Békés Megyei Hírlap, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-20 / 246. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2004. OKTÓBER 20., SZERDA 6 ________«Mp BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA Az őskor nyomai Csanádapácán A település legidősebb „lakója” 108 éves Apáczán a pécskai magyar királyi kincstári jószág­igazgatóságtól érkezett felhívás hatására úgy döntött az elöljáróság 1896 márciusában, hogy a millenniumi év megörökítésére emlékfát ültet. Az 1896. november 21-én tartott közgyűlésen határoztak arról, hogy Apácza község a millenniumot méltó módon megün- nepli: istentisztelettel, díszközgyűléssel, előzetes vagy utólagos kivilágítással, emlékhalom állításával, amely Fölé a község legkésőbb 1897-ben emlékkövet állíttat, és személyenkénti, önköltséges bankett rendezésével. Ma a platánfa környezete forgalmas közlekedési csomópont a faluban. Jelenlegi ismerete­ink sze­rint 1333- ból szár­mazik az első írá­sos emlí­tés Apacha néven. Az aradi és a Maroson túli főesperességek adófizető községei között em­lítik a pápai tizedszedők. Apacha papja e számadás­könyvek sze­rint 13 báni dénár tizedet fizetett. A helység ok­mányos élete a XV. század­ban folytató­dik. Oklevél említi 1456- ban Apaczya- egyhaza né­ven, mint V. László király adományát Hunyadi Jánosnak, majd 1458-ban Apacza néven, mint Hunyadi Mátyás adományát a gerlai Ábrahámffy Tamásnak és utódainak. A település név­változatai: 1333-ban Apacha, 1456-ban Apaczyaegyhaza, 1458-ban Apacza, 1488-ban Apachya, 1498-ban Apaczya, 1558-ban Abadicza, 1564-ben Apacza, 1743-ban Apáczás, 1783-ban Apácza Puszta, 1822-ben Nagy Apátza, 1836­ban Nagy Apátza Kertész Köz­ség, 1843-ban Új Apácza, 1857-ban Apácza, 1908-ban Csanádapácza. Már az őskorban is lakott volt e terület. Az egykor vi­zenyős, mocsaras síkságból kiemelkedő hordalékkúpo­kat használták lakóhelyül elődeink. 1488-ban már 25 portából álló és templommal rendelkező, középkori vi­szonylatban is jelentős falu­nak számí­tott. A törö­kök 1596- ban pusztí­tották el. A jelenlegi község 1821-ben te­lepült újjá, 1908-tól vi­seli ezt a ne­vet a falu. A 70-es évek­ben még 4 ezer fölött volt a lakosságszám. Az inf­rastruktúra megfelelően ki­épített. Az elkövetkezendő években az útfejlesztéseket szeretnék folytatni és a csa­tornahálózat kiépítését. A tervek már elkészültek. Ét­terem nincs a községben, vi­szont van postahivatal, taka­rékszövetkezet és gyógy­szertár is. Az emelt szintű szociális otthont 1997-ben adták át. A kivilágításhoz a gyertyákat a község ajándékba kapja Klein Adolf bécsi kereskedő­től, aki apáczai illetőségű. A szervezést 10 tagú rendezőbi­zottságra bízták.- Az ünnepséget végül de­cember 29-étől rendezték meg. A főutca díszkivilágítást kapott estére, 30-án istentiszteletet tar­tottak a római katolikus temp­lomban, majd ezt követően ün­nepi díszközgyűlés volt a köz­ségházán, ahol Faludy Károly községi jegyző és Nikolits Aurél községi írnok mondott ünnepi beszédet - mesélt a régmúlt je­les napjairól a településen élő és pedagógusként dolgozó Zsikai Péter. A helytörténeti kutatások­kal foglalkozó fiatalember azt is kiderítette, hogy a közgyűlés után a képviselők az ünneplő la­kosság kíséretében a községtől déli irányban lévő két országút kereszteződéséhez vonultak - a királyi kincstár tulajdonát képe­ző jegyzői földre -, ahol egy üvegbe zárt emlékiratot helyez­tek el, föléje emlékdombot emel­tek, mellé pedig emlékfaként egy platánt ültet­tek.- Az em­lékkő építé­sének ügye még egy ide­ig elhúzó­dott. Felállí­tására erede­tileg 30 ezüstforintot ajánlott a testület, de rájöttek, hogy ez na­gyon kevés. Végül Ara­don vásároltak egy megrendelés­ből kimaradt emlékkövet 90 fo­rintért Két évvel a millennium után elkészülhetett végre az em­lékmű is háromsoros felirattal: MILLENNIUMI EMLEK / 896­1896 / EMELTE CSAPÁCZA KÖ­ZÖNSÉGE. Az 1990-es évekre az emlékoszlop állapota annyira le­romlott, hogy a javítás helyett, 1996-ban, a honfoglalás 1100. év­fordulóján a képviselő-testület az eredeti emlékművet lebonttatta, helyére egy újat emeltetett, meg­tartva és kiegészítve az eredeti emlékoszlop feliratát — tudtuk meg az emlékművel kapcsolatos legfrissebb információkat S hogy müyen sorsra jutott az emlékfa?- Az immáron 108 éves pla­tán községünk egyik büszkesé­ge. A fát az 1942-es árvíz után katonai térképészeti tájékozó­dási pontnak nyilvánították, mert a korábbi tájékozódási pontot, a szemközti akácfát és a keresztet a csatornaépítés mi­att el kellett távolítani. Jeles személyiségek Kálmány Lajos (1852-1919), az alföldi népköltészet nagy kutatója, 1877-től egy éven át volt Apácza község káplán­ja. Apácai működéséről annyit tudunk, hogy a hagyomány szerint eljárt a nép közös munkáira, a fosztókba, a do­hánnyal kapcsolatos munkákra, s ott gyűjtötte a népmesé­ket, népdalokat, balladákat, siratókat. Az Apácán lejegy­zett népköltészeti alkotások megtalálhatók gyűjteményes kötetében. Faludy Károly községi jegyző (1893-1913), aki az országban először használta a földgázt ipari célokra. Egy artézi kút fúrá­sa közben akadt a földgázra, amelyet - gyakorlati értékét felis­merve - a községi gőzmalom hajtására használt fel az 1890-es évek elején. Faragó János (1946-1984) csanádapácai születésű, a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója, súlylökésben és disz­koszvetésben országos bajnoki címet szerzett, két olimpián is részt vett (Mexikó: 1968; Montreal: 1976). Róla nevezték el a község tornatermét. Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész is Csanád­apácán született. Alkotásai közé tartozik többek között a szar­vasi millenniumi emlékmű és Csanádapácán a dohánykertész szobra. Az oldalt szerkesztette: Csete Róna. Fotó: Veress Erzsi. Helybéliek a platánról Dómján József nyugdíjas: — Ezen a helyen hajdanán is állt már egy platán, ez a szép pél­dány annak a csemetéje. A valamikori fiataloknak ez a kereszt- út volt a kedvenc találkozóhelye, itt állt egy kereszt is, csupán 80 méterre van az állomás, ezt a helyet nem lehetett eltéveszteni. Szatmári Sándor nyugalmazott pedagógus:- A Csanádapáca története című könyv illusztrációihoz ama­tőr fotósként hozzájárultam. Akkoribán is fotóztam a millenniu­mi emlékművet és a platánfát. Igaz, hogy már 10 éve nem taní­tok, de aktív koromban a diákjaimmal elsétáltam az emlékhely­re, mert fontosnak tartottam, hogy a gyerekek megismerjék a település múltját, az itteni értékeket. Náfrádi Sándomé tanító: ' - Naponta elmegyek a fa mellett, és olyankor eszembe jut, va­jon mennyi jó és rossz dolog történt azóta, hogy elültették ezt a gyönyörű platánt. Mi mindent láthatott, amit mi, ma élő apácai­ak nem. Amikor tanítványaimnak a szülőföld, az otthon szerete- téről beszélek, erre is emlékeztetem őket. Kutatták a föld mélyét Az 1930-as évektől többször is végeztek itt ásatásokat, és f& leg a bronzkorból került elő je­lentős mennyiségű eszköz. Ezek egy részét az orosházi, más részét a szegedi múzeum őrzi, egy bronzkori csákány pe­dig a Hadtörténeti Múzeum­ban található. A falu a történe­lem során többször is elpusz­tult, de mindig újratelepült Az emlékdomb mélyén, üvegbe zárva... „Apácza közönsége I. Ferencz József Ő Császári és Apostoli Kirá­lyi Felségének dicsőséges uralkodása és losonczi Báró Bánfjy Dezső miniszterelnöksége, krivinai Lonovics József fő- és Csanádi Dr. Meskó Sándor királyi tanácsos alispánsága, vágvecsei Babó Lajos országgyűlési követsége, Spilka Antal járá­si helyettes főszolgabírósága, tarkövei Dessewffy Sándor valósá­gos belső titkos tanácsos püspöksége alatt. 1896. évben decem­ber 30-án emelte e halmot a magyar haza ezeréves fennállásá­nak emlékezetére tartott ünnepély alkalmával, a jövőbe vetett azon biztos reményben, hogy a magyar haza nemzetének ős eré­nyeiben a jövendő idők megszámlálhatatlan évekig fog élni és felvirágozni. Apácza község e napon 3900 lelket számlált. ” A község nevéről Sokakban máig él az a téves nézet, hogy a község a valaha itt élő apá­cákról kapta a nevét Régészeti, le­véltári kutatások azonban ezt so­ha nem támasztották alá. A tele­pülés a honfoglalás idején kapta a nevét A helynév, eredetileg abaca, vagy apadza volt, és annak a népnek a nevét őrzi, amely a hon­foglaláskor ezen a vidéken megtelepedett. Az abaca nép a magyarság nyolcadik törzsének, a ka­baroknak volt közeli rokona, illetve egyik ága. A néven kívül más emlékük nem maradt fenn. Gyulán a fürdővárosban ÚJ LAKÁSOK Még leköthetők idei áron, csak 199 OOO Ft/m* bruttó ártól! Teljes körű, ingyenes hitelügyintézés, szoc.-poL, áfa, egyéb támogatások beszámítása, illetékmentesség. KÖSSE LE LAKÁSÁT MÉG MA, AKÁR ÍOO OOO FT-TÓL. i Érd.: Gyula, Városház utca ÍO j(66) 468-476, (20) 454-6649 I0410-61B14 ____________ S. O.S. TINI TELEFONOS LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT Várjuk hívásodat iskolai napokon 16.30-19.30-ig a (66) 447-750-es telefonszámon. A hívás vezetékes teiefonrói ingyenes az egész megyeterületéről (a 68« körzetből is). írhatsz is nekünk a következő címre: sos.lelklsegely@axelero.hu S.O.S. TELEFONOS LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT Ingyenesen hívható (vezetékes telefonról) a nap 24 órájában az egész megye területéről (a 68-as körzetből is): (66) 441-300 További elérhetőségünk: E-mail: sos.lelkisogely@axelero.hu Ajánljon új előfizetőt! f AJÁNLÓSZELVÉNY Ön, kedves előfizetőnk, már tudja, miért érde­mes járatni a Békés Megyei Hírlapot. Most azt kérjük, ajánlja ismerősei figyelmébe is! Ha az ajánlott személy előfizeti a Békés Megyei Hírlapot, aján­dékba küldünk egy hírlapos esernyőt Önnek. Bővebb információ a 06 (80) 922-012-es ingyenes zöldszámon kapható. ; Ajánló neve: ...................................................... ; ; Címe:............................................................. j j u tca:..........................szám:......tel.:..................!-# BEKElM|)jlHÍRÜP I Ajánlott neve:......................................................j | Címe:......... | i u tca:..........................szám:......tel.:.................. ; ■ i A z ajániószelvényt küldje vissza címünkre {Népújság Kft., Terjesztés, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.) és kézbesítőnk felkeresi az ajánlott személyt. Amikor beérkezik az előfizetési díj, küldjük az ajándékot. . *227756* Zslkal Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom