Békés Megyei Hírlap, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-28 / 227. szám
2004. SZEPTEMBER 28., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 7 MEGYEI KÖRKÉP Asszimilálódás helyett beilleszkedés és együttműködés Gyulán az első német családok betelepülésére ennyien legutóbb 1924-ben emlékeztek Gyulára 280 évvel ezelőtt, 1724-ben települtek német családok. A betelepülés évfordulójáról 80 évvel ezelőtt, 1924-ben emlékeztek meg ilyen sokan, mint legutóbb Németvároson. - Uniós államként ez az első alkalom, hogy a régi és az új haza ismét egy közösség tagja — mondta Reisz Ádám, a gyulai német kisebbségi önkormányzat elnöke. _________________ Sz őke Margit Az egy európai közösségbe tartozás jegyében állították össze a német családok betelepülésének 280. évfordulójára emlékező rendezvényt. Ezen több mint 500-an vettek részt és közülük minden ötödik egykori német viseletbe öltözött. A megemlé- kezők az Apor tértől, a Németváros központjából a Göndöcs- kertbe, az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központhoz vonultak élőzene- és tánckísérettel, ekhós szekérrel. A kétnyelvű megemlékezést a gyulai Implom József és az 5-ös számú általános iskola tanulói, tanárai, az Erkel Ferenc, és a Munkácsy Mihály Gimnázium, a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium diákjai, a gyulai német kisebbségi önkormányzat Scherer- és Schriffert-díjjal kitüntetettjei, Gyula három kiváló és díszpolgára, német kisebbségi képviselők, németvárosi óvónők, a német nyelvű országokból ideköltözöttek és németvárosi polgárok mondták el. A megemlékező vonuláson részt vettek az eleki németek és a gyulai művészeti iskola táncosai. Az élőzenét Gróh József szolgáltatta több évtizedes, gombos harmonikáján. A járdákon nem állt sorfal, mindenki vonulóként vett részt a rendezvényen. Az Apor téren, a volt németgyulai tanácsháza falán - az épület ma Szent Anna leánykollégium - koszorút helyezett el a kisebbségi önkormányzat. Az úgynevezett veres keresztnél, amely Németváros közterületen álló, egyik legrégebbi tárgyi Az első német betelepülők 1724-ben a Dunán hajóztak a fővárosig, vagy Mohácsig. Onnan lovasfogattal és gyalog Jöttek Elekre, Gyulára. Az első betelepülési hullám 1734-lg tartott. Ennek az Időszaknak állítottak emléket Gyulán a németvárosi vonulással. emléke, a német nemzetiségi nyelvet oktató Implom József Általános Iskola is elhelyezte koszorúját A vörös színűre festett keresztet az 1800-as évek elején állították az akkori német-gyulai hívek. Az Erkel művelődési központnál Tóth Sándor alpolgármester fogadta a „betelepülőket" és kijelölte azt a területet, ahol építkezhetnek. A régi Körös két ága, az úgynevezett Já- nos-árok - akkor báró Wenckheim Béla utca, ma Béke sugárút - és a mostani Józsefvárosi temető által határolt terület ez. A Körösök két ága közül az egyik a mostani, a várost átszelő Élővíz-csatorna, a másik már megszűnt, betemető- dött. Egykor a Göndöcs-kerten át húzódott. A 280 éve szüret Németvároson című kiállítást a szintén nemzetiségi nyelvoktatást és hagyományápolást folytató Németvárosi Óvoda kollektívája állította össze. A tárlatot Reisz Ádám, a gyulai német kisebbségi önkormányzat elnöke nyitotta meg. Néhány nappal azRelsz Ádám: „Egyre többen érdeklődnek Gyula Iránt. Bízunk benne, előbb-utóbb megjelennek a vállalkozások, tőkéjükkel a befektetők Is”. előtt még kisebb helyszínre tervezték a kiállítást és a szüreti bálát. A nagy érdeklődés miatt egy nap alatt megduplázódott az eladott jegyek száma. A kiállítás a betelepülés első éveit, a száz évvel későbbi helyzetet és az utóbbi néhány esztendő eseményét mutatja be. Az „így kezdődött, itt tartunk" éveit magában foglaló kiállítás két hétig látható a művelődési központ első emeletén. Az utóbbi évek hagyománya szerint a belépődíjat a szüreti mulatságra szőlővel is meg lehetett fizetni. Ebből a helyszínen, a művelődési központ előtt must készült, melyet nagyrészt elfogyasztottak a résztvevők. A maradékból Márton-napra forralt bor lesz. A szüreti hagyományhoz tartozott a szőlőlopás, a borszívó verseny lopótökkel, a borfelismerés, a seprűstánc... — Német őseink, az első betelepülők 280 évvel ezelőtt Frankóniából érkeztek, a mai Bajorország területéről. A legtöbben Gerolzhofenről, Ailringenről és Mulfingenről jöttek. Az első gyulai németek Az elsők frank telepesek voltak A törökök 128 évi megszállás után 1695-ben hagyták el Békés megyét. A császári udvari tanácsos, a birodalmi lovag báró Harruckern János György legfőbb törekvése volt az elnéptelenedett pusztaságot betelepíteni, megművelni. Bel- és külföldön engedményeket ígért és adott földbérletekben, szabad vallásgyakorlásban, adókedvezményekben. A településeknek földet is ajándékozott, a tizedet a bérlők helyett fizette be. Saját költségén szállíttatta az új telepeseket birtokaira. Felhívására jöttek Gyulára a frankok. A Német-római Birodalom örökösödési törvénye szerint csak egy gyermek örökölhette szülei földjét, a többi testvért terménnyel, állattal, pénzzel fizették ki. Ezért kerestek olyan országot, ahol szabad földterület volt, s örültek III. Károly király és Harruckern földesúr ajánlatának. Az első betelepülők neveit őrzi néhány családnév Gyulán: Schneider, Szikes, Metz, Wentz, Geszner, Stumpf, Zimmermann, Braun, Kern, Bernd, Müller. tehát voltaképpen frank származásúak, a sváb ősök későbbi betelepülők. Az első betelepülők a keleti frank Hohenlohe nyelvjárást beszélték, a későbbiek a bajor és az osztrák nyelvjárást. Ezek a nyelvjárások a századok során keveredtek és az irodalmi nyelvhez közeledtek. Gyulán és Eleken, illetve néhány településen a mai napig beszélik néhányan a századok során kialakult kevert német nyelvet. A szabad költözködés folytán elsősorban németek költöznek Gyulára, a fürdővárosba, azonban magyarok is áttelepülnek Németországba, például férjhez mennek, munkát vállalnak. A német nyelv tanulása azért is fontos, hogy a német nyelvterület munkastílusát, gazdálkodását és kultúráját megismerhessék a gyulaiak. Gyulán vásárolt lakást a város díszpolgára, Gerhard Stengel is, és még sokan mások. Egyre többen érdeklődnek Gyula iránt, a magánemberek a gyógyvíz miatt jönnek, de bízunk benne, előbb-utóbb megjelennek a vállalkozások, tőkéjükkel a befektetők. Gerhard Stengel évek óta támogatja németországi adományokkal a várost, melyben támaszkodik a Feuerwehr Bad Vilbel szervezetére, a Ferrero és Maggi cégre, a Katholische Kirche Friedrichsdorfra, mint egyházi támogatóra és a Christopherus Verein egyesületre - mondta Reisz Ádám.