Békés Megyei Hírlap, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-09 / 211. szám

2004. SZEPTEMBER 9., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL MEGYE I KÖRKÉP Félidei figyelmeztetés: megállapodásra érett az idő Csaták, lobbizások, érdekérvényesítés a megyéért, a Dél-Alföldért és az eurorégióért Közös cselekvésre, párbeszédre kérték az ellen­zéket 2002 őszén Békés Megye Közgyűlésének szocialista-szabaddemokrata vezetői. Az együtt gondolkodás, egységes akarat a szűk két év alatt nemigen mutatkozott meg, kiváltképp a nagy fontosságú kérdésekben. A megyeházához kap­csolható sokrétű munka, a félidei mérleg készí­tése természetesen nem szűkülhet le a frakciók vitájára. Varga Zoltánnal, a megyei közgyűlés el­nökével széles horizontot tekintettünk át, ami­kor legutóbb az önkormányzatról, Békés megyé­ről, kistérségekről, régiókról beszélgettünk. Békés megye Varga Zoltán a közgyűlés vezetése mellett a megyei területfejlesztési tanács, a védelmi bizottság elnöke is, idén februártól egy éven át a Duna-Körös- Maros-Tisza eurorégió soros elnöke, s nem utolsó­sorban képviseli megyénket a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsban. Mindenekelőtt azonban a közgyűlésben feszülő konfliktusokról beszélgettünk, melyek az elmúlt két esztendőt végig jellemezték. A felelősség mindkét oldal vállát nyomja. A kérdés: mit tett az elnök, illet­ve az MSZP-SZDSZ koalíció, avagy mit tett rosszul az ellentétek feloldásában, hiszen ma sem párbe­szédről, sem közös cselekvésről nem lehet beszélni.- Nem véletlenül mondtuk Pelcsinszki Boleszláv alelnök úrral 2002 őszén, a megválasztásunkkor, hogy a megye felzárkóztatása érdekében minden po­litikai erővel hajlandók vagyunk párbeszédre, közös cselekvésre. Úgy gondolom, ez azért nem jött létre, mert az ellenzék ugyanazt a politikát folytatta a me­gyei közgyűlésben, mint a parlamentben. így érthe­tő, az ellenzék miért gondolta állandóan azt, hogy diktatórikus az ülésvezetésem, megvonom a szót a képviselőktől, vagy éppen nem adom meg. Azért, mert bár az önkormányzat politikai testület, hiszen ilyen alapon választják a képviselőket, de mégsem engedhető meg,.hogy azokról az ügyekről folyjék a vita, mint az országgyűlésben. Az együttműködés érdekében megtettem mindent, amit a politikai ízlé­sem megenged. A napirendek összeállításánál nem tilos kényesebb témáknak helyet adni, akár nyilvá­nos ülés elé is ajánlani. Azt gondolom, hogy a Fidesz irányította ellenzék nem akar együttműködni ve­Utazással egybekötve Ciklusról ciklusra visszatérő téma a képviselők külföldi tapasz­talatcseréje, tanulmányútja Ciprustól Egyiptomig.- A közvélemény gyakran a képviselők közpénzen való nyaralásaként értékeli ezeket az utakat, és ebben már a vá­lasztópolgár kritikája is megjelenik.- Úgy gondolom, hogy a megyei közgyűlés megengedhet egy programot, és lehetőséget adhat a bizottságok számára- egy négyéves önkormányzati ciklus alatt egyszer - külföldi szakmai utakra. Most is ez történt, a bizottságok eldöntötték, hogy a rendelkezésükre álló pénzkeretet külföldi szakmai programokra fordíthassák.- Mely országokat érintették most a szakmai utak?- Nem tudom, a bizottságok döntötték el a programokat. lünk. Máig tartom, amit tavaly év elején mondtam: az ellenzéki magatartás oktalan és szakszerűtlen tá­madások sora. Hozzáteszem, a két év alatt egyetlen törvényességi észrevétel nem érkezett a közigazgatá­si hivataltól, azaz a megyei önkormányzat végig a jogszabályokat betartva járt és jár el.- Az ellenzékiek bizonyosan megerősítenék, hogy ily' módon kívánják valóm váltani a képviselői es­küt, azaz: minden igyekezetükkel Békés megye javát szolgálják.- Furcsa megközelítés lenne, mert eszerint mi nem szolgáljuk a megye javát, ők meg azzal teszik, hogy bennünket támadnak. Ez hamis beállítás. Len­nének közös pontok, s most el is érkezik egy olyan időszakhoz, amikor meg kell állapodnunk. Megkez­dődött a II. Nemzeti Fejlesztési Terv összeállításának időszaka, és a mostani kormány feladata lesz elfogad­tatni a parlamenttel. Kormányzati ciklusokon átívelő a program, legalább 2015-ig meghatározza a fejleszté­seket. A tervezésben szükséges az ellenzékkel közös véleményt, javaslatot készítenünk ehhez a hosszú időre meghatározó fejlesztési koncepcióhoz.- Nincs egy éve, hogy egy ellenzéki kifogásra kijelen­tette: nőtt a megye érdekérvényesítő szerepe. Mire ala­pozta ezt a megállapítást, és érvényes-e ma is?- ígéretes folyamatok kezdődtek tavaly év végén; olyan döntéseket sikerült a kormánnyal elfogadtatni, amelyek az érdekérvényesítés erősödését mutatták. Egyebek mellett négy címzett támogatás kapott zöld utat megyénkben, ez a korábbi időszak­ban nem volt jellemző. Kettő közülük me­gyei önkormányzati pályázat, a belterü­leti belvízmentesítési program és a dél­békési oktatási centrum fejlesztése. Ezek milliárdos beruházások. A másik két nyertes pályázat az orosházi művelődési központ és a békéscsabai közgazdasági szak- középiskola rekonstrukciója. Meg­jegyzem: ez az utolsó év, amikor a hét hátrányos helyzetű megye de­centralizált forrásainak felhasználá­sa során több mint 3 és fél milliárd forintot tudtunk pályázati pénz­ként szétosztani 2003-ban. Ennek hatása átível 2004-2005-re. Idén az egész területfejlesztési támogatási rendszer teljesen nyilvánvalóan az uniós források lehívásának szolgála­tában áll, így a regionális operatív programok közül Békés megye a tér­ségi úthálózat-fejlesztésben nagyor jól szerepelt, hiszen a legutóbbi két döntés értelmében hét pályázat ka­pott támogatást. Fontos projekt a tu­rizmusfejlesztés keretében - itt a Körös-Maros Nemzeti Park a pá­lyázó - a kardoskúti Fehér-tó látogatóközpontjának létesítése, uniós forrásból. Mindezek mellett a kezde­ményezésünkre a szeptember 10-ei testületi ülésen elhangzik egy tájé­koztató a Dél-Alföld ivóvízminőség­javító programjáról. Ez az első pro­jekt, amely az uniós kohéziós alap­ból válhat valóra. Elértük, hogy Bé­kés megye minden települését - ahol ez szükséges - érintse a fej­lesztés, ne csak azt a tizenhatot, amely az első beruházási körbe be­került.- A kutatások azt mutatják, hogy tovább nőttek az országrészek közötti különbségek, Békés megyé­ben a legkevesebb a száz lakosra jutó társas vállalkozások száma, a külföldi tőke mérsékelten érdeklő­dik e térség iránt, a GDP-t tekintve a 17-ről a 18. hely­re csúsztunk vissza, igaz, 2002-ben.- Ez még az Orbán-kormány teljesítménye.- A tény azonban tény, az elemzések eredménye, hogy az egész Dél-Alföldön jelentős a visszaesés, és ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül- Természetesen, és nem is hagyjuk! Jó lenne is­merni már a legfrissebb adatokat is. A Dél-Alföldet érintően tavasszal született egy döntés, ennek jól látszanak az eredményei, remélhetőleg a statisztikai adatok is jelzik majd. Ez pedig nem más, mint az M5-ös autópálya ügye. Sokkal több matrica fogyott például, mint tervezték. A forgalomnövekedés óriási lökést adhat a gazdaság élénkülésének. Az M5-ÖS 2006 végéig eléri Szegedet, s ez hozhat olyan dina­mizmust a Dél-Alföldön, amely a mi megyénkre is kihat. Jelenleg Kiskunfélegyháza térségéből egy órán belül elérhető Békés megye, a 44-es főúton pe­dig az elkerülök kiépítése meggyorsítja a közleke­dést. Ma már sokkal na­gyobb gondot látok azon­ban a munkaerő-piaci oldalon, mint az inf­rastruktúra terén. Jó negyedéve kezdtünk el azon a modellen gondolkodni, amit a Lajtán túl foglalkoz­tatási paktumnak ne­veznek. A célja, Varga Zoltán: „A II. Nemzeti Fejlesztési Terv legalább 2015-ig meghatározza a fejlesztése­ket. Éppen ezért fontos a tervezésben közös véleményt kialakítanunk az ellenzékkel." D-POTÓi L1HOCZKY PÉTIR hogy az önkormányzatok, a piaci szereplők, a mun­kavállalók egy asztal mellett folytassanak párbeszé­det arról, milyen képzési struktúrákat kell alkalmaz­ni az adott térségben. Mire van a piacnak igénye? Feltérképezik a lehetőségeket, majd kialatótanak egy foglalkoztatási politikát, melynek nyomán cél­zottan érkezik a befektető, hiszen tudja, hogy az adott térségben talál a maga számára munkaerőt.- Amikor Ön idén februárban egy évre a Duna- Körös-Maros-Tisza eurorégió soros elnöke lett, kije­lentette, hogy megkezdik egy hosszú távú terv elkészí­tését a térségre. Hol tart ez a folyamat és mit tartal­maz az elképzelés?- A folyamat áprilisban kezdődött. Egy orosházi konferencián az eurorégió képviselői munkacsoport létrehozásában állapodtak meg, mely a német külügy­minisztérium és az ugyancsak német Friedrich Ebert Alapítvány segítségével elkezdi a munkáját. A vezető tanácsadó szerepet a Magyar Tudományos Akadémia békéscsabai osztálya kapta, emellett vajdasági, a ro­mániai megyék és természetesen Békés megye szak­emberei is dolgoznak a csoportban. Terveink szerint október-novemberben Temesváron lesz egy konfe­rencia, amelyen számot adnak az eddigi munkáról. A következő évben, amikor a Vajdaság veszi át az elnö­ki posztot, Szabadkán vagy Újvidéken fogadjuk el a tervezetet. Időszerű és rendkívül fontos volt ez a lépés, hiszen nem tartható az, hogy a régió egyes térségei külön-külön a maguk által fontosnak vélt ügyeket hozzák előre. A fejlesztéseket jól átgondolt és megter­vezett vezérfonal mentén kell megjeleníteni, pályázati pénzt szerezni rá, s így lehet azután a térségben érez­hető hatást elérni. Ez az első kézzel fogható eredmény lesz a DKMT 1997-es megalakulása óta.- Mennyire erős a dél-alföldi térség lobbiké­pessége?- A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által létrehozott ügynökségben jó szellemű társaság dolgo­zik. Figyelve a többi térség mozgását és lobbiké­pességét, elégedettek lehetünk. Más kérdés, hogy a megyék milyen állapotban vannak. A megyei önkor­mányzat belső struktúráját átalakítjuk, a területfejlesz­tési osztályon belül létrehozunk egy olyan szerveze­tet, amely kifejezetten csak az európai uniós és a nem­zetközi kapcsolatokkal foglalkozik. Erre azért van szükség, mert egyrészt a fejlesztések az uniós forrá­sok igénybevételével történnek, ezenkívül egyre több olyan pályázati lehetőség nyílik meg Békés megye ön- kormányzatai, civil szervezetei, vállalkozásai számá­ra, melyek függetlenek az unió strukturális vagy ko­héziós alapjától. A létrejövő társaság - öt munkatársa hét nyelven beszél a spanyoltól a franciáig — a tevé­kenységének nagyobb részét kistérségek, civilek, ka­marák, vállalkozások segítésére fordítja.- Elnök Úr! Ön 2002-ben, az elnökké választása­kor meghirdetett programban többek között a mun­kahelyteremtés feltételein való javítást, a mezőgazda- sági feldolgozó üzemek létrehozását, a belső útháló­zat fejlesztését, vízi holtágak rendezését ígérte. Fél­időben mi került már az eredménylistára?- A belső úthálózat-fejlesztés megkezdődött. Tu­dom, hogy ez nem elég azoknak, aldknek a lakóhe­lyén és környékén még semmi nem változott. Ez el­sődleges cél továbbra is. A Regionális Operatív Prog­ram forrásaira változatlanul pályázik a megyei köz­útkezelő kht., amelyet mi támogatunk. Azt szeret­nénk, ha még több utat lehetne korszerűsíteni a me­gyében. Ez az igény úgynevezett uniós monitoring- bizottságokban jelezhető. Meg is tesszük, és kérjük, vizsgálják felül, hogy az öt operatív programban a for­rásokra milyen pályázatok érkeztek. Amennyiben egy-egy forrásra nincs kellő érdeklődés vagy nem megfelelő ütemben használják fel a pénzeket, akkor ezek váljanak átirányíthatókká. A másik, nem kevés­bé fontos területről: sajnos szűntek meg munkahelyek Békés megyében, de újak is jöttek létre. Három mun­kahely-teremtési pályázathoz adott támogatást nem­régiben a tanács. Az egyik a Linamar rt. békéscsabai beruházása, amelyet azért is említek első helyen, mert Békés megyében ez a cég — ha megfelelő piaci szegmenst szerez — további beszállítókat foglalkoztat­hat. A másik a szeghalmi Felina kft. beruházása. A tár­saság ellenpéldája annak, hogy a könnyűipar kivonul Magyarországról. A harmadik körbe a szolgáltatóipar­ban megkezdett fejlesztések sorolhatók. Mindenek­előtt figyelemre méltó fürdőfejlesztések történtek. A megyei önkormányzat szerepe az a segítség, hogy ezek a beruházások hosszú távon biztos lábakon áll­janak. Összefogás keretében, klaszter formájában egy asztalhoz kell ültetni az ágazatban érdekelt szereplő­ket. A vendégszám növeléséhez vonzó programok, szolgáltatások és árak szükségesek. Ez az ágazat lehet Békés megye másik kitörési pontja. Világjelenség ugyanis, hogy a szolgáltatások növelik a gazdasági tel­jesítményeket. Ebben Békés megye adottságai nagyon jók. A mezőgazdasági feldolgozóüzemek létrehozásá­val kapcsolatban látnunk kell, hogy a megye földjei ki­válóak, egy-egy kultúra nagy hagyományt képvisel, például a méhkeréki fóliáskertek vagy a medgyesegyházi dinnyetermesztés. A vállalkozókat arra kell ösztönözni, hogy az itt megtermelt termé­nyek a legnagyobb feldolgozottságban hagyják el a megyét. Összegezve tehát, a két évvel ezelőtt meghir­detett program folyamatosan, fokozatosan töltődik tartalommal, meggyőződésem, hogy Békés megye ja­vára, felemelkedésére. LÁSZLÓ ERZSÉBET Az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. közleménye Az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. átfogó korszerűsítési programot hajt végre a villamosenergia-hálózaton. A kiegyensúlyo­zott és zavartalan villamosenergia-szolgáltatást biztosító fejlesztés érdekében folyamatosan dolgoznak a társaság szakemberei. Ezért: ■ Bucsa Kossuth trafó-Kossuth ág 2004. szeptember 9-én 8 óra 30 perctől 15 óráig áramszünet lesz. A biztonsági előírások miatt elkerülhetetlen átmeneti szolgáltatás­kimaradásért megértésüket kérjük. Ö'G« *224985* Otvenötéves a Napsugár együttes A hivatásos bábszínház megalapításával ünnepelnek a jubileumi évben Az elmúlt évtizedek folyamán számos európai, sőt dél­amerikai országba vitte el hazánk és szűkebb térségünk jóhírét a Napsugár Bábegyüttes, melyet a közelmúltban hivatásos bábszínházzá alakítottak. Lenkefi Zoltán — az 55 éve ezen a napon megalapított csoport jelenlegi vezető­je — szerint ennél méltóbb ajándékot nem is kaphattak volna. Békéscsaba Az 1949-es alapításkor Gellért Er­zsébet vezette az együttest. 1961- ben vette át a csoport művészeti irányítását és tette szakmailag nemzetközileg is elismertté azt Lenkefi Konrád. Jelentős mérték­ben a színvonalas munkának kö­szönhető, hogy az 1968 óta há­romévenként megrendezett bé­késcsabai nemzetközi bábfeszti­vál védnökségét felvállalta a Nem­zetközi Bábművész Szövetség (UNIMA) magyar központja. 1996-ban, Lenkefi Konrád halála után Czipott Gábor, majd Nemes- né Nagy Éva vette át a munka irá­nyítását. A Napsugár tagjai olyan ama­tőrök, akik munkájukért sohasem kaptak fizetést. Mindig is a gyer­mekek iránti szeretetből, kedvte­lésből művelték a bábművészetet. A cél a legfiatalabb korosztály, a gyermekek művészeti nevelése, színházat értő, szerető közönség kialakítása volt Békés megyében. Egy évvel ezelőtt Len­kefi Konrád fia, Zoltán lett az együt­tes új vezető­je, a fenntar­tó megyei önkormány­zat és a mű­ködtető megyei művelődési köz­pont kérésének megfelelően. Idén megtörtént a Napsugár hi­vatásos bábszínházzá való alakí­tása és bár állandó helye nincs a társulatnak, a megyei intézmé­nyekben tudnak próbálni, illető­leg fellépni. Mint Lenkefi Zoltán fogalmazott, ragaszkodnak azokhoz az elképzelésekhez, miszerint évente 150-200 elő­adást vállalnak a megye külön­böző településein. Egy ötlet sze­rint a társulatot felosztva 2-3 fős csoportokra vándorló, úgyneve­zett tájoló előadásokat lehet ren­dezni az óvodákban és az isko­lákban.- Általában gyermekek szá­mára készítünk produkciókat, azonban nem felejthetjük el, hogy a Napsugár évtizedek óta felnőtt előadásokkal is a színpa­don van. Ettől a hagyománytól nem szeretnénk elszakadni - fo­galmazott Lenkefi Zoltán, aki nem akart egyetlen pillanatot sem kiemelni az elmúlt 55 esz­tendőből. - Inkább azt hangsú­lyoznám, hogy a hivatásos báb­színház megalapításánál méltóbb születésnapi ajándékot nem is kaphattunk volna. POCSAJI RICHARD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom