Békés Megyei Hírlap, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-06 / 183. szám

6. OLDAL — 2004. AUGUSZTUS 6., PÉNTEK BÉLMEGYER A Bélmegyer-nap programja Idén augusztus 7-én a helyi művelődési háznál rendezik meg a falunapot. Egész napos vásár, büfé, hurka, kolbász, pörkölt. 10.00 Sport: kispályás foci és kézilabda az általános is­kola udvarán. 12.00 Bográcsban főzés - a művelő­dési ház parkjában marha-, birka-, vad-, pacalfőzés. SlPiitsriP 14.00 Gyermekmű­sor - lufihajtogató bo­hóc fellépése. 15.30 Operettslágerek: Juhász Adrienn; 16.00-kor bélmegyeriek és vendégeik a színpadon. 16.15 D. Nagy Lajos (Bikini) műsora. 17.00 Mulatós dalok: Petroczy Laci. 18.00 Streetfighter - motoros akrobatika Szöllősi Péterrel (helyszín: a Békési utca). 18.40 Mai slágerek: Búkor Csaba fellépése. 20.00 Torony Band kifulladásig. 21.00 Sztárvendég: a V-Tech. AZ EGÉSZ NAPOS PROGRAMRA A BELÉPÉS DÍJTALAN! Főszerepben a gasztronómia A bélmegyeriek Békés megyében az elsők között kezdtek el falunapot tartani 1987. augusztus 15- én, azóta folyamatosan, minden évben megrende­zi a programot a település önkormányzata. Kez­detben a helyi termelőszövetkezet aktív támogatá­sával bonyolították le a rendezvényt, manapság már csak a bélmegyeri önkormányzat szervezésé­ben jöhet létre a Bélmegyer-nap. Az egész napos rendezvény célja már a kezdetekkor is az volt, hogy egy napot az itt élők, azok rokonai, az el­származottak, valamint a környéken lakók közös szórakozására, kikapcsolódására szánjanak. A fa­lunap vásárjellege manapság már egyre inkább háttérbe szorul, s mind nagyobb szerepet kap a gasztronómia. A Bélmegyer-napon a más vidé­kekről idelátogatók olyan jellegzetes alföldi étele­ket kóstolhatnak meg, mint a marha-, birka- és a pacalpörkölt. Igaz, ezeket az ételeket bárhol az or­szágban fogyaszthatják, de az erre a tájra jellemző ízvilággal csakis nálunk, Békés megyében talál­kozhatnak az idelátogatók. Az idei Bélmegyer-nap tehát ismét a gasztronómia, a tájjellegű ételek be­mutatásának jegyében zajlik majd, ahová minden érdeklődőt szeretettel várnak a rendezők. Az iskoláról múlt időben A bélmegyeri iskola 1970-ben tornateremmel gazdagodott, amit a község nagyrészt társadalmi munkával hozott létre. Ehhez az építkezéshez kapcsolódott egy tanári szoba létesítése is. Újabb fejlődési állomás volt, amikor 1974-ben az iskola udvarán vízöblítéses WC-t építettek. 1980-ban központi fűtést vezettek be az iskola főépületébe, amit a kilencvenes években valamennyi épület­szárnyra kiterjesztettek. 1994-től az iskola fűté- sét folyamatosan gázfűtésre állították át. ■ Az oldal a Bélmegyeri Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Hartay Csaba. Fotó: Kovács Erzsébet. Munkáltatókból hiány, munkaerőből többlet Turisztikai központ, vagy elit nyugdíjas otthon is létrejöhetne a településen Bélmegyer hasonló problémákkal küzd, mint a közel azonos lélekszámú Békés megyei települé­sek. Fő gond a munkanélküliség, s a főbb felada­tok a munkahelyteremtés mellett az infrastruk­túra fejlesztése, a falu épületeinek, arculatának korszerűsítése. A települést érintő aktuális tö­rekvésekről, pályázati lehetőségekről Dán Már­ton polgármesterrel beszélgettünk. Bélmegyer idei költségvetése az elmúlt időszakok­hoz képest jelentősen nem változott, a település 2003-ban is „önhikis” lett — mondta Dán Márton polgármester.- Mivel a bevételeink nem fedezik a működési költségeinket, így min­den pályázati lehetőséget kihasználunk. A képvise­lő-testület egységes dön­tése, hogy elsődleges cél az intézményeink fenn­tartása, működtetése.- Jut anyagi fedezet különböző fejlesztésekre, ha elsődleges cél a külön­böző intézmények fenn­tartása?- Fejlesztésekre saj­nos kevés saját erőnk marad, de az elmúlt évi pályázataink nagyobb ré­sze sikeres elbírálásban részesült. Örömmel mondhatom, hogy egy si­keres pályázatnak kö­szönhetően idén még megvalósul a külterületi tanyák ivóvízellátása.- Gondolom, az ott élőknek régi vágya telje­sülhet a munkálatok be­fejeztével. Mennyi pénz szükségeltetik egy ilyen rendszer kiépítéséhez?- A Dél-alföldi Regio­nális Fejlesztési Tanács pá­lyázatán 29 milliós támo­gatást nyertünk az ivóvíz- hálózat kiépítésére, amely az érintettek által kifizetendő hétmilliós önerővel pá­rosulva elegendő a teljes munkálatokra. A 36 mülió fo­rintból tehát megépül az ivóvízellátó rendszer, illetve a meglévő hálózat átalakul helyi hálózattá. A Wenckheimek jelenléte A Békés vármegyéről készített leírásában, kétszáz évvel ezelőtt Bél Mátyás „hamisítatlan honfoglalás kori tájhoz" hasonlította a környéken nagy botani­kai értéket képviselő területi egységet, a védett Fáspusztát. Bélmegyer település jellegzetessége az őshonos növény- és állatvilág és a többszáz éves ősfás környezet. A településre jellemző a . Wenckheim grófi család egykori jelenléte, amely maradandóan itt is a kastélyépítésben tárgyiasult.- A környező tanyák ivóvízellátása mellett milyen fejlesztések várhatók a településen és környékén?- Tavaly év végén nyújtottunk be egy pályázatot a Sapardhoz a Bélmegyert Békéssel összekötő út el­ső és második ütemére. A két ütemre több, mint százmillió forintot nyertünk. A szükséges önerőt további pályázatok útján szeretnénk fedezni. Az út­építést illetően jelenleg közbeszerzési eljárás van fo­lyamatban. Célunk a meglévő, rossz állapotú útsza­kasz biztonságossá tétele, valamint a jelenleg önkor­mányzati utat állami tulajdonba adni, vagyis közút­tá minősítem. Mindezeken kívül szükséges a továb­bi útszakaszok felújítása is, ezt viszont Békés város önkormányzatának és a Hidasháti Rt.-nek, mint tu­lajdonosoknak kell elvégezniük. Az útfelújításon kí­vül a megyei területfejlesztési tanácstól nyertünk pályázat útján anyagi támogatást a település kül- és belterületi rendezési tervének elkészítésére. Jelen­leg közbeszerzési eljárás alatt áll a beruházás. Eze­ken kívül folyamatosan vannak kisebb pályázati si­kereink 50—100 ezres nagyságrendekben, valamint évek óta pályázunk a helyi óvoda felújítására a Dél­alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsnál. A legutóbb benyújtott pályázatunknak szeptember környékén I különböző kedvezményeket is biztosítana. így pró­báljuk a település infrastruktúráját folyamatosan fej­leszteni, karbantartani, hogy vonzóbbá tegyük a vál­lalkozók részére, akik esetleg egy, Bélmegyert pozití­van érintő befektetést fontolgatnak. A településün­kön élő munkanélkülieket különböző pályázatokon nyert támogatások segítségével közhasznú, közcélú A Kárász kastélyról A földszintes, emeletes toronnyal díszített kastély az 1850-es években épült romantikus-eklektikus stílusban. Fatomácok, arabeszkes fadiszítésü oromzatok jellemzik. A kastély belsejében fa­mennyezet, lambéria, díszes ajtókeretek találha­tók. A vadászkastélyt (ma kastélyszálló) erdőben feloldódó angolkert övezi. A ma kastélyszállóként működő vadászkastélyt erdőben feloldódó angolkert övezi. lesz az értékelése. Az általános iskolánk rendbetéte­lére, felújítására is pályáztunk a XXL század iskolá­ja című pályázaton, de sajnos, velünk együtt sokan nem nyertek. Most saját forrást és támogatót kere­sünk a mielőbbi munkálatokra. Ha nyerünk pénzt az óvoda felújítására, jövőre megtörténik az épület felújítása, s utána újra pályáznánk az iskolánkra is.- Milyen munkalehetőséget biztosít a falu az üt élőknek? — Sajnos, a Rutex Rt. a kö­zelmúltban bezárta a bélmegyeri varrodáját, s a vállalkozásaink nagyobb ré­sze gyengélkedik a települé­sen. A Rutex Rt. jelenleg érté­kesíteni, vagy bérbe adni sze­retné a bélmegyeri telephely­ét. Érdeklődők vannak, de be­fektetési szándékkal komoly beruházó még nem jelentke­zett. Azok, akik itt dolgoztak, most munkanélküliek. Sze­retnénk elérni, hogy valamilyen könnyűipari vállal­kozás települjön ide, olyan, amelyik jelentős női munkaerőt tudna foglalkoztatni. Ehhez minden tá­mogatást megadna az önkormányzat. Egy üzem be­települése esetén a képviselő-testület egyedi elbírálás alapján, természetesen jogszabályi kereteken belül, Befektetőt keresnek A fáspusztai kastélyt gróf Wenckheim Béla építtette. A romantikus stílusú, 1850-ben emelt egyemeletes épületnek a tervezője Ybl Miklós volt. Nyolcszögle­tű saroktomya kétemeletes. A földszin­ten gyönyörű kazettás, famennyezetes ebédlő található. Az épületben lévő ne­velőotthon 1995-ben szűnt meg. Az ott­hont fenntartó megyei önkormányzat je­lenleg befektetőket keres az ingatlan új­bóli működtetésére, kihasználására. munkákra is alkalmazzuk. Jelenleg öt bélmegyeri munkanélküli két hónapon keresztül parlagfűirtási munkálatokat végez a településen és környékén, va­lamint másik öt munkás egy kertgondozói tovább­képzésen vesz részt, amit természetesen később is hasznosítani tudnak. Az intézményeink karbantar­tására szezonális jelleggel általában 5-6 főt foglal­koztatunk. így próbáljuk mi­nél kevesebb kiadással csino­sítani, rendezni a települé­sünk arculatát.- Úgy tudom, a település­nek jelentős természeti és építészeti értékei is vannak. Hogyan hasznosítják ezeket? — A Wenckheim-kastély- ban működő, megyei önkor­mányzati tulajdonban lévő nevelőintézet évekkel ezelőtt megszűnt. Az ingatlant a tu­lajdonos értékesíti, de eddig még komoly vásárló, aki a megfelelő anyagiakkal rendelkezik, nem jelentke­zett. Az épület egyébként alkalmas lenne egy turisz­tikai központ kialakítására is, esetleg egy nagyobb átalakítás után létre lehetne hozni egy elit nyugdíjas otthont, és persze más elképzelések is megvalósítha­tók a patinás épületben. m Az iskola felújítására évek óta pályázik a település önkormányzata. Sajnos, idén sem sikerült megfelelő anyagi fedezetet nyerni a munkálatokra. Gond a csökkenő tanulólétszám Az iskola 97 diákja közül idén 56-an indultak sportversenyeken A Bélmegyeri Általános Iskola jelenlegi helyzetéről, a tanulók eredményeiről, sikereiről, s a jövőbeli tervekről Hirják Balázs- zsal, az iskola igazgatójával beszélgettünk. Iskolánkban jelentős számítás- technikai képzés működik, ezt igazolja az is, hogy a legutóbbi Al­földi Regionális Számítástechni­kai Versenyen öt nyolcadikos ta­nuló képviselte iskolánkat — mondta beszélgetésünk elején Hirják Balázs, majd így folytatta:- A versenyen Varga Erika harmadik, Kanál István hatodik, Sarkadi Sándor nyolcadik, Sánta Bettina kilencedik és Szabó Má­tyás tizennegyedik helyezést ért el. Ez az eredmény persze egy­részt a felkészítő tanárnő, Vörös- váczki Józsefné érdeme is.- Nyelvoktatás is működik az intézményben?- Intézményünk angolnyelv ok­tatása érdemel említést, mivel a Lon­don Bridge Angol Nyelvi Verseny döntőjére, amit a Budapesti Műsza­ki Egyetemen rendeztek meg idén május 8-án, az ország közel 300 is­kolájának 5050 versenyzője közül az iskolánk képviseletében bejutott öt tanulónk: Szabó Márti, Szőke Ma­riann, Csupász Tibor, Szodorai Ildi­kó és Kulcsár Zita. Tanulóink felké­szítő tanára Balázsi László volt.- A humán és reál tantárgyak mán következik a sport. Milyen sporteredményekkel büszkélked­het az iskola?- Az elmúlt tanévben iskolánk tanulói tizennégy versenyen vet­tek részt különböző szintű baj­nokságok keretében (körzeti, me­gyei, országos). A tizennégy ver­senyen összesen 39 érmet és 3 ku­pát szereztek diákjaink. Az iskola tanulóinak létszáma 97, ebből 56- an indultak a különböző versenye­ken. Az 56 tanulóból 29-en tértek haza valamilyen éremmel a sport- versenyekről. A júniusban véget ért tanévben kilenc első, tizenkét második és 18 harmadik helyezést értek el gyermekeink a sportvetél­kedőkön. Ez< a tanév 2001 után a második * legeredményesebb évünk volt a sportok területén.- Tervek a közeljövőben? Lesz-e valamilyen felújítás az iskolában?- Az önkormányzat folyamato­san pályázik a tatarozásra, de úgy tudom, idén sem sikerült pénzt nyerni a munkálatokra. Gond to­vábbá a folyamatosan csökkenő tanuló létszám, ami sajnos az egész megyére jellemző. ■ 2 J i •4 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom