Békés Megyei Hírlap, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-15 / 216. szám

6 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP — 2004. SZEPTEMBER 15., SZERDA GERENDÁS/HIRDETÉS A község szimbóluma újra él • A fák a múlt, a jelen és a jovo mérföldkövei Nézzétek csak, milyen a fa levele?! A hátoldalán fehér, ezért is nevezik fehér nyárnak — mesélt a kisdiákoknak Tirják László, a Körös- Maros Nem­zeti Park igazgató­ja. Kedves emlékét idézte meg a gerendási polgármester: gyermekként szívesen járt pajtásaival a község hatá­rában magasodó öreg to­polyfához, ami olyan ter­metes volt, hogy hatan sem tudták a törzsét körbefogni. Füredi Gábor Másik öreg fából Füredi Gábor Gerendás önállóvá válásának a 80. évfordulójára készítette el a topolyfa melletti emlék­táblát. A fafaragó elmon­dása szerint az öreg faóri­ás emlékének a megőrzésére egy 1 méter 55 centiméteres, óriás tölgyfát kapott alapanyagnak. Ebből mintázta meg az emléktáblát, amelynek a hát­oldalára azt véste, amit a lelke dik­tált: „A természet érték, becsüld meg!" Arra kérte az iskolásokat, ha erre jár­nak, egy pohár vizet öntsenek a fa tövére. A matuzsálemi korú topolyfát (a gerendásiak a címerükben is megmintázták) egy szélvihar döntötte ki. Ám egy természetvé­dő, Boros László a hajtásait meg­mentette, utódokat nevelt belőle és 1995-ben, Gerendás határá­ban elültették a facsemetét — A topolyfa előtt tisztelgünk ma, amely a fehér nyárak közé tartozik. Boros László 1966-ban ____ kereste fel elő­ször a növényt A nyolcvanas évek­ben sajnos a fa lassú pusztulás­nak indult, 1988- ban végleg kiszá­radt. Mielőtt az utolsó hajtásokat 1 is elhagyta volna az élet, Laci bácsi lemetszett belő­lük, és csemetévé nevelte. Közülük az egyik kis fát ültettük ki újra. Ezek a hatalmas, magányosan álló fáink jó­val többet jelentenek: zu­got nyújtanak a seregé­lyek, a csókák fészkei­nek, a karvaly támadása elől a lombok sűrűjébe menekülő süvöltőknek. Ezek a fák a múlt, a jelen és a jövő mér­földkövei - mondta Tirják Lász­ló, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója. Az oldal a Gerendási Önkormányzat és a Munkácsy Mezőgazdasági Szövetkezet támogatásával készült. Szerkesztette: Csete Ilona. Fotó: Kovács Erzsébet Hirdetési tanácsadó: Kmetykóné Molnár Márta. *■ Emléktábla hirdeti: 1924 óta független a település Dr. Pelcsinszki Boleszláv, a megyegyűlés alelnöke és a Gajdács János polgármester leplezte le az emléktáblát. Hétköznapjainkban mindig nagy jelentőséget tulajdoní­tunk az autonómiának — amikor először elengedjük kis­gyermekeink kezét, amikor önállóan kezdünk tanulni, amikor munkába állunk, amikor önálló családot alapítunk. Azok számára, akik nagy gon­dot és figyelmet fordítanak élet- közösségükre, településük önállósága olyan, mintha gyer­mekük boldogságáról lenne szó. Aggódva tevékenykednek azon, hogy saját akaratából dönthessen a falu saját ügyei­ről, ne pedig felülről testált pa­rancsokkal irányítsák a polgá­rokat - fogalmazott ünnepi kö­szöntőjében Gajdács János pol­gármester, Gerendás önállósá­gának 80. évfordulóján rende­zett emléktábla avatásakor. Ge­rendást egy 1418-as írásban említi először a krónika. Nagy valószínűséggel már korábban is létezett, hiszen ez a terület, ahol élünk, sűrűn lakott, apró falvakkal tűzdelt puszta volt. Az az aranyat érő föld, amely a mai napig sokunk számára a megélhetést biztosítja, lehetősé­get adott őseinknek arra, hogy a kornak megfelelően fejlesz- szék településeiket.- Bízom abban, ha túléltük a tatár pusztítását, átvészeltük a török veszedelmet, akkor nem lehet, hogy az 1924-ben, nagy­apáink által kiharcolt függet­lenséget elveszítse a települé­sünk. Negyven esztendeig, át­menetileg ugyan centralizált önállóságban éltünk, de ez az il­lúzió is büszkeséggel töltötte el a gerendási embereket, hiszen Békéscsaba periférikus terüle­téből egy kisebb, de egyéni tele­püléssé alakult át. Bár aprán­ként fogyatkozóban van a falu lélekszáma, én mégis remény­kedem abban, hogy a szépen kimunkált emléktábla mel­Vonzóvá tenni. Osztozom az Önök örö­mében — e szavakkal kö­szöntötte a gerendási ün­neplőket dr. Pelcsinszki Boleszláv, a megyei képvi­selő-testület alelnöke. A politikus a függetlenség­ről és az önállóságról is beszélt. Felelevenítette a tatár, a török, a szovjet megszállók idejét. - Létkér­dés, hogy a gerendásiak 80 éve maguk dönthetnek a sorsukról. Az évtizedek­nek köszönhetően egy ta­karos, szép község formá­lódott, mert Gerendás tu­dott élni a lehetőségeivel. A jövőt illetően két ve­szélyt látok: a pénztelen­séget és az elöregedést, az elvándorlást—fogal­mazott a vendég. lé kerülhet még húsz, har­minc év múlva is hasonló dísztárgy, amelynek az avatóján egyre többen le­szünk. Akadályverseny kerékpáron és gyalog: randevú a topolyfánál Az önállóvá válását ünneplő Gerendás iskolásai izga­tottan készültek a falutörténeti vetélkedőre. A legna­gyobbak kerékpártúrát szerveztek a topolyfához, közben az akadályverseny hat állomásán adtak szá­mot tudásukról (vaktérképet fejtettek meg, Gerendás alapításáról meséltek, a település növény- és állatvi­lágáról számoltak be). A majd 6 kilométeres, dűlő- utakon megtett túra végén a gerendási szimbólum, a topolyfa mellett vertek tanyát, várva a legkisebbeket, akik gyalogosan érkeztek az ünnepség helyszínére. A verseny eredményét a topolyfa mellett fel­állított emléktábla avatása után tudták meg. Az alsósok közül kiválóan teljesítettek a 2. osztá­lyosok, a felső tagozatosok között holtverseny alakult ki: a 7. és a 6. osztály győzött, 2. lett a 8. osztály, 3. pedig az ötödik osztály. Az akadályverseny győztesei: a gerendási iskola 7. és 6. osztályos diákjai. ígéretes látvány fogadja azokat, akik a határban szemlélődnek Kegyetlen éveket éltek át - Népszerűtlen döntéseket kellett hozni A gerendási Munkácsy Mezőgazdasági Szövetkezetét a megye legjobbjai között tartották számon — egy ideig. Később nagyon nehéz helyzetbe kerültek az ott dolgo­zók, 2000-ben már az volt a kérdés, vajon talpon ma- radnak-e? Népszerűtlen döntéseket kellett meghoznia az elnöknek. Erről is beszélgettünk Kiss Lászlóval.- A Munkácsy Mezőgazdasági Szövetkezet életében melyek vol­tak azok a döntések, amelyeket el­nökként és gerendásiként is nehe­zen ugyan, de fel kellett vállalni? — A talpon maradás érdeké­ben veszni hagytuk a sertés- ágazatunkat. Kell-e monda­nom, mekkora felelősség volt ennek a lépésnek a megtétele?! Ráadásul az időjárás is elle­nünk volt, a két aszályos év kö­zül a 2003-as felért egy tragédi­ával. A mérések szerint a mi földjeinken, a megyei átlaghoz képest, jóval kevesebb csapa­dék hullott. Ennek ellenére mindig bíztunk a túlélésben.- Kik azok a mi?- Ez egy cégcsoport, amely­nek tagjai között viszonylag erős a kötelék. Van ebben két kft. (Agro-Rent és a Holstein- Farm) és a szövetkezet.- Az idei esztendőre nem lehet panasz...- Olyan szintre tudtuk felfejleszteni a növénytermesztést, hogy valóban, a szö­vetkezet eddigi leg­jobb éveit is túlszár­nyaltuk. 750 hektá­ron termesztünk ga­bonát, ebből majd 400 hektár volt az őszi búza. Hektáronként 78,8 mázsa terméseredményt értünk el. Új növényekkel is foglalko­zunk mostanában, mustárt, olaj- és káposztarepcét, olajtö­köt is termesztünk. Ezekkel a növényfajtákkal a kockázatot akartuk csökkenteni, mondván, ha valame­lyik nem sikerül, el­lensúlyozza a másik.-Az a hír járja, a ve- tőmagtermesztésnek is nagyobb teret szentel­nek Gerendáson? — Nem csak a búzára, hanem a napraforgóra, a mustárra és a repcére is igaz ez. Ehhez nem kellett más, csak fel kellett újítani egy meglévő berendezésünket, amelyik apró magvak tisztítására szolgál. Ötezer mázsa különböző vetőmag kikészítését végezzük így el. Az embereknek ezzel is tudtunk munkát biztosítani.-A nag}'on nehéz évek ellenére mertek vállalkozni fejlesztésekre?- Csak a szárító telepünkön. Az Országos Foglalkoztatási Ala­pítványtól 10 millió forintot nyertünk, részben egy foglalkoz­tatási szint megőrzésére (22 em­berünk dolgozik a szövetkezet­ben), kétmillió forintot pedig a szárító felújítására költhettünk. Természetesen nem úsztuk meg ilyen olcsón, saját erőből a má­sik kétmilliót mi fizettük ki, hogy minden rendben legyen.-Jelenleg mivel foglalkoznak?- Hétfőn elkezdtük a repce ve­tését Az őszi betakarításnál 200 hektár cukorrépa és ugyanennyi olajnapraforgó és kukorica, vala­Klss László Megreformált földbériet A Munkácsy Mezőgazdasági Szövetkezet megújította a földbérleti rendszert. Kiss László elnök elmondta, hogy versenyképes földbérleti rendszert dolgoztak ki, így évről évre növekvő bérleti dí­jat fizetnek ki a földtulajdo­nosok részére. A szövetkezet növelni szeretné a művelhe­tő területei nagyságát. mint 80 hektár olajtök betakarí­tását kell elvégeznünk. Az olaj­napraforgónál hektáronként 30 mázsa, a kukoricánál 90 mázsa, a cukorrépánál 500 mázsa ter­méseredményt várunk. ▼

Next

/
Oldalképek
Tartalom