Békés Megyei Hírlap, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-26 / 276. szám
2004. NOVEMBER 26., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 11 Távolról fehérük a kisnyéki tanyavilág a libák százaitól. Vannak megszállottak, hiába ejtették át immáron sokadjára a magyar gazdát, a föld s az állatok szerete- te, no meg a kitartás a génjeiben van. Az eltökéltség, s a kitartás az idők folyamán tartássá nemesedik. Megtestesítője ennek a kilencedik X-hez közelítő idős Fazekas József, aki még így, élete alkonyán is irigylésre méltó jelenség. Kemény szárú bőrcsizma, bri- csesznadrág, hosszú posztókabát, s legényesen pörge kalap. No meg a világos szavai, egyenes gerince és a lobogó életerő. Pedig több pofont kapott az élettől, mint simogatást, de mint mondja, éppen a viharok edzették acélossá. Indult mindjárt a legelején: 1917-ben — a kis József alig tizenegy hónapos korában - mellén a kis- és nagyezüsttel, Tirolban maradt édesapja, vitéz Fazekas András. így a három testvér az édesanya szárnyai alatt eszmélt a világra, s kijutott a munkából bőven.- Tizenhét évesen már a nagybátyám, Fazekas Sándor 1925-ben épített kocsmájában (a jelenlegi kisnyéki kocsma, helyén itatókút volt korábban - a szerk.) segédkeztem, de már a nagyapám, Fazekas József is kocsmáros volt Kisnyéken. Munkával, gyarapodásban teltek az évek, míg '40- ben berukkolt Berettyóújfaluba. A következő esztendőben leszerelt, de egy évvel később frontszolgálatra szólította a haza, s újabb egy év öt nap alatt a 102. könnyűhadosztály kötelékében megjárta a Dnyeperen túli részeket. Alig nősült meg, '44 júliusában SASt behívóval újfent Oroszország következett. Ahogyan fogalmaz: „...nem akartam ismét a tetűfészekbe kerülni...”, azért a vésztői Szabó Istvánnal megszökött az orosz fogság elől. Itthon is vége szakadt a békés; dolgos hétköznapoknak. Öt- venben kulákká nyilvánított nagybátyjával egyetemben „szabadon választhatott”: önként átadják a Sarkad és Vidéke Földmívesszövetkezetnek a kocsmát, boltot, vagy irány a- Hortobágy, esetleg Kistarcsa. Hatvankilencig formálisan bérleti díjat kapott, de ez a „rendszerellenes magatartása” miatt rendszeresen kirótt büntetés összegét sem fedezte. Hatvankilencben „...a szocialista rendszer támogatása érdekében eladta a boltot, kocsmát”. Bagóval fizették ki, hogy aztán az áfész bukásakor fia, Fazekas József piaci értéken vásárolhassa vissza a fejük felül eladni szándékozott, 'ölben nagybátyjától készpénzen, 20 ezer forintért megvásárolt családi ingatlant. Csoda hát, hogy amint mondja, ő az elvtárs megszólítást világéletében utálta, számára csak az úr létezett?! — Magyar ember csak magyar fajtát tart! Amióta kennelnevem van, '66 óta kizárólag komondort és pulit tenyésztek — tudatja elöldor, interchampion, Európa- győztes Kapostáji Őshonos Kulcsár gazdája. Meg is kapom a beosztásom, amiért csak két kivétellel tudom hirtelenjében az őshonos magyar fajtákat. Asztalos doktor viszont betéve fújja: komondor, kuvasz, pumi, puli, mudi, magyar agár, erdélyi kopó, magyar vizsla, illetve drótszőrű magyar vizsla — jegyezhetem. Asztalos doktornál az egész a jászberényi gyakornok évek alatt kezdődött. A „pesti gyereknek” az öreg tanyagazda, Elek bácsi komondorja parancsolt megálljt a mezsgyén: csak a dű- lőútra kinyúló faágról lehetett cseresznyét, meggyet szedni! Maradna Keresztár „Történelmi névről lévén szó semmiképpen sem szeretnénk, tudnánk megválni a Keresztártól, így amennyiben nem Sarkadkeresztúr, Keresztár lehetne a település neve — tudatta elöljáróban Ityés Sándor, a település jegyzője. - A nevünk összeköt! jeligével alakult meg a Kárpát-medence negyven Keresztár nevű települését tömörítő Keresztár Nevű Települések Szövetsége is, s a közös mottó okán is ragaszkodunk a Keresztárhoz” - tette hozzá a testületi munka törvényességének őre. járóban dr. Asztalos Mihály állatorvos, az azóta jobblétre szenderült, első világgyőztes komonAz eltökéltség, s a kitartás az Idők folyamán tartássá nemesedik. Megtestesítője ennek a kilencedik X-hez közelítő Idős Fazekas József... A legismertebb helyiek 1. Nagy Mihály, Sarkadkeresztúr polgármestere 2. Patkós Gábor nyugdíjas pedagógus 3. Ilyés Sándor, Sarkadkeresztúr jegyzője 4. Kónya Sándorné nyugdíjas köztisztviselő, a református egyházközség gondnoka 5. Kádár Sándor alpolgármester, mezőgazdasági vállalkozó — Ott szerettem meg igazán a komondort. Ahogy vidékre kerültem, azonnal kutyát, mit kutyát(!), komondort vettem, s biztos, hogy amíg szuszogok, mindig lesz komondorom. Sajnos, egyre inkább elfogy az élettere. Mai szóhasználattal élve, munkanélkülivé vált a komondor — kesereg Asztalos doktor. Hol vannak már a gulyák, nyájak, s hol vannak a farkasok? A komondor ugyanis a farkassal szemben is hatásos fegyver volt. Igazi egygazdás, a szó legnemesebb értelmében vett őrzőkutya. Ezért fizettek hajdanán egy komondorért akár 3 zsák búzát is. Ezt a szőrzetet nem lehetett átharapni, s az sem véletlen, hogy a komondor kizárólag fehér. A bacsa éjszaka ugyanis sohasem a fehéret, a szürkét püfölte, hiszen az volt a farkas. Névjegy: Midi Ferenc Pusztaföldváron született 1946. március 8-án. Nős, 1965ben vette jeleségül Frankó Rózát Gyerekeik: Ferenc (1966), Krisztina (1972). Műbútorasztalosi szakképesítést szerzett, majd 1963 és '65 között a Bubivnál (Budapesti Bútoripari Vállalat), később a keresztúri termelőszövetkezetben, 1967-től a Békés Megyei Állami Erdőgazdaságnál, valamint annak jogutódjainál, a Defagnál, a Dalerdnél dolgozott, egészen 1992-ben bekövetkezett rokkantnyugdíjazásáig Hobbija a zenehallgatás, ifjabb korában a PAX együttes dobosaként játszott. Ahogy egy sarkadi látja... HÍRLAP A TELEPÜLÉSEKÉRT — Két sarkadkeresztúri kolléganőm is van, de nem csak általuk ismerem a sarkad- keresztúriakat A kolléganőknél maradva, rendkívül nagy munkabírású, jó szervezőkészséggel megáldott, vérbeli köz- művelődési szakemberek, öröm velük dolgozni - tudatta elöljáróban Palástiné Mester Judit Ibolya, a sarkadi Bartók Béla Művelődési Közjxmt és Könyvtár megbízott igazgatója. Úgy összességében dolgos, tisztességes, becsületes, jóravaló embereknek tartom a szomszédos településen élőket, s szerencsére elég sok ismerősöm, barátom van itt - tette hozzá a művelődési központ fiatal, megbízott vezetője. A fa a bölcsőtől a koporsóig elkísér, avagy lllich Ferenc fafaragó hitvallása A Gutenberggalaxis bővülne máig szeretettel emleget, de mások mellett Koszta Rozóval az 1-es iskolában tanító Kiss István tanár úr szakkörein is részt vehetett. A rajz volt mindene, s elsősorban nem is műbútorasztalos, sokkal inkább grafikus szeretett volna lenni, de távol esett a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnázium, s a családi kassza sem bírta az anyagi terheket-A rajzszakkör díja 20 forint volt, s esetenként az is gondot jelentett. Az öreg József Dezső, aki második apám volt, viszont azt mondta a most 84 esztendős édesanyámnak: „Ide tessék figyelni, Illichné, igaz, hogy a szakkörért, annak, akinek van, fizetnie kell, de engedje ezt a gyereket rajzolni.” - emlékezik a kezdetekre. Szavaiból kiviláglik: a fa, ha laposban van, is él, s mindig élőlényként, nagyon nagy türelemmel kell kezelni. Sőt, a fát nem lehet nem szeretni, hiszen az embert egész életén keresztül, a bölcsőtől a koporsóig elkíséri. Faragni a hárs az egyik legnemesebb, s a realista irányzat áll a szívéhez legközelebb, festményben Munkácsy képeit szereti. Mint mondja, mindegyik relief egyformán kedves, hiszen nincs édes és még édesebb gyermek. Éppen ezért, nehezére esik megválni alkotásaitól, de sokszor meglágyul szíve a kérelmeknek. Legutóbb II. Rákóczi Ferenccel járt így, a Keresztúr Nevű Települések Szövetsége csodálta ezen alkotását Alig telepszünk le a konyhában, őszülő üstökű kollégám, mentorom, gyulai általános iskolai osztálytársa, István iránt érdeklődik Mich Ferenc sarkadkeresz- túri fafaragó. Az Mich család németvárosi, jómaga 38 esztendővel ezelőtt ragadt Sarkadkeresztúron, s azóta lélekben is keresztúrivá vált. Remetekan című alkotása az V. Országos Vadászati, Halászati és Természetvédelmi Kiállításon, 1997-ben, a csorvásl önkormányzat különdQát nyerte. Ilyés Sándor Sarkadkeresztúr jegyzője leginkább az elszármazottak visszajelzéseiből tudja, hogy igenis, a keresztúriak igénylik a településükről szóló híranyagokat, tudósításokat a megyei napilap hasábjain. Az önkormányzati munka törvényességének őre révén Sarkadkeresztúr éppen ezen megfontolástól is vezérelve, csatlakozott a Békés Megyei Hírlap előfizető-gyűjtő akciójához.- Amennyiben kategóriájában Sarkadkeresztúr nyerné a 150 ezer forintot, mire fordítanák ezen összeget?- Maradván a Gutenberg-ga- laxis varázsánál, mindenképpen a könyvtárat szeretnénk ezen összegből fejleszteni.-Mi az a három dolog amire a legbüszkébb a településen?- Szerencsére lényegesen több három dolognál, amire mi, keresztúriak valamennyien büszkék lehetünk. Az első és legfontosabb, hogy köszönhetően a települési képviselők, Nagy Mihály polgármester józan belátásának, bölcs döntéseinek, a képviselő-testület sohasem veszélyeztette az önkormányzati intézmények működését. A fejlesztések területén mindenképpen maradandó alkotás a községi tornacsarnok megvalósítása, de úgy érzem, a belterületi kerékpárút-hálózat kiépítése, illetve az anya-, gyermekvédelmi és fogorvosi rendelő megvalósítása, valamint a kisnyéki vezetékes gázhálózat kiépítése is elismerést érdemlő teljesítmény. Sarkadkeresztúr a Hírlapért Júniusban „Hírlap a településekért, a települések a Hírlapért” elnevezéssel előfizetőgyűjtő versenyt hirdettünk meg Békés megye városai és községei között. A benevezett önkormányzatoknak Hírlapelőfizetőket kell gyűjteniük. A verseny a háztartások száma szerint négy kategóriában zajlik. Mindegyik kategóriában a százalékosan a legtöbb előfizetőt gyűjtő település díja 150 ezer forint, amelyet lapunk a település által megjelölt alapítvány javára utal át. A második és harmadik díjakat elnyert önkormányzatok 2005- ben egy-egy oldalas ingyenes megjelenési lehetőséget kapnak a Hírlapban. A kiindulási alap a júliusi előfizetői szám, a verseny december közepéig tart. Benevezni november végéig lehet, ám az adott települést csak abban az esetben mutatjuk be előzetesen, ha a jelentkezés november 1-jéig megtörtént A versenyző települések közül ezúttal Sarkadkeresz- túrt mutatjuk be olvasóinknak. Összehasonlító adatok: A településen 737 háztartást tartunk nyilván, júliusban 135 előfizetővel számolhattunk, ami 18,32 százalékos lefedettséget jelentett Ma 139 előfizetőt jegyezhetünk, ami 18,86 százalékra növelte a község lefedettségi mutatóját. Az oldalt szerkesztette: Both Imre. Fotó: Kovács Erzsébet és Lehoczky Péter. Fazekas József a választás „szabadságáról” Asztalos doktor a munkanélküli komondoiról A f I Minden a rajzolással kezdődött, I hiszen e tárgyat a gyulai 2-es 1 iskolában olyan tanár oktatta lózsef Dezső tanár úr, a Képző- és Iparművészeti Főiskola nyugalmazott tanára -, akit mind-
