Békés Megyei Hírlap, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-01 / 230. szám
2004. OKTÓBER 1., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 11 HÍRLAP a telepulesekert A megmentett postahivataltól a Szentjánosi csárda boltíves épületéig Csárdaszállás község, mint önálló település, nem rendelkezik nagy történelemmel. Önállóságát 1952 január elsejétől jegyzik, előtte Köröstarcsai tanyák néven ismerték a települést, ezért története egybeesik Köröstarcsáéval. A település a nevét a faluban még ma is meglévő Szentjánosi csárdáról kapta. A csárda a múlt századi betyárvilágra emlékeztet, és valószínű, hogy az épület a békési betyárok egyik pihenőhelye volt. Látogatásunk alkalmával se békési, se csárdaszállási betyárokkal nem találkoz tunk, legalábbis senki sem adta tudtunkra, hogy betyárként tengetné hétköznapjait. Az időjárás egyértelműen őszi, bár az autórádióban hallott időjárás-jelentés kecsegtet némi vénasszonyok nyarával, még ha harminc fokos kánikulában nem is lesz már részünk az idén. Ami a telemég Rózsa Sándor is megszállt az épületben, ami pedig nem a múlt héten volt (még hogy a településnek nincs történelme!). A I monda szerint az épület egy alagútrendszerrel összeköttetésben " ■ , állt a Kondor- osi csárdáid val, s Közismert személyek Bár a település igen csendesnek bizonyult ottjártunkkor, végül néhány utcai járókelővel mégis csak sikerült szóba elegyednünk. Arról érdeklődtünk, kik a község legismertebb személyiségei. Az elmondottak alapján a következő listát tudtuk összeállítani:- Petneházi Bálintné polgármester- Frey Mthátyfá teltyWWé#'zÓfé ;- Szűcs Tibor, a Csárüátex Kft. ügyvezető igazgatója-Jarabek Károlyné házi gondozónő pülésre jellemző, az a zöldövezet, a szépen gondozott utcák és parkok, mintha minden emberi beavatkozás nélkül pompázna a falu, pedig a lakosok segítsége nélkül a parkok helyén csak gaztenger fogadná az érkezőket. A falu, mint mindig, most is csendes, csak egykét kerékpárossal és a sarki bolt előtt beszélgető nénikével találkozunk, amíg elérünk a polgármesteri hivatalhoz. Az intézmény felújított épületét az idén adták át a csárdaszállásiaknak. A polgármesteri hivatal új épületében önkormányzati lakások is helyet kaptak, valamint a mobilposta- program Csárdaszállást érintő „fenyegetése” ellenéA boltíves szobabelső ma is látható, sajátos atmoszférája régmúlt idők hangulatát idézi. A Csárda udvarán található harangláb külön büszkesége a falunak, hiszen nem sok település büszkélkedhet ilyen korabeli, még „működő” szerkezettel. A település kultúrháza mögötti emlékpark is külön említést érdemel, hiszen a faluba látogató előtt egy rendezett park képe jelenik meg, amint végigjárja a csendes kis utcákat. A zöld területen gondozott fák, virágok és más dísznövények szépítik a település arculatát. A községet járva mégis valamiféle hiányérzet tör ránk. Hát persze! Majdnem kimaradtak a „legfontosabb intézmények”, a helyi kocsmák. A túra alkalmával húsz-harminc évet utaztunk az időben, amint megpillantottuk a helyi italbolt cégérét. Ezen ugyanis még a régi címer kopottas prototípusa szerepel. ÁFÉSZ 23. számú Dióhéjban a községről- Nem tartozik az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések közé.- Errefelé nem jelentős a munkanélküliség.- Nincs gond a közbiztonsággal.- Parkjai szépek, rendezettek.