Békés Megyei Hírlap, 2004. december (59. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-06 / 284. szám
2004. DECEMBER 6., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 7 Békés megyében a tájházak többsége nem „kulcsosház” pénztelenség Alacsony a leltározottság és hiányoznak a biztonsági rendszerek Az endrődi tájház hűen mutatja be az egykori parasztemberek eszközeit, köztük például a szekeret és a vetésre használt kukoricapergetőt is. A képen jobbról Szonda István, a tájház vezetője. A SZÁMOK TÜKRÉBEN Magyarországi tájházak száma: 300 (megközelítőleg) Ebből nemzetiségi tájház: 35 y‘i Békés megyei táiházak száma: vw: 10 Ebből nemzetiségi tájház: 4 Ezen belül szlovák tájház: 3 (Békéscsaba, Szarvas, Tótkomlós) komán tájház: 1 (Kétegyháza) HÍREK Döntöttek a jövő évi vízdíjról Pusztaottlaka képviselőtestülete a Békés Megyei Vízművek Rt ajánlása alapján döntött a jövő évi vízdíjakról. A lakosság 520 forint alapdíjat és köbméterenként 84,70 forint + áfa összeget fizet 2005-ben a felhasznált vízért, az önkormányzatnak és intézményeinek a 721 forintos alapdíj mellett 144,20 forint + áía lesz a köbméterenkénti víz ára. A hatósági vízdíjat 174,90 forint + áfo összegben hagyta jóvá a képviselőtestület, az alapdíjat pedig 5090 forintban állapították meg. (ke) Nem tartják etikusnak az emelést Mivel a jövő évi dolgozói béremelések még nem dőltek el, az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának emeléséről sem határozott a vésztői képviselőtestület A városatyák úgy vélték: nem lenne etikus, ha maguknak emelést szavaznának meg, miközben a dolgozói béremelések még nem tisztázottak. (i) Akdócsoportotválasztottak Szárason A szarvasi önkormányzat döntést hozott arról, hogy a többcélú kistérségi társulás keretein belül részt kíván venni az európai uniós „AVOP- Leader+” programban, melynek célja, hogy támogatást nyújtson a legelmaradottabb vidéki területek fejlesztéséhez. A legutóbbi testületi ülésen megválasztották a részvételhez szükséges akciócsoport tagjait. 0) Határon átívelő képzések Gyulán és Aradon Magyarországon ma több mint háromszáz tájház működik, közülük minden tizedik nemzetiségi táj ház is egyben. Fenntartásukról az esetek többségében az önkormányzatok gondoskodnak, de vannak más üzemeltetési formák is. Országszerte gondot jelent, hogy a táj házak nem tudnak szervesen beépülni a helyi közösség életébe, látogatottságuk alacsony, nyitva tartásuk csak úgynevezett „kulcsos” módszerrel működik, azaz, ha csoport érkezik, akkor kinyitják, máskor zárva tart. Békés megyében szerencsére az átlagosnál jobb a helyzet. Lipták Judit A hazai tájházak rendszerének összefogására 2002-ben létrehozták a Magyarországi Tájházak Szövetségét, melynek elnökségében megyénket Ando György, a megyei múzeumok igazgatóságának helyettes vezetője képviseli. Tőle tudtuk meg, hogy Békés megyében, az ország más részeihez viszonyítva, jól működnek a tájházak. Ehhez 'á'különböző szervezett programok mellett az is hozzátartozik, hogy állandó nyitva tartási idővel rendelkeznek. Gondot jelent azonban a leltárkönyvek hiánya, illetve az is, hogy néhány tájházban a legalapvetőbb biztonsági rendszerek sincsenek kiépítve. A két esztendeje működő tájház- szövetség éppen e problémák megoldásában, illetve a szakemberek megfelelő képzésében próbál segítséget nyújtani. Világörökség? Ando Györgytől, a Magyarországi Tájházak Szövetségének elnökségi tagjától megtudtuk, hogy a hazai tájházhálózat egyedülálló jelenség Európában. Éppen ezért a szövetség célkitűzései között szerepel, hogy ezt a hálózatot a világörökség részévé nyilváníttassák. Az 1977-ben létrehozott Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény azon kiállítóhelyek közé tartozik, melyeknek látogatottsága'az utóbbi években jelentősen megnövekedett. Idén például a korábbi években regisztrált 1700-2000 látogató helyett eddig háromezren keresték fel az 1862-ben, Hunya István endrődi nagygazda által épített tornácos házat Annak ellenére, hogy nagygazda építette, ma mégis az egykori parasztemberek egyszerű életének tárgyait találjuk meg benne.- Ha a fiatalok nem vevők a táj házakra, ha nem érdekli őket, az kizárólag a mi hibánk, mert nem tudjuk megfelelően felkelteni az érdeklődésüket - véli Szonda István, aki 1999 óta vezeti az endrődi tájházat. A szakember (jelenleg a tájház vezetése mellett a debreceni egyetem néprajz-muzeológia szakának végzős hallgatója) szerint egyedi programokat kell szervezni, melyek éppen azért vonzóak, mert máshol nincsenek hasonlóak.- Ilyen például nálunk a kenyérsütés, melyre ezen a nyáron annyian jelentkeztek, hogy nem is tudtunk minden csoportot fogadni. A fonott kalács, a péksütemény illata az udvari kemence mellett maradandó élményt nyújthat. Emellett kézműves foglalkozásokat, illetve előadásokat is kínálunk, ügyelve arra, hogy megtartsuk az egyensúlyt, és semmiképp se váljon egyfajta klubbá a tájház, lévén ez elsősorban múzeum, ami a letűnt korok életét mutatja be. Nagyon fontosnak tartom a jó kapcsolatot a helyi idegenforgalmi szervekkel, a szállásadókkal. Hozzánk például sok vendég érkezik az itteni kempingekből, fogadókból. Szonda István úgy véli, a hazai tájházak legnagyobb gondja nem annyira a pénzhiány, mint inkább a gyenge leltározottság, s az hogy a kiállításokat gyakran nem szakemberek rendezik be. így történhetnek meg olyan furcsa dolgok, hogy például egy XIX. századi paraszti szobába bekerül egy 1960-ban készült faliszőnyeg, s ez a látogató számára hiteltelenné teszi a tájházat. Az endrődi tájház vezetője szerint gyakori hiba, hogy nem engedik meg a látogatóknak, hogy a tárgyakhoz hozzányúljanak. Pedig, ha kézbe vehetik, tanulmányozhatják hogyan is működött egy eszköz, akkor sokkal mélyebb élményt jelent számukra, s máskor is szívesen eljönnek. A Magyarországi Románok Országos Önkormányzata és az Aurel Vlaicu aradi állami egyetem között létrejött szerződés alapján hamarosan elkezdődhet a Magyarországon élő román nyelv- és irodalomszakos, valamint a román nyelven oktató pedagógusok továbbképzése — mondta KRESZTA TRAJÁN, az OrSZágOS román önkormányzat elnöke. Szőke Margit A továbbképzés során az Aurel Vlaicu Egyetem tanárai Gyulán tartanak előadásokat, a gyakorlati oktatás Aradon történik majd különböző gimnáziumokban. Az új emelt szintű érettségi előírása, hogy a román nyelv és irodalom érettségi tárgyain kívül több tantárgyból kell román nyelvű érettségi vizsgát tenni. A történelem, a földrajz vagy más tantárgy román nyelven tanításához szükséges a romániai egyetemi oktatók bevonása - mondta Kreszta Traján. A megállapodás három éve jött létre az országos önkormányzat és az aradi egyetem lepülések iskoláiban, hogy hány pedagógus vesz részt majd a továbbképzésen. Ennek megfelelően nyújtják be pályázatukat az Oktatási Minisztérium elkülönített pénzügyi alapjához, amaly biztosítja az országos önkormányzatnak a forrást a romániai pedagógusok bérének fizetéshez. A továbbképzés várhatóan decemberben kezdődhet meg Gyulán, a román gimnáziumban. Az országos román önkormányzat, az aradi egyetem és a Tessedik Sámuel Főiskola Egészségügyi Intézete közötti együttműködési megállapodásban szerepel az az elképzelés is, hogy a romániai magyar pedagógusok továbbképzése Gyulán történne az egészségügyi főiskolán. Kreszta Traján elmondta, a magyarországi román pedagógusok küszöbön álló továbbképzését segíti, hogy Gyula és Arad közel található egymáshoz. Első körben 20-25 magyarországi román pedagógus részvételére számítanak a kurzuson. Megalakult a Békés megyei kistérségi fórum Ösztöndíj a roma tanulóknak Felzárkóztatás Jövőre kaphatnak támogatást a diákok A Békés Megyei Romaügyi Tanács a napokban tartotta ülését Békéscsabán, a megyeházán, amelynek fő témája a roma diákok támogatása volt. Suhajda Zoltán A június 5-én megalakult, kilenctagú tanács ülését követő sajtótájékoztatón Dógi János, a szervezet vezetője kijelentette: efféle tömörülés egyedül megyénkben létezik, a romák felzárkóztatásáért létrejött — cigány és nem cigány tagok közötti - összefogás pedig példaértékű. A tanács január 15-éig létrehoz egy pályázati alapot, valamint minden kistérségben kihelyezett tanácsot alapít. A szervezet feladata a pályázatok koordinálása lesz. Az ösztöndíj teljesítményhez kötve, a középiskolákban és felsőoktatásban tanuló roma fiatalokat segítené. A szükséges pénzt a megye és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium biztosítaná, de az alap összegének növelése érdekében a tanács jövőre jótékonysági bálát és kiállítást szervez. A A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény nemrégiben élet- belépett módosítása értelmében Békés megye 8 kistérségében az elmúlt napokban sorra alakultak meg a kistérségi fejlesztési tanácsok. A törvény rendelkezései szerint a kistérségi fejlesztési tanácsok elnökei részvételével minden megyében kistérségi fórum működik, melynek feladata a regionális fejlesztési tanácsban és a megyei területfejlesztési tanácsban a megye kistérségeit képviselő tagok megválasztása, valamint az említett szervezetek ülésein szereplő napirendek véleményezése. A Békés Megyei Kistérségi Fórum nemrégiben Békéscsabán, a megyeházán alakult meg, elnökévé Pataki Istvánt, Békés polgármesterét, a Békési Kistérségi Fejlesztési Tanács elnökét választották meg. Döntöttek arról, hogy a következő önkormányzati választásokig hátralévő 2 éves időszakra, azt három részre osztva tagként delegálják a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsba november 25.-2005. június 30- áig terjedő időszakra dr. Perjési Klárát, a Gyulai Kistérségi Fejlesztési Tanács elnökét, 2005. július 1-jétől 2006. január 31-éig Fetser Jánost, az Orosházi Kistérségi Fejlesztési Tanács elnökét, 2006. február 1- jétől 2006. októberig, a következő önkormányzati választásokig Macsári Józsefet, a Szeghalmi Kistérségi Fejlesztési Tanács elnökét. A Békés Megyei Területfejlesztési Tanácsba a november 25.-2005. június 30-áig terjedő időszakra Macsári Józsefet, Babák Mihályt, a Szarvasi Kistérségi Fejlesztési Tanács elnökét, Fetser Jánost, 2005. július 1-jétől 2006. január 31-éig terjedő időszakra Tóth Imrét, a Sarkadi Kistérségi Fejlesztési Tanács elnökét, Pataki Istvánt, dr. Perjési Klárát, 2006. február 1- jétől 2006. októberig, a következő önkormányzati választásokig terjedő időszakra Takács Dezsőt, a Mezőkovácsházi Kistérségi Fejlesztési Tanács elnökét, Tóth Imrét, Pataki Istvánt. (e) Adminisztráció a munkaszervezetben A kistérségi fórum tevékenységével kapcsolatos szervezési és adminisztrációs feladatokat a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács munkaszervezete látja el - adott tájékoztatást Sziklai Zoltán titkárságvezető. r
