Békés Megyei Hírlap, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-10 / 212. szám

2004. SZEPTEMBER 10. PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 7 MEGYEI KÖRKÉP Dr. Patay István: „ma már az is nagy eredmény, ha egy intézménynek nincsenek likviditási gondjai" dik. Szarvason a tervezett 1,2 milliárd forintos építkezésről is aláírtuk szeptember 8-án az alapokmányt, itt azonban ké­sőbb indul majd a kivitelezés.- Kifejezetten csak állami ga­ranciavállalásról van szó, vagy pedig anyagi támogatást is kap­nak a minisztériumtól?- Mindkettőről szól a megál­lapodás. Az említett 850 millió forintos összeg felét az állam vállalja, másik felét pedig az in­tézménynek kell kifizetnie, húszéves futamidő alatt. Ugyanez a konstrukció igaz lesz a szarvasi beruházás eseté­ben is. Emellett természetesen él az állami garanciavállalás is.- Melyek a most induló tanév legfontosabb feladatai?- Mindenekelőtt az alaptevé­kenységünk biztonságos folyta­tására törekszünk. Új feladatok elé állít bennünket a lineáris képzési rendszerre való felké­szülés és áttérés, melynek há­rom fontos szintje a felsőfokú alapképzés, a mester- és a dok­torképzés. Ezen az úton halad­va most öt új szakot indítunk, többek között földrendező és földmérő mérnök, valamint andragógia szakot. (Utóbbi a személyügyi szerve­ző szak utószakja). Szokatlan helyzet elé állít bennünket az is, hogy az elmúlt idő­szakban nagyon sok, összességében mint­egy kétmilliárd forint értékű pályázatot ad­tunk be, s az érkező visszajelzések azt ve­títik előre, hogy pá­lyázataink mintegy fele pozitív elbírálásban része­sül. Ez természetesen jó dolog, a gond csupán ott van, hogy minden jel szerint az elkövetke­ző időszakban nem lehet forrás­bővítésre számítani. A működé­si költségek viszont minden té­ren növekednek, kérdés tehát, hogy hogyan és honnan tudunk majd forrást szerezni a pályáza­tokban vázolt beruházásokhoz. Azt hiszem, mindezek a tények az ősz folyamán, a 2005. évi költségvetés tervezésekor na­gyon nagy körültekintést, meg­fontolt döntéseket követelnek tőlünk.- A felsőoktatási törvény terve­zett módosításai összességében hogyan érintik a Tessedik főisko­lát?- Úgy vélem, az új szabályo­zások számos ponton könnyeb­bé, átláthatóbbá teszik a műkö­dést, ugyanakkor aggályaim is vannak ezzel kapcsolatban. Ne­vezetesen, nem látom az igen­csak forrásigényes változtatá­sok anyagi fedezetét. Ugyancsak aggályaim vannak az intézmény- irányítás tervezett mó­dosításaival kapcsola­tosan. A tervek szerint ugyanis egy néhány ta­gú „külső” testület ven­né át az irányítást, mintegy a mostani főis­kolai tanács szerepkö­rébe lépve. Itt óhatatla­nul felvetődik a kérdés: vajon mennyiben tudják majd a kívülállók megfelelő módon mérlegelni és képviselni a főis­kola érdekeit, amikor döntése­ket hoznak intézményünk gaz­dálkodási, szervezeti kérdései­ben? Együtt a várossal Ha a szarvasi városvezetés és a Tessedik Sámuel Főiskola közös tervei valóra válnak, akkor a ma még a polgármesteri hivatalnak otthont adó Fő té­ri épület hamarosan új ruhát ölt és szerepköre is megváltozik. A már készülő tervek szerint ugyanis itt kap majd helyet a főiskola könyvtára (melyet a város lakói is használhatnak) és innovációs köz­pontja is. Persze mindehhez még előbb meg kell szerezni a pályázati forrásokat. Bizakodásra és aggodalomra egyaránt van ok a Tessedik Sámuel Főiskolán Holnap, a szarvasi Evangélikus Ótemplomban megtar­tandó nyilvános tanévnyitó ünnepi tanácsülés után hivatalosan is megkezdődik a 2004/2005-ös tanév a Tessedik Sámuel Főiskolán. Ez az esztendő a várako­zások szerint fontos változásokat hoz az intézmény életében. Megkezdődik a lineáris képzési rendszer ki­építése, elkezdődik a békéscsabai karon egy 850 mil­lió forintos beruházás, új szakok indulrlak. A várható pozitív fejlemények mellett azonban vannak aggoda­lomra okot adó momentumok is. Minderről dr. Patay Istvánnal, az intézmény rektorával beszélgettünk. Lipták Judit- Szeptember első napjai a főis­kola életében igencsak mozgal­masra sikeredtek. Nemcsak a tanévnyitók miatt, hanem azért is, mert egy dupla költözködés küszöbén állunk - kezdte a be­szélgetést dr. Patay István. - Le­hetőségünk nyílott ugyanis ar­ra, hogy a Körös holtág partján álló Bolza-kastélyt használatba vegyük. Ezekben a napokban a kastély rendbetétele folyik, megszépült a bejárata, megtör­téntek a legfontosabb állagmeg­óvási munkálatok, tisztasági festések. Hamarosan a kastély­ba költözik a rektori hivatal, s ezzel, várhatóan ------*— bé r végéig át tudjuk eddigi székhelyünket a pedagógiai karnak. Új, megfelelő helyet kap tehát a tanító- képzés, s ezzel egy fontos feladatot sike­rül megoldanunk.- Ezen a héten ülése­zett a főiskolai tanács, s többek között az in­tézmény gazda­sági helyzete is a napirenden szerepelt. Hogy áll ma a főis­kola jelképes pénztárcája?- Összessé­gében nem áll rosszul, de túl jól sem. Az év fo­lyamán nem voltak likviditási gondjaink, nincsenek tartozá­saink, s úgy gondolom, a mai világban már igencsak pozitív eredménynek számít. Különb­ségek persze vannak az egyes karoknál a bevételek és a kiadá­Dr. Patay Istvánnak csökkenő mű­ködési források mellett kell levezé­nyelnie a beruházásokat. sok arányát tekintve, de ebben a tekintetben én nem látok kü­lönösebb veszélyt. Nincs szük­ség a márciusban elfogadott költségvetés módosítására, ez az év a költségvetés szempont­jából teljesíthetőnek tűnik. Mindezt szigorú, takarékos gaz­dálkodással sikerült elérnünk. Gondot inkább ott látok, hogy a jövőben tervezett beruházása­inkat minden bizonnyal csök­kenő források mellett kell meg­valósítanunk.- A beruházások között régóta terveznek jelentős építkezéseket a békéscsabai és a szarvasi ka­ron. Közelednek-e az elképzelé­sek a megvalósulás felé? Éppen a mai napon (csütörtökön) írtam alá az Oktatási Miniszté­riumban a megálla­podást, az alapok­mányt arról, hogy elindulhat a csabai és a szarvasi kar bővítése, mégpedig magántőke bevonásá­val, állami garanciavál­lalás mellett. Elsőként gazdasági karun­kon, azaz a megyeszékhe­lyen indítjuk el azt a 850 millió forintos beruházást, melynek kere­tében könyv­tárral és előadóteremmel bővül az intézmény. A magántőke je­lentős érdeklődést mutat, így azt hiszem, joggal bízhatunk abban, hogy hamarosan meg­köthetjük a leendő beruházóval a megállapodást, s az építkezés a 2005. év végére be is fejező­A mai diákoknak már nemcsak a tudást kell magukba szívniuk, hanem a változó szabályozókhoz is megfelelően kell igazodniuk. Szezon végi leltár: borúra derű száma nem változott, a lengyele­ké azonban nagyarányú emelke­dést mutat Az év első hét hónap­jában az elmúlt év hasonló időszakához mérten 80 szá­zalékkal több lengyel ven­dég járt Gyulán.-5^ Gyomaendrőd idegen forgalmában jelen­tős ugrás követke­zett be az idei sze­zonban. A szak- Jy emberek szerint a növekedés nagy részben a felújí­tott és kibővült A fő attrakciók egyike.a pásztortalálkozó és a dudásfesztivál volt Ezt igazolták az önkormányzat adócsoportjának és a Gyulai Vár- fürdő adatai - közölte Gyulavári Andrea, a gyulai székhelyű Bé­kés Megyei Tourinform Iroda ve­zetője. A július már jobb képet mutatott, az elmúlt év hasonló időszakához képest a megyében és Gyulán is hasonló helyzet ala­kult ki. Békés megyében július­ban 99,4 százalékos volt a ven­dégszám az elmúlt évütez mér­ten és 100,9 a vendégéjsza­kaszám. Míg Békés megyében a külföldiek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma nőtt, Gyu­lán a belföldi turistáké. Itt a ven­dégszám 98,4 százalékos volt, a vendégéjszakaszám 101,5 száza­lékos. Az idegenforgalmi adóbe­vétel csak júniusban csökkent, júliusban 10 százalékkal nőtt az elmúlt évihez képest Ebből arra lehet következtetni, hogy Gyulán egyre többen veszik igénybe a magánszálláshelyeket Az utóbbi években ezek színvonala emelke­dett, míg a kereskedelmi szállás­helyeknél nem mindenütt fejlesz­tettek. Az igények pedig növeked­tek, ezt igazolja, hogy a maga­sabb kategóriájú kereskedelmi szálláshelyeken nőtt a vendégek és a vendégéjszakák száma. Me­gyei szinten 10-20 százalékkal növekedtek a szállásdíjbevételek, ez igazolja a minőségi szálláshely iránti igényt Az év első hét hónapjában a KSH-adatok szerint a kereske­delmi szálláshelyeknél a me­gyében és Gyulán összességé­ben 4 százalékos volt a vendég- számcsökkenés, míg a vendég­éjszakaszámé 5-6 százalékos. Gyulán az év első hét hónapjá­ban a kereskedelmi szálláshelye­ken 20 százalékkal csökkent a külföldi vendégek száma és 25 százalékkal a vendégéjszakáké. Még mindig a német vendégek vezetnek, a második helyet azon­ban már a román turisták foglal­ják el, míg a harmadikat a szer- bek, a negyediket pedig a lengye­lek. Sok visszatérő vendég ma­gánszálláshelyet keres, és egyre többen vásárolnak ingatlant is a város és környéke nyaralóhelye­in. A román és a szerb turisták Liget fürdő megnyitásának kö­szönhető. A gyomaendrődi tourinform iroda munkatársa, Kovács Noémi elmondta, hogy a nyári hónapokban több mint ezer turista érdeklődött Gyoma- endrőd idegenforgalmi szolgál­tatásai, elsősorban a fürdő és a szálláslehetőségek, vízparti nyaralók iránt. Az irodába érke­ző külföldi turisták aránya meg­haladta a 10 százalékot, a leg­többen Németországból, Hol­landiából, Lengyelországból és Franciaországból jöttek. Szarvas turistaforgalmában az idei szezon legjelentősebb pozitív változása, hogy a korábbi évekhez képest szinte megduplázódott a külföldi — elsősorban német — vendégforgalom. Glózik Klára, a szarvasi tourinform iroda vezetője elmondta, hogy ebben az eszten­dőben is népszerűek I voltak a már hagyo­mányosnak mond­ható rendezvények, például a pásztorta­lálkozó és dudásfesz­tivál. A szakembe­rek azt remélik, hogy a szeptember végén nyíló, törökös hangulatú városi gyógyfürdő az eddigieknél is több turistát vonz majd. D FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER

Next

/
Oldalképek
Tartalom