Békés Megyei Hírlap, 2004. december (59. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-01 / 280. szám

4 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2004. DECEMBER 1., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP jyr "E* fi. IT fi* H ff ff* *7 *T %? MI» fx Jk«* MUß MU £* i, M fik A rádiótelefon iskolai használatáról SIBOVICZA NORBERT, 20 ÉVES, MEZŐ­HEGYES! TA­NULÓ:- Hallot­tam, hogy ezentúl házirendben szabá­lyozhatják, hogyan használha­tunk az iskolában mobilt. Nem hinném, hogy komolyabb vál­tozás történne, hiszen a taná­rok eddig is azt kérték, hogy órán némítsuk le a készüléket. Ettől függetlenül szünetben mennek az sms-partik, ha ép­pen van pénz a kártyánkon. BÁNFI MÓNI­KA, 20 ÉVES, HÓDMEZŐVÁ­SÁRHELYI EL­ADÓ: — Három éve használok saját mobütelefont. Főleg üze­netet küldök a barátaimnak, ar­ra ritkán van példa, hogy felhív­nék valakit. Amikor még iskolá­ba jártam, néha azért előfor­dult, hogy órán telefonon intéz­tük az ügyes-bajos dolgainkat Hogy az Oktatási Minisztérium rendelete változtat-e valamit? Biztos, hogy nem. ÁRVÁI KÁR- | OLY, 15 ÉVES, | TÚRKEVEI TA- | NULÓ: — Gyakran | sms-ezek, de ű tanórán kizá­rólag a telefonban lévő számo­lógépet használom. Nem hin­ném, hogy tanácsos lenne a tanárok bizalmával visszaélni. Négy éve kaptam az első ké­szüléket, azóta cseréltem már néhányszor. Az, hogy beleve­szik a házirendbe, hol, mikor használhatjuk a telefont, nem árthat. sípos pál, 50 ÉVES, BÉKÉS­CSABAI NYOM­DÁSZ: — Használ­ják csak nyu­godtan a gye­rekek a mobilt, akár az iskolá­ban is! Három gyerekem van, a legnagyobb 21, a középső 19, a kicsi 10 éves. Számomra megnyugtató, hogy tudom, mindig elérhetem őket, ha baj van. Persze, annak én sem örülnék, ha órán állandóan csörögne valakinek a telefonja. ■ Fekete G. Kata HÍREK Három véradás, százhúsz donor A vöröskereszt köröstarcsai - szervezete az elmúlt'szómban ton köszöntötte a település tízszeres, hússzoros, huszon­ötszörös, harmincszoros, negyvenszeres véradóit, a hatvanszoros Kerekes Antalt és Keresztes Sándort, vala­mint a hetvenszeres véradó Simon Piroskát. Ebben az esztendőben három véradást szervezetek, melyeken több mint százhúszan voltak, (sz) Megemelt helypénzek az állatvásáron Vésztőn található a megye egyik legkorszerűbb állatvá­sára. Ennek ellenére az állat­vásár működtetésére kiírt pályázati felhívásra senki sem jelentkezett. A város képviselő-testülete most új pályázatot írt ki az állatvásár működtetésére, s ezzel egy időben 20 százalékkal meg­emelte az állatvásáron érvé­nyes helypénzeket, (i) Ismét lesznek elsősök az iskolában A csárdaszállási általános is- koláhan a> jövő szeptember­től, vagyis az új tanévtől is­mét lesz első osztálya. Ebben a tanévben gyermekhiány miatt nem indult első osz­tály. Most a legnagyobb lét­számú osztály az összevont 5-6. osztály, ide tizenegy ta­nuló jár, a nyolcadikosok öten vannak, akik közül min­denki tovább szeretne tanul­ni. A 2004—2005-ös tanév­ben öt elsős kezdi meg tanul­mányait. (sz) A csárdaszállási általános Isko­lában — gyermekhiány miatt — Idén nem Indult első osztály Csabai István a botorságról, Szénási Ferenc az anti bíró búskomorságáról SZÓRÓLAPOSZTÁS Héjjá Anita: „Mi magunk is felelősek vagyunk a saját sorsunk alakításáért, s nem a sült galambra várunk” Szórólaposztás nagyszalontai hajdú diákok módjára. Balról jobbra: Sztojka Roland, Héjjá Anita, a Hajdú Diáktanács elnöke, Tenkei Csilla, Illetve Csabai István, a Hajdú Diáktanács alelnöke Román igen a magyar állampolgárságra — A televízióból értesültem az erdélyi magyaroknak adandó kettős állampolgárság gerjesztette határon túli vitáról A magam részéről a válasz igen, hiszen Románia is felkínálta, biztosítja a román ál­lampolgárságot Pruton túli testvéreinknek - mondja a piacnap lé­vén, jövedelemkiegészítés gyanánt ruházati termékeket árusító, 31 esztendős nagyváradi mentőaltiszt, Andor Traian Florin. Ízelítő a nagyszalontai Hajdú Diáktanács által a közelmúltban szélvédőm­re rakott szórólapon sze­replő nevek közül. „Nagy­jaink, akik ma nem lehet­nének magyar állampol­gárok: Arany János (Nagyszalonta-Erdély), Bethlen Gábor (Maros- iUye-Érdély), Mikszáth Kálmán (Szklabonya- Felvidék-Szlovákia), Mun­kácsy Mihály (Munkács- Kárpátalja)... Nekik meg­szavazná Ön a kettős ál­lampolgárságot?” Both Imre — A Hajdú Diáktanács a nagy­szalontai líceum diákjai által hat esztendővel ezelőtt életre hívott civil szerveződés - vilá­gosít fel irodájában Török Lász­ló, Nagyszalonta polgármeste­re, aki felettébb örül, hogy a fel­növekvő generáció tagjait is foglalkoztatja ezen össznemzetí ügy, az anyaország határain kí­vül rekedt magyarok kettős ál­lampolgársága. Mínuszok röpködnek, de pén­tek lévén, a magyarországi bevásárlóturisták által legin­kább látogatott városrészeken három-, négyfős diákcsoportok osztogatják most is a Hajdú Di­áktanács által jegyzett szóróla­pokat:-w Mi magunk is felelősek va­gyunk a saját sorsunk alakítá­sáért, s nem a sült galambra vá­runk. Éppen ezen megfontolás­tól vezérelve osztogatjuk a több mint kétezer példányban ki­nyomtatott: „Nagyjaink, akik ma nem lehetnének magyar ál­lampolgárok” című szórólapot - érvel vehemensen Héjjá Ani­ta, a nagyszalontai líceum 11-es diákja, a Hajdú Diáktanács el­nöke.- Az egészet azért vállaltuk, csináljuk, hogy felnyissuk az anyaországi magyarok szemét: sem a házaikra, sem a kenye­rükre nem éhezünk. Csupán a saját szülőföldünkön szeretnénk nyolcvannégy esztendő után is­mét felemelt fejjel, egyenes ge­rinccel, magyarként élni. Csu­pán azt szeretnénk, hogy Erdély­ben ne legyünk naponta „bozgorok” (hazátlanok - a szerk.), s Magyarországon, ha átmegyünk: románok! Kizárólag ezért van szükségünk a magyar útlevélre — magyarázza az ugyancsak tizenegyedikes Csa­bai István, a Hajdú Diáktanács alelnöke. Szénási Ferenc, a nagysza­lontai Bocskai Alapítvány elnö­ke Arany János szobrával, hát­oldalán a költőóriás soraival — „Ha minket is elßj az idők ziva­tarja, / Nem lesz az Istennek so­ha több magyarja’’ - ékesített képeslappal fogad, s szülőfalu­ja, Ant történetével indít. A községet 1919-ben még 1200 református magyar lakta, s azon falvak közé tartozott, me­lyet a békediktátum végrehajtói nem terveztek „leamputálni” az anyaország testéről. Csakhogy a román fél sem akart bele­egyezni abba, hogy a falu ko­rábbi közigazgatási határait tiszteletben tartva elég hosszú szakaszon az aradi kövesúttól jó száz méterre húzódjon a ma­gyar államhatár. Az anti bírót 1920-ban Kovács Sándornak hívták, s mivel hat hold földje Romániában maradt volna, in­kább így kiáltott: „Éljen Nagy­Románia!” így Szénási Ferenc Kötegyánban született anyai nagyapja, Bujdosó Sándor soha többé nem térhetett haza szere­tett szülőfalujába. Az oktrojált békeszerződés nyomán megka­parintott területekre, így az Anttal szomszédos keményfoki majorba, Keményfokra (ma Avram láncú, akkoriban Ferdi- nánd király felesége után Regi­na Marianak hívták - a szerk.) a Nyugati-Érchegységből, Bondoraszóról (Budureasa - a szerk.) románokat telepített az új hatalom, s két évvel később már idegen szóval nógatták az ökröket Kovács Sándor anti bí­ró szántóján is. „Hálából” a köz­ség népe soha többé nem kö­szönt a történelmi pillanatok­ban személyes javait féltő Ko­vács Sándornak, így búskomor­ságban halt meg a falu bírája! Anton ma mindössze 90, zömé­ben idős ember él, s az elmúlt nyolcvannégy esztendőben sem épült olyan kövesút, mint a tria­noni sorompóval kettévágott, Sarkadról Antra vezető... — Mint a facsemete mellé le­vert karó, úgy kell nekünk a magyar útlevél. Nem azért, mert menni szeretnénk, hanem hogy hivatalosan is magyarok lehessünk. Nem megyek én in­nen el, menjen az, aki nem tud­ja megmutatni a dédapja sírját a temetőben - zárta érzelmei­vel küszködve Szénási Ferenc. KISHIREK Békés—Bihar, ellátottak, (b) a békés-bihari kistérségben a regiszt­rált munkanélküliek 13,3 százalé­ka munkanélküli járadékban, 60,8 százaléka rendszeres szociális se­gélyben, 1,1 százaléka nyugdíj előt­ti munkanélküli segélyben, 1,5 szá­zaléka pedig álláskeresést ösztön­ző juttatásban részsül. igya régió­ban a megyei átlagnál lényegesen magasabb az önkormányzati ellátá­si formákon lévők aránya. Békéscsaba, szociális, (y) Két új támogató szolgálat kezdi meg mű­ködését a megyeszékhelyi Egyesí­tett Szociális Intézményben január 1-jétől. Céljuk a fogyatékosok életvi­telének megkönnyítése. Az önkor­mányzat a város jövő évi költségve­tésének terhére maximum hét és fél millió forintot biztosít hidraulikus beemelő szerkezettel ellátott, kere­kes székkel élők biztonságos szállí­tására alkalmas gépjármű vásárlá­sához. IDŐSEK, (y) Ötmillió forintot biztosít Békéscsaba önkormányzata a Sar­kantyú utcában létesülő idősek klubja számára, eszközbeszerzésre. Békéssámson. táncoltak, (cs) Jótékonysági bált rendeztek a békéssámsoni általános iskolások. A szülői munkaközösség, a nevelő­testület és a tanulóifjúság bevoná­sával a programot a Leonardo Alap­fokú Művészetoktatási Intézmény táncosai színesítették Lázár György táncpedagógus közreműködésével. Biharugra. szociális kiadások. (i) Biharugra is magas munkanélkü­liséggel küzd. A hátrányos helyzet a település költségvetésében is visz- szatükröződik. A biharugrai önkor­mányzat éves szinten több mint 25 millió forintot költ szociálpolitikai ki­adásokra. Csabacsiid. MUNKA. (j) a 2 ezer 200 lakosú Csabacsüdön a megyei munkaügyi központ adatai szerint októberben 42 munkanélkülit tar­tottak számon. A község munkavál­lalóinak egy része a közeli Szarva­son dolgozik. Csárdaszállás, közétkeztetés. (sz) Csárdaszálláson az új tanévtől megoldódik a közétkeztetés, ugyan­is egy helyi vállalkozó házaspár 150 adagos melegkonyhás étterem építésébe fogott. A konyha látja majd el meleg étellel az épülő étter­met, valamint, a tervek szerint szeptembertől, vagyis az új tanévtől itt főznek az óvodásoknak, az álta­lános iskolásoknak, valamint a he­lyi intézmények és cégek dolgozói­nak. CSOlVáS. NÉPZENE, (cs) A csorvási Nefelejcs népdalkor minden évben népzenei találkozót szervez a kör­nyéken működő népzenei csopor­tok számára. Az elmúlt hétvégén pitvarosi, gerendási, nagyszénást csabacsüdi, békéscsabai, körösladányi, orosházi dalosok és citerások léptek fel a csorvási talál­kozón, Dévaványa. testvéri kérés. (í) Dévaványa és az erdélyi Székelykeresztúr csaknem egy évti­zede ápolt testvérvárosi kapcsola­tokat. A székelykeresztúri önkor­mányzat azt kérte a dévaványai vá­rosvezetéstől, hogy a kettős állam­polgárságtémájában megfogalma­zott levelük jelenjen meg a Dévaványai Hírlapban. Mivel a helyi újság megjelenése a kampány­csend idejére esik, a levelet más formában juttatják el a dévaványa iákhoz. Gerendás, bál. (cs) A gerendási szlovák klub éveken át rendezett Erzsébet- és Katalin-bált a környező települések szlovák szervezeteinek jelenlétében. Amikor 2002-ben lét­rejött a gerendási szlovák kisebbsé­gi önkormányzat, azóta közösen szervezik a találkozókat. Az idén 8. alkalommal töltöttek együtt egy vi­dám hétvégét. Gyula, elismerés, (ö) a Baiassi- emlékév zárórendezvényére a szer­vező Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma meghívta az év ki­emelkedő programjainak szervező­it. Dr. Hiller István kulturális minisz­ter Balassi-emlékéremmel köszön­te meg az igényes programokat nyújtók munkáját. Az elismerést 22-en vehették át, köztük dr. Perjési Klára, Gyula polgármestere az I. Gyulai Reneszánsz Karnevál megrendezéséért. Kamut. PÁLYÁZATI PÉNZ. (SZ) A kamuti önkormányzat a település környezetvédelmi programjára, a hulladékgazdálkodás felülvizsgálat­ára, a szelektív hulladékgyűjtés megszervezésére pályázaton 1,5 millió forintot nyert. A program elké­szült, ennek részeként a falu köz­pontjában kialakították a szelektív hulladékgyűjtőt. A veszélyes hulla­dékok gyűjtését is megoldotta a te­lepülés. Jövőre a komposztálható hulladékok gyűjtésére is lehetőség nyílik. D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER

Next

/
Oldalképek
Tartalom