a kis- és közép- vállalkozások számára tréningek segítségével" című projektje kapcsán. A projekt célja a kis- és középvállalkozások innovációs képességeinek fejlesztésével, innovációmenedzseléssel, az Európai Unióhoz való csatlakozás kis- és középvállalko­zásokat érintő hatásaival kapcsolatos képzések, tréningek szervezése. A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány lebonyolításával 2004 szeptemberében innovációs tréningek kezdődtek Békés megye 4 térségében. Az öt előadásból álló előadás-sorozat első három előadása minden térségben megren­dezésre került, amelyeken az innovációval kapcsolatos alapismeretek és a hozzájuk kapcsolódó információk bemutatása megtörtént. Ezeken az előadásokon a résztvevők megismerkedhettek az ország innovációs intéz­ményrendszerével, az innovációs fogalomtárral és eszközökkel, valamint az innováció finanszírozási lehetőségeivel. Az utolsó két előadás a pályázati rendszerekkel fog foglalkozni az innováció jegyé­ben, azonban az általános megközelítés miatt az érdeklődőknek fontos információ­kat fog biztosítani a pályázati lehetőségekkel kapcsolatban. A két előadás segítséget fog nyújtani a pályázati rendszerek értelmezésében, a pályá­zatok elkészítésének megismerésében és lehetőség szerint képet ad a 2005. évi pályá­zati lehetőségekről is. Időpontok: ♦ Békéscsaba. Közútkezelő Kht (Berényi út 144.): 2005. január 6. 14.00, február 3. 14.00 ♦ Szarvas. Agrár Innovációs Központ (HAKI -1. kker. 10.): 2005. január 13. 14.00, február 10. 14.00 ♦ Orosháza. Táncsics Mihály Gimnázium (Táncsics u. 2.): 2005. január 20. 14.00, február 17. 14.00 ♦ Szeghalom. Vállalkozói Központ CTildv u. 7.): 2005. január 24. 14.00, február 24. 14.00 Érdeklődés esetén várjuk jelentkezését a (66) 442-520-as telefonszámon vagy az asiofoki@bmva.hu e-mail címen. A képzéseken való részvétel ingyenes! KÉS E G Y É É R T ÁLLALKOZÁSFEJLESZT É SI ÖLHASZN Ú ÖZAL A P í T VÁ NY HÁLÓZAT 5600 Békéscsaba. Árpád sor 18. Tal./fax: {661442-520 ttamepaga: ftttruwww .MW*.#« * E mali laloÄbf»*» ftß FORRÁS: WWW.BRODY-AJKA.SUUNET.HU/../ REKLAM.GIF

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom