Békés Megyei Hírlap, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-15 / 242. szám
2004. OKTÓBER 15., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 7 MEGYEI KÖRKÉP majd erősödni, vagy legalábbis el tudjuk érni a nullszaldót- A vásárló, amikor bemegy egy cipőboltba, azt érzékeli, hogy a magyar cipők, illetve a nyugati országokból behozott lábbelik szinte megfizethetetlenül drágák. Ennyire magas az önköltségük, vagy óriási haszonnal dolgoznak a cipőkereskedők?- Is-is. Az előállításuk valóban meglehetősen drága, mert külföldről, el- | sősorban a cipőipari nagyhatalomnak számító Olaszországból hozza be a legtöbb magyar gyártó - köztük mi is - a bőr alapanyagot. Nem azért, mert nem kívánjuk a hazai bőripart támogatni, hanem azért, mert a könnyűipar többi ágával együtt a bőripar is gyakorlatilag nullára futott. Ma már csak Pécsett létezik bőrgyár, az is csak egykori területének mintegy tized részén. A drága külföldi alapanyag tehát megnöveli az önköltséget, így egy hétköznapi viseletre szánt női bőrcipő előállítási ára megközelíti a 4000 forintot. Ugyanezt a kínaiak 1800 forintért tudják produkálni.- Ugyanabban a minőségben?- Igaz ugyan, hogy a távol-keleti áru nagy része gyenge minőségű, de ma már a jó minőségű bőrcipők beáramlása is elkezdődött, ez még tovább gyengíti a hazai gyártók pozícióit. Szinte minden cipőkereskedő - ha bevallja, ha nem - kínai árut is árul. Gyakran látom a nagy bevásárlóközpontok, plázák polcain a háromezer forintos kínai bőrcipőket 15 ezer forintos áron.- Milyenek a magyar vásárlók igényei a cipőket illetően?- Az igényeket alapvetően a gazdasági helyzet, a lapos pénztárca határozza meg, ezért is van olyan nagy keletje a kínai cipőnek. Ma a cipőgyártók gyakorlatilag a 4-5 évvel ezelőtti áron sem tudják eladni a kereskedőknek az árut, miközben az alapanyagok és a munkaerő jelentősen drágult. Sőt - s ez helyzetünket itt Békés megyében még tovább nehezíti - újabban egyre többen járnak át Romániába cipőt vásárolni, mert ott alacsonyabb áron juthatnak jó minőségű lábbelihez. Megdöbbentő A hetvenes években, amikor a hazai cipőipar még virágkorát élte, a magyar nők átlagosan öt és fél pár cipőt vásároltak évente. Ma mindössze másfél pár cipőt engednek meg maguknak, s abból is legalább a „fél” kínai. A férfiaknál még rosszabb a helyzet, egyedül a gyerekcipők vásárlása nem csökkent Azt ugyanis kénytelenek megvenni a szülők, de mivel a gyerek úgyis hamar kinövi, legtöbbször az olcsó, kínai cipőket választják. Józan ember ma nem kezd cipőipari vállalkozásba Gyomaendrődön az egykoron virágzó iparágat napjainkban csupán néhány, a túlélésért küzdő cég képviseli Fiilöp Ede feladata a formarögzítés, de ehhez már nem fából, hanem műanyagból készült kaptafát használ. S persze más dologba belefogni sem egyszerű, főleg itt, a keleti végeken. Hunya István annak idején - mint oly sokan Gyomaendrődön - a cipőipari szakma mellett döntött. A döntés nem volt nehéz, mivel a városban egykoron magasszintű cipőipari képzés volt, a virágzó ENCI pedig biztos álláslehetőséget kínált Hunya István azonban sohasem dolgozott ennél a szövetkezetnél, inkább az oktatói munkát választotta, majd a '80-as évek közepén saját cipőgyártó céget alapított. A vállalkozás később felvette a Túrul nevet, s hamarosan kétszáz cipőipari munkást foglalkoztatott. Aztán 2001-ben - a tingpolitikája a mi szakmai tapasztalatainkkal. Éppen ezért nemcsak egyszerűen bérmunkát végzünk, hanem közre is működünk a cipők tervezésében, az alapanyagok kiválasztásában és beszerzésében.- Mondhatjuk tehát azt, hogy sínen vannak?- Inkább azt mondanám, hogy megpróbáljuk az elkövetkező éveket túlélni. A német bérmunka megszűnése után ugyanis igen nehéz helyzetbe kerültünk, hitelfelvételre kényszerültünk. Bízni csupán abban tudunk, hogy a mostani kapcsolat a pomázi céggel hosszú távon is megmarad, s akkor a hitelek rendezése után újra meg tudunk Női, magyar gyártmányú bőrcipők: Női, nyugati bőrcipők (olasz, spanyol): Férfi bőrcipők: Márkás sportcipők: Gyermek, átmeneti bőrcipők: 6 500-12 500 forint 11000-19 000 forint 8000-18 000 forint 9 500-22 000 forint 5 500-13 500 forint Nem is olyan régen a gyomaendrődi cipőipar még fogalomnak számított. A kilencvenes évek végén, amikor az ENCI (Endrődi Cipőipari Szövetkezet) virágkorára végképp pont került, a nyomában megalakuló cipőipari magánvállalkozások magas száma még reményt adott arra, hogy a gyomaendrődi cipőket nem kell teljesen elfelejtenünk. Az azóta eltelt néhány év alatt azonban ezek a kisebb-nagyobb cégek sorra tönkrementek, mára csak néhány maradt közülük hírmondónak. Lipták Judit A hazai cipőipar képviselői egyetértenek abban, hogy a gyártók alapvetően két ok miatt kerültek szinte kilátástalan helyzetbe. Egyik a távol-keleti, elsősorban kínai cipők beáramlása, a másik pedig, hogy a magyar gyártóknak bérmunkát adó olasz és német cipőgyárak az olcsóbb munkaerő reményében keletebbre mentek. Ehhez tudni kell, hogy a honi cipőgyárak bevételének mintegy ötven százaléka a külföldi cégeknek végzett bérmunkából származott. E két tényezőhöz hozzájárult még az is, hogy az orosz, a szlovák és a többi volt szocialista ország piacai is bezárultak előttünk. ' A honi cipőgyártók érdekeinek képviseletére hivatott Magyar Cipőgyártók Egyesülete sem rendelkezik igazán hatékony eszközökkel arra, hogy gátat vessenek az olcsó, ugyanakkor gyenge minőségű kínai cipők beáramlásának. Az egyesület 2001- ben kezdeményezett egy vizsgálatot annak kiderítésére, vajon milyen áron vámolják el a kínai cipőket a magyar határon, s a vizsgálatnak lett is némi eredménye. Kiderült ugyanis, hogy az elvámolásnál a cipők átlagárát 16 centben, azaz mintegy 35 forintban állapították meg. Annyit mindenesetre sikerült elérnie az egyesületnek, hogy ma már a táóta vezetőségi tagja a Magyar Cipőgyártók Egyesületének, úgy vélekedik, az egyesület mára szinte már csak nevében létezik. Nehéz ugyanis az érdekeket egyeztetni, lévén a cipőgyártók tulajdonképpen egymás számára is konkurenciát jelentenek.- A cipőiparban ma már nem lehet boldogulni, csak az marad talpon, akinek van egy kis szerencséje - mondja Hunya vol-keleti cipők esetében kvótákat vezettek be, azaz meghatározott összeg alatt nem lehet elvámolni az egyes cipőfajtákat. Hunya István, a gyomaendrődi Túrul Cipő Kft. ügyvezető igazgatója (kis képünkön) évek István. * - Egyszerű dolog lenne persze elküldeni az alkalmazottakat, eladni a gépeket, kiszállni az egészből és valami másba belefogni. A valóságban azonban ez egy olyan mókuskerék, amelyből nagyon nehéz kiszállni. Az évtizedek alatt beszerzett drága gépeket senki nem veszi meg, mert manapság Magyarországon józan ember nem kezd cipőipari vállalkozásba. korábbi német bérmunka megszűnése miatt - az alkalmazottak száma mindössze kilencre csökkent. Ma már ismét ötven ember dolgozik a Túrul Cipő Kft.-nél, s ezzel gyakorlatilag Gyomaendrőd legnagyobb cipőipari vállalkozásának számít — Abban, hogy talpon tudtunk maradni, jó adag szerencse is közrejátszott. Tavaly ugyanis sikerült egy magyar partnert találnunk, aki folyamatosan biztosít számunkra bérmunkát. A pomázi cég részére „dr. Batz” márkanevű papucsokat gyártunk. Ebben a partneri kapcsolatban szerencsésen találkozik a pomáziak magas szintű markeA Turul Cipő Kft-nél foglalkoztatottak között a nők vannak többségben. Bálint Ildikó reszortja a talpkörülvarrás, naponta fc több száz cipőnél JjVvégzI el ugyanazt i íXa műveletet. Cserepek Csabacsüdre és Mezőberénybe Egyre több az elvárás a Vöröskereszttel szemben Az elmúlt négy esztendőt értékelték a megyei küldöttértekezleten- Békésben, amely a különösen hátrányos helyzetű megyékhez tartozik, mennyiségileg és minőségileg is nőttek a Vöröskereszttel szembeni elvárások az elmúlt években — hangzott el a karitatív szervezet szerdai, békéscsabai megyei küldöttértekezletén. A csabacsüdi önkormányzat és a mezőberényi Napsugár Gondozási Központ Mécses Egyesülete lett a nyertese annak a pályázatnak, melyet a tetőfedő anyagairól ismert Bramac Kft. hirdetett meg, fennállásának huszadik évfordulója alkalmából. H. Cs.-L. J. Az egymillió forintról szóló dokumentumokat a napokban vették át Tihanyban. A csabacsüdi önkormányzat a helyi általános iskola tornatermének tetőfelújítását jelölte meg a benyújtott pályázat céljaként - tudtuk meg Frankó János polgármestertől. A tornaterem tetőszerkezete ugyanis az augusztusi jégvihar következtében jelentős károkat szenvedett, felújítására egyszer már nyertek nagyobb összeget az Interfruct 10 éves fennállása alkalmából kiírt pályázatán. Ebből végezték el két évvel ezelőtt az épület belvíz utáni helyreállítását, szigetelését. A mezőberényi Napsugár Gondozási Központ Mécses Egyesülete szintén egymillió forint értékű tetőfedő anyagot kapott a Bramac Kft.-től. Taba Illés Herbert, az egyesület vezetőségi tagja elmondta, hogy a gondozási központhoz lakóotthon és napközi otthon is tartozik.- Napközi otthonunk tetőcserepei igen rossz állapotban vannak, emellett az épület bővítését, átalakítását is tervezzük - nyilatkozta lapunknak Taba Illés Herbert. Pocsaji Richárd Decemberben tartja tizenegyedik kongresszusát a Magyar Vöröskereszt, ennek előkészítéseként rendezik meg mindenhol a területi, illetőleg a megyei küldöttértekezleteket. A békéscsabai megbeszélésre összeállított anyagban szerepel, hogy a megye mind a 75 településén továbbra is szervezetten működik a Vöröskereszt. Véradásszervezés tekintetében Békés az országos átlag felett teljesít. A lakosságnak átadott adományok összértéke meghaladta a 300 millió forintot 2000- 2003 között, mely révén több mint 177 ezer embernek tudtak segíteni. Az említett időszakban a különböző egészség- nevelési akciók keretében megszervezett szűrővizsgálatokon megjelentek száma megközelítette a százezret, 52 helyszínen egészségfejlesztő klubot hoztak létre. Foglalkozott a küldöttértekezlet a jövővel is, egyetértettek a megjelentek abban, hogy az általános cél továbbra is „a humanitárius eszmék, vöröskeresztes értékek eredményes terjesztése, olyan arculat erősítése, mely megjelenít egy hatékony, átlátható, a rászoruló emberek életének javítása érdekében működő Békés megyei szervezetet”. Döntés született mindemellett arról, hogy továbbra is dr. Jakubecz Sándor töltheti be a megyei szervezet elnöki posztját, alelnökként pedig dr. Kási Gyula segíti munkáját. A decemberi kongresszuson hatan képviselik megyénket. Négy év a megyei Vöröskeresztnél 2000 2001 2002 2003 Taglétszám 15263 15345 16943 18997 Önkéntesek száma 11180 11048 6596 6625 Adományban részesültek száma 37315 30479 45707 63 553 Adomány értéke (R) 84 millió 53 millió 410 ezer 94 millió 648 ezer 69 millió 87 ezer
