Békés Megyei Hírlap, 2004. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-24 / 274. szám
2004. NOVEMBER 24., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 17 HÍRLAP A TELEPÜLÉSEKÉRT Az óvó néni vágya: minél több.-gyermek szülessen a faluban A falu főterén álló ortodox templom Kétegyháza egyik legszebb épülete. óvónőtől, aki a főtér egy másik nevezetességére is felhívta a figyelmet, a második világháborús emlékműre, ahol a kétegyházi hősi halottak neve olvasható. Poptyilikán Györgyné a falu büszkeségei között megemlítette a Magyarországon egyedülálló román tájházat és az egykori Almási-kastélyt, ami a falu Elek felőli határában helyezkedik el. — A barokk kastély 1742-ben épült. Jelenleg a földművelés- ügyi minisztérium középiskolája működik a falai között. Azok, akik első alkalommal látogatnak el Kétegyházára, feltétlenül tekintsék meg, gyönyörű az épület és a parkja is! Az óvó nénivel az intézményekről is beszélgetünk. A nagyközségnek bölcsődéje és óvodája is van, utóbbi a falu két pontján működik. A hat év felettiek a magyar és a román általános iskolában végzik a nyolc osztályt. Anikó beszélgetésünk végén megemlítette: sohasem költözne el Kétegyházáról. Ha felkeresi dunántúli barátnőjét, egykét nap múlva már erősen hazagondol. hídja, a település sok gonddal küzd, amelyek legnagyobbika a munkanélküliség. Az óvó néni legfőbb vágya, hogy minél több gyermek szülessen a településen! Kétegyháza-Petőfitelepen, a Nagy Sándor utcában lévő ovi gyermekzsivajtól hangos. A „kisdedóvóba” kivétel nélkül roma gyerekek járnak. E mögött az olvasó ne sejtsen diszkriminatív szándékot: a település- rész földrajzi elhelyezkedése miatt alakult így. A roma gyerekek és a szülők szeretik az ovit, elégedettek vele. Ottjártunkkor zajlik a mindennapi élet: a gyerekek önfeledten játszanak Molnár Anita óvó nénivel, a dajka néni éppen az ebédet készíti elő. Mi pedig félrehúzódunk Poptyilikán Györgyné (56) óvónővel, a gyerekek Anikó nénijével, hogy Kétegyháza múltjáról, jelenéről beszélgessünk. Kétegyháza a legnagyobb magyarországi románok lakta település. A népesség összetételében a magyar nemzetiségűek állnak a második helyen, majd a cigányok következnek. Néhány százalékban németek, kis számban szlovákok is élnek Kétegyházán — tudjuk meg elöljáróban.- Kétegyháza első írásos emléke 1412-ből származik. Ekkor kapta meg Fövényesi Siket Elek a falu nagy részét adományként. Később Maróthy János macsói bán tulajdonába került, vagyis a gyulai váruradalom részévé vált. A török uralom alatt, más településekkel ellentétben, a mi községünk - akkor még tisztán magyarok lakták — szépen fejlődött. A tatár csapatok azonban 1686-ban lerombolták, s a településre 1723-ban Löwenburg János Jakab főispán románokat telepített be. A Löwenburgok halála után az Andrássyak tulajdonába került Kétegyháza — vázolta röviden Anikó a régmúltat. Poptyilikán Györgyné kétegyházi születésű, igazi lokálpatrióta, aki nagyon ragaszkodik a településhez. Ha ideje engedi, hatalmas sétákat tesz, felkeresi kedvenc helyeit.- Főleg ősszel és tavasszal szeretek a faluban barangolni. Van, amikor kerékpárral, sokszor pedig gyalog. Különösen sokat sétálunk az ötéves kisunokámmal, Csengével.- Hová szoktak kirándulni?- Csenge imádja a lovakat. Szívesen járunk ki Gyula felé, a Galopp Kft. a falutól mintegy öt kilométerre lévő lovardájába. Itt található a tanyamúzeum is, ahol a régmúlt idők mezőgazdasági eszközeit, használati tárgyait láthatjuk. Unokámmal sokszor ellátogatunk a művelődési ház melletti játszótérre. A lelő játszótérrel rendelkezzen Kétegyháza, ami bizony nem kis pénz. S ha már a falu közRománfalva illik rá! Molnár Anita Kétegyházán, a Petőfltelepi óvodában dolgozik óvónőként. A fiatal pedagógust arra kértük, legyen Kétegyháza új „keresztanyja”.- Leginkább a Románfalva elnevezés illik Kétegyházára. A településen legnagyobb számban román nemzetiségűek élnek. Az óvodák ugyancsak román nemzetiségűek és román általános iskola is működik a faluban, ortodox templomunk is van. A településen található Magyarország egyetlen román tájháza. faluban élő kisgyermekes családok vágya, hogy rövid időn belül legalább egy, az európai normáknak is megfepontjában járunk, Csengével mindig megnézzük a nevezetességeket. Itt található a művelődési ház és a könyvtár. A kultúra háza mellett Isten háza áll. A görögkeleti templom a falu egyik büszkesége, 1779-ben épült. Az ortodox val- lásúak mellett római katolikusok, refor- m á t u s o k , baptisták, adventisták és pünkösdi hi- tűek is élnek a faluban - tudtuk meg Anikó Anikó óvó nénit nagyon szeretik a gyerekek, ahogy ez a fotón is jól látszik. Kétegyháza a Hírlapért Mint már közismert, júniusban „Hírlap a településekért, a települések a Hírlapért” el- nevezéssel előfizetőgyűjtő versenyt hirdettünk meg Békés megye városai és községei között. A benevezett önkormányzatoknak Hírlapelőfizetőket kell gyűjteniük. A verseny a háztartások száma szerint négy kategóriában zajlik. Mindegyik kategóriában a százalékosan a legtöbb előfizetőt gyűjtő település díja 150 ezer forint, amelyet lapunk a település által megjelölt alapítvány javára utal át. A második és harmadik díjakat elnyert önkormányzatok 2005- ben egy-egy oldalas ingyenes megjelenési lehetőséget kapnak a Hírlapban. A kiindulási alap a júliusi előfizetői szám, a verseny december közepéig tart. Benevezni november végéig lehet, ám az adott települést csak abban az esetben mutatjuk be előzeÖsszehasonlító adatok: Kétegyházán 1611 háztartást tartunk nyilván, júliusban 367 előfizetőnk volt a településen, ami 22,78 százalékos lefedettséget jelentett. Ma 353 előfizetőt jegyezhetünk, ami 21,91 százalékra csökkentette a község lefedettségi mutatóját. Játszótérre költenék a nyereményt Gulyás György polgármester szerint minden ember számára fontos, hogy szűkebb és tágabb környezetéről megfelelő meny- nyiségű információval rendelkezzen. Az információk esetleg ötleteket adhatnak ahhoz, hogy az olvasó jobbá tehesse az életminőségét. A kétegyháziak számára is fontos, hogy „képben” legyenek. A település legnagyobb gondja a foglalkoztatás kérdése, ami jelenleg 12 százalékos. — Ebből következően a helyieket az ilyen tartalmú információk foglalkoztatják leginkább - nyilatkozta lapunk kérdésére Gulyás György. A polgármester elmondta, Kétegyházán a Békés Megyei Hírlap az egyik legfontosabb hírforrás. A játékba azért nevezte be a települést, hogy ösztönözze a lakosságot: minél többen fizessék elő a Hírlapot. Gulyás Györgyöt arról is faggattuk, mire költenék a főnyereményt jelentő 150 ezer forintot.- A gyerekek javára fordítanánk. A művelődési ház melletti játszótér felújításra, átalakításra szorul, ide vásárolnánk belőle játékelemeket.- Mire a legbüszkébb a nagyközségben?- Polgármesteri tevékenységem elején, 1999-ben a település költségvetése 250 millió forint volt, a forráshiányunk pedig 72 millió. Az idei költségvetésünk ehhez képest 650 millió forint, a forráshiányunk pedig „csak” 43 millió forint, ami arányait tekintve jobb, mint az öt évvel ezelőtti. Büszke vagyok a 209 millió forintos beruházással megvalósuló fejlesztésünkre is, ami a csapadékvíz-elvezető rendszer felújítására, kiépíAhogy Medgyesegyházáról látszik... Kétegyháza Medgyesegyhá- zától csupán néhány kilométerre található. A „szomszédban” Simon Norbertét, a medgyesegyházi művelődési ház fiatal munkatársát kérdeztük, mit tud, mit hallott Kétegyházáról.- Kétegyházán a lakosság többsége román nemzetiségű, ha jól tudom, Magyarország legnagyobb románok lakta faluja. Híres a tájházuk, ami az elődök életébe enged bepillantást, korabeli bútorokkal, használati tár- g y a k k a 1. Ugyancsak híres a település középiskolája, ami az Almási- kastélyban működik. A békétlenségről, viszályokról is elhíresült a falu, ami remélem, egyszer megszűnik, mert ez nem vezet jóra... Az oldalt Kovács Erika szerkesztette. Fotó: Kovács Erzsébet. Napközben információt szolgáltat, szabad idejében öreg járgányát bütyköli Szelezsán Istvánnal (51) mostanában leggyakrabban a polgármesteri hivatalban lehet találkozni. A munkanélküli férfit három hónapra közmunkásnak vették fel. Feladata a belépő ügyfelek informálása, a telefonközpont kezelése. Szelezsán István a beszédes munka után csendes hobbijának hódol. Old's mobilját, a negyvenéves Alfa Rómeót bütyköli.- „Ősi” kétegyházinak számítok. Családom az ükapámig bizonyíthatóan kétegyházi, de valószínűleg az ő ősei is idevalósiak voltak. Egyik nagyapám az Almási gróf vadőre volt. Az én eredeti szakmám esztergályos és szerszámkészítő. Ez a foglalkozás ma már csak a hobbimban köszön vissza. Sokáig itthon, a Mezőgépnél dolgoztam. Miután megszűnt, Békéscsabára jártam, majd ismét hazakerültem. Egy kétegyházi bolt vezetője voltam, de a szerződésem lejárt, és munkanélküli lettem. Ötven felett már nem kapkodnak az emberért, nehéz elhelyezkedni. Ezért is örültem a lehetőségnek, hogy közhasznú munkásként három hónapra felvettek. Hogy mi lesz velem negyedév múlva, ezt még nem tudom, keresem a végleges elhelyezkedési lehetőséget. Sajnos, Kétegyházának ez a legnagyobb problémája. Sok a munkanélküli, a számuk eléri a munkaképes lakosság 12 százalékát. Munkahelyek kellenének, de a nagy- vállalkozások, a multik nem a mi vidékünkben gondolkodnak. Ha lenne munka, az emberek hangulata is megváltozna — mondta Szelezsán István, aki a munkahelyi elfoglaltság és az otthoni teendők elvégzése után hobbijának hódol, autót szerel, szeret bütykölni. Büszkesége egy 1965-ös Alfa Romeo Julia Sprit GT, ami jelenleg darabokban hever, s szépségét talán egyedül csak Szelezsán úr látja, de ami késik, nem múlik, egyszer csak összeáll az az öreg járgány! Együtt a család „A nehézségek ellenére is jó itt élni. Két gyermekünk van, a fiam már unokákkal is megajándékozott bennünket, a kislányunk pedig még gimnazista, a gyulai román gimnáziumba jár. A fiunk a hátsó kertszomszédunk, szeretnénk, ha a lányunk is úgy döntene, hogy itt marad Kétegyházán. Remélem, egyszer, talán nem is olyan sokára elérjük, hogy az uniónak nemcsak papíron leszünk tagjai, hanem valóban elér ide hozzánk, s akkor az életünk is könnyebb lesz!” - vélekedik a családfő. \ Szelezsán István jelenleg a polgármesteri hivatalban dolgozik, az ügyfeleket fogadja, Informálja.