- Egyre több fiatal talál magának lakást Csárdaszálláson. Az egykori Szentjánosi csárda udvarán álló haranglábat (itt található egyébként a helyi imaház is) hívek adományaiból a köröstarcsai református egyházközösség készítette 1924-ben. re tovább működik a posta- hivatal. A helyiek összefogásának és leleményességének köszönhetően nem szüntették meg a kis postát, pedig igen szoros küzdelem volt, amit az olvasók lapunk hasábjain is soron követhettek. A polgármesteri hivatalból irány a régi Szentjánosi csárda épülete, ami jelenleg lakóházként „üzemel”. A falubéliek szerint ha jöttek a pandúrok, a betyárok az épület alatti pincéből, az említett alagútba jutva oldottak kereket. A Szentjánosi csárdát a negyvenes években magtárként használták, amit az épület ma is látható külső megerősítése, kitámasztása is jelez. A csárdát az ötvenes években átalakították, majd tanári lakást rendeztek be a boltíves mennyezetek alatt. italbolt, vagy valami ilyesmi. Az kiskocsma pultját nem közelítettük meg, csupán a kirakatot, amin kiolvastuk a „frissensül” feliratot. A lényeg nyilván lekopott a hosszú, mámoros évek során. Csárdaszálláson egyébként nem csak ez az egy „szórakozóhely” üzemel, hiszen a Berénybe vezető út mentén, a falu szélen található egy takaros kis presszó, ahol az italokon kívül melegszendvicset is fogyaszthatnak a betérő vendégek. Csárdaszállás a Hírlapért Folytatjuk sorozatunkat. Hírlap a településekért, a települések a Hírlapért elnevezéssel előfizető-gyűjtő versenyt hirdettünk Békés megye városai és községei között. A benevezett ön- kormányzatoknak Hírlap- előfizetőket kell gyűjteni- ük. A verseny a háztartások száma szerint négy kategóriában zajlik. Mindegyik kategóriában a százalékosan a legtöbb előfizetőt gyűjtő település díja 150 ezer forint, amelyet lapunk a település álOsszehasonlrtó adatok A településen júliusban 66- an fizették elő lapunkat a nálunk nyilvántartott 213 háztartásból, ami 30,99 százalékos lefedettséget jelent. Ez a mutató mára 31,92 százalékosra emelkedett. tál megjelölt alapítvány javára utal át. A második és harmadik díjakat elnyert önkormányzatok 2005-ben egy-egy oldalas ingyenes megjelenési lehetőséget kapnak a Hírlapban. A kiindulási alap a júliusi előfizetői szám, a verseny december közepéig tart. Benevezni november végéig lehet. (Bővebb felvilágosítás: 66/527-202-es telefonon.) A versenyző települések közül ma Csárdaszállást mutatjuk be olvasóinknak. Hét év óta önállóan! Petneházi Bálintné, Csárdaszállás polgármestere lapunknak elmondta, azért nevezett be erre a versenyre, hogy a Békés Megyei Hírlap helyi előfizetőinek gyarapodásával elősegítsék a falu lakosainak megfelelő tájékozottságát, mind helyi, megyei, illetve országos szinten. A polgármester elárulta, ha településük nyerné a kategóriájában adható 150 ezer forintot, azt számítógépekre költenék. Ugyanis mind a felnőtt lakosságnak, mind a gyerekeknek egyre nagyobb az érdeklődése a net iránt Ráadásul a közelmúltban Csárdaszállás is bekapcsolódott az eMagyarország pont hálózatba. Arról is érdeklődtünk, mi az a három dolog, amire a falu első számú vezetőjeként a legbüszkébb a településen.- Mindenekelőtt Csárdaszállás önállóságára, mivel 1997 január elsejével ismét önálló lett Petneházi Bálintné a település. Az ötvenes években elnyert függetlenséget ugyanis a hetvenes években a Mezőberény- hez csatolással elvesztette a település. Másodsorban az önkormányzati lakásainkra vagyok büszke. Jelenleg 15 önkormányzati és három szükséglakás van Csárda- szálláson, ami igencsak jelentős egy ekkora településhez mérten. Viszonyításként megemlíteném, hogy 1994-ben mindössze három önkormányzati lakással rendelkezett a falu. De örömmel tölt el az is, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet ellenére Csárdaszállás nem tartozik az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések közé. A kívülálló véleménye Nem itt lakom, de az időm jelentősebb részét Csárdaszálláson töltöm - mondta elöljáróban Valen- tinyi Zoltán mezőberényi gépészmérnök, a Csárdaszolg Kft. ügyvezetője.- Csárdaszálláson nem sok, „helyét kereső” lakossal lehet találkozni, vagyis errefelé szerencsére nem jelentős a munValentinyi Zoltán kanélküliség, köszönhetően a Csárdatex Kft.-nek, illetve a helyi Petőfi Mgtsz-nek, amelyek munkát teremtenek a helybélieknek. Véleményem szerint Csárdaszállás infrastruktúrája megfelelő, közterületei, parkjai szépek, rendezettek, bár az úthálózat szinten- tartása, illetve felújítása a jövő nagy kihívása lesz. De emellett gond a szennyvízkérdés is, amit nem tudom, hogyan lehetne megfelelően kezelni egy hatszáz lelkes településen. Az oldalt szerkesztette: Hartay Csaba. Fotó: Lehoczky Péter. Fél évszázada a faluban, harminchat évig ugyanazon a munkahelyen A kapu nincs zárva. Nekünk, városiaknak ez kissé szokatlan, hiszen minden zárat automatikusan ráfordítunk, amiben kulcs van... A rendezett szőlőlugason keresztül beérkezünk Tímár Vilmosék udvarába. Tímár Vilmos a hátsó épületből előlépve örömmel fogad minket, majd a konyhába invitál. Közben a felesége, Tériké néni is megérkezik, s rögtön el is mesélik, mióta élnek a faluban: A Tímár család kedvenc háziállatával, aki szintén nem cserélne a városi cicákkal.- Az ötvenes évek elején költöztünk Csárdaszállásra, azelőtt a férjem élt Budapesten is, én pedig a Gyomaendrőd környéki tanyavilágból költöztem a faluba. Mindketten a helyi állami gazdaságban helyezkedtünk el, én a konyhán voltam, a férjem pedig gépkocsi- vezetőként dolgozott. Ő is, én is harminchat évig végeztünk munkát ugyanazon a munkahelyen - meséli elsőként a múltjukkal kapcsolatban Tériké néni. Arra a kérdésre, hogy hogyan telnek mindennapjaik, a következőket válaszolják:- Kertészkedünk a ház körül, aprójószágokat nevelünk, nekünk bőven elég az, ami itthon van. Kirándulni nem szoktunk, csak ritkán a helyi nyugdíjasklubbal. Gyermekeink elég távol kerültek tőlünk, ők szoktak minket látogatni. A múlt és a család után a falu kerül szóba. — Nekünk nagyon jó itt élni - állítják -, csendes, nyugodt hely. Nincs gond a köz- biztonsággal sem, s elmondhatjuk, hogy a település, ha nem is látványosan, de évről évre fejlődik, halad a korral. Volt egy kis harc a közelmúltban a postánkért, de szerencsére nem sikerült megszüntetni a kis helyi postahivatalt, ami ma is fontos szerepet tölt be a település életében. Városiként az a kérdés motoszkál bennem, hogy vajon gondoltak-e arra valaha, hogy nagyobb városba költözzenek.- Ugyan miért!? - képednek el. — Az itt eltöltött ötven év alatt egyszer sem fordult meg a fejünkben, hogy elhagyjuk a falut. Itt megvan mindenünk, a városi nyüzsgés meg egyáltalán nem hiányzik. Itt mindenki ismer mindenkit, s elmondhatjuk, hogy egyre több fiatal talál magának lakást Csárda- szálláson, ami mindenképp biztató a település jövőjét illetően... Kívánjuk, hogy valóban így legyen!