- Most már a német kisebbségi önkormányzatnak és főbb partnerintézményeinek a német nyelv népszerűsítése és a kulturális hagyományok ápolása a fő feladata. A politikai érdekképviselet, a kárpótlások, a világháborús időkben elszenvedett sérelmek előbb-utóbb hátérbe szorulnak és a történelemkönyvek lapjain jelennek csak meg. Ma inkább Európára, a jövőre, a gazdasági fellendülés segítésére kell koncentrálni. Az úgynevezett hídszerep betöltötte feladatát, innentől a piac szerepe erősödik. Az asszimilálódás szót a beilleszkedés és az együttműködés váltja fel - fejtette ki a jövőképet a német kisebbségi önkormányzat elnöke. Felavatják a gádorosi kopjafás temetőt A gádoro- siak az idei falunapot több naposra tervezik. A program péntek délben kezdődik, ekkor avatják és szentelik fel az 1831-1836. évi kolerajárványban elhunytak emlékére állított kopjafás temetőt. Ezen a napon balladaéneklő versenyt Is hirdetnek a kistérségi iskolák részvételével, pénteken este pedig a Desperado együttes vendégeskedik a faluban. Hivatalosan október 2-án 9 órakor nyitják meg az immáron hagyományos falunapi ünnepséget, köszöntik az újszülötteket és kiosztják a legvirágosabb porták tulajdonosainak járó elismeréseket. A Gádorosi Füzetek V. kötetét 10 órától mutatják be, miközben sportversenyek, kézműves foglalkozások, kiállítások szórakoztatják a gádorosiakat. Megküzd az elsőségért a falu bikája és az amazonok is ring- be szállnak. A háziasszonyok viszont a palacsintasütésben jeleskednek majd, őket Ihos József, azaz Kató néni igyekszik „lepipálni”. A Gádorosiak Baráti Körének tagjai 16 órakor adnak egymásnak randevút. Este a falunapi bállal ér véget a szombat. Vasárnap kispályás labdarúgótorna és kirakodóvásár gondoskodik a falunapi so- kadalom szórakoztatásáról, (cs) Lassú volt „X Doki” Medgyesegyházán A két körzetbe ú] programot vesznek Kovács Erika Több bejelentés is érkezett a medgyes- egyházi önkormányzathoz a háziorvosi rendelők működésével kapcsolatban. A bejelentések főként a receptírás körülményeire, lassúságára vonatkoztak. Az ön- kormányzat kinyomozta és orvosolta a bajokat. — Mint kiderült, a korszerűsített számítógépeken a régi, Dos-rendszerű X Doki-program fut. Ezzel csak egyféle receptnyomtató volt kompatibilis, ráadásul a kora miatt állandóan meghibásodik, gyakori javítást igényel. Újat nem lehet vásárolni, mert a gyártása már megszűnt. Ettől vált a receptek felírása körülményessé, sok esetben lehetetlenné, ez okozta a hosszas várakozást - tudtuk meg Nagy Bélától, Medgyesegyháza polgármesterétől. A megoldás megszületett, amit a képviselő-testület is jóváhagyott. A két háziorvosi körzetbe új, Visual X Dokiprogramot vásárolnak, hozzá receptnyomtató is beszerezhető. Ezzel ismét zavartalanná válik a betegek ellátása. Nagy Béla Belgákkal, németekkel, lengyelekkel, litvánokkal a toleranciaprogramban Fekete G. Kata Hároméves programban vesz részt a békéscsabai Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakképző Iskola. A tervezet a Tolerancia a mindennapokban egy európai polgár szemével címet viseli. A kereskedelmi iskola belga, német, lengyel és litván intézményekkel vette fel a kapcsolatot a közös program megvalósításához. A munka végén az érintett iskolák diákjai tanárok segítségével CD-t, illetve weblapot készítenek a három év alatt szerzett tapasztalatokról. A diákoknak első évben a környezetüket kell bemutatni a családtól kiindulva az országig. A második évben a közös oldal jelAz Intézmény hallgatói a program közben elektronikus levélben, angol nyelven tartják egymással a kapcsolatot képét tervezik meg, végül terv szerint Belgiumba utaznak, hogy az Európai Parlamentben bemutassák az emberi jogok biztosának a közösen megfogalmazott emberi jogok okiratát.
