Békés Megyei Hírlap, 2004. december (59. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-21 / 297. szám
2004. DECEMBER 21., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 7 MEGYEI KÖRKÉP Romantikus portré a párizsi Moulin Rouge festőjéről adventi ajándék Aznavour musicalje Toulouse-Lautrec-ről a Jókai színházban magyarországi ősbemutató Éljen az élet! Éljen a színház! Charles Aznavour világhírű francia sanzonkirály és színművész nagyszerű musicaljének színvonalas magyarországi ősbemutatóját alkotta meg a Jókai színház társulata kiváló vendégekkel megerősítve. A Toulouse-Lautrec impresszionista festőművész életét, a párizsi Montmartre, a Moulin Rouge különös világát gyönyörű zenével és versekkel, szép énekhangokkal és színészi játékkal, fantasztikus látvánnyal és színpadképpel, mesterien kidolgozott koreográfiával idézte színpadra az előadás. Hatalmas vállalkozás és megérdemelt siker. Színház a javából, amely légkört teremt, képes a nézőt magával ragadni és elvarázsolni. Niedzielsky Katalin A siker titka alighanem az lehet, hogy aki a nagy mű megalkotásának bármely szintjén „közreműködött”, ihletet adott vagy személyiségével, tehetségével gazdagította tovább a nagyszabású produkciót, azt a szerzőktől a szereplőkig mindenki művészi fokon teljesítette. Persze gazdag, izgalmas forrásból merítettek: a 19. század második felében és a századfordulón a technikai és a gazdasági fejlődés jelentős és bonyolult társadalmi mozgást idézett elő világszerte, így egész Európában is. Az ellentmondásokat, feszültségeket mélyen magába szívó, rendkívül érzékeny (párizsi) művészvilág nem véletlenül „a kor hű tükre, lenyomata”. A nyolcvanesztendős, örmény származású Aznavour 1984-ben forgatta az Éjen az élet! című filmjét, amelynek forgatókönyvét írta és amelyben játszott, 2002-ben komponálta a musicalt. Henri de Toulouse-Lautrec arisztokrata származású, hercegi családban született, a francia impresszionizmus és a szecesszió egyik legkiemelkedőbb festőjeként és grafikusaként vonult be a kultúrtörténetbe. Nem csoda, hogy Aznavourt izgatta ez a titokzatos figura, a zaklatott életű és rendkívüli tehetséggel megáldott francia művész, aki előkelő családjával szembefordul, köreit megbotránkoztatja, lázad; aki az élet értelmét, az őszinte érzéseket keresi, s azokat a látszatra rendes, de valójában erkölcsi fertőt jelentő családja helyett a külsőségeiben taszító, mégis emberi értékeket felmutató, bohém fickókban és örömlányokban találja meg. A franciás-romantikus zeneművet Londonban mutatták be 2002-ben. Charles Aznavour nemcsak gyönyörű zenét komponált, hanem szép verseket is írt A magyar szöveg Hajmássy Hella nyersfordítása alapján Pozsgai Zsoltnak, a versek Szomor Györgynek köszönhetők, dramaturg Konter László. Az előadást Kállcy Molnár Péter rendezte, aki az első szereposztásban Henrit is játszotta remekül, a másodikban Békefl László, ugyancsak remekül. Két egyéniségében különböző, de szerepformálásban egyaránt kiváló, emlékezetes alakítás; mindkettő igényes, hiteles, mélységesen emberi és harmonikusan emeli saját művészi magaslatához a szereplőtársakat. A tökéletesség, az emberi szépség megfestésére törekvő sérült, nyomorék művész, a családjával szembeforduló ifjú, az őszinte érzelmeket, az élet értelmét a mulatók vüágában és társaságában megtaláló, majd önmagát felőrlő, elpusztító ember fejlődését és hanyatlását mindkét művész átélt, meggyőző játékkal mutatja be. Kiváló előadás és kiváló csapatmunka. A főszerepet alakító Kálloy Molnár Péteren és Békefl Lászlón kívül külön ki kell emelni Paczuk Gabi Suzanne-ját és Steinkohl Erika Cha-O-Kaóját. Az első felcsendülő dallamtól kezdve csodálatos a zene, de a lányok kettőse, amikor magukra maradnak a műteremben, tényleg fantasztikus és szívszorító, az előadás egyik csúcspontja. Persze több hasonló említhető még, például szintén Suzanne és Adele (Kishonti Ildikó), Henri anyjának párviadala dalban elbeszélve, a két nő küzdelme ugyanazért a férfiért, görög sorstragédiába ülő hőfokon. Több jelenet könnyeket csal a szemünkbe - ettől is színház a színház, miért kellene szégyellni?! Cha-O-Kao és Gab (Gulyás Attila szh.) kettőse a kórházi ágynál felejtheteüen. Megrázóak a jelenetek, ahogyan Madelaine (Felkai Eszter) áruba bocsátja lányát, vagy ahogyan a részeg matróz (Hodu József), az apa kisfiával zsarolja Suzanne-t. Ügyes fogás, hogy a Sors(szerűség) végigvonul a történeten a tanító, a pap, a pincér, az orvos (talán még a halál is) alakjában, akit ugyanaz a színész alakít (Feke Pál), hol rábeszéléssel, hol elidegenítéssel. (Sajnos Szomor Györgyhöz nem volt szerencsém.) A szívszorító lírai perceket abszurd humor ellenpontozza, s ezekben az összenőtt nagymamák jeleskednek (Csomós Lajos és Gerner Csaba), valamint Presits Tamás Alph, a hercegi papa szerepében, amikor a feleségével vitatkozik; tragikomikus viszont, amikor fiukkal kapcsolatban beolvas Adele-nak. Hatásosak, káprázatosak a mulatói jelenetek, a tánc, a kánkán, a vigadalom, az örömlányok együttese. Horváth Éva díszlete a szecessziós plakátokkal és festményekkel, az áttetsző, sejtelmes rétegek és a nem,túl nagy színpadra a forgatással varázsolt sokféle, változatos helyszín, a műteremtől, a kastélyon át a kocsmáig, az angolparkig. A színpadképhez hasonlóan korhűek, gazdagok, elegánsak vagy harsányak Papp Janó jelmezei, a jellemek domborítását szolgálják. A koreográfia, Ménich Gábor munkája szintén elismerésre méltó; mint minden „Csak te meg én!...” Két szerelmes pár közös álmokat sző, az egyik nagyszerű jelenet a sok hasonló köziiL Legfelül Suzanne (Paczuk Gabi), Henri (Kálloy Molnár Péter), Gab (Gulyás Attila) és ChaO-Kao (Steinkohl Erika). Az eszményi helyett az igazat A beteges, törékeny testalkatú és balesetei következtében nyomorék Toulouse-Lautrec Van Gogh, Degas és Renoir kortársa. Törzshelye a Mirliton lokál, ahol híres plakátjait és képeit készíti sanzonénekesekről, kabarécsillagokról, prostituáltakról, bárhölgyekről, bohócokról Az arcvonásokban, a testekben a szépet keresi, amellyel őt a Teremtő nem áldotta meg. Művein meghatározó modelljeinek szemé lyisége, egész élete, no meg a kíméletlen társadalomkritika. József Attila a valódi helyett az igazat akarta felmutatni, Toulouse-Lautrec is az igaz ábrázolására törekedett az eszményi helyett A Montmartre, a Moulin Rouge megörökítőjeként vonult be a festészet történetébe. Nem sokáig bírta az önpusztító életet, az ivászatot, kórházba került, harminchét évesen a családi kastélyban halt meg. jó musicalnek, ennek is lényege a mesterien felépített táncok sorozata, köztük több egészen fantasztikus jelenet, mint például amikor Cha-O-Kaót táncoltatják a rudakon, forgatják, felemelik, keresztre feszítik. Gyönyörű mese a szenvedélyekről, az élet szere- tetéről, amelybe még egy kis fekete-fehér „festészet” is belefér: az arisztokrata családban mindenki romlott, képmutató, utálatos, degenerált, groteszk, és az igazi, őszinte emberi érzelmeket, a jóságot, a barátságot, a szerelmet Henri a rosszak, az utcalányok, prostituáltak világában találja meg. Adventkor, az ünnepre, a csodára várva, ugyanakkor az egész évi hajszolt, űzött hétköznapokba belefáradva, mintha jobban vágyódnánk a költészetre, a mesére, fogékonyabbak vagyunk a szép szóra, a romantikus zenére, jobban át- érezzük régi korok halhatatlan mestereinek kalandos és megrázó élettörténetét, megértjük ars poeticáját és maradandó üzenetét A felforgató, sodró szenvedélyek műve az Éljen az élet!, és ez a karácsony előtti premier igazi ajándék, emlékezetes, az ötvenéves teátrum ünnepi évadához méltó. A mai, értékítéletében elbizonytalanodott embernek ebben a rövid távú, piaci érvényesülésre épülő világban különösen fontos, szülte létkérdés az ilyen művészi produkció, amely képes a lelkünket megérinteni, elandalítani és kiemelni a szürkeségből, az egyhangúságból. Már a színvonalas szórakoztatás elismerést érdemel, de külön erénye még ennek az előadásnak, hogy miközben érzelmeinkhez szól, megerősít abban a hitünkben, hogy élni szép, élni érdemes, még ha olykor veszélyes is. Arra biztat, hogy vállalnunk kell önmagunkat, és úgy gazdálkodjunk a ránk szabott, a megadatott földi idővel, hogy ne kelljen később semmit sem megbánnunk. Schubert művei Tóth Péter tolmácsolásában A Zeneakadémián harmadéves Tóth Pétert leginkább Franz Schubert munkássága foglalkoztatja. A komolyzenei előadók közül elsőként a békéscsabai születésű Tóth Pétertől vettek föl nemrégiben Skóciában egy albumra való anyagot Liszt Ferenc műveiből. A fiatal zongoraművész holnap este Békéscsabán, a zeneiskola Bartók termében ad koncertet. Frankó Marianna Tóth Pétert már tizennégy évesen felvették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora tanszakának előkészítőjére. 1999-ben fellépett Grazban, az Ifjú Tehetségek Nemzetközi Koncertjén, a GlaxoSmithKline által fiatal művészek támogatására kiírt pályázat egyik nyertese. 2000-ben megnyerte a Weimari Nemzetközi Liszt Zongoraversenyt, majd rá egy évre a világ minden tájáról érkező művészek közül Tóth Péter érte el a legkiemelkedőbb eredményt a neves megmérettetés budapesti helyszínén is. Jelenleg a 21 éves békéscsabai zongoraművész a nemzetközi I Liszt-zongoraversenyek harma- s. dik helyszínén, Utrechtben áp- ~ rilisban megrendezendő versenyre készül, illetve december 22-én este hét órától Franz Schubert darabjaiból ad koncertet. A Zeneakadémián harmadéves Tóth Péter elmondta, hogy azért esett a választása Schubertre, mert mostanában leginkább az ő munkái foglalkoztatják, másrészt az osztrák szerző művei különösen illenek a karácsonyi várakozás ünnepi hangulatához. Kérdésünkre, hogy a skóciai stúdióban fölvett első albuma elérhető lesz-e a magyar közönség számára is, Tóth Péter azt válaszolta, hogy a tervek szerint a kiadó világszerte szeretné terjeszteni az anyagot, a különlegesen tiszta hangzást biztosító CD megjelenése a jövő év elején várható. Eleki Mikulás-csomag Az Eleki Lányok Asszonyok : Egyesülete Mikulás-csomag- • gal lepte meg tagjait. A szerve- • zethez tartozó 34 hölgyet ott- : hónukban keresték fel az • egyesület vezetői, mindegyi- : küknek mintegy 500 forint ér- ; tékű ajándékcsomagot adtak j át. (ke) : Sarkadon megemelik A képviselők Sarkad jövő évi : költségvetési koncepciója tárgya- : lása során úgy határoztak: a nem | lakás céljára szolgáló helyiségek : bérleti díjának legalacsonyabb ; mértéke 2005. január 1-jétől, az j ingatlan állagától függően, négy- : zetméterenként, évente 5 ezer • 500 forint plusz áfa, illetve 6 ezer : 500 forint plusz áfa összeg között ; lesz. (b) ■ Mozgáskorlátozottak A Mozgáskorlátozottak Szarvasi Egyesületének taglétszáma a békésszentandrási, csabacsüdi, kardosi és örménykúti csatlakozókkal együtt mára meghaladta a 2300-at. Közülük idén 1803-an kaptak közlekedési támogatást, 84-en pedig lakás-akadálymentesítési támogatást (j) Szép eredmények A Szó-játék nyelvészeti verseny döntőjét a napokban rendezték meg Mezőtúron, ahol a Szeghalmi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola több csapattal is indult. A Czebe Brigitta, Ibos Katalin, Tóth Ildikó alkotta trió első, a Csikós Nikolett, Győri Ádám, Széli Alexandra alkotta hármas pedig harmadik helyezést ért el a 171 résztvevő közül, (i)