Békés Megyei Hírlap, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-27 / 251. szám
D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET 20 04. OKTÓBER 27., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 7 MEGYEI KÖRKÉP A biotermékekre egyre nagyobb az Igény, a biogazdálkodók viszont mind nehezebb helyzetbe kerülnek. (Felvételünk Illusztráció.) „Egy jogállamban ilyet nem lehet csinálni! Amikor ugyanis a biogazdák szerződést bontottak, nem gondolhatták, hogy a minisztérium nem mond igazat” — állítja dr. Szántosi Antalné, a Dél alföldi Biokultúra Egyesület elnöke. Ő azon kevesek közé tartozik, akik még reménykednek abban, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban mégiscsak történik valami, és kifizetik az elmaradt támogatásokat. Ha mégsem, akkor a biogazdák összefognak és perre mennek. Lipták Judit Több mint ötszáz hazai biogazda — köztük mintegy ötven Békés megyei őstermelő, illetve gazdasági társaság — vehette kézbe 2003 szeptemberében az FVM helyettes államtitkárának levelét, amelyben arról értesítették őket, hogy a minisztérium kedvezően bírálta el a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) keretében benyújtott támogatási kérelmüket. Ugyanez a levél választási lehetőséget is kínált a biogazdálkodást folytató őstermelőknek, egyéni vállalkozóknak, illetve gazdasági társaságoknak: vagy maradnak a NAKP keretein belül, s akkor továbbra is az alacsonyabb összegű nemzeti támogatásra számíthatnak, vagy áüépnek a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretébe, s így lehetőségük nyílik a jóval magasabb összegű uniós támogatások igénybevételére. Józan ember persze ilyenkor hajlik afelé, hogy a számára kedvezőbb variációt válassza. így tett a magyar biogazdák több mint A BIOGAZDALKODOK TAMOGATASA 2004-BEN ték, bízva abban, hogy az általuk aláírt szerződés ha- marosan vissza is érkezik majd, minisztériumi pecséttel, aláírással ellátva. Tévedtek. Ahogy teltek a hó- napok, rá kellett ébredniük, hogy se szerződés, se pénz. A közelmúltban pedig arról értesülhettek, hogy lehetőségük van pályázni az uniós forrásokra, a 2004. szeptember 1-jétől 2005. augusztus 31-éig terjedő Dr. Szántosi Antalné Átállás alatt lévő területeken Szántóföldi növényeknél Zöldségtermesztésnél Szőlő- és gyümölcsterm. Már átállt biogazdálkodók esetében Szántóföldi növényeknél Zöldségtermesztésnél Szőlő- és gyümölcsterm. Nemzeti támogatás 25 000 forint/hektár 30 000 forint/hektár 40 000 forint/hektár Nemzeti támogatás 20 000 forint/hektár 21000 forint/hektár 21000 forint/hektár Uniós támogatás 44 000 forint/hektár 81000 forint/hektár 99 000 forint/hektár Uniós támogatás 31000 forint/hektár 50 000 forint/hektár 70 000 forint/hektár nyolcvan százaléka. A minisztériumból érkezett levél azonban az uniós támogatási rendszerbe való átlépés feltételéül szabta, hogy 2003. december 31-ei hatállyal mondják fel eddigi szerződésüket. A gazdák ezt annak rendje-módja szerint meg is tetidőszakra vonatkozóan. Arról azonban, hogy az idén január 1- jétől augusztus 31-éig tartó nyolc hónapra járna valamiféle támogatás, nem szólt a tájékoztatás.- A minisztérium most azzal érvel, hogy nekünk nem volt erre az időszakra szerződésünk. Mi azonban abban a hitben bontottuk azt fel, hogy január 1-jétől megkötik velünk az újat - mondja dr. Szántosi Antalné, hozzátéve, hogy október 15-én ez ügyben dr. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert is megkereste levélben, s kérte a minisztérium álláspontjának újbóli áttekintését, és 4 nyolc hónapra járó támogatások kifizetését (Információnk szerint október első napjaiban az észak-alföldi régió biogazdáinak képviselői is hasonló levelet intéztek dr. Németh Imréhez).- A biokultúra egyesület, s én is felelősséget érzek a gazdák iránt, hiszen magam is arra biztattam őket, hogy válasszák a kedvezőbb, uniós támogatási lehetőségeket — mondja az egyesület elnöke. - Arra azonban nem gondolhattunk, hogy az év első nyolc hónapjára járó támogatásoktól így egyszerűen elesünk. Szeptember közepén egy szakmai nap keretében a régió gazdái megbízták vezetőségünket azzal, hogy képviseljük érdekeiket ez ügyben a minisztériumnál. Amennyiben levelünkre nem érkezik pozitív válasz a minisztertől, akkor nem marad más választásunk, mint hogy perközösséget alakítsunk és jogi útra tereljük az ügyet. A fák és a lakosság védelmében Mezőhegyes újkori történetének (1784) kezdetétől a város mindenkori vezetése nagy gondot fordított zöld területei védelmére. A település több faritkaságáról híres. Az értékes, szép fákat rendszeresen ápolja a városellátó szervezet. Tavasszal a bevezető utak fásítása volt napirenden, míg ősszel az anyagi lehetőségek határáig az idős és veszélyessé váló fák nyesésére, csinosítására, a kiszáradt fák kivágására kerül sor a város közterületein, illetve a temetőben. A tavasszal megnyesett II. József körúti idős japán akácfák szépen kizöl- dültek. A városellátó szakemberei a mostani faápolási munkáktól Is hasonló eredményeket Várnak. (L) Túlprivatizált ország? Tóth Imre országgyűlési képviselő, a Fidesz-MPSZ választókerületi elnöke gyulai sajtótájékoztatóján elmondta, a gazdaság stabilitását nem szolgálja az erőszakos privatizáció. A privatizációt lezártnak kell tekinteni. Veszélyes a további privatizáció, munkahelyek megszűnése, áremelkedések mondatják a rossz tapasztalatot. A magyar közvagyonból külföldi vagyon lett. A kisbefektetők aránya nálunk 16, másutt 60 százalék. Magyarországon jellemző a túlprivatizálás, az állami vagyon 10 százalék, míg az uniós országokban ez az arány 25 százalék, (ö) Elismerések, jutalmak az ünnepi állománygyűlésen Állománygyűlést tartott az elmúlt pénteken Békéscsabán a Magyar Honvédség Békés Megyei Hadkiegészítő Parancsnoksága. Az ünnepségen elismeréseket és jutalmakat is átadtak. F. G. K. A Csaba Honvéd Kulturális Egyesületben, vagy ahogy mindenki ismeri, a FEK-ben mondta el ünnepi beszédét Soczó József, a parancsnokság toborzóiroda-vezetője. Ezután III. osztályú Honvédelemért Kitüntető Címet adományoztak Molnár Ferenc tanácsosnak, valamint a Honvédelemért Kitüntető Cím III. fokozatát kapta Jandzsó Ferenc és Tímár Béla. A honvédség fejlesztése, a haza védelmének erősítése érdekében tett munkájáért dicséretben és jutalomban részesítették Antal Mihálynét. A 22. Radar Század Állományból a legénységi jel III. fokozatát kapta Erdős Attila százados szakaszvezető. Huzamosabb időn át végzett kiemelkedő munkáját többek között Somi Balázs zászlósnak köszönték meg pénzjutalommal. Ingyenes autóátvizsgálás a felügyeleten Nyílt napot tartanak október 30-án 7-től 12 óráig Békéscsabán, a megyei közlekedési felügyeleten - közölte tájékoztatóján Dobókői György, a felügyelet igazgatója. Elmondta: a személy- gépkocsikat ingyenesen átnézik, ha valaki csak a világítást vagy a gumik állapotát kívánja megvizsgáltatni, megteheti, de akár a teljes vizsgasoron is végigmehet az autó. Sőt, ha minden szempontból megfelel a jármű a vizsgakövetelményeknek - és az autós befizeti a díjat -, akkor a műszaki engedélyt is meghosz- szabbítják. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a nyílt nap alapvető célja a gépkocsik műszaki állapotának felmérése az őszi, téli balesetveszélye- sebb időszak előtt. Ha a vizsgálat során hiányosságokat találnak, azok most nem járnak hatósági következményekkel. (c) Ma már csak angolórára jár vissza munkahelyére Békés Megyéért kitüntetést vehetett át dr. Joó Jenő nyugalmazott főállatorvos A megyei közgyűlés döntése értelmében a napokban Békés Megyéért kitüntetést vehetett át dr. Joó Jenő, megyénk nyugalmazott főállatorvosa. Az országszerte ismert és elismert szakember több mint harminc éven át vezette a megyei állat-egészségügyi állomást. Névjegy Dr. Joó Jenő Dr. Joó Jenő 1941-ben született Nagymajláthon (ma Nagyér). Középiskolai tanulmányait az orosházi Táncsics gimnáziumban folytatta, 1964-ben diplomázott az Állatorvos-tudományi Egyetemen. Eleinte Orosházán dolgozott, 1973-tól idén februáriga megyei állategészségügyi állomást vezette igazgatófőállatorvosként Családi állapota özvegy, lánya egy szoftvercégnél dolgozik a fővárosban, fia most végezte el a Színház- és Filmművészeti Egyetemet Két unoka nagypapája. Hobbija a kertészkedés, az olvasás. Pocsaji Richárd- Legutóbb akkor hallhattunk önről, amikor év elején nyugdíjazták. Meglehetősen keserű szájízzel távozott az állomás élérőL Ez az elismerés most pótolt valamit?- Megtisztelő, hogy a megye legfőbb testületé úgy látta, érdemes vagyok erre. Az az érdekes, hogy az állat-egészségügyi szolgálatnak a megyei közgyűléssel nincs hivatalos kapcsolata. Ennek ellenére, bármi történt a megyében, én abban közreműködtem. Megemlíthetem például az 1980-as békési gátszakadást, amikor 1200 tehenet kellett kitelepítenünk. Emellett 1992-ben létrehoztam a megyével és a Gyulai Húskombinát Rt-vel az Alapítvány a Sertésállomány Védelmére elnevezésű civü szervezetet Minden évben odaítéljük a Dr. Sályi Gyula-díjat az egykori állat- prvos, egyetemi tanár emlékére.- Mindig erre a pályára készült?- Igen, falusi gyerekként mindig is érdekelt ez a terület Apám néhány hektárnyi földön gazdálkodott és természetesen voltak állataink. Gépipari technikumba készültem, de végül Orosházán lettem gimnazista, majd bebizonyosodott, hogy a gépipar nem nekem való lett volna.- Több mint harminc éven át vezette az állat-egészségügyi állomást, ami nem kis idő...- Tény, hogy sok mindennel foglalkoztam. Egyik legfontosabb feladatom kollégáimmal együtt az állományok mentesítése volt a különböző betegségektől, illetőleg a nagy gazdasági kárt okozó járványok megelőzése. Átéltem egy komoly sertéspestisjárványt is, amikor minisztériumi biztosként irányítottam a munkát. A rendszer- váltás után pedig elkezdtük a jogharmonizációs munkát, ami a legutóbbi öt évben gyorsult fel. Ebben is elég sok tennivalót felvállaltam. Hozzám fűződik a sertéspestissel kapcsolatos jogszabály kidolgozása, az országos készenléti terv elkészítése. Én alkottam meg az állati hulladékokra vonatkozó jogszabályt. Foglalkoztam az állatok leölésének témájával, ugye tudjuk, hogy ma már „állatbarát” módon kell ezt megtenni, hogy minél kevesebbet szenvedjenek.- Mivel telnek ma a napjai, visszajár még az állomásra?- Nemigen, a nyugdíjasok mindennapjait élem. Bár a minisztérium részéről hangzott el olyan ígéret, hogy kapok valamilyen feladatot, eddig semmi nem történt ez ügyben. Angolórára járok vissza az állomásra. Emellett vezetem a háztartásomat és rendezem a kertemet, illetőleg rengeteget olvasok. Ha nem fizet az állam, pert indítanak a biogazdák ~ Dobókői György
