Békés Megyei Hírlap, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-22 / 248. szám
8 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2004. OKTÓBER 22., PÉNTEK HÍRLAP a telepulesekert Nagyvárad után Attila lehet a megváltó Zsadány 1880 lakosú község, a román határ közelében helyezkedik el. A településhez a legközelebbi jelentősebb város Nagyvárad, ám annak vonzásáról Zsadányt leválasztotta az 1920-as trianoni békediktátum. Zsadányt egykor Nagyvárad éléskamrájaként is emlegették, manapság viszont az ebben a községben megtermelt mezőgazdasági javaknak se nagyon van piacuk. Ahhoz pedig, hogy komoly munkahelyteremtő befektetők érkezzenek a településre, mindenekelőtt a térségbe vezető utakon kellene javítani. Az Észak-Békés keleti végein található határ menti falvak álmo- sító csendjét a funkcionális gazdasági kapcsolatok hiánya okozza. Ezek az utak, vasutak egykor képes kereslet hiánya miatt nem alakultak ki. Ha a nagyarányú munkanélküliség megszűnne, akkor a szolgáltatók bevételei is növekednének — vélekedett következő beszélgetőpartnerem, egy 40 év körüli férfi. Többen úgy vélik, mindenekelőtt a környék közútjait kellene Trianonpusztulás Dudás Árpád polgármestert Játékra” hívtuk. Arra kértük, nevezze el Zsadányt másként. — Zsadány több ezer éve lakott hely, és mindig a gazdagság jellemezte településünket Többek között ezért is hívták egykor ^zsíros Zsadánynak”. Sajnos a trianoni békeszerződés pusztulást és elvándorlást hozott magával Zsadány neve avarul-hunul méltóságot jelent, s mi valóban méltósággal is viseljük a IHanon okozta gondokat Ugyanakkor én Trianonpusz- tulásnak hívnám településünket- mondta a polgármester. lüktető gazdasági érvonalak mentén húzódtak, mára viszont zsákutcákká, társadalmi holtmedrekké váltak.-Mivel ezen a szakaszon nincs átjárás a határ túloldalára, a Nagyváradtól való elszakadás ténye perifériára sodorta a kistelepüléseket. így van ez Zsadányban is, ahol a lakosság, az évszázadok során, mindig mezőgazdaságból élt. Az itt élők a nagyváradi piacon értékesítették terméseiket, állataikat.- Hétfői napokon volt a nagypiac, ezért Zsadányból és a környező falvakból ekkor indultak a szekerek az akkor a bőség városát jelentő Nagyváradra. Aki aznap nem tudta értékesíteni javait, az sem hozta vissza piacra szánt portékáját. Tőlük a nagyváradi kofák vásárolták fel a zöldséget, gyümölcsöt, amit aztán egész héten árultak a kis- piacon — mesélte az a 75 év körüli fejkendős néni, akivel a BéA zsadányl iskola a térség egyik legszebb oktatási intézménye. ke utcán indított sétánk során először összefutottunk a községháza közelében. A zsadányiak immár évtizedek óta generációkon át próbálkoznak: megélni a kevésből, és küzdeni a távolsággal, a nagy várostól való elszigeteltséggel.- Igazán az ipari termelés oldaná meg a foglalkoztatási problémákat De sem a rendszerváltás előtt, sem azóta nem települt meghatározó ipar Zsadányba. Ahhoz, hogy komoly ipari üzemek létesüljenek, jelentős állami támogatásra lenne szükség. Hasonló mértékben kellene segíteni a mezőgazdasági, illetve a turisztikai fejlesztéseket is. A szolgáltatásokra alapozott vállalkozások a fizetőrendbe tenni, hiszen „megbízható tőke csak jó úton közlekedik”. — Amíg Zsadányt valamennyi irányból kizárólag csak olyan utakon lehet megközelíteni, ameKözismert helybéliek A településen élő embereket arról faggattuk, mely közéleti személyek a legismertebbek számukra. Ez alapján a következő névsort állíthattuk össze: B. Nagy Sándor kereskedő, Dudás Árpád polgármester, Matuska Sándor, a megyei FVM-hivatal vezetője, Pántya Imréné óvodavezető, Szatmári István alpolgármester. lyeken 60, vagy akár 40 kilomé- ter/órás sebességkorlátozások vannak érvényben, addig nem csodálkozhatunk azon, hogy nálunk nem tolongnak a befektetők — közölte még szintén a főutcán egy 25 év körüli fiatalember. Mivel délidőben újabb járókelőt már nem találtam, betértem a községi napközis konyhára. A térségben ezen a konyhán ebédeltem eddig a legtöbbet. Bevallom, az étel talán azért is finomabb itt, mert a konyha dolgozói nem csak az ételeket fűszerezik, hanem humoros megjegyzéseikkel a beszélgetéseinket is. Ezúttal is ízletes ebédet fogyaszthattam, s a vidám beszólások sem maradtak el. Bár a napközis konyhán egy pohár vizet elfogyasztottam, a nagyszerű ebéd után már a művelődési ház előtt található artézi kútnál ismét megszomjaztam. Ezt a kutat 90 esztendővel ezelőtt, 1914-ben fúratták a mai zsadányiak elődei. A környéken hosszú ideje köztudott, hogy arrafelé a zsadányi ivóvíz a legjobb. A kút vizét megkóstolva, annak szomjoltó hatásában én sem találtam semmi elmarasztalót Igaz, én csak újságíró vagyok, nem pedig európai uniós vízellenőr. Töredelmesen be kell vallanom ugyanis: nem az uniós szabályoknak megfelelő ivóvizet fogyasztottam. A zsadányi víz literenkénti arzéntartalma 14 mikro- gramm, míg az uniós határérték 10 mikrogramnyliter. Egykor Magyarországon az 50 mikrogramm/liter arzéntartalom is megengedett volt, most pedig ezt a 4 mikrogrammos túllépést is hamarosan ki kellene küszöbölni.- Ha valóban járt vagy élt erre Attila, hun király, vajon ő mit szólna mindehhez? —játszadoztam el a gondolattal, csak úgy, magamban. De a megválaszolásra már nem maradt időm, mert összefutottam Takács Zoltánnal. A művelődési ház megbízott vezetője elmondta: több okból is jó Zsadányban élni. Például, ha valóban sikerül megtalálni Attila sírját vagy palotáját, akkor az a tény hatalmasat lendít a településen. Most viszont a nyugalom az igazi értéke a településnek. A közbiztonság jó, az emberek nyitottabbak, közvetlenebbek egymással, mint egy nagyvárosban. Zsadány a Hírlapért Mint már közismert, júniusban Hírlap a településekért, a települések a Hírlapért elnevezéssel előfizető-gyűjtő versenyt hirdettünk meg Békés megye városai és községei között. A benevezett önkormányzatoknak Hírlap-előfizetőket kell gyűj- teniük. A verseny a háztartások száma szerint négy kategóriában zajlik. Mindegyik kategóriában a százalékosan a legtöbb előfizetőt gyűjtő település díja 150 ezer forint, amelyet lapunk a település által megjelölt alapítvány javára utal át. A második és harmadik díjakat elnyert önkormányzatok 2005- ben egy-egy oldalas ingyenes megjelenési lehetőséget kapnak a Hírlapban. A kündulási alap a júliusi előfizetői szám, a verseny deÖsszehasonlító adatok A településen nyilvántartott 702 háztartás közül júliusban 106-an fizették elő lapunkat. Ez 15,1 százalékos lefedettséget jelentett Ma hattal több előfizetőt jegyezhetünk, ami 15,95 százalékosra emelte a le fedettségi mutatót. cember közepéig tart. Benevezni november végéig lehet, ám az adott települést csak abban az esetben tudjuk előzetesen bemutatni olvasóinknak, ha a jelentkezés november 1-jéig megtörténik. (Bővebb felvilágosítás: a 66/527-202-es telefonon.) A versenyző települések közül ma Zsadánnyal ismerkedhetünk meg. Az itt élőknek fontos a megyei lap Dudás Árpád Dudás Árpád polgár- mester az elsők között nevezte be Zsadányt az előfizető-to- borzó játékunkba. A településvezető kedveli lapunkat, és fontosnak tartja az informáltságot a lakosság körében. Azért is lényeges, hogy a zsadányi hírek a Hírlapban is helyet kapjanak, mert nagyon sok zsadányi származású ember él a megyében. Ők egykori településükről elsősorban a megyei lapon keresztül tájékozódhatnak. — Amennyiben kategóriájában Zsadány nyerné a 150 ezer forintot, mire költenék a pénzt?- Ha mi nyernénk a felajánlott összeget, akkor a pénzt a Zsadány Fejlődéséért Közalapítványnak utaltatnánk.- Polgármester úr, mi az a három dolog, amire a legbüszkébb a településén?- Az egyik, hogy Zsadányban mentőállomás működik, amely nemcsak helyi, hanem mikrotérségi feladatot is ellát. A másik, hogy már közel három éve idősek otthonát működtet az önkormányzat. Továbbá büszke vagyok arra is, hogy a településünk intézményei jól és zavartalanul végezhetik munkájukat. Ahogy a kívülálló látja.. A 62 éves Bodrogközi Zoltán állatorvost - aki a szomszédos Bi- harugrán él - Zsa- dányról kérdeztük.