Békés Megyei Hírlap, 2004. december (59. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-20 / 296. szám

8 2004. DECEMBER 20., HÉTFŐ GAZDASÁGI TŰKOR A BUMIX-index alakulása az elmúlt napokban A MÚLT HÉT NYERTESEI (BUMIX) Utolsó ár (Ft) Változás (%) Démász 5 400 7,0 FHB 12 700 5,0 Danubius 5 400 3,3 FORRÁS: BUDA-CASH BRÓKERHÁZ RT. A MÚLT HÉT VESZTESEI (BUMIX) NABI 430-2,3 Antenna 3 700-3,9 Globus 510-12,8 A tőzsde 2004. június 1-jétől számba a BUMIX-oL Ebben az indexben olyan közepes tőkeerejű cégek adatai szerepelnek, ame­lyek a BUX-ba már nem kerülhetnek bele. A MÚLT HÉT NYERTESEI (BUX) Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) OTP 5 640 5,8 Matáv 867 5,5 Mól 12 690 3,6 Egis 11000 2,3 Richter 22 000 0,6 FORRÁS: BUDA-CASH BRÓKERHÁZ RT. A MÚLT HÉT VESZTESEI (BUX) BorsodChem 1885 0,0 TVK 5160-2,6 Fotex 139-2,8 Antenna 3 700-3,9 Pannonplast 1 130-8,5 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza középárfolyama __ FJ/12.1 0.12.13.12.14.12.15.12. IS. 12.17. FORRÁS: MNB fazakas Péter, a Buda-Cash Brókerház Rt. elem­zője. Forgalma alapján a hatodik legnagyobb brókerház, magyar magántulajdonban van. Jó hangulat a héten is Az elmúlt hét meglehetősen kedvező hangulatban telt a tőzsdén igazodva az amerikai Dow Jones emelkedéséhez. Az optimizmust az OTP és a Matáv emelkedése növelte. Az olajcég a horvát bank megvásárlásával növelte erejét, míg a Matávnál a várható oszta­lék lendített az áron. Ezen a héten is várhatóan emelkedés lesz. EU-tagság nélkül már nagy bajban lenne a gazdaság JÁRAI ZSIG- mond jegy­bankelnök úgy véli: a magyar gaz­daság már összedőlt vol­na a jelenlegi fenntarthatat­lan gazdaságpolitikai pálya miatt, ha az ország nem len­ne az Európai Unió tagja. A jegybank elnöke ezt 40 milliárd euró feletti államadós­ságra hivatkozva mondta, (hl) Különleges lakókocsikat gyártanak Nagyorosziban MOTORKERÉKPÁROK tárolásá­ra és szállítására alkalmas lakókocsik gyártását kezdi meg jövő év februárjában a Nagyorosziban működő Knaus Tabbert Magyarország Kft. A Knaus 1993 óta gyárt lakókocsikat a Nógrád me­gyei Nagyorosziban. A kettő­hat férőhelyes kocsik közül a legkisebbek belső hossza 3,5, a legnagyobbaké 5,6 mé­ter. (hl) Hat-hét százalékkal többet vihetnek haza a postások A TERVEZETT INFLÁCIÓ feletti, 150 ezer forintos havi bérig 7 százalékos, afelett 6 száza­lékos alapbéremelésben ré­szesülnek a postások jövőre. A cél, hogy a jelenlegi 123 ezer forintos átlagkeresetük minél hama­rabb beérje a 141 ezer fo­rintos nem­zetgazdasági át­lagot. (hl) Meg­próbál­ják felzár­kóztatni a pos­tások bérét A banki ügyfelek érdekét védené az igazságügyi tárca A központi hitelinformációs rendszer szabályozásának felülvizsgálatát kezdemé­nyezte az Igazságügyi Mi­nisztérium. A tervezett vál­toztatások a fogyasztók ér­dekeit szolgálják. A bankok azokról a magánszemélyek­ről vezetnek feketelistát, akiknek 90 napnál hosz- szabb idejű hátralékuk van. (hl) Leáll a Párád Kristály Manufaktúra Rt. leáll a termelés december 21-én a négyszáz embert foglalkoztató parádsasvári Párád Kristály Manufaktúra (PKM) Rt.-ben. A kézi készí­tésű üveg- és kristályárut gyártó társaság 300 millió forintos adósságot halmozott fel és több hitelező felszámo­lást kezdeményezett a cég ellen, (hl) Záhonynál egy napot kell várniuk a kamionosoknak húszórányi várakozásra kell számítaniuk Záhonynál áz- JJkrajnába tartó kamiono­soknak. A Záhony-Csop ha­tárátkelőnél a péntek óta tartó, lassú határátkelés várakozási ideje a kezdeti 8 óráról szombatra 13 órá­nyira nőtt, s a helyzet vasár­napra tovább romlott, (hl) Másfélmilliárdos forgalom a festményárveréseken A nagyobb hazai aukcióshá­zak másfélmilliárd forintos összforgalmat értek el a téli festményárveréseiken. A legjobb eredményekkel a Mű-Terem Galéria büsz­kélkedhet. A Mű-Terem nagyjából 360 millió forin­tos összkikiáltási árú anya­gának több mint 80 százalé­ka talált gazdára, (hl) Várhatóan többet kell dolgoznunk pár év múlva munkaidő Az Európai Unió középmezőnyében vagyunk A magyar munkavállalók törvényes munkaideje he­ti 40 óra. Az Európai Bi­zottság 48 órás munkahét engedélyezését javasolja az unió versenyképessé­gének javítása érdeké­ben. A munkaadók egy része még hosszabb mun­kaidőt szeretne. Teszler Vendel Több felmérés szerint hazánk az Európai Unió középmezőnyében foglal helyet az átlagos heti mun­kaidőt tekintve. A magyar alkal­mazottak valamivel több mint 41 órát dolgoznak. A jelenlegi 40 órás törvényes heti munkaidő és az Európai Bizottság által beve­zetésre szánt 48 órás határ kö­zött komoly különbség vám A ja­vaslat az engedélyezett heti átla­gos munkaidőre vonatkozik. Legkorábban a jövő év végén vagy 2006 elején fogadhatják el az uniós tervezetet. A tagorszá­gok két évet kapnak majd a be­vezetésére. A magyar dolgozók heti munkaideje így várhatóan 2008-tól fog emelkedni. A mun­kaadók ugyanis aligha haboz­nak majd szerződéskötéskor a korábbiaknál hosszabb munka­idő rögzítésére. Hozzájuk hasonlóan az Euró­pai Unió is javítani akarja ver­senyképességét. A EU célja utol­érni az Egyesült Államokat. Az unió gazdaságának fejlesztési irányvonalát a tagországok az úgynevezett lisszaboni program­ban határozták meg. A 2000-ben elfogadott tervezet egyik sarka­Az európai uniós munkaidő összehasonlítása A munkaórák átlagos heti száma a teljes időben foglalkoztatottaknál 2004 tavaszán (túlórákkal együtt) FORRÁS: DIE PRESSE latos pontja, hogy rugalmassá váljon az európai munkaerőpiac. A munkadók szeretnék elérni, hogy igény esetén növelhessék dolgozóik munkaidejét. Egyesek úgy vélik, hogy még a 48 órás heti munkaidő is kevés. Az or­szágok arról egyeztetnek, hogy milyen feltételek mellett lehes­sen kibújni az általános szabá­lyok alól, azaz még többet dol­goztatni. Az uniós szakemberek januárban Luxemburgban foly­tatják vitájukat a munkaidőről. Keretben is meghatároz A munkáltató és a munkavállaló megegyezhet arról, hogy a dolgozó napi 8 óránál kevesebb vagy több munkát végezzen. A munkaidő keretben is meghatározható. Ez esetben nem egyenle­tesen oszlik el az elvégzett munka időtartama. Egy hétre, egy vagy több hónapra jelölhető ki egy munkaidőkeret. Az adott időszakra vonatkozóan kell a napi 8 órás átlagnak kijönnie. Visszaélések a munkaidővel- A munkálta­tók egy része elmulasztja a munkaid& nyilvántartás vezetését, hogy a tényleges munkaidőt és a pihenőidőt ne lehessen ellenőrizni. így kerü­lik el a szabálytalanságok fel­tárását. A munkaid&beosztás elké­szítését és közlését szintén hajlamosak elhanyagolni a munkaadók. Ahol elkészítik, ott pedig sokszor nem tartják be, illetve nem vezetik fel az időközben történt változáso­kat. Több munkáltató nem ha­tározza meg írásban a mun­kaidőkeret kezdő és befejező időpontját. Ezenkívül a kollektív szerz& déssel nem rendelkező mun­káltatóknál három hónapos időkerettel is találkoztunk, ami jogellenes - tájékoztatta lapunkat dr. kovács Mária, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség felügyeleti osztályvezetője. A főfelügyőség 2004 első fél­évében 22 846 telephelyet és közel félmillió munkavállalót ellenőrzött a különböző munkahelyeken. A munkaügyi főfelügyelőség munkatársai 2067 esetben in­tézkedtek a munkaidőre vo­natkozó szabályok megszegése miatt. Összesen 20 976 főnél bukkantak kisebb-nagyobb munkaidős szabálytalanság­ra, vétségre. HIRDETÉS Kamatcsökkentést vár a piac döntés Szakértők fél-, egyszázalékos mérséklést várnak Az erős forint és a jelentősen csökkenő infláció miatt a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa (MT) hétfőn 0,5-1 százalékponttal mérsékelheti a jegybanki alapka­matot - vélik az elemzők. Többen az 1 százalékos csökkentést tar­tanák ésszerűnek, mások a két­szer félszázalék mellett kardos­kodnak. A nagyobb mértékű ka­matcsökkentés mellett szól a fo­rint stabilan erős árfolyama, amely alig-alig leng ki. Az egy­százalékos kamatmérséklés azért is indokolt, mert december és feb­ruár között az infláció 2 százalék- ponttal is eshet Mások úgy vélik, a 0,5 száza­lékpontos kamatcsökkentés esé­lye 75 százalék, a 0,75 százalé­A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának kezében van a döntés kos vágás valószínűsége 20 szá­zalék, az egyszázaiknak így öt- százalékos esély marad. A12 hó­napra visszatekintő infláció de­cemberben 5,6-5,7 százalékra, ja­nuárban pedig 4,6-4,7 százalékra esik. Ha 7,6 százalékos infláció mellett 12 százalék volt az alapka­mat, akkor logikus, hogy 4,6 szá­zalékos infláció mellett 9 száza­lék legyen. Magyarország egyen­súlyi mutatói 4 százalékos reálka­matot indokolnak, illetve az euró kamatokat figyelembe véve 5-5,5 százalékos kamatprémiumot - vélik az elemzők. ■ H. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom