Békés Megyei Hírlap, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-07 / 235. szám
2004. OKTÓBER 7., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP GYULA 11 Gyilkos merényletekről suttognak a falak A Hunyadi-Corvin család kihalásával meghiúsult Magyarországon a nemzeti királyság lehetősége Corvin János bécsi bevonulása. Miniatúra a Phitostratus-kódexből. Attavante degli Attavanti (1452—1517) firenzei festő készítette. Corvin János életrajzírója, Schönherr Gyula úja: „... kivételes módon jelentkezik Mátyás pályáján a kedvező viszonyok találkozása, amelyeknek köszönhető, hogy lángelméje előtt méltó tér nyüt meg az érvényesülésre. De szintúgy rendkívüli módon torlódnak a szerencsétlen körülmények, amik erőfeszítéseit és küzdelmeit sikertelenné teszik... a legsúlyosabban nehezedik lelkére az, hogy házasságától a gondviselés megtagadta a • gyermekáldást. És a törvényes hitves magtalansága kétszeres kínzó hatást gyakorolhatott Mátyásra, mert törvénytelen frigyből fia született.” — közli Schönherr Gyula megállapításait most született tanulmányában Kiss Anikó muzeológus. Mátyás csehországi hadjárata alkalmával 1469-ben Szilézia előkelő hölgyei gyakran voltak vendégei a királyi táncmulatságoknak. Egyikőjük mély szenvedélyt keltett a hat esztendő óta özvegy Mátyásban. A hölgy Edelpeck Borbála volt, Stein város szülötte. Végrendeletében elsősorban fiáról, Hanns herceg úrról írt, neki juttatta mindazt az örökséget, amit annak idején Mátyás király rá hagyott. Hanns herceg Corvin János volt. A kis herceg 1473. április 2- án született, János névre keresztelték. Mátyás gyermekét elismerte, apai kötelességét teljesíteni akarta, őt előkelő életre szándékozott nevelni. Mátyás király fia édesanyját feleségként szerepeltette udvarában. Corvin János apja közelében élte gyermekkorát. Bécs elfoglalásának ünnepén, 1485. június elsején a király kíséretében vonult be a városba a herceg. Gondos taníttatásban részesítette fiát Mátyás. E munkát a híres olasz humanistára, a pármai Ugoletti Tádéra bízta. Ez a tudós vezette Mátyás könyvtárát is. Ő adta Corvin Jánosnak a Corvinus melléknevet, minthogy szerették a Hunyadi-házat hollós címere miatt a római Corvinus (Hollós) családból származtatni. Mátyás 1476-ban második házasságot kötött Aragóniái Beatrix-szel. A királyné a leendő király anyjává szeretett volna válni, mikor a teljesülés késett, fájdalommal és irigységgel telt el Corvin János iránt. Mátyás változtatott birtokadományozó politikáján, eddig híveinek bőségesen juttatott javakat, de egyre inkább Corvin Jánosé lett minden. Özvegy Hunyadi Jánosné nagyon szerette kis unokáját, neki adta a hatalmas örökséget, a Hunyadi-birtokot. Mátyás fejedelmi hölggyel kötendő házasságot szeretett volna Corvin Jánosnak, hogy ha esetleg neki nem születik fiú utódja, a herceg fia lehessen a törvényes magyar király. Mátyás fiát óriási vagyonnal halmozta el, volt idő, amikor Corvin János egymaga gazdagabb volt, mint az ország két legnagyobb birtokosa együttvéve. Mátyás minden hivatalban lévő emberét és várkapitányát megeskette, hogy Corvin Jánosra szavaznak, ha királyválasztás lesz. Mátyás egyre többet betegeskedett, Bécsben agyvérzés érte, és 1490. április 6-án meghalt. A magyar urak Mátyás, az igazságos után olyan királyt akartak, „akinek üstökét a kezükben tartják”. A lengyel Ulászlót választották a magyar trónra. Corvin János tudta, jó házasságot kell kötnie, mert ez az ország érdeke is. Feleségül vette Frangepán Beatrixot 1496-ban, akinek nagy vagyona nem, de származása királyi volt. A török háború nagy vagyont emésztett fel, a herceg egyre több adósságba kényszerült. A több mint 5 kilogramm színaranyból készült Mátyás-kálvária a hitelező Bakócz Tamás érsekhez vándorolt. Az összes tartozás azonban jóval nagyobb volt. Ulászló király felfüggesztette a végrehajtást, Corvin Jánost Horvátország és Szlavónia örökös bánjává tette, majd 1498. október 10-én Békés megye főispánjává nevezte ki. Corvin János utolsó éveiben többször megfordult Gyulán. Corvin Jánosnak és Frangepán Beatrixnak két gyermeke született, Erzsébet 1496-ban és Kristóf 1499-ben. Corvin János 31 éves korában halt meg 1504-ben. Corvin János és Frangepán Beatrix kisfia, Corvin Kristóf 1505-ben hunyt el, vele sírba szállt a Hunyadi család utolsó férfi tagja. Szerémi György, a XVI. század első felének történetírója a Magyarország romlásáról című művében arra gyanakodott, hogy a kisfiút Ulászló király anyjának praktikájából a szakács valamilyen édességgel megmérgezte, a megbetegedése után két héttel meghalt. Apja mellé temették a lepoglavai sírboltba. A hatalmas Corvin-birtokok Ulászló kegyelméből nem szálltak vissza a királyra. Frangepán Beatrix azt is elérte, hogy a király Békés megyei főispá- ni tisztségét rá és Erzsébetre bízza. így, ha névlegesen is, de Békés megyének női főispánja volt A 13 éves kislány, Szapolyai György menyasszonya, akinek ereiben még Hunyadi vér csörgedezett, 1508 tavaszán váratlanul meghalt Gyulán, a ferencesek templomában temették el. A sugdosás megint gyilkosságról szólt, Erzsébetet is megmérgezték. Frangepán Beatrix 1510. tavaszán Gyulán halt meg. A Corvin birtok második férjéé, Brandenburgi Györgyé lett. Hamarosan jöttek a török támadások és az ország három részre szakadt. Az érdekes és tragikus sorsú család elmúltával örökre meghiúsult Magyar- országon a nemzeti királyság lehetősége. Hanns herceg halála „A törökök, kik ellen a nádor már augusztus elején készületre inté a vármegyéket, október első napjaiban betörtek Horvátországba... A herczeg megütközött a török csapatokkal. Szerencséje már a csatatéren cserben hagyta... Betegen tért vissza, úgy látszik, az alvidéken lappangó pestises láz támadta meg, mely végzetes kimenetelű lett reá nézve.... Betegsége nem tartott sokáig. Halála október 12-én éjjel 11 órakor következett be.” - olvasható Schönherr Gyula Hunyadi Corvin János című könyvében, me lyet a Magyar Történelmi Társulat adott ki 1894-ben. Királyi családok birtoka Külföldi uralkodói körökkel is kapcsolatba hozható A gyulai vár fő jellemzője, miszerint Közép-Eu- rópa egyetlen épen maradt, síkvidéki, gótikus téglavára, már eddig is közismert volt. Az utóbbi időszak kutatási eredményeinek köszönhetően azonban e megfogalmazáshoz egy újabb, nem kevésbé jelentős tényező is társul... - kezdte dr. Havassy Péter, az Erkel Ferenc Múzeum igazgatója a gyulai vár mesés történetét. A gyulai uradalmat 1403-ban Maród János macsói bán, a Zsigmond király legszűkebb társaságát alkotó Sárkány-rend tagja nyerte el az uralkodótól. A báni tisztségben később ott találjuk fiát, Lászlót és unokáját, Mátét is. Máté felesége nem volt más, mint Horogszegi Szilágyi Margit, vagyis Mátyás király unoka- testvére. A Maróti család „fi ágon” kihalása után, 1476-ban az uradalom visszaszállt Mátyás királyra, aki 1482-ben természetes fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Ekkor őrizték a gyulai váriban a később Bakócz Tamás érsekhez került Mátyás-kálváriát, az egyik leghíresebb magyar műkincset, amely jelenleg az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár tulajdona. Corvin János felesége, Frangepán Beatrix is jeles családból származott. A Frangepán rokonság spanyol, itáliai uralkodói, továbbá horvát- szlavón-dalmát arisztokrata családokhoz kötődött. Corvin János 1504-ben elhunyt, s a rákövetkező évben követte őt a sírban fia, Kristóf is. Frangepán Beatrix és Hedvig mazóviai hercegnő házassági szerződést kötött gyermekeik, Corvin János arcképe. Az if}ú János szellemi tevékenységével nagy reményeket keltett, vonásai Mátyás királyéra és Hunyadi Jánoséra emlékeztettek. Szapolyai György, a későbbi király, Szapolyai János öccse és Corvin Erzsébet egybekelésére. Frangepán Beatrix 1509- ben férjhez ment Brandenburgi György őrgrófhoz, aki II. Ulászló unokatestvére és U. Lajos király gyámja volt. A kettős királyság, azaz Ferdi- nánd és Szapolyai János küzdelme idején rövid ideig a gyulai vár a Szapolyai- párti főurak kezére került, de hamarosan visszaszerezte Ferdinánd. A várban hunyt el 1562-ben Báthory Erzsébet, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király testvére, aki a várkapitány, Kerecsényi László második felesége volt. A gyulai vár megépítésétől a töröknek feladásáig állandóan a királyi udvarhoz köthető. Legközelebb Buda és Vajda- hunyad az a két vár, amely egyértelműen ilyen királyi pozíciókkal rendelkezik. A gyulai vár az utóbbinál is kiemeltebb, mert külföldi uralkodói körökkel is kapcsolatba hozható. A spanyol, a lengyel, a német, az olasz és a horvát turistáknak újabb vonzerőt jelenthetnek ezek a friss kutatási eredmények. Utolsó korszak: reneszánsz Amikor 1482-ben Corvin János megkapta apjától, Mátyástól a gyulai uradalmat, benne a várat, olyan szabadalmakat adott a király Gyula városának, ame lyek megközelítették a királyi városi szintű jogokat. A vár lakosztályainak berendezési anyaga túlnyomórészt reneszánsz stílusú lesz, mert az 1566-os török ostrom ideje már a késő rene szánsz kora Magyarországon — jelezte a készülő kiállításról dr. Havassy Péter. Az oldal Gyula Város Önkormányzatának támogatásával készült Szerkesztette: Szőke Margit Fotó: Veress Erzsi. A gyulai várban tartott családi tanács eredményeként Hedvig mazóviai hercegnő és Frangepán Beatrix, Corvin János özvegye házassági szerződést kötöttek gyermekeik, Szapolyai György és Corvin Erzsébet egybekelésére. Januártól: Corvin János Múzeum Január elsejétől önálló városi múzeumot hoz létre a gyulai önkormányzat Corvin János Múzeum néven. Az év végéig elkészül a felújított gyulai vár, melynek átadását az áprilisi Gyula-napokra tervezik. A várban ismét megnyílik a vármúzeum, amely korábban az ország leglátogatottabb múzeumai közé tartozott. Az új vármúzeumi gyűjtemény az állandó kiállítást várhatóan ismét a leglátogatottabb múzeumok közé emeli. A Corvin János Múzeum hét telephellyel (fiókintézménnyel) működik majd. Ezek: az Erkel Ferenc Emlékház, a Ladics-ház, a Kohán Képtár, a Városi Képtár, a Dürer Terem, a Lajos Ferenc és Kortársai Grafikai Gyűjtemény, a Német Nemzetiségi Gyűjtemény. A Gyulai Várkilátó működési engedélyét kéri a képviselő-testület január elsejétől átminősíteni Corvin János Múzeummá, melynek székhelye a Várkert utca 1. szám lesz. A vár és az Erkel Ferenc Emlékház tulajdonosa a Magyar Államkincstár, a fiókintézményeké Gyula város önkormányzata. A múzeumi szervezetben dolgozik majd többek között igazgató, gazdasági vezető, kulturális menedzser, gyűjteménykezelő, művészettörténész, restaurátor, múzeumpedagógus, könyvelő és teremőrök. A Corvin János Múzeum igazgatói álláshelyére már kiírta a pályázatot az ön- kormányzat. A Békés megyei önkormányzattal 2000-ben kötött szerződést december 20-áig felülvizsgálják. A gyűjtemény megosztásában is további egyeztetésekre van szükség. A gyulai önkormányzat az idén 34 millió forintot fordít a városban található, megyei múzeumi fenntartásban lévő gyűjtemények működtetésére. Á számítások szerint jövőre az önálló városi múzeumi szervezet 20 millió forinttal kerül többe, 2006-ban már nem emelkedik az összeg, sőt, a látogatószám növekedése pozitívra fordíthatja a mérleget - vélekedett Szabó Jenő alpolgármester. A