- Már 36 éve dolgozom állatorvosként Biharugrán, s ez idő alatt Zsadányban is többször helyettesítettem, így elég jól ismerem a szomszéd települést — mondta. — Megítélésem szerint Zsadány rengeteget fejlődött a rendszerváltás óta. Például bővítették az iskola és a polgármesteri hiBodrogközi Zoltán vatal épületét, megépítették az idősek otthonát, nagyon sok utat szilárd burkolattal láttak el. Attila sírjának kutatásával is pozitív irányba lendítik a községet. Zsadány sikertörténete példa lehet a többi település számára is. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, néha előlünk vették el a lehetőséget. Hiszen a rendőrőrsöt vagy az egészségügyi központot el tudtam volna képzelni Biharugrán is. Az oldalt szerkesztette: Magyari Barna. Fotó: Kovács Erzsébet Téli estéken „mezsgyezsírnál” kártyáztak a férfiak A 84. életévében járó Kádár Sándor, Zsadány idősebb lakói közé tartozik. Sándor bácsi elmondta: településétől csupán csak.azt a néhány esztendőt töltötte távol, amíg katonaként a második világháborúban harcolt. Mindig szeretett Zsadányban, de úgy véli: ma már jóval nehezebb helyben munkát találni, mint régen az uraság idején.- Ön több mint nyolc évtizedet Zsadányban töltött. E hosszú idő alatt miként változott a település? - faggattuk az idős férfit.- Hatalmas különbség van a régi Zsadány és a mostani között. Például a második világháború előtt 5,5 kilométer járda volt csak. Ez a szám az 1960-as évek elejére megduplázódott, most pedig a járdák összes hossza megközelíti a 20 kilométert Évtizedekkel ezelőtt gáz, víz, villany, telefon egyetlen lakásban sem volt. Emlékszem, az én gyermekkoromban téli estéken mécsessel és lámpával világítottak az emberek. Főleg a mécses volt népszerű, mivel az a helyi malomban sajtolt napraforgó olajával is működött. Akkoriban a külterületi földek mezsgyehatárait két sorra napraforgóval vetették be a zsadányiak, így volt mit a mécsesbe önteni. Ezt az olajat sokan csak „mezsgyezsírnak” nevezték. A „mezsgyezsír” fényénél a férfiak többnyire kártyáztak, a nők pedig fontak. Névjegy Kádár Sándor: Szeretek Zsadányban élni... Kádár Sándor 1920. december 25-én született Zsadányban. Első felesége már több mint három évtizede meghalt, huszonkilenc éve Kovács Mária személyében élettársa van. Két fia született, de sajnos, már csak az egyik él A zsadányi tanácsnál 1948-tól 1981-igdolgozott. Itta kézbesítőtől a vb-titkár posztig szinte valamennyi munkakörben tevékenykedett.- Hogyan alakultak, változtak a megélhetési lehetőségek?- Az állattartás terén a sertéseknek volt nagy hagyománya. Még a szerződéses rendszer előtt kupecek járták a falut, s ők vásárolták fel a sovány, vagy éppen kövér disznókat. Úgy tudom, hogy éppen a nagy sertés- tartási hagyomány miatt kapta a település a zsíros Zsadány elnevezést. Munkalehetőség az uradalmak idején volt igazán. Emlékszem, a világháború előtt az uradalmi birtokon nemcsak zsadányiak dolgoztak, hanem tavasztól késő őszig szép számmal Borsod megyéből is hoztak ide embereket. Nekik az uraság biztosított szállást, ételt, megélhetést Később főleg a helyi szövetkezeteknél dolgoztak az itteniek. Sajnos, manapság nagyon sok nálunk is a munkanélküli. Szeretek Zsadányban élni, de ha most lennék fiatal, meglehet, nekem is máshová kellene mennem, hogy munkát kapjak.- Hogyan lehetne Zsadány ismét virágzó település?- Mindenekelőtt a lakosság létszámának csökkenését kellene megállítani. Gyerekkoromban háromezren laktak itt, 1951- ben elértük a csúcsot: akkor 3805 lakója volt Zsadánynak. Azóta folyamatosan fogyunk. Van olyan utca, ahol 50 házból már több mint 10 üres. Mindenekelőtt új munkahelyek kellenének, hiszen a családoknak a megélhetés a legfontosabb.
