Békés Megyei Hírlap, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-05 / 233. szám
6 HÍRLAP A TELEP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2004. OKTÓBER 5., KEDD Kötegyán a Hírlapért Folytatjuk sorozatunkat. Hírlap a településekért, a települések a Hírlajjért elnevezéssel előfizető-gyűjtő versenyt hirdettünk meg Békés megye városai és községei között. A benevezett önkormányzatoknak Hírlap-előfizetőket kell gyűj- teniük. A verseny a háztartások száma szerint négy kategóriában zajlik. Mindegyik kategóriában a százalékosan a legtöbb előfizetőt gyűjtő település díja 150 ezer forint, amelyet lapunk a település által megjelölt alapítvány javára utal át. A második és harmadik díjakat elnyert önkormányzatok 2005- ben egy-egy oldalas ingyenes megjelenési lehetőséget kapnak a Hírlapban. A kiindulási alap a júliusi előfizetői szám, a verseny december közepéig tart Benevezni november végéig lehet. (Bővebb felvilágosítás a 66/527-202-es telefonon.) A versenyző települések közül ma Kötegyánt mutatjuk be olvasóinknak. Összehasonlító adatok A településen 671 háztartást tartunk nyilván. Júliusban 154en fizették elő lapunkat, ami 22,95 százalékos lefedettséget jelentett Ma néggyel több előfizetővel számolhatunk, így a jelenlegi lefedettség mutató 23,55 százalékos. A nyereményből Hírlap-sarok lenne Nagyné Felföldi Ilona polgármester asszony a kölcsönös együttműködés előnyeit felis- merve örömmel nevezte be Kötegyánt a Békés Megyei Hírlap előfizető-toborzó játékába. A település vezetője szerint a kötegyániak szeretik olvasni a Hírlapot, s szeretnek olvasni szűkebb pátriájukról, szülőfalujukról, ezért is fontos, hogy a település rendszeresen szerepeljen a megyei napilap hasábjain.- Amennyiben kategóriájában Kötegyán nyerné a 150 ezer forintot, mire fordítanák ezt az összeget? — A dolog jellegéből adódóan - ezzel is erősítve a megyei napilap, illetve a település kapcsolatát - a nyereményből a községi könyvtárban Békés Megyei Hírlap-sarkot alakítanánk ki, rendeznénk be. Ugyanakkor újabb, internet-hozzáférési lehetőséggel ellátott számítógépet állítanánk szolgálatba, ahol a fiatalok a BMH online-változatát is olvashatnák, ezzel is rávezetve a fiatalságot az újságolvasás szépségére, hasznosságára. — Mi az a három dolog, amire a legbüszkébb a településen?- A materiális javak közül a Gyepes-csatorna és környezete rehabilitációja révén született Öko-tó, Öko-park „együttesét” és az egészségügyi és szociális intézmény berkein belül működő idősek bentlakásos otthonát említeném elsősorban. Arra is büszkék lehetünk, hogy ma már Kötegyán minden utcájában útalap, vagy szilárd burkolatú út van. Mindez természetesen nem születhetett volna meg a képviselő-testület, a falubeliek építő szándéka nélkül. Nagyné Felföldi Ilona Ahogyan a kívülálló látja...- Közvetlen, barátságos, jó humorú, tettre kész, dolgos emberek lakják Kötegyánt - tudatta elöljáróban Bartáné Soós Éva, a Békés- Bihar Kistérségfejlesztő Egyesület sarkadi irodavezetője. — A község az utóbbi években a lehetőségekhez mérten látványosan fejlődött, vezetői nyitott, minden pályázati alkalmat megragadó, valóban a közösség, a község érdekében cselekvő emberek. A kötegyániak Bartáné Soós Éva büszkék történelmi hagyományaikra, s óvják természeti kincseiket — tette hozzá a Kötegyánban gyakorta megforduló, 26 esztendős irodavezető. Az oldalt szerkesztette: Both Imre. Fotó: Lehoczky Péter. A Trianon előtti helységnévtáblától Rákóczi Ferencig és Moha hegedűszaváig Verőfényes őszi napsütésben fürdik a róna, ökörnyál úszik a levegőben. A dél-bihari síkságon elterülő, alig több mint 1650 lelket számláló Kötegyán békességes ősz eleji arcát mutatja. A bekötő útról elém kanyarodó traktoros ismerősként üdvözöl, a frissen szántott föld nyers illata szüremlik be a letekert ablakon. A napközi otthonos konyha ebédlőjében már az iskolás apróságokkal együtt kanalazzuk a sárgabaracklevest. Jólesik utána a rántott csirkecomb krumplipürével és párolt káposztával. — Az idei tanévben az oktatás fő irányvonala a környezettudatos szemléletmódra nevelés - tudom meg az iskolában a tanévkezdés tapasztalatai iránt érdeklődve. Beszélgetőpartnereim azt is eredményként említik, hogy tavaly minden végzős sikerrel felvételizett, azaz minden kö- tegyáni tavalyi nyolcadikos középfokú oktatási intézmény padjait koptatja immár szeptembertől. Az alma mater vezetősége minden kínálkozó pályázati lehetőséget megragad, s a Sarkadi Rendőrkapitánysággal ápolt kiváló kapcsolatuk gyümölcse a közeljövőben megszületendő KRESZ- tanpálya. A teleháznak, községi könyvtárnak, alapfokú művészetoktatásnak és művelődési háznak otthont adó épületegyüttes felé veszem az irányt, s közben a polgármesteri hivatalba is beköszönök. Az épület falán - a lokálpatrióta utókor hálája, elismerése jeléül — márványtábla hirdeti, hogy: „Ebben az épületben született Fényes Imre (1917-1977), a kvantumfizika és a termodinamika világhírű tudósa”. — Aztán nem találkoztunk, mert nővérem úgy tudja, hogy Feciéknél, apáék meg úgy, hogy otthon vagyok - kapom ukázba az eMagyarország pontként is működő könyvtárban Szokai Danitól, aki Szabó Gábor cimborájában, de az idősebbek is olvasnak. A beiratkozott olvasóközönség doyenje mindenképpen a 82 esztendős Virág Elek, aki már katalógusszám szerint tudja a könyvek címét, s a szépirodalmi, történelmi művek mellett a pajzánabb műfajt is felettébb kedveli. Nem sokkal négy óra előtt a Czirok Mihály nevével fémjelzett Talentum Alapfokú Művészetoktatási Intézmény berkein belül is tanító Pallag Mária tanárnő toppan be. A történelem-magyar szakos pedagógus heti két alkalommal, szerdán és pénteken színjátszást okít a kötegyáni nebulóknak, most Jávái éppen a Simson Klub Magyarország honlapját böngészi. Az egri főiskola informatikus-könyvtáros szakán másodéves Torzsa Ibolya a kulturális komplexum — ahogyan ő fogalmaz — mindenese. Szavaiból kiviláglik: tavaly 14 ezer 380 kötetből válogathattak a kötegyáni betűbarátok, s a 261 beiratkozott olvasóból 132-en a 14 éves életkor alatti korosztályból kerültek ki. Azért a könyvtáros legnagyobb örömére, igaz, szerényebb létszámaz nos vitézzel készülnek idősek napjára. A kismotorján visszatérő Ungvári Mihály, az 1997-ben jöttem, hisz' szerda estére érkeznek a VIII. Kötegyáni Nemzetközi Művésztelep résztvevői. Tovább gombolyítva a beszélgetés fonalát egyértelművé válik, hogy a művészek az Öko-tó, Öko-park környezetét gazdagítják újabb figurális térplasztikáikkal. A település- szerte becenevén, Mohaként ismert Szőke Sándor szobrász- művészt műtermében találom. Mint mondja: „elég sűrű volt ez a nyár, hiszen köztéri alkotások s családi címerek egyaránt adtak munkát”. Legutóbbi alkotását, jó hete Méhkeréken a művelődési ház falán csodálhatja az arra járó: Nyisztor Györgynek, a néptánc, illetve Kovács Tivadarnak, a román népzene koronázatlan királyának készített emléktáblát. Most éppen a 4 méter magas nagybánhegyesi díszkút utolsó „porcikáján” dolgozik. Gyepesfalvának nevezném Szokai Dániel jegyzőt „játékra” hívtuk. Arra kértük, nevezze el Kötegyánt másként. „A település életét a kezdetek óta meghatározza a ma sajnálatos módon egyre gyengébben csörgedező Gyepes-csatorna. Éppen ezért falunknak — ha nem Kötegyánnak neveznék — a legtalálóbb név talán a Gyepesfalva lenne” - tette hozzá a helyi önkormányzati munka törvényességének őre. Idősebb Nemes János, Kötegyán Trianon előtti helységnévtáblájával. A háttérben az Ökopark egyik dísze, a kilátó. A legismertebb kötegyániak 1. Nagyné Felföldi Ilona polgármester 2. Ifjabb Hajdú János, a Hajdú Kft. ügyvezető igazgatója 3. Szokai Dániel, Kötegyán jegyzője 4. Szőke Sándor szobrászművész 5. Dr. Deák Ferenc, a település háziorvosa megalapított Kötegyáni Baráti Kör elnöke, a teleház vezetője azzal fogad, hogy éppen jókor Előbb csak szemmel, majd kezeimmel simítok végig „Kötegyán Nagy-Község” Trianon előtti helységnévtábláján. Idősebb Nemes János féltve őrzi a Hajdú Károly valamikori dobostól ajándékba kapott ereklyét. Nem sokkal később a Kicsi kocsmában már a második folyékony kenyérbe harapunk, amikor történelmi névvel találkozunk. Rákóczi Ferenc, de nem a nagyságos, bujdosó fejedelem, csak késői névrokona üdvözöl bennünket. Útban a községközpont felé a vendégházból hegedűszó hallik: a művésztelep résztvevői ismerősként üdvözölnek, s Moha hegedűjén - stílszerűen - felzokog a Rákó- czi-kesergő. „Kuruc" Jani bácsi Tisza gróf őkéiméről, az átalyás munkáról s a magyarságról Becses és tisztességes nevén Kátai János, Kötegyán „Kuruc” Jani bácsija október 1-jén köszönt el élete 97. évétől. A település legidősebb férfiemberének élete összeforrt a viharos XX. század zivataros történéseivel. A hajlott kora ellenére szellemileg igen friss János bácsi így fogalmazott: „...biztos nem lett volna ilyen gazember világ, ha Tisza gróf őkéimét tizennyolcban nem lövik le”. A település legidősebb férfiembere, Kátai János élete összeforrt a viharos XX. század zivataros történetével. Névjegy Mindenekelőtt a büszkén vállalt ragadványnév nyomába eredve megtudom: Szalontán is nagyhírű, de Újszalontán élt néhai nagybátyját hívták „Kuruc” Jóskának, s onnan maradt a családi névörökség. S a beszélő névnek máig van magva, hiszen jó pár évtizedet ugorva a történelemben, a téesze- sítés időszakába csöppenve kiderül: „...én muszájból álltam be a kolhozba, de azután is magyar ember maradtam. Az is leszek, amíg csak a földkerekségen leszek, én soha nem pártoltam se ide, se oda!” - mondja a 79 óta nyugdíjas, neje után '80-ban a lányát is eltemetett János bácsi. Az idén március 8-a óta, egyedüli férfiként a kötegyáni idősek otthonában élő János bácsi azon felvetésemre, hogy áldott az asszonyok Kátai János 1907. október Íjén született Kötegyánban. Négy elemit végzett, előbb saját birtokán, majd a téesz- ben dolgozott, 1978 óta tsz-nyugdíjas. Özvegy, 1935ben vette feleségül Komlósi Rózát Neje 1979-ben, Róza leánya 1980óan hunyt eL Egyetlen unokája Újkígyóson ét között, csak elnézően mosolyog: „én már olyanformán vagyok idehallgassík, hogy egyik órában még megvan az eszem, a másikban már nincs” - tudatja, hogy azért reggelente már gyógyszert is kell szednie, s nem kacsingat a. lányok után. — Pedig valamikor ritka vasárnap volt, hogy itt végig ne menjünk a muzsikával. Akkoriban Tisza gróf úr gyantéi birtokán átalyás munkásként dolgoztam, de higgye el, jobb, igazságosabb világ volt, mint manapság - jegyezhetek újabb adalékot. Aztán később, amíg lehetett, saját földjén gazdálkodott. A hat hold tisztességes munkával, szerényen ugyan, de eltartotta a családot, búzát, tengerit, árpát termett. A második világégés nyomait, egy aknaszilánkot a bal szemében máig viseli. S amint mondja - tisztességes református magyarként - addig szeretne élni, amíg a jó Atya akarja. r