Békés Megyei Hírlap, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-01 / 230. szám

2004. OKTÓBER 1., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 11 HÍRLAP a telepulesekert A megmentett postahivataltól a Szentjánosi csárda boltíves épületéig Csárdaszállás község, mint önálló település, nem rendelkezik nagy történelemmel. Önállóságát 1952 január elsejétől jegyzik, előtte Köröstarcsai tanyák néven ismerték a települést, ezért története egybe­esik Köröstarcsáéval. A település a nevét a faluban még ma is meglévő Szentjánosi csárdáról kapta. A csárda a múlt századi betyárvilágra emlékeztet, és valószínű, hogy az épület a békési betyá­rok egyik pihenőhelye volt. Látogatásunk alkalmával se békési, se csárdaszállási be­tyárokkal nem találkoz tunk, legalábbis senki sem adta tudtunkra, hogy betyárként tengetné hétköznapjait. Az időjárás egyértelműen őszi, bár az autórádióban hallott időjá­rás-jelentés kecsegtet némi vénasszonyok nyarával, még ha harminc fokos káni­kulában nem is lesz már részünk az idén. Ami a tele­még Rózsa Sándor is meg­szállt az épületben, ami pe­dig nem a múlt héten volt (még hogy a településnek nincs történelme!). A I monda szerint az épület egy alagútrendszerrel összeköttetésben " ■ , állt a Kondor- osi csárdá­id val, s Közismert személyek Bár a település igen csendesnek bi­zonyult ottjártunkkor, végül néhány utcai járókelővel mégis csak sike­rült szóba elegyednünk. Arról ér­deklődtünk, kik a község legismer­tebb személyiségei. Az elmondottak alapján a következő listát tudtuk összeállítani:- Petneházi Bálintné polgármester- Frey Mthátyfá teltyWWé#'zÓfé ;- Szűcs Tibor, a Csárüátex Kft. ügy­vezető igazgatója-Jarabek Károlyné házi gondo­zónő pülésre jellemző, az a zöld­övezet, a szépen gondozott utcák és parkok, mintha minden emberi beavatkozás nélkül pompázna a falu, pe­dig a lakosok segítsége nél­kül a parkok helyén csak gaztenger fogadná az érke­zőket. A falu, mint mindig, most is csendes, csak egy­két kerékpárossal és a sarki bolt előtt beszélgető néniké­vel találkozunk, amíg el­érünk a polgármesteri hiva­talhoz. Az intézmény felújí­tott épületét az idén adták át a csárdaszállásiaknak. A polgármesteri hivatal új épületében önkormányzati lakások is helyet kaptak, valamint a mobilposta- program Csárdaszállást érintő „fenyegetése” ellené­A boltíves szobabelső ma is látható, sajátos atmoszférá­ja régmúlt idők hangulatát idézi. A Csárda udvarán ta­lálható harangláb külön büszkesége a falunak, hi­szen nem sok település büszkélkedhet ilyen korabe­li, még „működő” szerkezet­tel. A település kultúrháza mögötti emlékpark is külön említést érdemel, hiszen a faluba látogató előtt egy rendezett park képe je­lenik meg, amint vé­gigjárja a csendes kis utcákat. A zöld területen gondozott fák, virágok és más dísznövények szépítik a település arculatát. A köz­séget járva mégis valamifé­le hiányérzet tör ránk. Hát persze! Majdnem kimarad­tak a „legfontosabb intéz­mények”, a helyi kocsmák. A túra alkalmával húsz-har­minc évet utaztunk az idő­ben, amint megpillantottuk a helyi italbolt cégérét. Ezen ugyanis még a régi cí­mer kopottas prototípusa szerepel. ÁFÉSZ 23. számú Dióhéjban a községről- Nem tartozik az önhibáján kí­vül hátrányos helyzetű telepü­lések közé.- Errefelé nem jelentős a mun­kanélküliség.- Nincs gond a közbiztonsággal.- Parkjai szépek, rendezettek.- Egyre több fiatal talál ma­gának lakást Csárdaszállá­son. Az egykori Szentjánosi csárda udvarán álló haranglábat (itt található egyébként a helyi imaház is) hívek adományaiból a köröstarcsai refor­mátus egyházközösség készítette 1924-ben. re tovább működik a posta- hivatal. A helyiek összefo­gásának és leleményességé­nek köszönhetően nem szüntették meg a kis postát, pedig igen szoros küzdelem volt, amit az olvasók lapunk hasábjain is soron követhet­tek. A polgármesteri hiva­talból irány a régi Szent­jánosi csárda épülete, ami jelenleg lakóházként „üze­mel”. A falubéliek szerint ha jöttek a pandúrok, a be­tyárok az épület alatti pin­céből, az említett alagútba jutva oldottak kereket. A Szentjánosi csárdát a negy­venes években magtárként használták, amit az épület ma is látható külső megerő­sítése, kitámasztása is je­lez. A csárdát az ötvenes években átalakították, majd tanári lakást rendeztek be a boltíves mennyezetek alatt. italbolt, vagy valami ilyes­mi. Az kiskocsma pultját nem közelítettük meg, csu­pán a kirakatot, amin kiol­vastuk a „frissensül” felira­tot. A lényeg nyilván leko­pott a hosszú, mámoros évek során. Csárdaszálláson egyébként nem csak ez az egy „szórakozóhely” üze­mel, hiszen a Berénybe ve­zető út mentén, a falu szé­len található egy takaros kis presszó, ahol az italokon kí­vül melegszendvicset is fo­gyaszthatnak a betérő ven­dégek. Csárdaszállás a Hírlapért Folytatjuk sorozatunkat. Hír­lap a településekért, a telepü­lések a Hírlapért elnevezéssel előfizető-gyűjtő versenyt hir­dettünk Békés megye városai és községei között. A be­nevezett ön- kormányzat­oknak Hírlap- előfizetőket kell gyűjteni- ük. A verseny a háztartások száma szerint négy kategó­riában zajlik. Mindegyik ka­tegóriában a százalékosan a legtöbb előfizetőt gyűjtő tele­pülés díja 150 ezer forint, amelyet lapunk a település ál­Osszehasonlrtó adatok A településen júliusban 66- an fizették elő lapunkat a nálunk nyilvántartott 213 háztartásból, ami 30,99 szá­zalékos lefedettséget jelent. Ez a mutató mára 31,92 szá­zalékosra emelkedett. tál megjelölt alapítvány javá­ra utal át. A második és har­madik díjakat elnyert önkor­mányzatok 2005-ben egy-egy oldalas ingyenes megjelenési lehetőséget kapnak a Hír­lapban. A ki­indulási alap a júliusi előfi­zetői szám, a verseny de­cember köze­péig tart. Be­nevezni no­vember végé­ig lehet. (Bővebb felvilágosí­tás: 66/527-202-es telefonon.) A versenyző települések kö­zül ma Csárdaszállást mutat­juk be olvasóinknak. Hét év óta önállóan! Petneházi Bálintné, Csárdaszál­lás polgármestere lapunknak el­mondta, azért nevezett be erre a versenyre, hogy a Békés Megyei Hírlap helyi előfizetőinek gyara­podásával elősegítsék a falu la­kosainak megfelelő tájékozottsá­gát, mind helyi, megyei, illetve országos szinten. A polgármes­ter elárulta, ha településük nyer­né a kategóriájában adható 150 ezer forintot, azt számítógépek­re költenék. Ugyanis mind a fel­nőtt lakosságnak, mind a gyere­keknek egyre nagyobb az érdek­lődése a net iránt Ráadásul a kö­zelmúltban Csárdaszállás is be­kapcsolódott az eMagyarország pont hálózatba. Arról is érdeklődtünk, mi az a három dolog, amire a falu el­ső számú vezetőjeként a leg­büszkébb a településen.- Mindenekelőtt Csárdaszál­lás önállóságára, mivel 1997 ja­nuár elsejével ismét önálló lett Petneházi Bálintné a település. Az ötvenes évek­ben elnyert függetlenséget ugyanis a het­venes években a Mezőberény- hez csatolással elvesztette a település. Má­sodsorban az önkormányzati lakásainkra vagyok büszke. Je­lenleg 15 önkormányzati és há­rom szükséglakás van Csárda- szálláson, ami igencsak jelen­tős egy ekkora településhez mérten. Viszonyításként meg­említeném, hogy 1994-ben mindössze három önkormány­zati lakással rendelkezett a fa­lu. De örömmel tölt el az is, hogy a jelenlegi nehéz gazdasá­gi helyzet ellenére Csárdaszál­lás nem tartozik az önhibáján kívül hátrányos helyzetű tele­pülések közé. A kívülálló véleménye Nem itt la­kom, de az időm jelentő­sebb részét Csárdaszállá­son töltöm - mondta elöljá­róban Valen- tinyi Zoltán mezőberényi gépészmérnök, a Csárdaszolg Kft. ügyvezetője.- Csárdaszálláson nem sok, „helyét kereső” lakossal lehet találkozni, vagyis errefelé sze­rencsére nem jelentős a mun­Valentinyi Zoltán kanélküliség, köszönhetően a Csárdatex Kft.-nek, illetve a helyi Petőfi Mgtsz-nek, ame­lyek munkát teremtenek a helybélieknek. Véleményem szerint Csárdaszállás infrast­ruktúrája megfelelő, közterü­letei, parkjai szépek, rendezet­tek, bár az úthálózat szinten- tartása, illetve felújítása a jövő nagy kihívása lesz. De emellett gond a szennyvízkérdés is, amit nem tudom, hogyan le­hetne megfelelően kezelni egy hatszáz lelkes településen. Az oldalt szerkesztette: Hartay Csaba. Fotó: Lehoczky Péter. Fél évszázada a faluban, harminchat évig ugyanazon a munkahelyen A kapu nincs zárva. Nekünk, városiaknak ez kissé szokatlan, hiszen minden zárat automatikusan ráfor­dítunk, amiben kulcs van... A rendezett szőlőlugason ke­resztül beérkezünk Tímár Vilmosék udvarába. Tímár Vilmos a hátsó épületből elő­lépve örömmel fogad min­ket, majd a konyhába in­vitál. Közben a felesége, Tériké néni is megér­kezik, s rögtön el is mesélik, mióta élnek a faluban: A Tímár család ked­venc háziállatával, aki szintén nem cserélne a városi cicákkal.- Az ötvenes évek elején köl­töztünk Csárdaszállásra, az­előtt a férjem élt Budapesten is, én pedig a Gyomaendrőd környéki tanyavilágból költöz­tem a faluba. Mindketten a he­lyi állami gazdaságban helyez­kedtünk el, én a konyhán vol­tam, a férjem pedig gépkocsi- vezetőként dolgozott. Ő is, én is harminchat évig végeztünk munkát ugyanazon a munka­helyen - meséli elsőként a múltjukkal kapcsolatban Téri­ké néni. Arra a kérdésre, hogy hogyan telnek mindennapjaik, a követ­kezőket válaszolják:- Kertészkedünk a ház körül, aprójószágokat nevelünk, ne­künk bőven elég az, ami itthon van. Kirándulni nem szoktunk, csak ritkán a helyi nyugdíjas­klubbal. Gyermekeink elég tá­vol kerültek tőlünk, ők szoktak minket látogatni. A múlt és a család után a falu kerül szóba. — Nekünk nagyon jó itt él­ni - állítják -, csendes, nyu­godt hely. Nincs gond a köz- biztonsággal sem, s elmond­hatjuk, hogy a település, ha nem is látványosan, de évről évre fejlődik, halad a korral. Volt egy kis harc a közel­múltban a postánkért, de szerencsére nem sikerült megszüntetni a kis helyi pos­tahivatalt, ami ma is fontos szerepet tölt be a település életében. Városiként az a kérdés mo­toszkál bennem, hogy vajon gondoltak-e arra valaha, hogy nagyobb városba költözze­nek.- Ugyan miért!? - képednek el. — Az itt eltöltött ötven év alatt egyszer sem fordult meg a fejünkben, hogy elhagyjuk a falut. Itt megvan mindenünk, a városi nyüzsgés meg egyálta­lán nem hiányzik. Itt minden­ki ismer mindenkit, s elmond­hatjuk, hogy egyre több fiatal talál magának lakást Csárda- szálláson, ami mindenképp biztató a település jövőjét ille­tően... Kívánjuk, hogy valóban így legyen!

Next

/
Oldalképek
Tartalom