Békés Megyei Hírlap, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-02 / 179. szám

4. OLDAL - 2004. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP A cigányok élve mentek a temetőbe, holtan végezték Az áldozatok még lélegeztek, amikor a csendőrök betemették az árkot — Apámat hajnalban a többiekkel együtt bevitték a dobozi temetőbe, ahol géppuskával és kézigránáttal robbantották szét a testüket. Egy gyerek elmenekült volna, de észrevették a csendőrök. Megölték. Ami­kor minden cigánnyal végeztek, a dobozi romákhoz mentek. A saját maguk ásta sírjukba hányták őket Egy részük még meg sem halt, úgy temették el — emlékszik vissza a történtekre egy túlélő. Ma tartják a ci­gány holokauszt világnapját Mivel a börtöncellákban nem maradt hely, az elfogottak nagy része a sza­badban tanyázott. A kisgyerekek tu­catjával fagytak meg. A latrinába dob­ták a testüket. Bársony János kutatásai szerint Bé­kés megyében a békéscsabai és a gádorosi romák állami gazdaságokban dolgoztak kényszermunkán 1943-tól 1945-ig. Néhányukat a komáromi get­tóba vitték 1944 szeptemberében, ahol 1945 februárjáig tartózkodtak. Köte- gyánba 1944 szeptember utolsó napja­dultak gyalog a foglyaikkal. Öten kísér­ték a huszonegy elhurcoltat. Tizenki­lencet végül elpusztítottak. Élve mentek a temetőbe, holtan végezték. Nehéz er­ről beszélni, még ha régen történt is. Egy vigasztal: a csendőröket 1956 nya­rán a népbíróság elítélte. A mezőberényi romákat Csongrád- Laskóra vitték kényszermunkára 1944 szeptemberétől novemberéig. Mező- kovácsházán 1941 telén állítottak a szolgabíró elé több cigányt, akiket va­gonokban Békéscsabára szállítottak. Magyarországon több tízezer cigányt küldtek a halálba. A hatalom a gyermekeknek és az asszonyoknak sem kegyelmezett. gánytábort. A lengyelországi koncent­rációs központban négyezer romát öl­tek meg, Európában mintegy félmilli­ót, Magyarországon több tízezret. Az áldozatok számának pontos meghatá­rozását nehezíti, hogy sok irat meg­semmisült.- A csendőrök ütötték az anyaszült meztelen cigányokat. Úgy verték őket bikacsökkel, hogy a fal tiszta vér volt. Kihallgatáson kínozták szegényeket. Engem is faggattak, de mit mondhat­tam volna? Egy tizenéves gyerek mit tud az életről? Semmit - mondta a kötegyáni Komáromi Károly. - Ami­kor elfogták apámat, az óráját elvették tőle, aztán őt is agyba-főbe verték. Húsz falubelivel együtt hurcolták el Sarkadról. Hajtották a dobozi Fő úton. Hajnalban a többiekkel együtt bevit­ték a dobozi temetőbe, ahol géppuská­val és kézigránáttal robbantották szét a testüket. A temetőcsőszné azt mond­ta, egy gyerek elmenekült volna, de észrevették a csendőrök. Megölték. Amikor minden cigánnyal végeztek a hatalom emberei, a dobozi romákhoz mentek. A saját maguk ásta sírjukba hányták bele őket, miután golyót Téved, aki azt hiszi, hogy a megszo­rítások és kínzások a háborúval kez­dődtek. Jóval korábban már több „cigány-rendelet” született: 1929-től évente kétszer szerveztek országos ci­gányrazziákat. Öt eszten­dővel később, 1934-ben Endre László - a magyar- országi zsidóság koncent­rációs táborba szállítását később már államtitkár­ként szervező hivatalnok - követelte a kóbor cigá­nyok állami koncentráci­ós táborba zárását és a férfiak sterilizálását. Majd több településen, például Esztergomban zárt ci­gánytelep létesítéséről döntöttek a vá­rosatyák. Csak munkavégzés céljából hagyhatták el az érintettek a területet. A Honvédelmi Minisztérium 1944 au­gusztusában elrendelte a cigány mun­kásszázadok felállítását. A deportált ro­mák jó részét a komáromi Csillag-erőd­ben gyűjtötték össze — tudtuk meg a Roma Sajtóközpont munkatársaitól.- Novemberben már kutya hideg volt - emlékszik vissza egy túlélő. ­iban érkeztek a tábori csendőrök, hogy összefogdossák az embereket. — Gyermekfejjel éltem át az egészet. Arra viszont élesen emlékszem, amikor lehívatták a családunkat a cigánytelep­Nem járhattak iskolába Németországban az 1935 szeptemberében elfogadott állampolgársági törvény a „német vagy fajrokon vérű ál­lampolgárok” kategóriájából már nemcsak a zsidókat, de a cigányokat is kizárta. 1938 márciusában lajstromba vették a cigányokat, áprilisban megvonták tőlük a szava­zati jogot. Májustól nem járhattak többet iskolába, és de­portálni kezdtek minden olyan férfit, aki nem földműves gazdánál dolgozott. Júliusban megtiltották a romáknak, hogy nem cigányokkal házasságot kössenek. re. Mi már akkor is a faluban laktunk — meséli a kötegyáni történetet Makula Zoltán. - A nagyapámat és a nagyanyá­mat kiválasztották a sorból. Soha töb­bet nem tértek haza. Két nő viszont visszajött, tőlük tudom, hogyan kínoz­ták a romákat. Sarkadon a csendőrlak­tanyában a nagyszalontai cigányokkal együtt napokig verték őket. Majd ami­kor a csendőrök meghallották, hogy közelednek az oroszok, Doboz felé in­A vonat legközelebb Budapesten állt meg. Itt három hónapig zárva tartot­ták a cigányokat, sokan belehaltak a verésbe. Az életben maradottakat Nagykanizsára vitték. Sokan azt sem tudták, hogy éppen hol van­nak. Nem tanultak meg írni- olvasni. Végül 1944 tavaszán vagonokban idegen helyre deportálták a csapatot. A túl­élők nem tudták megmonda­ni, hova, csak annyit hajto­gattak, hogy drótkerítéssel körbevett épületeket láttak erdővel körülvéve. A szeren­csés túlélőket 1946 elején a katonák visszavittek Mező- kovácsházára. A sarkadi és a környékbeli romákat, miután 1944 szeptemberben helyben gettóba gyűjtötték, munkára kénysze­rítették. Végegyházáról 1941-ben hur­colták el a cigányokat Mezőkovács- házára, majd Békéscsabára, végül Bu­dapestre. A legtöbben Horvátországba kerültek, a vésztöiekhez hasonlóan. Zömük a kényszermunka, az éheztetés és a verés következtében meghalt. FEKETE 0. KATA Megkérdeztük olvasóinkat Érzékenyek-e a frontokra? Kádár Imréné, 47 éves, ecsegfatui könyvtáros:- Érzékeny vagyok, mégpedig inkább a melegfrontra. Úgy 40 éves koromban lettem frontérzékeny, addig semmilyen gondot sem jelen­tett számomra az időjárás-változás. Melegfrontkor rosszabb a közérze­tem, s az ízületeim is érzik a változást. Sőt, amikor nyáron hirtelen elkezd fájni a fejem, akkor tudom, hamarosan nagy eső, zivatar lesz. Régen a nagy nyári melegeket jól bírtam. Manapság viszont már nemcsak a melegfronttal, hanem a nyári meleggel is problémáim vannak. De az is lehet, ez azért van így, mert az utóbbi esztendőkben nyáron maga­sabb a hőmérséklet. Tasnádi Erzsébet, 54 éves, füzes­gyarmati lakos: — A melegfrontot nagyon nem szeretem. Először körülbelül hat évvel ezelőtt éreztem úgy, hogy ér­zékeny vagyok rá. Azóta ez a hely­zet csak fokozódott. Amikor meleg­front kezdődik, akkor minden ba­jom van. Fáj a fejem, romlik a közérzetem. Az igazság az, hogy már a nyári meleget sem nagyon bírom. Tudom, hogy a téli hónapok sokkal költsé­gesebbek, mint a nyáriak, de én mégis azt mon­dom, jobban örülök a téli mínuszoknak, mint az ilyen kánikulai napoknak. A hideget fűtéssel mér­sékelhetjük, de a hőséget nem. Nagy Imre Sándomé, 35 éves, ecsegfahi lakos: — Körülbelül nyolcadikos vol­tam, amikor először észleltem, hogy érzékenyen reagálok a fron­tokra. Főleg a melegfront van rám rossz hatással. Olyankor mindig fáj a fejem, csökken a lelkesedésem, sőt, ritkán még hányingerem is támad. Az eső előt­ti órák szintén fejfájást okoznak nálam. Manapság már nemcsak a frontokkal, hanem a meleggel is gondom van. Persze az sem lenne jó, ha a fagy tombolna. Időjárásban a középutat - a maximum 25-27 fokos hőmérsékletet — szeretem, ezért érthe­tő, hogy a tavasz a kedvenc évszakom. Lakatos Lajosné, 56 éves, füzes­gyarmati lakos:- A melegfront az biztosan nem nekem való. Legalább tíz esztende­je mindig megvisel. Olyankor fáj a fejem, csökken az erőm és a han­gulatom is rosszabb. Mostanában már a kánikulát sem bírom. Régeb­ben bármennyit képes voltam a tűző napon is dol­gozni, manapság viszont egy idő után, legalább egy kis pihenőre, mindig be kell húzódnom a hű­vösebb helyre. Persze az is lehet, hogy nem csak én gyengültem, hanem az időjárás is változott. Minden bizonnyal régebben nem voltak ennyire forró nyarak. Vagy csak én érzem így? m. b. D-FOTÓi KOVÁCS ERZSÉBET LEGFELJEBB 200 MÉTERIG Ön milyen messzire lenne hajlandó elvinni a szelektíven gyűjtött I (százalék) Már D00 méural mnalÉlsiMnÉ IttliWt] MO néMftME KM* 4M b4M|«MiI nétarii \*né 4 Hera toga/ nem vábszott EffttEtamn i -n._ii .íl. nprai uwmqjhi Kjshírek Békés megyéből BÉKÉSCSABA, (o) A Kiváló Szociális Munkáért kitüntetést minden évben egy személy és egy közösség veheti át a szociális munka napja (november 12.) alkalmából, ünnepélyes keretek között a város polgármesterétől. Kitün­tetés adományozható a szociális ellá­tásban, a rászorulók segítésében ki­emelkedő teljesítményt nyújtó egyén­nek és közösségnek. A javaslatokat au­gusztus 31-éig várják a városházán. DÉVAVÁNYA. (i) Dévaványa köz­pontjában, a református templom előtt és környezetében sok kamion közlekedik. Mivel a környéken iskola, óvoda is található, a helybéliekben felvetődik a kérdés: vajon kellően biz­tonságos-e ott a gyermekek számára a közlekedés? A ványai önkormányzat a Békés Megyei Közútkezelő Kht.-val közösen keresi a megoldást a kamion- forgalom csökkentése érdekében. ELEK. (ke) Egyhetes balatoni táboro­záson vett részt az eleki Dr. Mester György Általános Iskola 25 diákja, há­rom nevelő kíséretében. A nyaralás során a fiatalok Siófokkal és környé­kével ismerkedtek. ELEK. (ke) Az elmúlt hónapban a Dr. Mester György Általános Iskola 21 diákja tíznapos kiránduláson vett részt a németországi Gerolzhofenben. A csoportot Lukácsné Kohut Anna nyelvszakos pedagógus vezette. Az elekiek viszontlátogatást tettek a né­met városban, az elmúlt évben ők lát­ták vendégül a gerolzhofenieket. FÜZESGYARMAT, (i) A füzesgyar­mati önkormányzat ingatlanvagyoná- ról a legutóbbi képviselő-testületi ülé­sen részletes kimutatást kaptak a vá­rosvezetők. Ebből kitűnik: az önkor­mányzat két legnagyobb területű in­gatlanja a strandfürdő és a sportpá­lya. Előbbi 22 947, utóbbi 53 084 négyzetméter alapterületen fekszik. GYOMAENDRŐD. (j) Már megkezdték a városban az előkészületeket az idei, sorrendben hatodik nemzetközi halfőző­versenyre, melyet augusztus 20-21-én tartanaik. A verseny fővédnöke Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium államtitkára lesz. GYOMAENDRŐD. (j) Július 1-jétől két közterületi rendőrrel bővült a helyi rendőrőrs állománya. A városvezetők örömmel vették a létszámbővítést, mi­vel a település igen nagy területen fek­szik, és üdülőövezete is kiterjedt, ezért igen nagy szükség van a rendőrök munkájára. Augusztus 1-jétől a két közterületi rendőr beköltözhet a szá­mukra biztosított szolgálati lakásba. HUNYA. (j) Meglehetősen nehéz anya­gi helyzetbe került az önkormányzat amiatt, hogy az igényelt 16 mülió fo­rintnyi önhikis támogatás helyett a megítélt összeg ennek még a húsz szá­zalékát sem érte eL Várhatóan szigorí­tásokat vezetnek be az önkormányzati intézményekben, s vizsgálják a lét­számcsökkentés lehetőségeit is. KONDOROS, (j) Muzsikusok Körös Körül címmel rendezte meg Szarva­son a kondorosi Petőfi István Általá­nos és Zeneiskola azt a zenei tábort, melyen mintegy ötven gyermek vett részt. Az egyhetes tábort a Mobilitás Egyesület 280 ezer forinttal támogat­ta, s az ifjú gyermekzenészek a tábor zárásakor Pecsenya Éva, kondorosi 5. osztályos tanuló Az elhagyott zene­bolt című zenés meséjét adták elő. KONDOROS, (j) A Vakok és Gyengén- látók Békés Megyei Szövetsége a közel­múltban kérelemmel fordult a nagyköz­ség önkormányzatához, a szövetség békéscsabai székházának felújításához kértek anyagi támogatást. A helyi kép­viselő-testület rendkívüli ülésén hozott határozat értelmében ötvenezer forin­tos támogatást nyújtanak erre a célra. KONDOROS, (j) Rendkívüli testületi ülésen fogadták el a közelmúltban a képviselők a helyi általános iskola pe­dagógiai és minőségirányítási prog­ramját, valamint a Többsincs Óvoda nevelési programját. KÖRÖSLADÁNY. (i) Körösladányban az idei évben is több utcában szeretne kövesutat építeni az önkormányzat. A megfogalmazott tervekben a Lengyel Béla utca, Újladányban a Május 1. utca, Fási végen az Eötvös—Bem utca máso­dik szakaszának kiépítése szerepei Mind a három utat pályázati források bevonásával próbálják megvalósítani. KUNÁGOTA. (1) Kunágota önkor­mányzatának középtávú tervei között szerepel a 2003-ban a község tulajdo­nába került, volt pártháznál a falugaz- dászi irodák és a teleház kialakítása. Az engedélyes tervek elkészültek, amelyek alapján benyújtották az emlí­tett célra a pályázataikat. Az elbírálás­ról még ez évben várják az értesítést. LÖKÖSHÁZA. (ke) A művelődési ház az érdekeltségnövelő pályázaton 500 ezer forintra nyújtotta be igényét, ami helyett mindössze 21 ezer forintot kap­tak. A csekély összeget saját forrásból kipótolják és egy csocsóasztalt vásárol­nak, amivel szabadidejükben a művelő­dési házban játszhatnak a helyi fiatalok. MAGYARBÁNHEGYES. 0) Magyar- bánhegyes testületé legutóbbi ülésén át­tekintette a civil szervezetekkel való együttműködést. Kiemelkedően jónak ítélték az idős korúak szervezettségét, amit a nyugdíjas klub folyamatos lét­számnövekedése is jelez. A klub nyi­tott, bárki részt vehet a közösségi mun­kában, ami a falu minden rendezvényé­re kiterjed. Emellett széles körű kapcso­lattal rendelkeznek a megyében is. SZARVAS, (j) A város kajak-kenu vízi sporttelepén helyezték el azt a moto­ros kishajót, melyet a közelmúltban Lamperth Mónika belügyminiszter ajánlott fel térítésmentesen a település­nek. A kishajó korábban a Balatonon, járőrhajóként teljesített szolgálatot. SZARVAS, (j) Három újabb, a kuko­ricatermesztésben használható mező- gazdasági géppel bővült az idén a Pioneer Hi-Bred Magyarország Rt. Szarvasi Vetőmagüzemének géppark­ja. Az eddigi 13 Hagie-típusú gép mel­lé vásároltak még kettőt, illetve egy Castrix típusú berendezést is. A kü­lönféle adapterekkel felszerelt új gé­pek már részt vesznek a címerezés- ben, illetve az „apakivágás” művelete­iben. SZARVAS. 0) A helyi képviselő-tes­tület megtárgyalta és elfogadta a talaj- terhelési díjról szóló rendeletet. Mint ismeretes, e díj bevezetését törvény teszi kötelezővé, s mindazokat érinti, akiknek megvan a lehetőségük rá, mégsem csatlakoztak a szennyvízhá­lózatra. A bevétel a város környezet- védelmi alapját növeli majd, s az a ta­laj, illetve a felszín alatti vizek védel­mére használható fel. ♦ Békés megye Ma hatvan éve, hogy 1944. augusztus másodikén egyetlen éjszaka leforgása alatt felszámolták az auschwitzi ci­eresztettek beléjük. Egy részük még meg sem halt, úgy hántolták el. A csőszné hallotta az áldozatok jajgatá­sát és a rimánkodást, hogy könyörül­jenek rajtuk. Hiába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom