Békés Megyei Hírlap, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-21 / 221. szám
2004. SZEPTEMBER 21, KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 7 MEGYEI KÖRKÉP Éppen hatvan éve történt. Öt perc alatt megtudta a megyeszékhely, milyen az igazi pokol. Addig is adódott alkalom szembesülni a háborúval, de ami azon a ragyogó délelőttön történt... BÉKÉSCSABA 1944. SZEPTEMBER 21 El BOMBÁZÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI 1939. szeptember elsején kitört a második világháború. 1941. június 22-én Németország megtámadta a Szovjetuniót. 1941. június 26-án Magyarország hadat üzent a SZU-nak 1944. március 19.: Magyarország német megszállása. 1944. április 3.: megkezdődnek az angol-amerikai légi támadások hazánk ellen. Kiss József-Vandlik János 1944. április 3-át megelőzően már folytak az ország területén lévő célpontok felderítései. Az amerikai földközi-tengeri repülőparancsnokság alárendeltségébe tartozó különleges repülőegység fényképezőgépekkel felszerelt, duplatörzsű, kétmoto- ros, nagy hatótávolságú Lockheed P-38 Lightning felderítő repülőgépei '43 novemberétől szinte folyamatosan jelen voltak a magyar légtérben. Ez a tény alátámasztja azt az állítást, hogy a magyarországi katonai és hadiipari létesítmények bombázására a német megszállás nélkül is sor került volna. 1944. április harmadikát követően a szövetséges - angol, amerikai - légi tá- |gj madások első menetében elsősorban az ipari létesítmények kerültek sorra. Ebből megyénk és a megyeszékhely kimaradt, viszonylag alacsony iparoso- dottsága miatt. A második menetben — szeptembertől - előtérbe került a szovjet csapatok harcának közvetlen támogatása. Megindult a főközlekedési vasúti csomópontok, hidak, pályaudvarok szisztematikus bombázása. Ezzel a szovjet csapatok nyugat felé mozgását segítették, a német-magyar hadseregek mozgását, utánpótlását hátráltatták. Szeptember 21-én ezért került sor - más nagyvárosok, például Debrecen mellett — Békéscsaba bombázására, mivel mint vasúti csomópontnak felértékelődött a jelentősége a román átállás, augusztus 23-a után. A város gyors felértékelődése nem kerülte el egy 1944. szeptember 18-án végzett légi felderítés kiértékelőinek figyelmét a szövetséges légierők parancsnokságán, a dél-olaszországi Foggiában. Szeptember 18-án Békéscsaba vasútállomásán 16 mozdonyt, 480 teher-, illetve húsz személyvagont láttak. A közutakon pedig aktív mozgást észleltek. Ekkor már zajlott a német és magyar csapatok Arad alóli erőteljes, kényszerű visszavonulása. Ez alapján döntöttek a légi támadás mellett. A 15. amerikai légi hadsereg parancsnoksága jelentős csapásmérő és támadóerőt képviselt, mivel 84 bombázó és 22 vadászrepülő-század- ból állt, ami 1300, illetve 500 repülőgépet jelentett. A térségünket érintő bombázási feladatot a Lawrence brigádtábornok vezetése alatt álló hat egységnyi 5. bombázó osztály végezte el. Az 1944. szeptember 20-án, helyi idő szerint 18.30-kor kelt hadműveleti utasítás másnapra két teherpályaudvar elleni csapást írt elő. Debrecen és Békéscsaba volt az elsődleges célpont. Békéscsabát a 99. és a 463. bombázócsoport támadta, egyenként négy századból és századonként hét nagy-hatótávolsá- gú, négymotoros Boeing B- 17 Flying Fortress („Repülő Erőd”) típusú nehéz- bombázóból álló csoport, 411111®®®’’’' mintegy 56 repülőgép. 1944. szeptember 21-én reggel levegőbe emelkedtek az 5. osztály gépei, a 463. csoport századai 8.03-kor találkoztak a Az állomásnak minden épülete megrongálódott 1944. szeptember 21-én. dél-olaszországi Lesina-tó felett. A 99-esek a tó északi csücskénél gyülekeztek egy perccel később. A magyar légtérbe induló kötelék 9 órára Slano felett állt össze félelmetesen robajló harci alakzattá. Védelmüket nagyszámú - körülbelül ugyanannyi - North American P-51-es Mustang vadászgép látta el. A vadászok parancsnoka Strotter tábornok volt. Az utat a magyar határig sűrű, többrétegű felhőzetben tették meg, ezért műszereikre és robotpilótáikra hagyatkoztak. Mire Szarvas térségébe értek, jelen- t ő Egy perc múlva a két szélső század indította a mélybe bomba- terhét. Ez a sorozat pontosan a tervezett területen csapódott be. Utánuk a 6200 méter magasan repülő 99. csoport századai 10.30-kor és 10.31-kor oldották a bombákat. Hibás navigáció miatt utóbbiak eltévesztették a célt, a bombaszőnyeg a vas- úttól r A károk megdöbbentőek Egyes források szerint 85-en haltak meg a bombázás miatt, s nagyon sokan megsebesültek. Mintegy száz lakás rongálódott meg súlyosan, és további 300-ban esett kár. A vasút területét feldúlták a bombák, minden épülete megsérült. Elpusztult a szemközti MÁV-lakótömb és a Kakas Szálló, valamint a jaminai katolikus templom és kapucinus rendház — sok egyéb kár mellett. A tragédia egyik legjellegzetesebb felvétele. sen javult az időjárás, és vele együtt a látási viszonyok, itt a sűrű kon- denzcsíkokat húzó bombázóosztály ketté vált. Kétharmaduk tovább repült Debrecen felé, a 463-as és 99-es csoport fordulót tett, majd Békéscsaba felé haladtában támadó alakzatba — héttagú ékalakokba - rendeződött. A vasútállomáshoz oldalról, rézsűt érkeztek. A célkijelölők megkezdték az ereszkedést, lokátorzavaró sztaniolcsíkokat szórtak, és füstgenerátorral kijelölték a bombák útját. Elsőnek a 463. bombázócsoport mintegy 5400 méter magasan repülő, középső két százada oldotta ki a 250 kilogrammos bombákat, körülbelül tízegynéhányat gépenként. A városban 10 óra 28-at mutattak az órák. messzebb eső részre, laminára hullott. A bombázás után a repülők Szabadka irányába fordultak, rendezték soraikat, és visszarepültek délolaszországi támaszpontjaikra. A támadás veszteség nélkül, szinte rutinszerűen zajlott le. A városban azon a bizonyos csütörtöki napon is volt 10 óra körül menetrendszerű, rutinná vált riasztás. A lakosság az óvóhelyekre vonult, a vasútnál folyt a vagonok és mozdonyok kimenekítése. Bár a fürjesi megálló baktere is jelezte az állomásnak a bombázók érkezését, ekkor már késő volt: sok vagon az állomáson rekedt. Mindenki ott talált menedéket, ahol tudott Bár a támadás csak néhány percig tartott, a pusztítás súlyos volt és nyomasztó. Az első hullám 336 bombája a vasútállomást és környékét érte. A második hullám célt tévesztett bombái az ötödik kerületet szórták meg. Összesen 607, mintegy 135 és fél tonnányi bombát vetettek alá. Ennyinek a nyomát találta a kárfelvételi bizottság. A „bombaszőnyeg” területét nagyjából 100x300 méterben, azaz 30 ezer négyzetméterben (3 hektár vagy hat hold) határozták meg. A sokkhatás ellenére .....íí, tueutés^oitpal megkezdődött. Már aznap esetére helyreállították a vasúti fővonalat, ezzel segítve az Aradot feladó katonai egységek visszavonulását. A romok alól pedig még szeptember 23-án délután is mentettek ki túlélőt. Szemtanúk szerint a mentést nehezítette, hogy nem álltak rendelkezésre gépek. So kak emlékeznek még erre a tragédiára, többnyire akkori gyerekek, fiatalok. Felhívásunkra, hogy a hatvanadik évforduló alkalmából segítsék emlékekkel, dokumentumokkal, tárgyakkal a téma feldolgozását, sokan jelentkeztek - köszönet értre! Sokuknak még ebből a több mint két emberöltőnyi idő távlatából is könnybe lábadt a szeme, visz- szagondolva a történtekre. Az eseményeket feldolgozó tanulmányhoz továbbra is várjuk azok jelentkezését, akik különböző dokumentumokkal, tárgyakkal, fényképekkel rendelkeznek. Telefonszám: (66) 328-162 (Kiss József) Néhány perc alatt 607 bomb esett Békéscsabára Hatvan esztendeje rombolták le a vasútállomást és környékét M U IM K A L E H E T O S E G Békéscsabai munkahelyre FÉMFESTŐ ESZTERGÁLYOS es munkakör betöltésére PÁLYÁZATI LEHETŐSÉG Feltételek: • szakirányú végzettség, szakmunkás-bizonyítvány • 2 éves szakmai gyakorlat • igényes, esztétikus, precíz munkavégzés. Amit kínálunk • szakmai fejlődés • magas kereset • biztos megélhetés Kézzel írott fényképes önéletrajzát és bizonyítványának másolatát a kiadóba adja le „Eszterga" jeligére 2004. szeptember 30-ig.------------------------------------VWBMIM—I Bé késszentandráson emlékparkot avattak A kábái reformátusok 285 évvel ezelőtt népesítették be újra a községet Szombaton Békésszentandrás református hívei és a település vezetői a községet 1719-ben újra benépesítő kábái reformátusokra emlékeztek, s ez alkalomból emlékparkot is avattak. Lipták Judit A szentandrási református templomban megtartott hálaadó istentisztelet keretében dr. Dobos Ágoston, az egyházközség lelkésze röviden szólt az 1803. és 1806. között, Fischer Ágoston, kecskeméti építőmester irányításával megépített templom történetéről. Mint mondotta, a templom napjainkban jelentős felújításra szorul, ehhez már némi támogatást sikerült is szerezniük. Befejezéséhez közeledik viszont a templom szomszédságában álló parókia több éve tartó felújítása. Az istentisztelet után a templom mellett, az évforduló alkalmából felavattak egy emlékparkot, melynek centrumában posztamens áll, rajta kihajtott pergamen, ezzel a felirattal: „Emlékezzél meg az egész útról, amelyen hordozott téged az Úr”. Amint azt Hévizi Róbert, a Jubileumi Emlékbizottság elnöke elmondta, a mostani emlékparkavatás része egy hosszabb ünnepségsorozatnak, amely jövőre, a település hivatalos beiktatásának 675 évfordulójáról való megemlékezéssel zárul. Ekkor újabb emlékhelyet is felavatnak majd. A szentandrási református templom mellett emlékpark létesült '0*A B-17-es a II. világháború legsikeresebb bombázója.
