Békés Megyei Hírlap, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-07 / 235. szám

2004. OKTÓBER 7., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP GYULA 11 Gyilkos merényletekről suttognak a falak A Hunyadi-Corvin család kihalásával meghiúsult Magyarországon a nemzeti királyság lehetősége Corvin János bécsi bevonulása. Miniatúra a Phitostratus-kódexből. Attavante degli Attavanti (1452—1517) firenzei festő készítette. Corvin János életrajzírója, Schönherr Gyula úja: „... ki­vételes módon jelentkezik Mátyás pályáján a kedvező viszonyok találkozása, ame­lyeknek köszönhető, hogy lángelméje előtt méltó tér nyüt meg az érvényesülésre. De szintúgy rendkívüli mó­don torlódnak a szerencsét­len körülmények, amik erő­feszítéseit és küzdelmeit si­kertelenné teszik... a legsú­lyosabban nehezedik lelkére az, hogy házasságától a gondviselés megtagadta a • gyermekáldást. És a törvé­nyes hitves magtalansága kétszeres kínzó hatást gya­korolhatott Mátyásra, mert törvénytelen frigyből fia szü­letett.” — közli Schönherr Gyula megállapításait most született tanulmányában Kiss Anikó muzeológus. Mátyás csehországi hadjárata alkalmával 1469-ben Szilézia előkelő hölgyei gyakran voltak vendégei a királyi táncmulat­ságoknak. Egyikőjük mély szenvedélyt keltett a hat esz­tendő óta özvegy Mátyásban. A hölgy Edelpeck Borbála volt, Stein város szülötte. Végrende­letében elsősorban fiáról, Hanns herceg úrról írt, neki juttatta mindazt az örökséget, amit annak idején Mátyás ki­rály rá hagyott. Hanns herceg Corvin János volt. A kis herceg 1473. április 2- án született, János névre ke­resztelték. Mátyás gyermekét elismerte, apai kötelességét tel­jesíteni akarta, őt előkelő életre szándékozott nevelni. Mátyás király fia édesanyját feleség­ként szerepeltette udvarában. Corvin János apja közelében élte gyermekkorát. Bécs elfog­lalásának ünnepén, 1485. júni­us elsején a király kíséretében vonult be a városba a herceg. Gondos taníttatásban részesí­tette fiát Mátyás. E munkát a híres olasz humanistára, a pármai Ugoletti Tádéra bízta. Ez a tudós vezette Mátyás könyvtárát is. Ő adta Corvin Já­nosnak a Corvinus mellékne­vet, minthogy szerették a Hu­nyadi-házat hollós címere miatt a római Corvinus (Hollós) csa­ládból származtatni. Mátyás 1476-ban második há­zasságot kötött Aragóniái Beatrix-szel. A királyné a leendő király anyjává szeretett volna válni, mikor a teljesü­lés késett, fájdalommal és irigységgel telt el Corvin János iránt. Mátyás változtatott bir­tokadományozó politi­káján, eddig híveinek bőségesen juttatott ja­vakat, de egyre inkább Corvin Jánosé lett min­den. Özvegy Hunyadi Jánosné nagyon szeret­te kis unokáját, neki adta a hatalmas örök­séget, a Hunyadi-birto­kot. Mátyás fejedelmi hölggyel kötendő házasságot szeretett volna Corvin Jánosnak, hogy ha esetleg neki nem születik fiú utódja, a herceg fia lehessen a törvényes magyar király. Má­tyás fiát óriási vagyonnal hal­mozta el, volt idő, amikor Corvin János egymaga gazdagabb volt, mint az ország két legnagyobb birtokosa együttvéve. Mátyás minden hivatalban lévő embe­rét és várkapitányát megeskette, hogy Corvin Jánosra szavaznak, ha királyválasztás lesz. Mátyás egyre többet betegeskedett, Bécsben agyvérzés érte, és 1490. április 6-án meghalt. A magyar urak Mátyás, az igazsá­gos után olyan királyt akartak, „akinek üstökét a kezükben tartják”. A lengyel Ulászlót vá­lasztották a magyar trónra. Cor­vin János tudta, jó házasságot kell kötnie, mert ez az ország ér­deke is. Feleségül vette Frangepán Beatrixot 1496-ban, akinek nagy vagyona nem, de származása királyi volt. A török háború nagy vagyont emésztett fel, a herceg egyre több adósságba kényszerült. A több mint 5 kilogramm szín­aranyból készült Mátyás-kálvá­ria a hitelező Bakócz Tamás ér­sekhez vándorolt. Az összes tartozás azonban jóval nagyobb volt. Ulászló király felfüggesz­tette a végrehajtást, Corvin Já­nost Horvátország és Szlavónia örökös bánjává tette, majd 1498. október 10-én Békés me­gye főispánjává nevezte ki. Cor­vin János utolsó éveiben több­ször megfordult Gyulán. Corvin Jánosnak és Fran­gepán Beatrixnak két gyerme­ke született, Erzsébet 1496-ban és Kristóf 1499-ben. Corvin Já­nos 31 éves korában halt meg 1504-ben. Corvin János és Frangepán Beatrix kisfia, Cor­vin Kristóf 1505-ben hunyt el, vele sírba szállt a Hunyadi csa­lád utolsó férfi tagja. Szerémi György, a XVI. század első felé­nek történetírója a Magyaror­szág romlásáról című művében arra gyanakodott, hogy a kisfi­út Ulászló király anyjának praktikájából a szakács valami­lyen édességgel megmérgezte, a megbetegedése után két hét­tel meghalt. Apja mellé temet­ték a lepoglavai sírboltba. A hatalmas Corvin-birtokok Ulászló kegyelméből nem száll­tak vissza a királyra. Frangepán Beatrix azt is elérte, hogy a király Békés megyei főispá- ni tisztségét rá és Er­zsébetre bízza. így, ha névlegesen is, de Bé­kés megyének női fő­ispánja volt A 13 éves kislány, Szapolyai György menyasszo­nya, akinek ereiben még Hunyadi vér csörgedezett, 1508 ta­vaszán váratlanul meghalt Gyulán, a fe­rencesek templomá­ban temették el. A sugdosás megint gyilkosságról szólt, Erzsébetet is megmérgez­ték. Frangepán Beatrix 1510. ta­vaszán Gyulán halt meg. A Corvin birtok második férjéé, Brandenburgi Györgyé lett. Hamarosan jöttek a török támadások és az ország három részre szakadt. Az érdekes és tragikus sorsú család elmúltá­val örökre meghiúsult Magyar- országon a nemzeti királyság lehetősége. Hanns herceg halála „A törökök, kik ellen a nádor már augusztus elején készületre inté a vármegyéket, október első napjai­ban betörtek Horvátországba... A herczeg megütkö­zött a török csapatokkal. Szerencséje már a csataté­ren cserben hagyta... Betegen tért vissza, úgy lát­szik, az alvidéken lappangó pestises láz támadta meg, mely végzetes kimenetelű lett reá nézve.... Be­tegsége nem tartott sokáig. Halála október 12-én éj­jel 11 órakor következett be.” - olvasható Schönherr Gyula Hunyadi Corvin János című könyvében, me lyet a Magyar Történelmi Társulat adott ki 1894-ben. Királyi családok birtoka Külföldi uralkodói körökkel is kapcsolatba hozható A gyulai vár fő jellemző­je, miszerint Közép-Eu- rópa egyetlen épen ma­radt, síkvidéki, gótikus téglavára, már eddig is közismert volt. Az utób­bi időszak kutatási ered­ményeinek köszönhető­en azonban e megfogal­mazáshoz egy újabb, nem kevésbé jelentős té­nyező is társul... - kezd­te dr. Havassy Péter, az Erkel Ferenc Múzeum igazgatója a gyulai vár mesés történetét. A gyulai uradalmat 1403-ban Maród János macsói bán, a Zsigmond király legszűkebb társaságát alkotó Sárkány-rend tagja nyerte el az uralkodótól. A báni tisztségben később ott ta­láljuk fiát, Lászlót és unokáját, Mátét is. Má­té felesége nem volt más, mint Horogszegi Szilágyi Mar­git, vagyis Mátyás ki­rály unoka- testvére. A Maróti család „fi ágon” ki­halása után, 1476-ban az uradalom visszaszállt Mátyás ki­rályra, aki 1482-ben természetes fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Ekkor őrizték a gyulai váriban a később Bakócz Tamás érsek­hez került Mátyás-kálváriát, az egyik leghíresebb magyar mű­kincset, amely jelenleg az Esz­tergomi Főszékesegyházi Kincstár tulajdona. Corvin János felesége, Frangepán Beatrix is jeles csa­ládból származott. A Fran­gepán rokonság spanyol, itáliai uralkodói, továbbá horvát- szlavón-dalmát arisztokrata családokhoz kötődött. Corvin János 1504-ben elhunyt, s a rá­következő évben követte őt a sírban fia, Kristóf is. Fran­gepán Beatrix és Hedvig mazóviai hercegnő házassági szerződést kötött gyermekeik, Corvin János arcképe. Az if}ú Já­nos szellemi tevékenységével nagy reményeket keltett, voná­sai Mátyás királyéra és Hunyadi Jánoséra emlékeztettek. Szapolyai György, a későbbi ki­rály, Szapolyai János öccse és Corvin Erzsébet egybekelésé­re. Frangepán Beatrix 1509- ben férjhez ment Brandenbur­gi György őrgrófhoz, aki II. Ulászló unokatestvére és U. La­jos király gyámja volt. A kettős királyság, azaz Ferdi- nánd és Szapolyai János küz­delme ide­jén rövid ideig a gyu­lai vár a Szapolyai- párti fő­urak kezé­re került, de hamaro­san vissza­szerezte Ferdinánd. A várban hunyt el 1562-ben Báthory Erzsébet, Báthory István er­délyi fejedelem és lengyel ki­rály testvére, aki a várkapi­tány, Kerecsényi László máso­dik felesége volt. A gyulai vár megépítésétől a töröknek feladásáig állandóan a királyi udvarhoz köthető. Legközelebb Buda és Vajda- hunyad az a két vár, amely egyértelműen ilyen királyi po­zíciókkal rendelkezik. A gyu­lai vár az utóbbinál is kiemel­tebb, mert külföldi uralkodói körökkel is kapcsolatba hoz­ható. A spanyol, a lengyel, a német, az olasz és a horvát tu­ristáknak újabb vonzerőt je­lenthetnek ezek a friss kutatá­si eredmények. Utolsó korszak: reneszánsz Amikor 1482-ben Corvin János megkapta apjától, Mátyástól a gyulai uradalmat, benne a vá­rat, olyan szabadalmakat adott a király Gyula városának, ame lyek megközelítették a királyi vá­rosi szintű jogokat. A vár lakosz­tályainak berendezési anyaga túlnyomórészt reneszánsz stílu­sú lesz, mert az 1566-os török ostrom ideje már a késő rene szánsz kora Magyarországon — jelezte a készülő kiállításról dr. Havassy Péter. Az oldal Gyula Város Önkormányzatának támogatásával készült Szerkesztette: Szőke Margit Fotó: Veress Erzsi. A gyulai várban tartott családi tanács eredményeként Hedvig mazóviai hercegnő és Frangepán Beatrix, Corvin János özvegye házassági szerződést kötöttek gyermekeik, Szapolyai György és Corvin Erzsébet egybekelésére. Januártól: Corvin János Múzeum Január elsejétől önálló városi múzeumot hoz létre a gyulai önkormányzat Corvin János Múzeum néven. Az év végéig elkészül a felújított gyulai vár, melynek át­adását az áprilisi Gyula-napokra tervezik. A várban is­mét megnyílik a vármúzeum, amely korábban az or­szág leglátogatottabb múzeumai közé tartozott. Az új vármúzeumi gyűjtemény az állandó kiállítást várható­an ismét a leglátogatottabb múzeumok közé emeli. A Corvin János Múzeum hét te­lephellyel (fiókintézménnyel) működik majd. Ezek: az Erkel Ferenc Emlékház, a Ladics-ház, a Kohán Képtár, a Városi Kép­tár, a Dürer Terem, a Lajos Fe­renc és Kortársai Grafikai Gyűj­temény, a Német Nemzetiségi Gyűjtemény. A Gyulai Várkilátó működési engedélyét kéri a képviselő-testület január elsejé­től átminősíteni Corvin János Múzeummá, melynek székhe­lye a Várkert utca 1. szám lesz. A vár és az Erkel Ferenc Emlék­ház tulajdonosa a Magyar Ál­lamkincstár, a fiókintézménye­ké Gyula város önkormányzata. A múzeumi szervezetben dolgo­zik majd többek között igazga­tó, gazdasági vezető, kulturális menedzser, gyűjteménykezelő, művészettörténész, restaurátor, múzeumpedagógus, könyvelő és teremőrök. A Corvin János Múzeum igazgatói álláshelyére már kiírta a pályázatot az ön- kormányzat. A Békés megyei önkormányzattal 2000-ben kö­tött szerződést december 20-áig felülvizsgálják. A gyűjtemény megosztásában is további egyeztetésekre van szükség. A gyulai önkormányzat az idén 34 millió forintot fordít a városban található, megyei mú­zeumi fenntartásban lévő gyűj­temények működtetésére. Á számítások szerint jövőre az önálló városi múzeumi szerve­zet 20 millió forinttal kerül töb­be, 2006-ban már nem emelke­dik az összeg, sőt, a látogató­szám növekedése pozitívra for­díthatja a mérleget - vélekedett Szabó Jenő alpolgármester. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom