Békés Megyei Hírlap, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-24 / 224. szám

2 2004. SZEPTEMBER 24., PÉNTEK VILAGTUKOR Az önrendelkezést sokan elkülönülésnek tartják kisebbségek A nemzetiségi közösségek megmaradásának, hagyományápolásának elsősorban az autonómia adhat esélyt Nemzeti csoportoknak és kulturális közösségek­nek joguk van saját sor­suk meghatározásához, beleértve a politikai füg­getlenséget és az önkor­mányzás jogát. Ez az alapelv szerepel az ENSZ alapokmányában is. Toronyi Attila Több tucatnyi olyan terület van a világon, ahol etnikai, vallási ki­sebbségek élnek, amelyek létü­kért, önállóságukért küzdenek. Hol békés eszközökkel próbál­ják elérni céljaikat, hol fegyve­rek erejével. Franciaországtól Korzika szigete szeretne elsza­kadni, Párizs és Madrid közös gondja a Baszkföld, Észak-íror- szágban az elszakadáspárti erők a London-barát táborral csap­nak össze időről időre. Belgium­ban a vallonok és a flamandok „háborúskodnak” egymással. Az Európai Unió egy további ál­lamának, Dániának a Feröer- szigetek miatt fájhat a feje. Csecsenföldön az elszakadási tö­rekvések a legvéresebb formát öltötték. A többség általában megbé- lyegzi az elkülönülési törekvése­ket az adott ország területi és po­litikai egységétől, és az állam te­rületi épségének veszélyezteté­sével vádolja az „egységbontó­kat”. A probléma ismerői elpszé- retettel hivatkoznak Dél-Tirol példájára: ez az autonómia-fneg- oldás alapvetően sikeresnek mondható. Amihez hozzájárult többek között az 1955. évi oszt­rák államszerződés, a kiegyen­súlyozott hatalommegosztás is. A megegyezésre jelentős befo­lyást gyakorolt az Európai Unió léte, amelynek Olaszország tag­ja volt, Ausztria pedig tagjává akart válni. Mindmáig problé­mát okoz azonban, hogy a dél-ti- roli olasz nyelvű lakosság hátrá­nyos helyzetben lévőnek érzi magát, a német anyanyelvűek pedig úgy vélik: nem értek el mindent, amit akartak. A Székelyfóldön élő mintegy 600-700 ezer magyar szeme előtt az ilyen jellegű önrendelke­zés lebeg. Markó Béla RMDSZ- elnök a napokban úgy fogalma­zott, hogy az anyanyelvhasználat megteremtése,, az elkobzott javak visszaszerzés révén a romániai magyarságnak máris sikerült ETA 1959. július 31-én radikális diá­kok hozták létre az Euskadi Tá j Askatasuna (Baszkföld és.Szor ' badság) elnevezésű mozgalmat, amely a tartomány függetlensé­géért harcol Franciaországban is működnek sejtjei Az első me­rényletet 1961. júliys lMn követ­ték el a San SebiMtán és Alza- miente közötti vasútvonalon. A terrorakdók ’hefyszíneí rend­szerint látogatna turistahelyek Észak-írország i ‘ .ffg HHj | mégteremtenie az előfeltételeket az autonómia létrehozásához. Ro­mániában megvan az esély mind a Ifulturális, mjnd a területi auto­nómia jogi alakjainak kivívásá­hoz, rhég ha ezth román többség egyelőre irreálisnak és politikai lag veszélyesnek t&rtja is. Á ha­zai korrrjányzópártNc és az ellen­zék viszoht egyetért abban, hogy az önrendfelkezést sem a kedvez- ménytörvennyel, sem a magyar áftampolgárság kiterjesztésével nem lehet pótolni. Az erdélyi magyar mozgalmak között a legharcosabb a Szé­kely Nemzeti Tanács, amely az Európa Ta­IRA feM április 24. és 29. között tört * íd a húsvéti fölkelés, amely kitűzX te a célt: az ír Köztársaság kikiál­tását. Az 1920-21. évi független­ségi háborúban 26 déli megyéből létrejött Írország, hat északkeléi megye Angliához került A Sink Fein nevű politikai párt katonai szerkezete, az Irish Republic Aréy (ír Köztársasági Hadsereg) ellentmondásosan viszonyul é fegyverek beszolgáltatásához x...^ ... íi ács és az Európai Unió támoga­tásáért is foly|moöott Felkérték áz lurópai autonóm régiókat, hogy -támogassák a székelyföl­dig áutonómiatörekvéseit. In- dítyányózták, hogy a közösségi autonómiát igénylő kárpát-me- d |ncei magyar szervezetek fog­janak össze. A vajdasági ma- gyárság földrajzi elhelyezkedése alapján kézenfekvő, milyen le­hetne itt a területi kisebbségi autonómia. Vojisziav Kostunica jelenlegi miniszterelnök azt mondta: Szerbia-Montenegró új alkotmányától függ, hogy feltá­masztható« a kisebbségek auto­nómiája a tér­ségben. Dél-Tirol Y,V| Baszkföld Felbomlott állam Jugoszlávia felbomlä^i után több százezer szerb volt kénytelen elhagyni horvátországi és boszniai lakóhelyét. A Milösevics ál­tal szorgalmazott „etnikai tisztogatás” Koszovóban a visszájára fordult, a dél-szerbiai tartományban javarészt albánok marad­tak. A Vajdaság etnikailag sajátos terület, a Kaukázus után itt él együtt a legtöbb kisebbségi közösség. / ' Yi "N. Az RMDSZ aggasztónak találja a támogatások csökkentését romániai magyarok Nehéz helyzetbe kerülhetnek a határon túli intézmények, amelyek mindenképp számítanak a pénzre Markó Béla szerint aggasztóak azok a jövő évi magyarországi költ­ségvetés-tervezetről szóló előrejelzések, amelyek szerint csökkenne a határon túli magyarok támogatása. Gyulay Zoltán A támogatások kialakult rend­szere nyomán sok határon túli intézmény számit a támogatás­ra, és eszerint tervezi az életét. Ha váratlanul csökkennek ezek az összegek, az rendkívül ne­héz helyzetbe hozhatja őket - jelentette ki budapesti sajtó­tájékoztatóján a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. A novemberi romániai parla­menti és elnökválasztáson az erdélyi magyarság egységes po­litikai képviseletének fontossá­gát hangsúlyozta Markó Béla. Az RMDSZ elnöke szerint a ket­tős állampolgárság felgyorsít­hatná az erdélyi magyarság ki­települését abban az esetben, ha az életszínvonalbeli kü­lönbség tartósan meg­marad Magyaror- szág és Románia között. Az erdélyi magyarság többsége támogatná a kettős állampol­gárságot - fűzte hozzá. Ami Markó Béla jelölése mellett szól Jóllehet, sok esélye nincs Markó Bélának a romániai elnökválasztáson, mégis J fontos magyar jelölt indítása, mert ez azt bizonyítja, hogy a romániai magya­rok képesek olyan személyt megnevezni, aki alkalmas lehet államfőnek. Bár a jelöléskor Markónak voltak ellenfelei, az RMDSZ legfőbb vezető testületé az ő személye mellett döntött, mert neve nemcsak a többi jelölthöz képest ismer­tebb Románia-szerte, hanem olyan politikusról van szó, aki a szélsőségekkel szemben akár sok román nemzetiségű számára is elfogadható lehet HIRSAV Nastase szerint nem kell Verespatak KEMÉNYEN bírálta a ter­vezett veres­pataki cián­technológiás aranykiter­melés tervét Adrian Nastase román kor­mányfő. „Csak mese, hogy Verespatak majd kihúzza a szegénységből Romániát. Persze, az arany fontos, csak­hogy ez az arany máshova vándorol. Elviszik az ara­nyat, és itt hagyják a ciánt”- mondta Nastase. Hegyi Gyula jelent az európai filmgyártásról az európai parlament Kultu­rális Bizottsága csütörtökön Hegyi Gyula magyar képvi­selőt (MSZP) bízta meg, hogy jelentést készítsen áz euró­pai filmgyártás állami támo­gatásáról, valamint a film­archiválásról. Az EU szűkmarkú az agrártámogatásban tartósnak ígérkeznek a régi és az új tagállamok közötti különbségek a mezőgazda­ságban, mivel az Európai Unió egyre szűkmarkúbb a támogatásokat illetően - je­lentette ki Tabajdi Csaba szo­cialista európai parlamenti képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja. , Áldás az új amerikai főkém személyére JÓVÁHAGYTA az amerikai törvényho­zás felsőhá­za Porter Goss jelölé­sét az ame­rikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) élére. A 65 éves republikánus párti kép­viselő a szenátusi jóváha­gyás nyomán George Tenet helyébe lép, aki elsősorban a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terror- cselekményekkel kapcsola­tos hírszerzési kudarcok miatt vált meg hivatalától. Még egy magyar képviselő lehet a Vajdaságban Jó ESÉLYE VAN a korábbi hí­rekkel ellentétben a Vajdasá­gi Magyar Demokrata Párt­nak is, hogy képviselője be­jusson a vajdasági parla­mentbe, ahol már hat képvi­selői helyhez jutott a Vajda­sági Magyar Szövetség. Ágos­ton András, a VMDP elnöke szerint László Gyula, a párt szabadkai szervezetének al- elnöke egyéni körzetben első helyen jutott be a második fordulóba, és minden esélye megvan a győzelemre. A bombariadó vaklárma volt Csecsenföldön kiürítették csütörtökön Argun csecsen város egyik iskoláját, mert egy férfi tele­fonon közölte, hogy az épület alá van aknázva. A hír ké­sőbb vaklármának bizonyult, a biztonsági ellenőrzést azonban a település összes iskolájában elvégezték. Kisebbségügyi miniszter veszélyben MERÉNYLŐK célpontjává vált Rasim LJajics szer- bia-monte- negrói embe­ri jogi és ki­sebbségügyi miniszter, a há­gai Nemzetközi Törvényszék­kel való együttműködésért felelős nemzeti tanács elnö­ke. A belügyi szervek a va­sárnapi helyhatósági válasz­tás napján értesültek a ve­szélyről, ezért megerősítet­ték Ljajics és belgrádi ottho­na védelmét. Bőséges gyermekáldás egy moszkvai családnál hatos ikreknek adott életet egy héttel ezelőtt egy 29 éves nő Moszkvában. A három kisfiú és a három kislány császármetszéssel jött a vi­lágra. A legkisebb, 800 grammos testsúllyal született gyermek egy nappal születé­se után meghalt. A szülészeti klinika orvosai eredetileg négy gyereket vártak. Engedelmességet ígér Brüsszelnek Ankara uniós csatlakozás Elhárultak az akadályok a tárgyalások felvétele elől Az Európai Unió bővítési biztosa szerint megkezdőd­hetnek a csatlakozási tár­gyalások Törökországgal. A döntést október 6-án hozza az EU kormánya. Csák Elemér Megoldódott a nézeteltérés az Európai Unió és Törökország között, és immár nincs több akadálya annak, hogy az EU megkezdje a csatlakozási tár­gyalásokat Törökországgal - je­lentette be Brüsszelben Günter Verheugen, az EU bővítési biz­tosa. Recep Tayyip Erdogan tö­rök kormányfő, aki ugyanazon a sajtókonferencián nyilatko­zott, ígéretet tett arra, hogy a le­hető leggyorsabban keresztül­viszi a török büntető törvény- könyv módosításait a parla­mentben, és hogy kormánya komoly erőfeszítéseket tesz va­lamennyi reformjának megva­lósítására. Brüsszel figyelmez­tette hétfőn Törökországot, hogy szó sem lehet a tárgyalási csatlakozások megkezdéséről addig, amíg az új büntető tör­vénykönyvet nem fogadják el. A török kormány ugyanis ismét be kívánta vezetni azokat a ren­delkezéseket, amelyek értelmé­ben a házasságtörést bünteten­dő cselekménynek tekintik. Ankara tegnap bejelentette, hogy a török parlament vasár­nap rendkívüli ülésen vitatja meg a büntető törvénykönyv módosítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom