Békés Megyei Hírlap, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-22 / 222. szám

2004. SZEPTEMBER 22., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 7 A szegények orvosaként emlegetik az idős emberek Rendelésein sok esetben még a szükséges gyógyszerekkel is ellátta a betegeket Mezőkovácsháza önkor­mányzata és a városi könyvtár helytörténeti köre Mezőkovácsháza község egykori orvosa, dr. Renneczéder Lajos szüle­tésének 110. évfordulója tiszteletére emléktáblát állított, melyet a városna­pokon a volt rendelő épü­letének falán ünnepélyes keretek között avattak fel. Halasi Mária A helytörténeti dokumentumok bizonyítják, hogy több neves, világhírű és elismert emberről - például Kalocsa Róza, Sármezey Endre, Bereczki Má­té, Balás Gyula - mondható el, hogy mezőkovácsházi születé­sű, innen indult vagy itt teljese­dett ki a pályafutása. Sok tanító, tanár, lelkész, szakíró, ügyvéd, grafikus, költő, agrárszakem­ber élt és él a városban, akik te­vékenysége elismertségre adott és ád ókot. Közülük az 1894. jú­nius 15-én született dr. Renneczéder Lajos orvosi tevé­kenysége ma is él a köztudat­ban, hiszen az utódaira örökül hagyta a gyógyítás, a szakma szeretetét, a hivatástudatot. Születésének 110. évfordulója alkalmából rá emlékeztek Mezőkovácsháza lakói, ezzel is elismerve az emberek egészsé­géért mában is dolgozók mun­káját. Renneczéder doktor családi gyökerei Zentára vezethetők vissza. A trianoni határmódosí­tások következtében a szülők gyermekeikkel Budapestre köl­töztek, mivel édesapja az utód­állam hűségnyilatkozatát nem írta alá. Édesapja hatósági or­vos volt, őt követve választotta az orvosi pályát. Diplomáját 1920-ban kapta meg a Budapes­ti Pázmány Péter Egyetemen. Tanulmányait az első világhá­ború félbeszakította, 1914-ben akkor nagy kiterjedésű tanya­világgal és földesúri majorok­kal rendelkezett. A faluban or­vosi rendelő nem volt. Egy szo­bát kapott családjával, melyből a rendelőt függönnyel válasz­tották el. Útta- lan utakon rótta a tanya­világot, hol gyalog, kerék­párral, sze­kérrel vagy lófogattal, ha a módosab­bak küldtek érte. Mindig ott volt, ha gyógyítani kellett. Egy­szerre volt fü­lész, fogorvos, belgyógyász, sebész, nőor­vos. Az idősek visszaemlékezéseikben a sze­gények orvosaként is emlege­tik. Rendelésein sok esetben szegénységi bizonyítvány alapján vé­gezte a vizsgálatot. Sokszor or­vossággal is ellátta őket. Maga is négy gyermeket nevelt, még­sem a pénz motiválta. Minden­kit meghallgatott, a testi nya­valyákon túl a lélek ápolására Nem kellett akkor kórház — Volt egy kis „rögönye”. Amikor gyermekko­romban verebet akartam kiszedni a fészkéből, leestem, és eltört a kezem. A doktor megnézte, lassan húzta és helyre tette a csontot. Nem kellett akkor se kórház, se szakrendelés. A gyulladt fogakat is úgy húzta ki, hogy a beteg meg se érezte — mondta az egyik visszaemlé­kező dr. Renneczéder Lajos volt mezőkovácsházi orvos munkájáról. Egy má­sik emlékező szerint a férjét, amikor visszajött a frontról, három hónapig naponta kezelte, míg felerősödött Az édesapjának olyan gyul­ladása volt a lábán, hogy kilyukadt a csont. Kezelgette a sebet, a fájdalmát is elrendezte, míg végül meggyógyult. Dr. Renneczéder Lajos a visszaemlékezők szerint mindig ott volt, ahol kellett. Születésének 110. évfordulójára emléktáblát avattak Mezőkovácsházán. katonai szolgálatra vonult be. A hadseregben 36 hónapon át szanitécként tevékenykedett. Mezőkovácsházára egy állás- hirdetésre 1920-ban érkezett, majd öt évtizedig állt a lakos­ság szolgála­tában. Mező­kovácsháza Egyszerűségével volt példaadó | Dr. Fritz Brigitta mezőkovácsházi családorvos: — Fiatal pályakezdőként találkoztam Renneczéder doktorral. Hihetetlenül jó humo­rú, nyugodt ember volt. Dr. Krasznai László­val „osztoztunk” akkor a településen, és elfog­laltsága miatt az „öreg” vállalta a mentor sze­repét Sokat vitatkoztunk, de sokat is mesélt azokról az időkről, amikor még nem volt pá­nikbetegség, hanem az emberbe csak „beleállt az ideg”. Abban az időben orvosnak lenni, amikor nem volt penicillin, nem kis dolog. Megjárta az olasz tábort, látta zsidó kollégája elvitelét. Nyolcvanévesen átjárt Battonyára, mert mint figyelmeztetett: „Lányom, ott is em­berből vannak”. Nagyra tartom, mert egysze­rű ember volt és csodás dolgokat tudott tenni, tanítani. Igazi hétköznapi hős, aki megszeret­tette velem a falut. Örülök, hogy emléktáblát állítottak neki is volt ideje. Ha hívták, menni kellett. Éjjel, ha zörögtek az ablakon, öltözött és ment. 1944 áprilisában megkezdő­dött a kovácsházi és a környe­ző településeken élő zsidók deportálása. A községi ménte­lepet alakították ki gettónak. Hatósági orvosnak Renne­czéder doktort jelölték ki, aki nagy kockázatot vállalva üze­neteket közvetített a benti és kinti hozzátartozók között. Or­vosi praxisát csak úgy tudta folytatni, hogy neki és felesé­gének is igazolnia kellett a származását. A nagyszülőkig felmenőén keresztény vallású- ak voltak. Nyugdíjba 1958-ban vonult, de az elkövetkező éve­ket sem töltötte pihenéssel. Az Állami Közegészségügyi Szol­gálat felügyelője lett, mely tisztséget 1971-ig látta el. Munkájáért 1958-ban meg­kapta Az érdemi orvos kitün­tetést, 1971-ben a Munkaér­demrend bronz fokozatát. Éle­tét, munkásságát az emberek gyógyításának szentelte, 1980 júliusában halt meg. Újabb pert akasztottak Tóth Károly nyakába (Folytatás az 1. oldalról) — Nemzetbiztonsági kocká­zatot jelent, ha tartósan lebeg­tetni lehet azt, hogy politikus vagy vezető rendőr összeját­szott egy gazdasági bűncselek­mény miatt vizsgált személlyel - mondta lapunknak a képvi­selő. — Több mint egy hétig je­A harmadik A harmadik perének néz elébe Tóth Károly. A fideszes Kövér László elhíresült„köteles” beszéde kapcsán fordult a bírósághoz, keresetét elutasí­tották A másik ügy folytatódik tovább elsőfokon: nyilatkozatai miatt a korábbi megyei tiszti főorvos, dr. Kiss Viktória perelte be a békéscsabai képviselőt lent meg sorozat a Magyar Nemzetben ügyészségi infor­mációkra való hivatkozással. így csak azt lehet tenni, hogy fel kell szólítani az ügyészsé­get, hozza nyilvánosságra, amit tud és jár­jon el, ha bűncse­lekmény történt. Ha pedig nincse­nek infor­mációk, akkor meg kell szakítani a rémtör­ténetet a Magyar Nemzet­ben. Az ügyészség másfél héten át nem adott ki nyi­latkozatot arról, hogy az orszá­gos napilap cikksorozata rágal­mazás. A vasasok minimálbérnek 62 ezret javasolnak, 80 kellene A tanulástól az elhelyezkedésig Csete Ilona A Vasas Szakszervezet Szövet­sége az idén novemberben XXXIV. kongresszusára készül. Megtörténtek már a munkahe­lyi szintű tisztségviselői válasz­tások. Részvételükkel Békés és Csongrád megyei vasas szak- szervezeti tisztségviselői érte­kezletet tartottak Orosháza- Gyopárosfürdőn. A kétmegyés fórum után Hódi Zoltán, a szak- szervezet szakmapolitikai alel- nöke lapunknak elmondta, hogy érdekvédelmi tevékenysé­gükben az egyik legizgalma­sabb kérdéskör a béreké. A bér- tárgyalások elkezdődtek, a bér­felzárkóztatás 100 éves problé­ma. A jelenlegi magyarországi bérek színvonala az uniós át­lagnak csupán egyharmadát érik el.- Mi, vasasok a gazdasági nö­vekedéssel arányos bérnöveke­dést tartunk indokoltnak 2005- re. Követeléseinkben az adóvál­toztatás is szerepel, szerintünk a többkulcsos adórendszer biz­tosítja az arányos köztehervise­lést. A minimálbért javasoljuk 62 ezer forintra emelni (a meg­élhetéshez 80 ezer kellene). A bruttó átlagkereset-növekedés mértékét 6-7 százalékosra ter­vezzük. Számításaink szerint így valósulhatna meg a 3,5 szá­zalékos reálbér-növekedés - so­rolta a megkezdett bértárgyalá­sok részleteit a szakszervezeti vezető. A felnőttoktatás legaktuá­lisabb kérdéseit vitatják meg azon a konferencián, amely ezekben a napok­ban zajlik Gyulán. Az eseményre immár har­mincadik alkalommal ke- rül sor a fürdővárosban. Kocsány Roland Három évtizede ad otthont Gyu­la annak az országos felnőttok­tatási konferenciának, amely­nek ezekben a napokban ad he­lyet a N. Bálcescu Román Álta­lános Iskola és Gimnázium. Az idei tanácskozásra mintegy százhúsz pedagógus, közokta­tási szakember érkezett az or­szág minden részéről. — A konferencia egyik központi témája az iskola és a munkaerőpi­ac közötti átmenetben felmerülő aktuális kérdések megvitatása. Az elméleti kérdések mellett olyan gyakorlati ismereteket is kapnak a résztvevők, amelyeket akár min­dennapi pedagógusi munkájuk során is hasznosíthatnak - fogak mázott Mayer József, az Integráci­ós Fejlesztési Központ igazgatója. Az előadások között olyan té­mák szerepelnek, mint a közpoli­tikái gondolkodás, irányítás a munka vüágába történő sikeres átmenet érdekében, vagy az érett­ségitől a munkaerő-piaci követel­ményekig. A résztvevők a többi között információt kaphatnak az egész életen át tartó tanulás lehe­tőségeiről, az otthoni tanulást tá­mogató programokról éppúgy, mint a legaktuálisabb pályázatok­ról, valamint a jogszabályi változ­tatásokról. Az esemény vasárnap kerekasztaTbeszélgetéssel zárul, amelyet a Magyar Rádió is rögzít : Tóth ; Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom