Békés Megyei Hírlap, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-25 / 225. szám
Postagalamb nyerte az első athéni olimpiai aranyérmünket Az ornitológusok kísérletei bizonyítják, hogy a távrepüléskor a tájékozódásban az autópályák is segítik a postagalambokat. 10. oldal BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2004. SZEPTEMBER 25., SZOMBAT A bálokon tucatnyi lakáj strázsált éjjeliedénnyel a kezében Viktória királynő aranyozó ámyékszéken trónolt Ki gondolná, hogy a rendszerint csak két betűvel jelzett, netán férfiakra vagy nőkre utaló szóval, grafikával ellátott kis fülke milyen nagy múltú „intézmény”? A rómaiak és a görögök az egymás mellé épített illemhelyeket társalkodóhelyként is kedvelték. « $ « * < Az első nyilvános létesítményeket Európában 1214-re datálja a szemérmes WC-történelem. Adót már jóval azelőtt kivetettek rájuk, 69 évvel az időszámítás kezdete előtt, s a szagos ötlet, mint tudjuk, Vespasianus római császár éleselméjűségét dicséri. Az ismertetőnk tárgyát kísérő természetes szemérem homályban hagyja az adatolhatóságot is. Indiában mindazonáltal már i. e. 2500-ban léteztek vízöblítéses árnyékszékek - állítja dr. Bindeshwar Pathak, aki toalettmúzeumot hozott létre és igazgat az indiai fővárosban. A társaságokban ma már eufemisztiku- san csak mosdónak nevezett illemhelyek elődjéről a népnyelv azt tartotta, hogy oda a király is gyalog jár. Holott a koronás főknek gyakran a helyükbe vitték azt a különös alakú széket, amelyek közül jó néhány ma múzeumokban díszeleg. A székbe épített bili őse XIV. Lajos bőbeszédű udvari papjának köszönheti világra jöttét. Louis Bourdalouse jezsuita prédikátor kitűnő szónok volt és fél napokat prédikált egyvégtében. A többórás beszédeivel alaposan próbára tette az udvar hölgyeit, akik ilyen hosszú ideig nem tudtak úrrá lenni természetes ingereiken. Minthogy a pádból felállni nem illett - illemhely különben sem volt a közelben - kitalálták hát a tojásdad alakú, szószostálakra emlékeztető edénykét, amelyet karmantyújukban vagy ruhájuk ráncai között könnyedén elrejthettek, és szükség esetén a templomban könnyíthettek magukon. Az edényeket a nagybeszédű papról bourda- loues-nek nevezték el. A korabeli udvari etikett semmi megbotránkoztatót nem talált az ötletben, hiszen Bretagne-i Anna báljain például minden teremben tucatnyi lakáj strázsált éjjeliedénnyel a kezében, és ha valamelyik nemes hölgy intett, már nyújtották is az edénykét, hogy a vendég, a táncot vagy a csevegést fél percre abbahagyva, sürgős dolgait elintézhesse. A régi görögök és rómaiak hasonlóképpen nélkülözhetetlennek tartották lakomáikon az efféle edényeket, csak azok aranyból vagy ezüstből készültek, és rabszolgák szolgáltak velük a résztvevőknek. Amikor azonban az udvarbéliek nem csak folyó ügyeiket óhajtották szilárd alapra helyezni, ni „a világ fővárosa” mítoszával. A lefolyókból a Szajnába ömlött a szenny a párizsiak pedig a Szajna vizét itták... A 18. században a katonai kórházakban je lent meg az újítás: a mérnökök szellőztetőberendezéssel kombinált szivaty tyúval továbbították az ürüléket az elvezetőcsatornákba. Az aprónép hamar megtanulja, a felnőttek „kisdolog- ban”sem Ismernek tréfát. > # » » # # # » « Illendően az illemhelyekről A ma ismert WC elnevezésére és működési elvére a vén kontinensen 1596-ig kellett várni. J. D. Harrington akkor rukkolt elő az angol vécék ősével. 1668-ban már törvény kötelezte a polgárokat arra, hogy mellékhelyiséget építsenek otthonaikba. 1739-ben nemek szerint is elkülönült a férfiak és a nők illemhelye. Az első aranyozott árnyékszéken Viktória királynő, Anglia uralkodója trónolt 1859-ben. »»»»»»»»»»» hanem egyéb szükség is szorította őket, a bourdaloues a lakájok kezéből egy fából eszkábált ülőalkalmatosságba került. „Francia széknek” vagy „lyukas széknek” hívták. Voltaire 1785-ben arra kérte intézőjét, Moussinot abbét, hogy küldjön neki egy „csinos lyukas széket”. A tehetősebbek ebből is egyedit, különlegeset rendeltek maguknak. A köznépnek, persze, nem volt ilyen királyi dolga. A kevésbé tehetős városi polgárság kénytelen volt beérni a közös használatú árnyékszékkel, s emiatt a fertőzések is jócskán tizedelték. A szűkre méretezett csövek hamar eldugultak. „Egész Párizs bűzlik” - jelentették ki azok a kortársak, akiket nem lehetett becsapAngliában 1855-től rendszeresítették a szennyvízlevezető csatornát, Franciaországban viszont elképesztő pazarlásnak tekintették. Eközben Angliában szédületes pályát futott be a vízöblítés. A vízöblítéses angol vécét, innen a water closet rövidítéséből kialakult WC betűszó is, azóta ismeri a civilizált emberiség, amióta az ötletes Thomas Crapper, a vízvezeték-szerelők királya gyártani kezdte a komoly kísérletekkel kipróbált mintadarabokat. J.N.J. ■Apróbaki a nagyvilág Toprongy - a gazdagok kiváltsága? Egy vagyonba kerülnek azok a toprongyos darabok, amelyeket topmodellek viseltek azon a divatbemutatón, ahol a legsikeresebb olasz tervezők vonultatták fel al kalmi kollekciójukat. A viseltesnek tű nő, tépett felsőruhákról csak vastag pénztárcájú vevők álmodhatnak. Az idomokat néhol épp hogy takaró ruhákat hallatlan rafinériával tervezték, ügyelve rá, hogy a hölgyek bájai véletlenül se legyenek fedettek. A megszaggatott elejű blúzok, folyamatossági hiányokkal hullámzó szoknyák, fél lábszárat szabadon hagyó nadrágok, avagy teljesen hát nélküli ruhács-t* kák sejtelmesen láttatni engedik a kebleket, a csípőt és a hátsó fertályt. Ilyenkor alsóneműt sem adnak a topmo- dellekre, legfeljebb egy spárgányi tanga fedi a feltétlen takarni valót. Telefonkulcs a szórakozottaknak Ajtókulcsok helyett mobiltelefonnal nyithatják otthonuk ajtózárait a japánok. „Ön már nem fogja elveszíteni a kulcsait, mert nem is lesz kulcscsomója!” - így csinál kedvet új termékéhez a japán Connect Technologie cég, amelynek szenzációs terméke a hordozható telefonba épített, azzal működtethető, integrált elektromos ajtónyitó. A notórius kulcselhagyók mentsváraként is felfogható szerkezet úgy szabadítja fel, illetve blokkolja az ajtózárat, ahogy a garázskaput szokás jól felszerelt épületekben nyitni, csukni. Az ajtó zárját természetesen alkalmassá kell tenni arra, hogy a mobiltelefonon leadott hívójelet érzékelve önműködően reagáljon a hívó óhajára. Baj akkor van, ha a hazatérő most nem az ajtókulcsát, hanem a mobiltelefonját nem találja. Bikya - csak egy asszony beszéli A vüág „legkisebb” nyelve a bikya, amelyet már csupán egyetlen 87 éves asszony használ Kamerun és Nigéria határán. A következő a rangsorban a bisuo, amelyet ugyanazon a vidéken már csupán egy apa és fia beszél. Alaszkában az eyak nyelveket beszélik a legkevesebben. Szintén kihalófélben lévő nyelv Szíriában az aramenus és Szibérában a nganaszan. Az Aleut-szigeteken már csak néhány százan beszélnek aleutul, a vótok nyelvét mindössze húszán őrzik, valahol Észtország és Szentpétervár között. A kihaló nyelvek mellett vadonatújakat is ismerünk. Az egyik legújabb nyelv az ebony (ében) és a phonics (fonetika) szaNigérla és Kamerun határa vak összeolvasztásával elkeresztelt újszülött, az ebonies, az amerikai feketék angol zsargonja, amelyet a kaliforniai Oakland megyében már hivatalosan oktatási nyelvnek ismertek el.
