Békés Megyei Hírlap, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-10 / 212. szám
NÉPSZABADSÁG 2004. SZEPTEMBER 10., PÉNTEK A kockázat el van vetve Hitel mellé kötelező lakásbiztosítások Jól jött a lakáshitelek felfutása a biztosítóknak: a kölcsönök mellé kötelező velük is szerződni. A lakás- biztosítási piac azonban még e művi növekedéssel is jócskán alulmúlja a nyugat-európait. A védelmi szintet a biztosítók az ingatlan értékéhez igazíttatják Munkatársunktól A lakáshitelezés felfutása üzletet jelent a biztosítóknak is. Minden hitelintézet ragaszkodik a lakásbiztosítás megkötéséhez, de a bankok egy része - a hitel nagyságával azonos összegű - kockázati életbiztosítás megkötését is előírja (vagy ő maga köti meg). A lakásbiztosítási szerződésben foglalt engedményezés - ámikor a hitel- felvevő a felvett hitel összegéig a hitelnyújtó bankot jelöli meg kedvezményezettként a szerződésben, azaz, ha a jelzáloggal terhelt ingatlan valamely elemi csapás következtében megsemmisülne, a biztosító a szerződésben megjelölt összegig a banknak fizet - része a lakáshitelhez kapcsolódó szerződéseknek. Hetényi Csaba, a Magyar Biztosítók. Szövetsége (Mabisz) Lakásbiztosítási Tagozatának vezetője szerint az igazán kedvező az, hogy hosszú távú, 10-15 éves hitelezési futamidő miatt biztos és állandó ügyfeleket szerez a biztosító. (A szerződés alatt váltani az ezzel járó többletadminisztráció miatt valószínűleg nem éri meg az ügyfeleknek). Nem csoda tehát, hogy a társaságok számára felértékelődött a banki értékesítési csatorna. A bankok „csökkentett létszámban" szerződnek biztosítóval - fogalmaz diplomatikusan Hetényi Csaba: legfeljebb 3-4 társaság lakásbiztosítását kínálják, de van ahol csak egyet - a pénzintézet érdekeltségébe tartozó biztosítóét. Az ajánlatot persze nem kötelező elfogadni - választhat az ügyfél másik céget is -, ám mindenki számára egyszerűbb, ha a kínálattal él. A bejáratott utak, az előre elfogadott szerződési minták miatt egyszerűbb és kevesebb adminisztrációval jár a szerződés. A Mabisz legfrissebb összesített lakás- biztosítási adatai szerint 2003 végén a lakásbiztosítási piacon tevékenykedő 12 biztosító 2,729 millió darab szerződést kezelt, ami a 4 milliót meghaladó lakásállománynak kevesebb, mint 68 százaléka. A piacban így még jelentős növekedési lehetőségek rejlenek - szögezi le a Mabisz tagozatvezetője. Még évekbe telik, mire elérjük a Nyugat-Európában általános, 80-90 százalékos biztosítottsági szintet. A lakásbiztosítások díja átlagosan idén az inflációval azonos mértékben emelkedett. Az ingatlanbiztosításokat a tavalyi építőanyagár-index, az ingóságbiztosítások díját a fogyasztói árindexnek megfelelően emelték a társaságok. A több mint 2,7 millió szerződés mintegy 25 százalékának díja egyáltalán nem emelkedett, mivel a három „régi" biztosító, az Aegon, az Allianz és a Garancia állományában olyan, a 90-es évek elején megkötött biztosítások is találhatók, amely szerződési feltételei alapján az 5 százalék alatti díjemelést a biztosítónak nem kell érvényesítenie, összevonhatja a következő évivel. Igaz, ezek esetében az ingatlantulajdonosok 2005-ben kétévnyi díjemelés összevont összegéről kaphat értesítést. A lakásbiztosítási piac 12 szereplője 30-nál is több terméket kínál, ezek két típusba sorolhatók: modulos, azaz az ügyféligényeknek megfelelően szabadon összeállítható, illetve csomagba rendezett, kész termékek. A modulos termékeknél társaságok legalább 16-féle Aegon 18 634 19 900 Union 19 320 25 275 QBE-Atlasz 22 012 28 514 Cenerali-Providencia 23 699 31 004 1. lakás: 80 nm-es VI. kerületi, 12,9 millió forintra értékelt lakás, 5,4 millió forint ingósággal. 2. lakás: 100 nm-es budai, 16,1 millió forintra értékelt lakás, 6,8 millió forint ingósággal. * éves díj, átutalással fizetve Forrás: Netrisk ingatlan értéke meghaladja a 100 millió, az ingóságé a 30 millió forintot. Az Allianz 300 millió forint feletti ingatlanérték és 10 millió forint feletti biztosított ingóság esetében ragaszkodik a szemléhez. Fontos azonban tudni, hogy a szerződésben foglalt biztosítási összegek csak az összeghez rendelt, meghatározott védelmi szint - mechanikai-, elektronikai védelem, őrző-védő szolgálathoz vagy rendőrséghez bekötött riasztó - megléte esetén érvényesek. Betöréses lopás esetén csak akkor fizet a biztosító, ha a védelmi szintet teljesítette a tulajdonos. A lakásbiztosítási termékek továbbfejlődésének egyik útja a kiegészítő szolgáltatások bővülése - a legtöbb biztosító rendelkezik már assistance-segítségnyújtó szolgáltatással is: kiküldi a szerelőt csőtörés esetén. A másik irány az „all risk" biztosítás lehet - mondja Hetényi Csaba. A ma nálunk még nem létező termékfajta esetén a biztosító minden kárt fizet, kivéve a kizárások között szereplő eseteket (nálunk ez fordítva van: csak a szerződésben leírt, pontosan meghatározott 18-20, vagy 30 káresemény bekövetkezésekor utalja a pénzt a társaság). Az all risk'terméktípus bevezetése kockázatos - mondja a Mabisz tagozatvezetője -, mivel egyelőre nincs elegendő statisztikai adat arról, hogy á vállalt kockázatok körének bővülésével mennyivel nőnek a biztosítók terhei. Azt sem lehet felmérni egyelőre, hogy a többletkockázat vállalásáért mekkora díjat kérhet a biztosító. Hetényi Csaba szerint 2006-2007-ben a magyar piacon is megjelenhet ilyen típusú termék, igaz, feltehetően csak valamely részpiacon vagy valamely szűkebb ügyfélkör számára lesz elérhető. alap - elemi csapás, tűz-, betöréses lopás-, baleset-, felelősség- stb. - biztosítást kínálnak, amelyhez számos kiegészítés csatolható. l,ehet például ebtartói felelősség-, a hűtőszekrény leolvadásakor, vagy az akvárium kilyukadása esetén kártérítést fizető biztosítást is kötni. Néhány kiegészítő módozatról, például a készpénzbiztosításról, megoszlanak a vélemények. A biztosítók többsége „konyhapénzt" - 30 ezer-50 ezer forintot - térít betöréses lopás esetén, más társaságok azon a véleményen vannak, hogy a készpénz megléte, majd eltűnése nem bizonyítható, így nem vállalják a biztosítását. Több társaságnál köthető már lakás- biztosítás interneten keresztül. Abban a tekintetben viszonylag nagy a szórás, hogy mely összeghatártól ragaszkodik a társaság a helyszíni szemléhez. A QBE Atlasz például akkor, ha a biztosítandó Alaptalan árvízkárok Nem fordulhat elő, hogy hullámtéren engedéllyel épült házakra ne lehessen biztosítást kötni - ez a 2002. augusztus 20-án elhangzott miniszterelnöki mondat hozta létre a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapot. Medgyessy Péter kormánya még első száz napját töltötte, amikor a Duna áradása miatt bajba jutott budapesti lakosokat meglátogatva ígért gyors megoldást a kormányfő. A probléma, hogy ártérben épült ingatlanokra nem lehet árvíz ellen biztosítást kötni (betörés, vagy tűz ellen azonban igen). Az ártérnek az a funkciója ugyanis, hogy magas vízállás esetén elöntse a folyó, az árvízkár bekövetkezése te- hját itt biztosra vehető. Biztosan bekövetkező kárra pedig biztosító nem köthet szerződést. Az alap ötlete azon az elven nyugszik, hogy nem megoldás, ha a tulajdonosok biztosítás hiányában az államtól várják a folyamatos segítséget az időről időre bekövetkező vízkárok esetén. Az öngondoskodáson alapuló, biztosításszerű, ám mégis állami - vagyis a biztosan bekövetkező káreseményre is fedezetet nyújtó - alap jelentette a megoldást. A Wesselényi-alapról szóló törvényt tavaly nyáron fogadta el a parlament, ám az Alap a működését mégis csak december 13-án kezdhette el - mindaddig hiányzott ugyanis az a két rendelet, amely a szükséges feltételeket meghatározta volna. A rendeletek meghatározzák az enyhén, a közepesen és az erősen veszélyeztetett települések körét - az itt élők köthetnek szerződést az alappal. A település veszélyeztetettségi foka, és ingatlanuk becsült értéke szerint fizetik a díjat - annál többet, minél értékesebb a védendő otthon, és minél veszélyeztetettebb a település. Persze az állami követelmény így se nagy: a 15 milliós, víz szempontjából igencsak veszélyes helyen épült ház biztosítása évi 26 ezer forintba kerül - és 1. lakás 2. lakás öngondoskodás szükségességéről. Ez ellen dolgozott maga a kormányzat is - hiszen időről időre segít a bajba jutottakon, tekintet nélkül arra, hogy kötöttek-e szerződést az alappal, vagy sem. Ez pedig annyit is jelent: az alapba fizetni jobbára felesleges az ártéren lakók számára, hiszen a kormány a vis maior alapból amúgy is állja a számlát. (V. I.) ezért árvíz esetén majdnem teljes kártérítés jár. Mi több: akár 30 százalékos engedmény is elérhető a díjból - szociális elbírálás alapján. Ám hiába a kedvező feltétel, a politikai akarat - a Wes- selényi-alap iránt nem túlzott az érdeklődés. Az alappal mindeddig összesen 159 ingatlanra kötöttek szerződést - pedig az alapot működtető Magyar Államkincstár (MÁK) munkatársai mindent megtettek. Igaz, pénz nélkül: a MÁK a működtetésre nem kapott többletforrásokat - így igazán reklámozni sem volt erő a Wesselényi-alap előnyeit. De nem pusztán a forráshiány az oka, hogy a lakosságot a biztosítók után a jóval kisebb költségkerettel működő MÁK-nak sem sikerült meggyőznie az ■ BIZTOSÍTÁSI DÍJAK EGYES TÁRSASÁGOKNÁL* Vízzel elöntött ház a Hernád mentén
