Békés Megyei Hírlap, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-22 / 222. szám
2004. SZEPTEMBER 22., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 7 A szegények orvosaként emlegetik az idős emberek Rendelésein sok esetben még a szükséges gyógyszerekkel is ellátta a betegeket Mezőkovácsháza önkormányzata és a városi könyvtár helytörténeti köre Mezőkovácsháza község egykori orvosa, dr. Renneczéder Lajos születésének 110. évfordulója tiszteletére emléktáblát állított, melyet a városnapokon a volt rendelő épületének falán ünnepélyes keretek között avattak fel. Halasi Mária A helytörténeti dokumentumok bizonyítják, hogy több neves, világhírű és elismert emberről - például Kalocsa Róza, Sármezey Endre, Bereczki Máté, Balás Gyula - mondható el, hogy mezőkovácsházi születésű, innen indult vagy itt teljesedett ki a pályafutása. Sok tanító, tanár, lelkész, szakíró, ügyvéd, grafikus, költő, agrárszakember élt és él a városban, akik tevékenysége elismertségre adott és ád ókot. Közülük az 1894. június 15-én született dr. Renneczéder Lajos orvosi tevékenysége ma is él a köztudatban, hiszen az utódaira örökül hagyta a gyógyítás, a szakma szeretetét, a hivatástudatot. Születésének 110. évfordulója alkalmából rá emlékeztek Mezőkovácsháza lakói, ezzel is elismerve az emberek egészségéért mában is dolgozók munkáját. Renneczéder doktor családi gyökerei Zentára vezethetők vissza. A trianoni határmódosítások következtében a szülők gyermekeikkel Budapestre költöztek, mivel édesapja az utódállam hűségnyilatkozatát nem írta alá. Édesapja hatósági orvos volt, őt követve választotta az orvosi pályát. Diplomáját 1920-ban kapta meg a Budapesti Pázmány Péter Egyetemen. Tanulmányait az első világháború félbeszakította, 1914-ben akkor nagy kiterjedésű tanyavilággal és földesúri majorokkal rendelkezett. A faluban orvosi rendelő nem volt. Egy szobát kapott családjával, melyből a rendelőt függönnyel választották el. Útta- lan utakon rótta a tanyavilágot, hol gyalog, kerékpárral, szekérrel vagy lófogattal, ha a módosabbak küldtek érte. Mindig ott volt, ha gyógyítani kellett. Egyszerre volt fülész, fogorvos, belgyógyász, sebész, nőorvos. Az idősek visszaemlékezéseikben a szegények orvosaként is emlegetik. Rendelésein sok esetben szegénységi bizonyítvány alapján végezte a vizsgálatot. Sokszor orvossággal is ellátta őket. Maga is négy gyermeket nevelt, mégsem a pénz motiválta. Mindenkit meghallgatott, a testi nyavalyákon túl a lélek ápolására Nem kellett akkor kórház — Volt egy kis „rögönye”. Amikor gyermekkoromban verebet akartam kiszedni a fészkéből, leestem, és eltört a kezem. A doktor megnézte, lassan húzta és helyre tette a csontot. Nem kellett akkor se kórház, se szakrendelés. A gyulladt fogakat is úgy húzta ki, hogy a beteg meg se érezte — mondta az egyik visszaemlékező dr. Renneczéder Lajos volt mezőkovácsházi orvos munkájáról. Egy másik emlékező szerint a férjét, amikor visszajött a frontról, három hónapig naponta kezelte, míg felerősödött Az édesapjának olyan gyulladása volt a lábán, hogy kilyukadt a csont. Kezelgette a sebet, a fájdalmát is elrendezte, míg végül meggyógyult. Dr. Renneczéder Lajos a visszaemlékezők szerint mindig ott volt, ahol kellett. Születésének 110. évfordulójára emléktáblát avattak Mezőkovácsházán. katonai szolgálatra vonult be. A hadseregben 36 hónapon át szanitécként tevékenykedett. Mezőkovácsházára egy állás- hirdetésre 1920-ban érkezett, majd öt évtizedig állt a lakosság szolgálatában. Mezőkovácsháza Egyszerűségével volt példaadó | Dr. Fritz Brigitta mezőkovácsházi családorvos: — Fiatal pályakezdőként találkoztam Renneczéder doktorral. Hihetetlenül jó humorú, nyugodt ember volt. Dr. Krasznai Lászlóval „osztoztunk” akkor a településen, és elfoglaltsága miatt az „öreg” vállalta a mentor szerepét Sokat vitatkoztunk, de sokat is mesélt azokról az időkről, amikor még nem volt pánikbetegség, hanem az emberbe csak „beleállt az ideg”. Abban az időben orvosnak lenni, amikor nem volt penicillin, nem kis dolog. Megjárta az olasz tábort, látta zsidó kollégája elvitelét. Nyolcvanévesen átjárt Battonyára, mert mint figyelmeztetett: „Lányom, ott is emberből vannak”. Nagyra tartom, mert egyszerű ember volt és csodás dolgokat tudott tenni, tanítani. Igazi hétköznapi hős, aki megszerettette velem a falut. Örülök, hogy emléktáblát állítottak neki is volt ideje. Ha hívták, menni kellett. Éjjel, ha zörögtek az ablakon, öltözött és ment. 1944 áprilisában megkezdődött a kovácsházi és a környező településeken élő zsidók deportálása. A községi méntelepet alakították ki gettónak. Hatósági orvosnak Renneczéder doktort jelölték ki, aki nagy kockázatot vállalva üzeneteket közvetített a benti és kinti hozzátartozók között. Orvosi praxisát csak úgy tudta folytatni, hogy neki és feleségének is igazolnia kellett a származását. A nagyszülőkig felmenőén keresztény vallású- ak voltak. Nyugdíjba 1958-ban vonult, de az elkövetkező éveket sem töltötte pihenéssel. Az Állami Közegészségügyi Szolgálat felügyelője lett, mely tisztséget 1971-ig látta el. Munkájáért 1958-ban megkapta Az érdemi orvos kitüntetést, 1971-ben a Munkaérdemrend bronz fokozatát. Életét, munkásságát az emberek gyógyításának szentelte, 1980 júliusában halt meg. Újabb pert akasztottak Tóth Károly nyakába (Folytatás az 1. oldalról) — Nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ha tartósan lebegtetni lehet azt, hogy politikus vagy vezető rendőr összejátszott egy gazdasági bűncselekmény miatt vizsgált személlyel - mondta lapunknak a képviselő. — Több mint egy hétig jeA harmadik A harmadik perének néz elébe Tóth Károly. A fideszes Kövér László elhíresült„köteles” beszéde kapcsán fordult a bírósághoz, keresetét elutasították A másik ügy folytatódik tovább elsőfokon: nyilatkozatai miatt a korábbi megyei tiszti főorvos, dr. Kiss Viktória perelte be a békéscsabai képviselőt lent meg sorozat a Magyar Nemzetben ügyészségi információkra való hivatkozással. így csak azt lehet tenni, hogy fel kell szólítani az ügyészséget, hozza nyilvánosságra, amit tud és járjon el, ha bűncselekmény történt. Ha pedig nincsenek információk, akkor meg kell szakítani a rémtörténetet a Magyar Nemzetben. Az ügyészség másfél héten át nem adott ki nyilatkozatot arról, hogy az országos napilap cikksorozata rágalmazás. A vasasok minimálbérnek 62 ezret javasolnak, 80 kellene A tanulástól az elhelyezkedésig Csete Ilona A Vasas Szakszervezet Szövetsége az idén novemberben XXXIV. kongresszusára készül. Megtörténtek már a munkahelyi szintű tisztségviselői választások. Részvételükkel Békés és Csongrád megyei vasas szak- szervezeti tisztségviselői értekezletet tartottak Orosháza- Gyopárosfürdőn. A kétmegyés fórum után Hódi Zoltán, a szak- szervezet szakmapolitikai alel- nöke lapunknak elmondta, hogy érdekvédelmi tevékenységükben az egyik legizgalmasabb kérdéskör a béreké. A bér- tárgyalások elkezdődtek, a bérfelzárkóztatás 100 éves probléma. A jelenlegi magyarországi bérek színvonala az uniós átlagnak csupán egyharmadát érik el.- Mi, vasasok a gazdasági növekedéssel arányos bérnövekedést tartunk indokoltnak 2005- re. Követeléseinkben az adóváltoztatás is szerepel, szerintünk a többkulcsos adórendszer biztosítja az arányos közteherviselést. A minimálbért javasoljuk 62 ezer forintra emelni (a megélhetéshez 80 ezer kellene). A bruttó átlagkereset-növekedés mértékét 6-7 százalékosra tervezzük. Számításaink szerint így valósulhatna meg a 3,5 százalékos reálbér-növekedés - sorolta a megkezdett bértárgyalások részleteit a szakszervezeti vezető. A felnőttoktatás legaktuálisabb kérdéseit vitatják meg azon a konferencián, amely ezekben a napokban zajlik Gyulán. Az eseményre immár harmincadik alkalommal ke- rül sor a fürdővárosban. Kocsány Roland Három évtizede ad otthont Gyula annak az országos felnőttoktatási konferenciának, amelynek ezekben a napokban ad helyet a N. Bálcescu Román Általános Iskola és Gimnázium. Az idei tanácskozásra mintegy százhúsz pedagógus, közoktatási szakember érkezett az ország minden részéről. — A konferencia egyik központi témája az iskola és a munkaerőpiac közötti átmenetben felmerülő aktuális kérdések megvitatása. Az elméleti kérdések mellett olyan gyakorlati ismereteket is kapnak a résztvevők, amelyeket akár mindennapi pedagógusi munkájuk során is hasznosíthatnak - fogak mázott Mayer József, az Integrációs Fejlesztési Központ igazgatója. Az előadások között olyan témák szerepelnek, mint a közpolitikái gondolkodás, irányítás a munka vüágába történő sikeres átmenet érdekében, vagy az érettségitől a munkaerő-piaci követelményekig. A résztvevők a többi között információt kaphatnak az egész életen át tartó tanulás lehetőségeiről, az otthoni tanulást támogató programokról éppúgy, mint a legaktuálisabb pályázatokról, valamint a jogszabályi változtatásokról. Az esemény vasárnap kerekasztaTbeszélgetéssel zárul, amelyet a Magyar Rádió is rögzít : Tóth ; Károly