Békés Megyei Hírlap, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-06 / 259. szám
Nekivágott a pesti művészvilágnak Sás Péter, a Mezőhegyesről elszármazott színész ősz óta a fővárosban, a Merlin Színházban játszik. 10. oldal A dió a görögöknél a termékenység jelképe, és szerencsehozó is A csörgő csemege végigutazta a földet A dió világkarrierje az ókori Perzsiából indult, bár a mitológiában is szó esik róla. A csonthéjas termés évszázadok alatt eljutott Európába, Kínába és végül az amerikai kontinensre is. Milotán megadták a módját: nemzetközi diófesztivállal emlékeztek meg az ősz most érő csonthéjas gyű mölcséről. „Áll a diófa, és érett / kincsei válnak tőle: / szellő ha bántja az ágat, / buknak a földre. - Nagy László Dióverés című versét az őszi diószüret ihlette: - Szaporább kopogás, csörgés / támad, ha jön az ember, / a bottal az ágak bogára / boldogan ráver.” A házi kertben egy diófa is elegendő — de nem Milotán! A vadregényes szatmári Tiszahát talán legszebb faluja nem csupán dúsan termő, lombos diófáinak köszönheti szépségét, hírnevét azonban mindenképpen. Az „unokáknak termő fák” - melyek a folyókat kísérő galériaerdőkben szinte összefüggő állományban fordulnak elő - legismertebb eredeti termőhelye Magyarországon Tiszacsécse és Milota környékén található. A dió jó fajtái is innen származnak. De vajon hogy került a nemes királyi dió hazánknak ebbe a keleti csücskébe, Tiszabecs, Sonkád és Tiszacsécse közé? Időben és térben hosszabb utat meg- téve, mint gondolnánk. A diót már Kr. e. 7000-ben is ismerték. Eredeti leg Perzsiából származik, de a kereskedelmi útvonalakon eljutott Közép-Ázsiába, Kínába, az ókori Görögországba, majd később a Római Birodalomba is. Ezt az ízletes csonthéjas gyümölcsöt a rómaiak ismertették meg Európával. A kontinens északi fertályain azonban nem elég enyhe a klíma a bőséges terméshez. A diófa nálunk őshonos növény; a honfoglaló magyarság vándorlásai során már megismerkedett vele, és itt régi ismerősként találta, gyűjtögette és fogyasztotta termését. Régebben a legtöbb diófát a folyókat kísérő erdősávokban találhattuk, de sokat ültettek legelők mellé, szántóföldeket szegélyezve. Később a házi kertek kedvelt fája is lett. A görög esküvőkön régóta szokás, hogy diót szórnak a fiatal párra, mert számukra a dió a termékenység jelképe, és egyben szerencsehozó is. Az Újvilágban mindazonáltal évszázadokig váraM, % * * tott aJTt magára ez a szerencse. Ott a dió kereskedelmi hasznosítása csak 1868-ban vette kezdetét, amikor egy Joseph Sexton nevű kertész San Franciscóban vásárolt egy zsákkal az egzotikus gyümölcsből, és Santa Barbara mellett létrehozta az első dióültetvényt Mivel azonban a diófa lassan fordul termőre, 20 évig is eltartott, míg az első kocsik tekintélyes mennyiségű diót szállíthattak Los Angelesbe. Akkoriban a dió még puha héjú volt, és fagyérzékeny, ezért csak Kalifornia déli részén élt meg. Ahogy teltek az évek, egyre több gazda figyelt fel a dióra, és elkezdtek ők is fákat ültetni, majd helyi szervezetekbe tömörültek. Megpróbálták elérni, hogy a diónak egész évben állandó ára legyen, és az eladást is megszervezték. Az ültetvényesek vetélkedése miatt azonban hullámzott az ár, s az értékest'Karya, a szép királylány Görögül a dió neve „karya”. A történet szerint Dionüszosz halálosan beleszeretett Karyába, a lakóniai király legfiatalabb lányába. A hercegnő halála végül kétségbeejtő volt, mivel féltékeny nővérei elárulták szerelmét, és az istenek bosszúból diófává változtatták a szép királylányt A szomorú lakóniaiak később egy templommal emlékeztek meg róla, melynek tartóoszlopai diófából faragott nőalakok - azaz kariatidák - voltak. A templom még ma is látható az Akropoliszon, igaz, az időközben elporladt oszlopait kőszobrokkal helyettesítették. tés is inkább véletlenszerű volt. Előfordult, hogy Franciaország kétszer annyi diót szállítod az Egyesült Államokba, mint amennyit Kaliforniában termeltek. Pedig az USA nyugati partvidékének napsütöde államában található jelenleg a földkerekség legnagyobb diótermesztési körzete. A hamarosan szárazon csörgő csemegén a nemes, királyi diót értjük. Pedig rajta kívül előfordul nálunk a feketedió is, igaz, ezt főként alanynak használják. Más kontinenseken, az USA melegebb éghajlatú vidékein megterem az ugyancsak ehető, nagyon jó ízű pekándió és a hikoridió, melynek fájából a műanyagok elterjedése előd a legkiválóbb, legrugalmasabb sílécet gyártodák. Ezekből a fákból néhány példány a mi arborétumainkban is fellelhető. J.N.J. TtQM felejthetetlenné 2004 szilveszterét! ’főibe a szilvesztert'Sopronban, a ’HotelKoronában'"! a «am«» Jelentkezni a következő telefon-, faxszámokon, illetve e-mail címen lehet. Tel.: 00-36 (99) 316-000, 00-36 (99) 525-050. Fax: 00-36 (99) 525-051, 00-36 (99) 316-000. E-mail: hotel-korona@hotel-korona.co.hu Web.: www.hotel-korona.co.hu asa §®a-a®®@a ®a0 (D&0& Ingyenes parkolás az ötnapos Időtartam alatt. Elhelyezés kétágyas, pótágyazható szobákban, büféreggelivel és vacsorával, fedett uszoda, biliárd, elektromos darts és kondicionáló terem használattal. Egész napos bécsi kirándulással, félnapos soproni városnézéssel, színházi előadással. Élőzenés gálavacsora. Csak 79 000 Ft/fő áron. Az ifa ára 300 Ft/fő/éj. A program előbb kezdhető, III. hosszabbítható. 12 év alatti gyermeknek 3.4. ágyon 25% árkedvezmény! A (kíti&r é nk . m HIRDETÉSI TANÁCSADÓI: Filyó Katalin, telefon: (66) 527-254, (20)9291-775. 13- Gálné Schmidt Éva, telefon: 06 (20) 330-2158, (66) 527-258. c Kiss Miklós, telefon: (66) 527-251, (30) 2685-813. Kmetykóné Molnár Márta, telefon: (68)411-656, (30) 2492-033. «■ Palotás Zoltánná, telefon: (66) 527-253, (30) 9589-478. Fax: (6$) S27-211 - www.bmhirlap.hu 0 Gyűjtse össze a lapunkban megjelent, illetve megjelenő 3 képrészletet, ragassza levelezőlapra és küldje el címünkre! P&A , _ tOSí % ffl Itt Btiif fll BiCTi T ^ AU tő ALkATRhS ^<TS - AA UU TT db És NAGYKERESKEDÉS Békéscsaba, Bartók B.út 66. W'M Tel: (66) 328-984,430-175, (30) 6388-150. Wjűm1 Fax: (66) 430-174. _______—ÉP Nyere mény 3 db 2000 értékű ajándékcsomag. Beküldési határidő: 2004. december 3. Október havi nyerteseink: Tóth Pál László, Orosháza, Lehel u. 13/A., / Patkós Jánosnó, / Sarkadkeresztúr, Ady Endre u. 17., / Csicsely András, / Kétsoprony, Dózsa u. 30 / »I Orosháza,' Móricz Zsigmond u. 25/A. I
