Békés Megyei Hírlap, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-28 / 252. szám

6 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP — 2004. OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Új helyszín az orvosi ügyeletnek A Városterv Kft.-t bízta meg a szarvasi képviselő-testület a védőnői szolgálat és a közpon­ti orvosi ügyelet új helyszíné­nek megtervezésével. Ezek a szolgáltatások az Egyesített Gyógyító Megelőző Intézet Vasút utcai épületében, illetve a mentőszolgálat mellett kap­nak majd helyet, (j) Roma integrációs bázis * A megyénk­ben működő roma kisebb­ségi önkor­mányzatok és roma civil szervezetek HJ. Dógi János vezetői számá­ra tartott tájékoztatót a napok­ban Mezőberényben ifj. Dógi János, a közelmúltban megala­kult Békés Megyei Romaügyi Tanács elnöke. A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy célszerű lenne kistérségi romaügyi tanácsokat alakítani, melyekben fontos szerepet kaphatnának a helyi roma ér­telmiségiek, művészek is. Kí­sérleti jelleggel Békésen létre­hoztak egy roma integrációs bázist, ahol felkészült szakem­berek többek között pályázati tanácsadással is segítik a hoz­zájuk fordulókat, (j) Néhány vonatot érint átéli időszámítás A téli időszámítás idén októ­ber 31-én kezdődik, vagyis az órákat hajnali háromkor egy órával kell visszaállítani. Az átállás azokat a vonatokat érinti, amelyek nem érkeznek meg három óráig a célállomá­sukra. A járatok már a téli idő­számítás szerint indulnak, ami egy óra várakozást jelent. A nemzetközi járatok közül a Budapestről Bukarestbe, illet­ve Bukarestből Budapestre tartó Dacia expressz Lökös- házán, míg a Beograd nemzet­közi gyorsvonat Kelebián vár­ja meg, hogy az óra mutatója a téli időszámítás szerinti indu­lási időt mutassa. S. Z. A muronyi pályázatok többsége nem nyert Murony idei be­nyújtott pályázata­inak többsége nem nyert, így az ön- kormányzat több fejlesztési terve kútba esett. Fekete Ferenc Szekeres András véve, a munkákat közcé­lú, illetve közhasznú munkások végezték, így a munkabér, ami az ön- kormányzatot terhelte, minimális volt. A polgármester a lakos­sági támogatásokat is vá­zolta. Lakásvásárlásra és -felújí­Nem rontja, csak fárasztja a szemet a számítógép monitora A kevés pislogás miatt érezhetünk szúró, égető érzést - A magyarok nem sokat olvasnak? Segíthet a fáradt szemen, ha műkönnyet használunk, vagy néhány percig nem a képernyőre figyelünk. Murony képviselő-testülete a na­pokban tartotta közmeghallgatá­sát Fekete Ferenc polgármester bevezetőjében kiemelte: a tele­pülés idei költségvetése 204,7 millió forint, a tervezett hitelfel­vétel csaknem ló millió forint Ezután a polgármester tételesen felsorolta a benyújtott tízegyné­hány pályázatot, melyeknek csak a kisebbik hányada nyert, együttesen 20 millió forintot A befejezett fejlesztések közé tarto­zik egyebek között a polgármes­teri hivatal belső felújítása, a Ká- polnás-dűlő útalapjának elkészí­tése, az iskola, az óvoda és a nap­közis konyha festése, az idősek otthonában, a napköziben és az óvodában a nyüászárók cseréje. A takarékosság elvét figyelembe tásra heten, összesen 800 ezer fo­rintot kaphattak, munkáltatói kölcsönt hárman vettek igénybe, együttesen 950 ezer forint ös­szegben, átmeneti támogatást ti­zennyolc személynek folyósítot­tak 215 ezer forint összegben, te­metési támogatást tizennégy al­kalommal utaltak, összesen 210 ezer forint összegben, méltányos- sági közgyógyellátásban hárman részesültek, a helyi civü szerve­zetek együttesen 620 ezer forint támogatást kaptak. Az idén tan­könyvtámogatásra - általános is­kolások, középiskolások és felső­fokú tanintézetben tanulók részé­re — 520 ezer forintot nyújtott az önkormányzat A Bursa Hun- garica támogatására való jelent­kezés lezárult, s erre 22 támoga­tási igény érkezett. Azt hihetnénk, ha sok időt töltünk a számítógép monitora előtt, a sze­münk károsodni, látá­sunk pedig romlani fog. A szemészek ezzel szem­ben azt állítják, hogy a képernyő nem rontja, csupán fárasztja a sze­met. Suhajda Zoltán — Tény, hogy akik több órán ke­resztül ülnek a képernyő előtt, gyakran panaszkodnak szúró, égető érzésről vagy könnyezés- ről. Ennek az az oka, hogy a mo­nitorra fókuszálva percenként csak ötször-hatszor pislogunk az átlagos tíz-tizenöt helyett. A sze­münk kiszárad, a szervezetünk ezt könnyezéssel próbálja enyhí­teni. Ahogy a fűrészelés megter­heli a kart, úgy fárasztja a sze­met a képernyő. Egyéntől függ, hogy milyen mértékben. Azt azonban kijelenthetem, és ez a * Magyar Szemorvos Társaság ál- € lásfoglalása is, hogy a számító- § gép monitora nem okoz szembe- | tegséget vagy látásromlást — | mondta dr. Frankó László, a bé- £ késcsabai Réthy Pál kórház sze­mész főorvosa. Enyhíteni azon­ban lehet a kevés pislogás miatt kialakuló szemszárazságon: ha­tékony a műkönny használata, de az is sokat segíthet, ha szüne­tet tartunk és óvatosan meg­masszírozzuk a szemünket Magyarországon minisztériu­mi rendelet szól a képernyő előt­ti munkavégzésről. Eszerint a munkálta­tó köteles a biztosíta­ni a dolgozók rend­szeres látásvizsgála­tát, és ha szükséges, szemészeti szakren­delésre küldeni őket. A főorvos szerint a szabályozás arra jó, hogy így ki tudják szűrni a rosszul látó, de szemüveget nem viselő embereket Ez­zel együtt úgy véli, hogy a rendelet megsokszoroz­za az amúgy is kevés szemész munkáját, ráadásul nincs szük­ség évenkénti vizsgálatra, mivel a szem nem romlik ilyen tempó­ban. Az orvos szerint a szabályo­zás másik hátránya, hogy azt su­gallja: a képernyő káros sugara­kat bocsát ki és rontja a szemet — Negyven éves kor felett már természetes jelenség, hogy kö­zeire nem látunk tisztán. Ilyen­kor alakul ki az a helyzet, hogy a képernyő előtt dolgozók látják a monitort, de a billentyűzetet már nem. Emellett nem árt, ha a környezet távolabbi részei sem vesznek homályba. Olyan szemüvegre lenne szükség, amely segítségével három kü­lönböző távolságra lehet tisztán látni. Ez a multifokális lencse — magyarázta a főorvos. Frankó László elmondta, hogy létezik ilyen szemüveg, csak a társada­lombiztosítás nem támogatja. Ezért azok, akiknek erre volna szüksé­gük, inkább a bifokális, két- fókuszú len­csét válasszák, amelyre van támogatás. Ne­kik viszont el kell dönteni­ük, mit szeret­nének élesen látni, hiszen a szükséges há­rom helyett még szemüveggel is csak két távolságról tudnak éles képet alkotni. Általános tapasztalatként az orvos el­mondta, hogy a magyarok nem sokat olvasnak. - Ezt on­nan lehet tudni, hogy nem jön­nek olvasószemüvegért a szakrendelésekre, tehát való­színűleg nincs is szükségük rá - közölte. Arra a kérdésünkre, misze­rint ha a monitor nem rontja a szemet, akkor miért kaphatók drága, képernyő előtti munká­hoz ajánlott szemüvegek, a szemorvos határozott választ adott: - A szakma szerint mo­nitorvédő szemüveg nincs! A lencsegyártók kizárólag üzleti megfontolásból dobnak piacra ilyen termékeket — mondta. Mégis sokan vannak, akik úgy érzik, hogy a védőszemüveg­ben kevésbé fárasztó a képer­nyő előtti munka. A szemész el­mondta, hogy a lencséken lévő fényvisszaverő, úgynevezett antíreflex-réteg csökkentheti a monitor csillogását, ugyanak­kor azt is megemlítette, hogy a szemüveg pszichológiailag is hat viselőjére. Az optikusok és a monitorszűrő szemüveg A szemorvosok álláspontjára reagálva egy békéscsabai látszerészetben azt közölték, hogy forgalmaznak olyan szemüveglencsét, amelyen monitorszűrő réteg található. A halványbama felület a régebben használt, képemy& re szerelhető szűrőlaphoz hasonlít. Kontrasztfokozó ha­tású, vagyis a segítségével élesebb kép látható, a színek jobban elkülönülnek. A monitorok fő problémája mégis a vibrálás, ezen szemüveg nem segíthet. Hozzátették azt is, a lencséket a látszerészek nem tudják ellenőrizni, ezért csak a gyártó cég által közölt információkat ad­hatják tovább. Átalakítanák a Hunyadi teret A Hunyadi tér és a Justh Gyula ut­ca környezetrendezési tervének elkészítésével a Várkonyi és Tár­sai KfL-t bízta meg Békéscsaba. Az elképzelések szerint a téren a jelenlegi parkolási megoldás he­lyett merőleges parkolóhelyeket alakítanának ki annak érdeké­ben, hogy elegendő hely marad­jon kertépítészeti, közösségi hasz­nálatra. Az északkeleti oldalon a sétatér tengelyében kandelábe­rek, a szélén változó vízképű víz­játék kapna helyet, a Luther utcai végponton képzőművészeti alko­tással, a gyorsétterem felől szökő- kúttal. A Justh Gyula utca távlati elsődleges feladata az Andrássy út tehermentesítése a kerékpáros forgalomtól. Ennek megvalósítá­sához szükség van a taxiállomás Szent István térre történő kihelye­zésére. A témával még foglalkozik a városi közgyűlés, (o) Közös visegrádi programokat a már meglévő eseményekre! A jövő évtől támogatásban részesülhetnek a turisztikai és a határon átívelő projektek A visegrádi országok régiói először tartottak fórumot október közepén Krakkóban. A rendezvényen 34 ré­gió, illetve a diplomáciai testületek képviselői is meg­jelentek. A dél-alföldi régiót Varga Zoltán, a Békés Megyei Képviselő-testület elnöke képviselte a tanács­kozáson. alap tevékenységéről. Az alap a kultúra, a művészet, a tudo­mány és ifjúsági csere területén Építhetnek a bábfesztiválra Egyetértésben Petr Vanek Morva- Szilézia képviselőjével, Varga Zoltán kifejtette, hogy a már létező kulturális eseményekre kellene ráépíteni a közös visegrádi programokat Ilyen például a Békés me­gyében 3 évente megrendezendő nemzetközi báb- fesztivál, illetve a művészeti fesztiválok, amelyek nemzetközi szinten is rangot vívtak ki A tanácskozáson a négy na­gyobb témakörön belül a kultú­rának a V4-ek régiós együttmű­ködésében betöltött szerepéről, a kulturális kohézió építéséről Varga Zoltán, a Békés megyei közgyűlés elnöke is kifejtette a véleményét A kulturális együtt­működés történelmi gyökerein kívül kitért arra, hogy a már mi­niszteri szinten is felvetődött Vi­segrádi Könyvtár ötletét átala­kítva, a meglévő infrastrukturá­lis alapokra támaszkodva kelle­ne létrehozni a visegrádi orszá­gok régióinak könyvtárközi együttműködését a magyaror­szági EU-infópontokhoz hason­lóan, ahol egy Visegrádi Gyűjte­ményt lehetne kialakítani, jelen­tősebb ráfordítás nélkül. Andrzej Jagodzinski, a Nem­zetközi Visegrádi Alap igazgató­ja tájékoztatta a jelenlevőket az segíti az együttműködéseket a V4 régióiban. A jövő évtől támo­gatásban részesülhetnek a tu­risztikai és a határon átívelő projektek is. A nem­zeti kor- mányok az alapot évente 3 millió euróval tá­mogatják. Az Álap 2000 júni- usában jött létre, és azóta több mint 700 pro­jektet támogatott. A támogatá­sokra fordított összeg évente 400 ezer euró. Évente négyszer hirdetik meg a kisprojekt alapot, amelyre legfeljebb 4 ezer euró támogatást lehet igényelni. Ezek általában egyszeri rendezvé­nyekhez (színházi előadás, kon­cert, konferencia) nyújtanak pénzügyi segítséget. A stan­dardtámogatás összege 4 ezer euró feletti, mértéke a projekt költségének 50 százaléka, leg­feljebb 20-30 ezer euró lehet. Legalább két partnerre van szükség, de a négyoldalú projek­tek előnyt élveznek. Az Európai Unió pályázatai mellé a Visegrá­di Alapot fel lehetne használni, mint a szükséges 25 százalék önrész forrását. A találkozó végén a résztve­vők együttműködési megálla­podást írtak alá. (e)

Next

/
Oldalképek
Tartalom