Békés Megyei Hírlap, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-05 / 258. szám

2004. NOVEMBER 5., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 17 hírlap a települesekert Románia uniós tagsága lendítene a község gazdasági életén Körösnagyharsány évszázadokkal ezelőtt virágzó haj­dúváros volt. A település mai lakói büszkén vállalják a múlt örökségét, s tőlük telhetőén mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy Harsány a gazdasági el­szigetelődés ellenére továbbra is fejlődjön. Bíznak ab­ban is, hogy Romániának az Európai Unióba történő belépésével megszűnik a település elszigeteltsége, s ismét érezhetik Nagyvárad jótékony hatását. Körösnagyharsány rendezett főtere nyugodt, csendes. A templom és néhány régi épület múltbéli hangulatot áraszt. A polgármesteri hivatalnak otthont adó épület 1900 körül községházának épült. Akkor azért kellett új községházát épí­teni, mert az ugyanazon a he­lyen álló épületet tűzvész pusz­tította el. A bő egy évszázad alatt volt olyan Időszak is, amikor nem a teljes épület állt a köz szolgálatá­ban. Előfordult, hogy egyes he­lyiségek szolgá­lati lakásként funkcionáltak. Ott lakott a kis­bíró, vagy a tele­pülés közéleté­ért tevékenyke­dő más alkalma­zott. A polgár- mester irodájá­ban négy freskó díszíti a meny- nyezetet. Ezek a freskók a köz­ségháza építése­kor kerültek fel, s azóta sikerült őket megőrizni. A polgármeste­ri hivataltól a templom felé ha­ladva találkoz­tunk özvegy Tarczali Gézá- néval, aki el­mondta, nemrég nagy öröm érte: Makra Tibor pol­gármester segít­ségével végre felkereshette a má­sodik világháborúban elhunyt édesapja erdélyi sírját A hatvan esztendővel ezelőtti harcokban Aranyosgerenden hat körösnagyharsányi honvéd - köztük özvegy Tarczali Gézáné édesapja - vesztette életét. A hősi halált halt katona ma élő rokonait Makra Tibor polgármester a közelmúltban elvitte Aranyosgerendre. A harsányi honvédeket az ottani emberek helyezték örök nyuga­lomra, és sírjaikat máig ápol­ják, gondozzák. Továbbsétálva a régi iskola épületéhez értünk, ahol egy vál­lalkozó Idén egy kis üzemet lé­tesített a megváltozott munka- képességű személyek számára.- Az üzem jelenleg 30 em­templom, mely későbarokk­copf stílusban épült. Isten házá­nak legérdekesebb látványos­sága az 1750-es évekből szár­mazó szószékhangvető korona, amelynek tetején vérével kicsi­nyeit tápláló pelikánszobor áll. Az egykori hajdúváros okta­tása ma már közel 475 éves. A körösnagyharsányi iskolában számos híres személyiség, megbecsült diplomás szakem­ber szerzett általános iskolai végzettséget. A harsányi köz­ségvezetés mindent elkövet an­nak érdekében, hogy a jövőben is lehessen általános iskolája a nagymúltú településnek. Iskolaépület lapos tetejének tető­tér-beépítésére. Ennek a pályá­zatnak az eredményét még nem ismerjük, de bízunk a pozitív el­bírálásban. A mostani tanévtől beindítottuk a nemzeti etnikai oktatást. Ez azt jelenti, hogy ci­gány romani (lovári) nyelvet is tanulnak gyermekeink. Ezt a tényt mostanra már minden szülő elfogadta, hiszen csak így maradhatott meg iskolánk - hangoztatta Győri Zoltán Iskola- igazgató. Harsány gazdasági és társa­dalmi életét évszázadokon át Nagyvárad közelsége határozta meg. A trianoni békediktátu­mot követően Torzsásharsány Fíiij József jegyzőt „Játékra" hívtuk Arra kér­tük, nevezze el települését másként „Körösnagyharsányban több mint 400 éves ha­gyománya van a káposztatermesztésnek Vala­mikor úgy Is emlegették Biharugrát, hogy Hagymásugra, Körösnagyharsányi pedig Torzsásharsány. Ez a név találó, ezért települé­sünket én Is Torzsásharsánynak nevezném el­mondta a jegyző. Az általános Iskola fontos szerepet tölt be a község életében. bért foglalkoztat. Az ott dolgo­zók nagyon örülnek ennek a munkalehetőségnek, amely ré­vén gyarapíthatják családjuk bevételét, enyhíthetnek a meg­élhetési gondokon - közölte Rácz Attila, a kisebbségi önkor­mányzat elnöke. Körösnagyharsány műemlék jellegű épülete a református- Iskolánkban szeptember­ben rendben elkezdhettük az új tanévet. Mind a tárgyi, mind a személyi feltételek adottak a jó munkához. Nagy örömünkre, konyhánkon végre sikerült ki­alakítanunk és bevezetünk a HACCP minőségbiztosítási rendszert. Továbbá európai uni­ós pályázatot nyújtottunk be az Körösnagyharsány a Hírlapért Amint a 16. oldalon is olvas­hatják, júniusban „Hírlap a településekért, a települések a Hírlapért” elnevezéssel elő­fizető-gyűjtő versenyt hir­dettünk meg Békés megye városai és községei kö­zött. A bene­vezett önkor­mányzatok­nak Hírlap­előfizetőket kell gyűjteniük az említett ol­dalon megszabott szabályok­nak megfelelően. A tét nem Összehasonlító adatok: A te­lepülésen 290 háztartást tar­tunk nyilván. Júliusban 23 előfizetővel számolhattunk, ami 7,93 százalékos lefedett­séget jelentett Jelenleg 25-en fizetik elő lapunkat, így a lefedettségi mutató 8,62 szá­zalékosra emelkedett. kicsi, hiszen az eddig beneve­zett 29 település közül a négy első helyezett 150-150 ezer forintot tudhat majd magáé­nak, és továb­bi nyolc tele­pülés egy-egy oldalas ingye­nes megjele­nést kaphat 2005-ben. A verseny­ző települé­sek közül ezen az olda­lon Körösnagyharsánnyal is­merkedhetnek meg olvasó­ink. Az elszármazottak is lapunkból tájékozódnak ez az erős füg­gőség egyik napról a má­sikra hirtelen megszűnt. Az észak-békési hajdútelepülés azóta sem ta­lálta meg azt a nagyvárost, amelynek ki­sugárzása ked­vezően befo­lyásolhatná a fejlődést. A körös- nagyharsányiak nagyon szeret­nék, ha községüknek mielőbb ismét mind vasúton, mind köz­úton közvetlen összeköttetése lehetne Nagyváraddal.- Községünk számára lét- szükséglet mind a vasúti, mind a közúti határátkelő megnyitá­sa. Hiszen ma Harsányba csak befelé vezet út és vasút: tőlünk továbbjutni nem lehet, csak visszafordulni. A zsáktelepü­lés-jelleg gazdasági elszigetelt­séget és egyfajta bezártságot je­lent számunkra. A határnyitás beruházásai és a későbbi üze­meltetés munkahelyeket te­remtene az Itt élőknek. Ez pe­dig nagyon fontos szempont, hiszen ma nagyarányú munka- nélküliséggel küzdünk. A ha­tárátkelő megnyitása megállít­hatná a fiatalok elvándorlási fo­lyamatát Is. A harsányi embe­rek az Európai Unióban is piac­képes zöldségféléket termel­nek, amelyet Ismét Nagyvára­don értékesíthetnének. Továb­bá, a határforgalommal a falusi turizmus és a falusi vendéglá­tás is megerősödhetne települé­sünkön - fogalmazott Makra Tibor polgármester. Makra Tibor polgármester örömmel nevezte be Körös- nagyharsányt az előfizető-tobor- zó játékunkba. A településveze­tő kedveli lapunkat. Elmondta: a Hírlap gazdag kínálatában a je­lentősebb országos, megyei, tér­ségi és helyi Információkat egy­aránt megtalálja az olvasó. To­vábbá Körösnagyharsánynak azért is nagyon fontos lapunk, mert a megye különböző telepü­lésein élő, sok harsányi elszár­mazott elsősorban a Hírlapból tájékozódik Harsánnyal kapcso­latban.- Amennyiben kate­góriájában Körösnagy­harsány nyerné a 150 ezer forintot, mire költe­nék a pénzt?- Ha mi nyernénk el a felajánlott összeget, akkor a pénzt a Körös- nagyharsányért Egye­sületnek utaltatnánk.- Polgármester úr, mi az a három do­log, amelyre a legbüszkébb a településén?- Az egyik, hogy egykor Bocskai Istvántól hajdúvárosi címet kapott településünk. Tü­dőm, ez őseink érdeme, de mi erre a történelmi eseményre nagyon büszkék vagyunk. A másik, hogy dolgos, nyugodt, rendes emberek élnek közsé­günkben. A harmadik pedig, hogy 475 esztendős oktatásun­kat sikerült megőriznünk, azaz megmentettük, és működtetjük az iskolát. Közismert helybéliek A településen élő embereket arról fag­gattuk mely közéleti személyek a legis­mertebbek számukra. Ez alapján a kö­vetkező névsort állíthattuk össze: Fürj József jegyző, Huszár Sándor buszveze­tő, Makra Tibor polgármester, Máté Áron vállalkozó, Máté József vállalkozó. Ahogy a kívülálló látja A 47 éves Mlkics Imréné óvo­davezetőt - aki a szomszédos Biharugrán él - Körös- nagyharsányról kérdeztük.- Megítélésem szerint na­gyon jó kedélyű, dolgos, segí­tőkész emberek élnek Körös­nagyharsányban — mondotta. - A biharugrai és a körös­nagyharsányi óvodák között kiváló a kapcsolattartás, az együttműködés, így munkám révén néha Harsányba is át­megyek. Amikor ott voltam, mindig azt ta­pasztaltam, hogy Körös­nagyharsány szép, rende­zett település. Tehát én csak pozitív dolgokat mondhatok Harsányról. Az egyetlen hibá­ja talán az, hogy a zsáktelepü­lés jellege miatt mindentől el van zárva, de Románia unió­ba való belépésével ez a hely­zet is kedvezően változhat majd. Az oldalt szerkesztette: Magyart Barna. Fotó: Lehoczky Péter. A háború után suszter helyett az idő reparálta a focicipőt A 77 éves Oláh Antal a település idősebb lakói közé tartozik. Antal bácsi elmondta, egész eddigi életét Körösnagyharsányban élte le. Ha most lenne fiatal, akkor is ezt a községet választaná élettere színhelyé­ül. Máig büszke arra, hogy amikor hajdan vásárba mentek, a harsányi kocsikat szinte mindenki megis­merte. mert azok a vásárok díszei voltak.- Szülőfalumtól csak azt a 2,5 hónapot töltöttem távol, ameddig katonáskodtam. Azért szolgáltam csak ilyen rövid ideig a hadseregben, mert tizenketten voltunk test­vérek, s mint családfenntar­tót, engem hamar leszereltet­tek.- Ha ilyen hosszan Körös­nagyharsányban élt, bizonyára számos emléke van az ottani múltból. Milyen élményekre em­lékszik vissza?- Szinte csak kellemes él­menyek jutnak az eszembe. Gyermekként rengeteg disz­nótorba jártam, mivel egyik nagyapám a családban henteskedett. Mi, gyerekek mindig alig vártuk, hogy meg­süljön a májas hurka, mert az volt a kedvencünk. Persze, csak ha rizsből készült. Ha rizs helyet puliszkát tettek be­le, az csalódás volt számunk­ra, az nem ízlett annyira. Ahogy 17-18 évesre csepe­redtünk, mi is bekapcsolód­tunk az aratásba. Azokban a napokban nem jártunk haza, hanem kint a határban, a szalmaboglyákban aludtunk. Ugyanakkor azt is meg kell je­gyeznem, hogy mi, péva- hordók, felét kaptuk csak a forgatók bérének. Télen fonó­kába jártunk. Öt-hat barátnő összefogott, s esténként egyi­küknél fontak. Mi, fiúk pedig odajártunk danolni, táncolni, udvarolni. Engem azért is kedveltek, mert citerázni, szájharmonikázni és hegedül­ni is tudtam.- Sőt úgy tudjuk focizott is. Igaz-e, hogy a világháború után nem suszter javította a harsányi focicipőket?- Az első focicsapatot közvet­lenül a második világháború be­fejeződése után alakítottuk meg. Akkoriban mindenki mezítláb kergette a labdát, és a meccsein­ket is cipő nélkül játszottuk. Ez a fajta „cipő” sohasem szakadt el, legfeljebb csak sérült, s azo­kat a hibákat nem a suszter, ha­nem az idő javította ki.- Miként változott Harsány az utóbbi években?- Az emberek közötti köz­vetlen viszony mára már mó­dosult. Emlékszem, nagy­anyám idejében az idősebb hölgyek még puszival köszön­tötték egymást. Ma ez már nincs így. Az viszont tény: rengeteget fejlődött települé­sünk. Az én fiatal koromban szinte csak gyermek meg liba volt az utcán, most pedig ren­dezett a község arculata. Az Akácos utca — ahol lakom - idén végre szilárd burkolatot kapott. Amikor a boltba me­Névjegy: Oláh Antal Körösnagyharsányban született 1927-ben. Nős, két felnőtt gyerme­ke és hat unokája van. Nyugdíjas, aktív korában a harsányi és a biharugrai szövetkezetek építkezésein dolgozott. Oláh Antal ma Is aktívan dolgozik a ház körül. gyek, én is meglepődöm, hogy milyen sokan vásárolnak. Lát­szik, hogy a segélyek mellett egyre több közhasznú munká­val is segíti az önkormányzat a lakosságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom