Békés Megyei Hírlap, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-16 / 243. szám
2004. OKTÓBER 16., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP „Kiirtotta őket az idő gazul” - a szerző az utolsó pillanatban talált rá az idős emberekre Túlélők meséltek a pokoli élményeikről Orosháza környékén 60 éve ért véget a II. világháború. Az egykori frontkatonákat, akik túlélői voltak a borzalmaknak, „kiirtotta az idő gazul”. Kasuba István csorvási helytörténész azokkal beszélgetett egy éven át, akik úgy emlékeztek a több mint fél évszázada történt világégésre, mintha az ma történt volna.- „Ennek a munkának az a célja, hogy a megmaradtak elmondhassák személyes tapasztalataikat. 60 év után úgy gondolom, lehet higgadtan beszélni, gondolkodni ezekről, az eseményekről — fogalmazott találkozásunkkor a Felettünk lángol az ég című interjúkötet szerzője, Kasába István.- Mi inspirálta arra, hogy a túlélőket hat évtized után szólal- ,,,,,,,,, tassa meg?- Szmetana György a 13. miskolci gyalogezredről írt Azt olvasva felmerült bennem a gondolat, vajon mennyit és mit tudunk mi a Békés megyei katonákról? A hadtörténe- »»»*•••*• U levéltárban nagyon kevés anyagot találtam. Felvettem a kapcsolatot Ungvári Krisztián történésszel, ő az I. magyar hadseregről írt Ennek volt az egyik alegysége a Békés megyei 19. magyar-királyi honvéd gyalogezred. Akkoriban megyénk legnagyobb katonatelepülése OrosAlÚk Helytálltak A felettünk lángol az ég című kötet bemutatójára meghívást kapott a 21 még élő csorvási katona is. Közülük 15 megjelent. Szilágyi Menyhért polgár- mester emléklapot adott át nekik, megköszönve a II. világháborúban tanúsított helytállásukat. — Hol kezdte a kapcsolatfelvételt? — Az orosházi szociális otthonban találtam egy segítőt, Keligerné Nyerges Erika, aki már korábban is foglalkozott az idős katonákkal. Azután eljutottam Tótkomlósra, Nagyszénásra, Gerendásra, Kardoskútra, Kondorosra jhhb wmmm lük tudtam meg. Érdekes és tanulságos interjúk születtek, megérdemlik, hogy megjelenjen és mások is olvashassák. Ezért kerestem és találtam támogatókat és így elkészülhetett ez az interjúkötet.- A huszonnegyedik órában talált rá az idős emberekre. Az emlékezők mi mindent osztottak meg magával?- Kiderült, hogy a magyar katona szerepét három nagy szakaszban lehet vizsgálni a világégés idején. 1941. a háború kezdete - a gyorshadtest hadmű19/1//. zászlóalj katonái Nagyváradon 1940ben. naruhába bújtatott honvéd, megszállóként Ukrajnában ugyanúgy állatként viselkedett, mint hasonló helyzetben minden katona. 1941 és 1943 között megszállóként a magyar hadsereg olyan feladat végrehajtásában vett részt, amelyet jobb lenne gyorsan elfelejteni. Ezt éreztem a beszélgetések során. A ma élők úgy emlékeznek, ők csak úgy ott voltak. Akik gyilkoltak, azok minden esetben a németek voltak. 1943 után valóban eljött az az idő, amikor honvédeinknek a „Géppuskával lőttek bennünket még a fák tetejéről is” Szűcs Mihály tizedes (1915. Nagyszénás), 18. könnyűhadosztály, 49. gyalogezred (Békéscsaba), 3. zászlóalj (Orosháza), 8. század golyószórós rajparancsnok így emlékezik: • „1943-ban ismét behívtak, felszereltek bennünket Ekkor tudtuk meg, hogy Oroszországba visznek. Felejthetetlen két hetünk volt Orosházán, mindenki bennünket ünnepelt Miután letettük az esküt, bevagoníroztak, irány Ungvár, majd Berdicsev, azután Kazatin Itt egy hónapot töltött alakulatunk, innen Kalinkovicsiba kerültünk, majd elfoglaltuk zászlóaljunkkal a kijelölt körleteket A 8. század Jurevicsibe került A géppuskás századot szétosztották a gyalogszázadok közöttj minden századnak 3 géppuskája volt, a rajokban pedig golyószórók voltak. En gpfyószórós voltam, a golyószórót az orosházi Csizmadia Pál vit; te. Átállt az oroszokhoz, hiába mondtam, hogy ne tegye — nem is tért haza. Ekkor megszálló feladatokat láttunk el Mi ekkor egyetlen harcoló partizánt sem láttunk. Tisztjeink pedig szerettek volna partizánokat fogni, mert előléptetéssel járt volna. Egy érdekes esetre emlékszem: parancsba kaptuk, ha sisak nélküli embereket látunk, akkor tüzeljünk, mert azok biztosan partizánok, a németekre viszont ne lőjünk. A folyón túl rozsot vetettek. Megvártuk, míg az első partizán belemegy a rozstáblába. A mellettem lévő szentetomyai Majzinger Jóska combon lőtte. Kiderült, sisak nélküli német katona volt Még ilyen örvendező sebesültet nem láttam, boldog volt, hogy számára egy időre véget ért a háború... Állásaink mellett hatalmas erdőségek voltak, úgy tudtuk, hadseregnyi partizán bujkál ott Az ezred katonáiból partizánvadász századot állítottak ösz- sze, parancsnoka orosházi volt, Molnár százados. A vasúti töltésen haladtunk, amikor partizántámadás ért, géppuskával lőttek bennünket még a fák tetejéről is. A százados befutott a fák közé, de egy sorozat leterítette. Egyszer egy faluban élelmiszert akartunk kérni, de az egyik ablakból fejbe lőtték a társunkat Azonnal meghalt Éppen 60 éve történt, hogy egy kivilágítatlan frontvonat elgázolta két járőröző társamat, Bor Pistát, meg egy csabai fiút Szörnyethaltak. Hál'Isten, engem hamarosan hazaküldtek, Orosházán leszereltek. Egy hónapig voltam itthon, ismét SAS behívót kaptam és a 19/III. zászlóalj katonájaként Ukrajnába kerültem. Mikulcsint akartuk visszafoglalni az oro szóktól A harci szellem viszont nagyon gyenge volt, az orosz oldalról jöttek a felszólítások, álljunk át, magyar nótákat küldtek a fronton keresztül Nagyon sokan nem tétováztak, Kovács Mihály százados az egész századával átállt az oroszokhoz. A gondolat bennünket is foglalkoztatott, miközben folyamatosan visszavonultunk. Már Magyarországon, Csapnál kaptuk a hírt, Horthy kormányzó lemondott. Azt hittük, vége a háborúnak, táncoltunk, daloltunk. Ezt is megúsztuk - gondoltuk. Dehogy volt vége! Irány Debrecen, mert az oroszoktól vissza kell foglalni!” (Részlet a Felettünk lángol az ég című interjúkötetből) háza volt, ott állomásozott a 19. magyarkirályi honvéd gyalogezred honvéd zászlóalja, a 18. könnyű tüzérosztály, a óó. határvadász ezred. Ezekről az alakulatokról kért adatokat Ungvári Krisztián. Elsősorban az ukrajnai megszálló tevékenységre volt kíváncsi, arra, hogy hol voltak komoly ütközetek, hol tették le a fegyvert, mi lett a túlélők sorsa. Ezért döntöttem úgy, megkeresem a még élő katonákat. és Öcsödre is. Akikkel még beszélni tudtam, nagyon sok hasznos információt megosztottak velem. Sajnos, közülük már ketten azóta meghaltak.- Azon túl, hogy a történész kért öntől segítséget, mire jutott ezeknek a történeteknek a megismerése után?- Nem akartam, hogy a feledésbe merüljenek ezek az emberek és azok a tapasztalások, vélemények, amelyeket tőveleteinek az ideje. A második szakasz a magyar hadsereg megszálló tevékenysége. A harmadik szakasz 1943 második fele, a kurszki csatától 1945-ig. A magyar hadvezetés szégyenének a megszálló tevékenység folyamán lezajlott eseményeket tartom. A hiba - műit kiderült - a módszerekben volt, a konúoll nélküli, rossz fegyverzetű, kiképzetlen, többségében nemzetiségi, magyar katohont kellett védeniük, de már úgy, hogy a tisztikar nagy része tartalékos kántortanítókból, zászlósokból állt és napi nyolc töltényt lőhetett ki. A magyar tisztikarban volt olyan tiszt, aki szuronyrohamot vezényelt fényes nappal a T-34-es harckocsik ellen. Az eredmény: 180 hősi halott. Egy visszaemlékező azt mondta, kár, hogy a parancs kiadója nem volt közöttük... Csete Ilona Szerepcsere Forgatom az újságot, újra és újra elolvasom a cikket, de sehogy se akarom megérteni Megesik az emberrel ilyen, persze, hogy megesik, hogy a lapok olyat írnak, amit nem ért meg. Csak rázza a fejét, neki-nekimgaszkodik a soroknak, E aztán amikor már so- kadszorra sem érti, jeladja. Én nem adom jel! Meg akarom értő ni, mit is akart az SZDSZ elnöke, amikor levelet intézett a két parlamenti ellenzéki párt, a Fidesz és az MDF vezetőihez A nyilván sürgősségi küldeményként továbbított írásban arra kérte őket, hogy a szabad demokratákkal együtt akadályozzák meg a kormány által tervezett árfolyamnyereségadó bevezetését Nyilván tudják, arról van szó, hogy a kabinet jövőre 25 százalékos nyereség adót tervez ki-----------------------------ve tni, amit a vételi és eladási árfolyam közötti nyereség után kell majd fizet- ••••«•••••♦••»» niük a tőzsdézőknek. Megvallom, érintettség híján nem igazán foglalkoztat a kérdés: a tőzsdézők mely rétegét és hogyan érinti ez a bizonyos árfolyamnyereségadó. A hímek ez a része tulajdonképpen teljesen hidegen hagy. Sokkal érdekesebb az a körülmény, miszerint egy kormánypárti elnök az ellenzéki pártok vezetőihez fordul, ugyan támogassák már abban, hogy leszavazhassa a saját kormányát - sarkítva a dolgot: saját magát Kézenfekvő a kérdés, végül is ki van itt kormányon? Más megközelítésben: kormányon van-e az SZDSZ, s ha igen, mi köze ahhoz, ami a kabinetben folyik? A jelek szerint egyes kérdésekhez - most épp az adópolitika egyik, bár nagyon fontos eleméhez - egészen bizonyosan semmi Ha köze lenne, akkor nyilván nem keresne szövetséget az ellenzék vezetőivel, akik persze azonnal kosarat nyomtak a kezébe, megüzenve, úgy látják, az SZDSZ „felébredt hosszú, téli álmából”. (Ami ugyan meglehetősen különös ilyenkor, ősz elején, de a politikai csatározásokban ne keressünk logikát) A visszautasítás érthető, hiszen a szerepek—bármenynyire is jó lenne néha — nem cserélhetők fel a kormánypártok kormányozzanak, az ellenzék meg ellenzékieskedjen. A gyanútlan magyar egyébként úgy kép- zeli a kormányzást, hogy a koalíciós pártok vezetői egymás között tisztázzák a stratégiai kérdéseket és megegyeznek a legfontosabb lépésekben. Ha nem jutnak egyetértésre, akkor eldöntik, érdemese felrúgni a koalíciót Ha igen, küépnek, ha nem, akkor lenyelik a békát Ez a dolgok természetes rendje. Ahogy az önmagára valamit is adó asszony se szalad a szomszédba támogatásért, ha „az ember kiverte a biztosítékot”, úgy a pártoknál se szokás Fura, amikor a szerepek összekeverednek. A politikában különösen, mert a választópolgár könnyen elbizonytalanodhat Arpási Zoltán arpasiz&axelshu Hétvégi olvasmány A Táncsics Mihály-díjas Schéner Mihály szűkebb hazájának mindvégig hű fia maradt Mára már csak egy kérdés, az „esti kérdés” maradt megválaszolatlan: „Ez a sok szépség mind mire való?” Bogsch Árpád közelmúltban elhunyt barátunk szavaival: „Az életet emberhez méltóvá ezek teszik”. Schéner Mihály szavaival: „A művész a maga eszközeivel ugyanazt az igazságot keresi, mint a tudós”. Kétségkívül a Táncsics Alapítvány az új évezred egyik legrangosabb intézménye, amely minden rendelkezésre álló eszközzel bátorítani akarja a magyar kulturális értékek elismertetését, tiszteletben tartását és minél szélesebb körű társadalmi elfogadását A kuratórium elképzelése szerint a Táncsics Alapítvány életműdíját évről évre a kortárs magyar képző- és iparművészet olyan tekintélyes alakja kapja, aki A minőség elsődlegessége — Schéner Mihály elismerése Békés megyének Is szóL munkásságával és annak eszmei értékével bizonyította tartósan kiemelkedő helyét a mai hazai kulturális életben. Az újonnan életre hívott program alapvető feltétele a minőség elsődlegessége. Egy rangos testület szavatolja a fentieket: dr. Bereczky Loránd művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, dr. Wehner Tibor művészettörténész, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus képviselője, dr. Donáth László lelkész, parlamenti képviselő, az országgyűlés kulturális bizottságának tagja, dr. Szepes Hédi művészettörténész, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főtanácsosa és Csák Ferenc művészettörténész, az alapítvány megbízottja. A kuratórium ügyvezető igazgatója Baja Ferenc országgyűlési képviselő. Az életműdíjat idén Vígh Tamás Kossuth-díjas szobrászművész mellett a Békés megyei születésű, szintén Kossuth-díjas festőművésznek, Schéner Mihálynak ítélték. Az elismeréssel járó érmet, Egyed Emma többszörösen kitüntetett szobrász, éremművész alkotását vasárnap délután adják át Budapesten, a Magyar Nemzeti Galéria kupolacsarnokában. Schéner talán az ország legismertebb, de valószínűleg az egyik legismertebb művésze örök győző. Jövő csü- lagai című könyvben egy fényképen, 1996. augusztus 11-étől szeptember 20- áig tartó kiállításáról készült csoportképen Vígh Tamás szobrászművész, Juhász Ferenc író, Körmendi Anna galériatulajdonos, Görgey Gábor író és Schiffer János budapesti főpolgármester-helyettes társaságában látható. A jelen és a jövő csillaga, Schéner ML hály Medgyesegyházán született, Békéscsabán érettségizett. Munkácsy-plaket- tet (1972), majd Munkácsy-díjat (1978) kapott. Véletlen, de mindkettő - Munkácsy és Schéner - viharsarki művész, és a maga idején mindkettő a csúcson. A kvalitás prioritása. Az élet egyik alaptörvénye. Schénert később érdemes művész (1984), kiváló művész címmel (1989) és Kossuth-díjjal (1995) tüntették ki. Tagja a Széchenyi Művészeti Akadémiának. De ami a legfontosabb, fél évszázados alkotó periódusa során szőkébb hazájának mindvégig hű fia maradt Táncsics Mihály-díjra való felterjesztésében és a döntésben Békés megye népének is szerepe van. Az elismerés a szülőföldnek is szól. Csák Máté Végül is, ki var itt kormányon?
