Békés Megyei Hírlap, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-15 / 242. szám

2004. OKTÓBER 15., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 11 HÍRLAP a telepulesekert Az Atváson szolgáló harangtól Horthy Miklós geszti éjszaRájáig Az őszi erdő ezerszínű arcát mutatja. A citromsárgá­tól a rozsdavörösig minden színben játszik a táj. Kö­kény kéklik az út két oldalán, de íze még fanyar. A dér majd megérleli. Előttem az úton — Mezőgyán s Geszt között — stráfszekér baktat, a bakon ülő kocsis egyhangúan fújja a füstöt. A mára alig 950 lelket számláló falu, a Tisza-család ősi fészke délelőtti nyu­galmában honol. Az iskolának otthont adó, lassú enyészetében is impozáns kastély udvarán régen for­dult már meg miniszterelnök... Geszt és a Tisza-család neve összeforrt a közgondolkodás­ban. A ma zsáktelepülés abban mindenesetre páratlan e hazá­ban, hogy két miniszterelnököt is adott Magyarországnak. Ti­sza Kálmán 1875-1890 között a Magyarországi Szabadelvű Párt színeiben vezette az orszá­got, egyben és ezalatt időközön­ként belügy-, illetve pénzügy- miniszterként is tevékenyke­dett. Fia, az 1861-ben született Tisza István — a nagybátyjától, Szeged újjáépítőjétől, gróf Tisza Lajostól örökölt cím birtokosa - először 1903. november 3., illet­ve 1905. június 18. között mi­niszterelnök. Aztán a Nemzeti Munkapárt színeiben 1913. jú­— Szóbeszéd szintjen hallot­tam róla, hogy az atyási harang korábban Geszten dicsérte az Urat. Sajnos ma már egyetlen magyar él Atyá- son, így nem reformé tus magyarokat hív istentiszteletre a hajdani geszti ha­rang — mondta a határ túlolda­lán az 1942­község krónikáját fellapozva vá­lik egyértelművé, miszerint: „1911-ben öntetett az egyház- község 3 új harangot, 12 mázsa össz-súlyban. A vételár felét a Ti­sza család fizette... A geszti to­ronyban három harang lévén, a két nagyobbat 1916-ban elvitték ágyúnak... 1927-ben az egyház- község a Tisza család jelentős hozzájárulásával elkészíttette a jelenlegi nagyharangot. Buda­pestről vasúton szállítódott a A legismertebb gesztiek 1. Fábián Zsuzsanna polgármester 2. Szerb József, Geszt nyugalma­zott polgármestere 3. Tárnok András, a szeszfőzde tulajdonosa 4. Gáti Ferenc vadászmester 5. Tárnok Lászlóné, Geszt jegyzője nius 10-étől 1917. május 23-áig újra miniszterelnök, június 15- éig ügyvezető miniszterelnök. Akkor újra visszavonulásra kényszerült, s éppen a napok­ban boldoggá avatott IV. Károly döntött így sorsáról, aki Ferenc József halála után került a trón­ra, s nem tudta elviselni a Ma­gyarországon szinte teljhata­lomhoz jutott, nagy tekintélyű Tiszát a kormány élén. Ő még azok közé tartozott, aki a geszti családi kriptában alussza örök álmát. Holtában sem volt eny- nyire kegyes a sors az 1974-ben Argentínában elhunyt gróf Ti­sza Kálmánnal. Amint az a Fekete-Gezti Református Egy­házközség Krónikájából kide­rül: „...hamvait hazahozták s mivel a kriptába nem temethet­ték, végakarata szerint a geszti határon széjjelszórták”. ben a berettyóújfalui Bethlen Gábor laktanyában, a 10. Hon­véd Gyalogosez- ; ............. re d kötelékében aknavetősként szolgált, atyási, ma 83 esztendős Serfőző Demeter. Azt már Fábián Zsuzsanna polgár- mester, civil fog­lalkozását tekint­ve lelkipásztor erősíti meg, hogy .............. a geszti toronyban a mai napig valóban csak két harang kondul meg minden délben. Az egyház­sarkadkeresztúri állomásig. On­nét az uradalom tárkocsija hozta ; Tiszafáivá-Tiszaháza : Fábián Zsuzsanna polgármestert arra kértük, hogy nevez- : ze el Gesztet másként. íme: ; — Éppen a hagyománytisztelet okán, s nem mellékesen a ■ helyi református egyházközség érdekében kifejtett, máig : ható ténykedésük elismeréseképpen is ragaszkodnék a Ti- : szákhoz. A magam részéről a Tiszafalvával is egyetérte- : nék, de mivel a család ma élő tagjai a kastélyt rendszere- • sen „a ház”-nak nevezik, ajiszaházával is megbékélnék. Gesztre. Nemzeti színű zászló­val, lovas bandérium és magyar- ruhás lányok mentek eléje”. Ugyancsak a krónikába jegyez­ték fel, hogy: „1943-ban néhány napig a geszti kastélyban vendé­geskedett vitéz nagybányai Hor­thy Miklós, Magyarország fő­méltóságú kormányzója”. — Lacika, egy bilcsi? — kérdi elcsukló hangon a főzde „min­denesét”, Deák Lászlót, a nem éppen szomjas mezőgyáni Papp Zoltán. — Drága a posztó! — hangzik lakonikus tömörséggel az eluta­sító válasz, hogy aztán újabb pohár szíverősítőt hajíthasson a gallérja mögé a szomszéd tele­pülésről érkezett fia­talember. A falu korábbi el­ső emberét, Szerb Józsefet asztalnál találom. — Huszonki­lenc év pedagó­gusi munkával a hátam mögött ta­lán csak konyí- tok valamit a gyermekneve­léshez. Szeret is a kisuno­A Gyű la bau Kft munkáját di­cséri a java­részt a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztéri­umától elnyert 12 millió forint­ból felújított TV sza-kripta. Szi­geti Antal (fel­vételünkön) ma temetőgond­nokként ápolja a Tiszák emlé­két kám. Két hete Gyulára járok, hi­szen influenzás szegény, s hogy ne az éppen kén­szerűségből mun­kahelyet váltott lá­nyomnak kelljen táppénzre menni, én vigyázok a csöppségre - tudat­ja Szerb József, aki mint mondja, jó egészségnek ör­vend, hiszen egyet­len orvosságot szed. A geszti pálinkát, mert az kismértékben orvosság, nagy­mértékben gyógyszer. Geszt a Hírlapért Mint közismert, júniusban Hírlap a településekért, a te­lepülések a Hírlapért elneve­zéssel előfizetőgyűjtő ver­senyt hir Összehasonlító adatok A településen 310 háztartást tar­tunk nyilván, melyből júliusban 56 előfizetőt jegyezhettünk. Ez 18,06 százalékos lefedettséget je­lentett. Ma kilenccel több előfize­tőnk van Geszten, s így a lefedett- ségi mutató 20,97 százalékon áll. d e 11 ü n k meg Békés megye vá­rosai és községei között. A benevezett önkor­mányzat­oknak Hír­lap-előfizetőket kell gyűjteni- ük. A verseny a háztartások száma szerint négy kategóri­ában zajlik. Mindegyik kate­góriában a százalékosan a legtöbb előfizetőt gyűjtő tele­pülés díja 150 ezer forint, amelyet lapunk a település által megjelölt alapítvány ja­vára utal át. A második és harmadik díjakat elnyert ön- kormányzatok 2005-ben egy-egy ol­dalas in- g y e n e s megjelené­si lehetősé­get kapnak a Hírlap­ban. A kiin­dulási alap a júliusi előfizetői szám, a verseny december közepéig tart. Benevezni no­vember végéig lehet. (Bő­vebb felvilágosítás a 66/527- 202-es telefonon.) A versenyző települések közül ma Gesztet mutatjuk be olvasóinknak. A nyereményből a település szépülne Fábián Zsuzsanna pol­gármester örömmel ne­vezte be Gesztet a Bé­kés Megyei Hírlap előfizetőgyűjtő játéká­ba. Felhívásunk a helyi ingyenes információs havi lapban, a Geszti Hírmondóban is több ízben megjelent, közös örö­münkre, nem eredménytele­nül. Az elmúlt három hónap­ban ugyanis Geszten kilenc új előfizetővel gyarapodott a Bé­kés Megyei Hírlap olvasói tá­bora. — Amennyiben kategóriájá­ban Geszt nyerné a 150 ezer fo­rintot, mire fordítanák ezt az összeget?- Több helye is lenne a nyereménynek. Jövőre a köz­ségben faluszépítő versenyt szeretnénk hirdetni, s az egyik elképzelés szerint a dí­jazott utcaközösségek telje­sítményét ismernénk el e Futtái Zsuzsanna nyereményből. Ugyanakkor a községi teleház padlójának burkolása is égető fel­adat, s itt a szükséges felújítást követően a megyei napilap on­line változatát is ol­vashatnák a gesztiek. A harmadik elképzelés sze­rint utcanévtáblák, illetve az idegenek eligazodását segítő tájékoztató térkép készülne a nyereményből.-Mi az a három dolog, ami­re a legbüszkébb a településen? — Geszt neve mára össze­forrt a Tisza-családdal. Geszt két miniszterelnököt is adott Magyarországnak, s volt olyan időszak, hogy hazánk négy református egyházke­rületéből háromban Tisza volt a világi főgondnok. Ma­gyarországon, Geszten 1902- ben nyílt meg az első refor­mátus óvoda. Ahogy a kívülálló látja...- Mivel Geszten rokonaim él­nek, ismerem az ottani embe­reket, de semmi rosszat nem mondhatok a szomszéd tele­pülés lakóiról. Véleményem szerint tisztességes, közvet­len, barátságos, dolgos embe­rek lakják Gesztet - tudatta elöljáróban Bereczki Imréné, 54 éves mezőgyáni hivatalse­géd. - A község méltán büsz­ke történelmi múltjára, neves szülötteire, a Tisza-család- ra. Vélemé­nyem szerint éppen ezt a szálat kellene még jobban megragadni, hiszen Geszt számára - jelenlegi elzártsá­gából - a turizmus, az idegen- forgalom jelenthetne kitörési lehetőséget. Bereczki Imréné Az oldal a Geszti Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Both Imre. Fotó: Veress Erzsi. A szabadkai bevonulásról, a Tisza-kastély gyepjéről, s a századosikról „Mivel az iskolában első tanuló voltam, a tanító úr gyakran elküldött a főkertész úrhoz. Mindig ezer örömmel „röpültem” a kastélyparkba, hiszen tündér­szép volt. Az öregek azt mesélték, hogy a kegyelmes úr (gróf Tisza István, néhai miniszterelnök — a szerk.) rendkívül igazságos, s emberséges volt. A napszámo­soknak azt mondta: nem baj, ha óránként verik is a kaszát, csak éles legyen, s szép legyen a gyep. Szép is volt az valamikor...” — sóhajtott Dalmi Benjámin. Akinek szavát már csak azért sem vonhatjuk kétségbe, hiszen évtizedekkel később ugyan, de az egyházközség gondnoka­ként, amolyan önkéntes históri- ásként napjainkig vezeti a gesz­ti református egyházközség „házi történetírását”. S ahogyan a halk szóval j)er- gő emlékekből kikristályosodik, az élet cseppet sem bánt kesz­tyűs kézzel Dalmi Benjáminnal. Ennek ellenére, vagy talán ép­pen ezért, máig hű maradt ha­zájához, istenéhez, s a sokat szenvedett magyar nemzethez.- Negyvenben csak az bán­tott, hogy nem születtem egy év­vel korábban. 1940 szeptember 6-án a Geszten át Nagyszalonta felé vonuló magyar csapatok élén lovastüzér főhadnagyi rend­fokozattal gróf Tisza Kálmán ha­ladt át elsőnek a ledöntött triano­ni határsorompón - eleveníti fel elhomályosuló tekintettel Észak- Erdély átmeneti visszatértét Azért e téren az élet részben kárpótolta: a Délvidék visszafog­lalásában kifejtett lelkes mun­kája elismeréséül primőr dálnoki Veress Lajos, a 2. lovas­dandár parancsnoka kézjegyével ellátott, ma is bekeretezett em­léklapot akaszt le a fal­ról. Igaz, utóbb a szen­vedésből is bőven kiju­tott: 1944. december 2- án fogságba esett, s a donyeck-medencei szénbányák fullasztó levegője után, ‘48 októ­ber 22-én került haza. Szeretve tisztelt századpa­rancsnoka, Somlyói Nagy Sándor a háborút túlélte, de az '56-os ese­mények megtorlását már nem.- Az újpesti városházán van az emléktáblája. Ha arra já­rok, mindig megállók, s ma is levett kalappal tisztelgek a százados úr, utóbb ezredpa­rancsnok előtt... Névjegy: Dalmi Benjámin Zsadányban született 1919. augusztus 12- én. Nős, 1958-ban vette feleségül Bagdi Ilo­nát Gyermekei: Ilona (1963), Zsolt (1968). 1952-től saját birtokán gazdálkodott, és a fóldmívesszövetkezetnek is tagja. 1960-72 között téesztag, majd kilépett 1972-től Bu­dapesten, a 21. számú általános építőipari vállalatnál dolgozott. 1979 óta nyugdíjas. Dalml Benjámin, a „Magyar Kirá­lyi I. Ferenc József Jászkun Hon­védhuszár Ezred Páncéltörő Ágyús Század” őrvezetője, bajtársaival Szabadkán 1942-ben — és ma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom