Békés Megyei Hírlap. 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-26 / 173. szám

6. OLDAL - 2004. JÚLIUS 26., HÉTFŐ MEGYEI KOR KÉP Valami bűzlik a csatornákban A lakosság kénytelen elviselni a szagot A megyeszékhelyen évről év­re jelentkező probléma, hogy a vízelvezető csatornákban, illetve a csapadékvíz-elvezető árkokban pusztulnak az élő­lények. A lakosság tehetetlen, hiszen igen sok utánajárás mellett sem biztos, hogy meg­találja az adott vízi terület gondozóját így aztán kényte­len elviselni a rothadással já­ró szagot Békéscsaba Szerkesztőségünkben egyre- másra csörögnek a telefonok. So­kan panaszolják, hogy a halak pusztulnak a nagy meleg miatt. A Táncsics utcában érdekes jelen­ségre figyeltek fel minap az ott la­kók: rövid idő alatt téglavörössé változott a víz, és elpusztultak az uszonyosok. Az esettel kapcso­latban öt hivatalt kerestünk fel, de a konkrét esetről csak annyit tudtunk meg, hogy sehova nem érkezett bejelentés. A szakembe­rek hangsúlyozták: nem kell azonnal szennyezésre gyanakod­ni, természetes biológiai folyamat miatt is elszíneződhet a víz, és oxigénhiány miatt pipálhatnak a halak. A csatorna ráadásul nem természetes élőhelye az állatok­nak. Halak és siklók pusztulásáról panaszkodnak az Ostoros utcaiak is. Az illetékesnek ebben az eset­ben sem jutottunk nyomára. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság és Környezetvédelmi Felügyelő­ség munkatársaitól csak annyit tudtunk meg, hogy az Élővíz-csa­tornának megfelelő a vízszintje, emiatt nem pusztulhatnak a ha­lak és a siklók. Az, hogy melyik csatorna kihez tartozik, a megyei földművelésügyi hivataltól tudha­tó meg. Az egyik csatornatisztító vál­lalkozó általánosságban arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a lakosság sokszor nem érti meg, hogy a vá­rosi csapadékelvezető csatorna feladata, hogy elvezesse a vizet. Ide tehát nem kell vizet engedni, a funkciója már nem az öntözés biztosítása, a csatornát pedig nem halastónak kell tekinteni. ___ F. O. K. Ős zre átalakítják az óvodát Pályázaton 26 millió forintot nyert az önkormányzat Pályázati forrás segítségével átalakítják a medgyesbodzási óvodát, a konyha mellett pe­dig új ebédlőt alakítanak ki. A munkálatok gőzerővel foly­nak, hiszen az új tanévre mindennel el kell készülni. Medgyesbodzás- A Dél-alföldi Regionális Fejlesz­tési Tanács (DARFT) pályázatán 26 millió forintot nyert az Önkor­mányzat az óvoda átalakítására, a konyha fejlesztésére. Ilyen nagy­léptékű felújítás még soha nem történt az óvoda életében, mint a jelenlegi - tudtuk meg Paulik Fe- renctől, az Általános Művelődési Központ igazgatójától. — Korábban napköziseink az iskola egyik tantermében étkeztek, ami most már nem engedélyezett. Az új étkezőt az óvoda nagytermében alakítjuk ki, ahová az iskolából átjárnak majd a gyerekek, a távolság nem nagy, mindössze 150 mé­ter. Az óvodások is itt fognak ebédelni. Az étkezőhöz mos­dóhelyiségeket is építünk. A konyhában és az ebédlőben egyaránt kialakítjuk a HACCP, minőségbiztosítási rendszert. Az óvoda pedig kicsit arrébb kerül, ugyanabban az épület- együttesben'maradj, ahol eddig is volt, áz egykori szolgálati la­kásban alakítjuk ki — sorolta a változásokat az igazgató. Az óvodában, az előírások sze­rint, a felnőttek is kapnak megfelelő helyiségeket, példá­ul öltözőt, vezetői irodát, ami eddig, a régi helyen nem volt. A kötelező taneszköz- és fel­szerelésjegyzék alapján tárgyi fejlesztésre is sor kerül a bodzási óvodában. k,e Fürdővárosok a gyógyturizmusért A Magyar Fürdővárosok Szö­vetsége és Zalakaros Város Önkormányzata az egészség­turizmus évében futóexpedí­ciót szervez. Gyula A futóexpedíció július 23. és augusztus 6. között a hazai fürdővárosokat érinti. A célja a magyarországi fürdő- és gyógyturizmus népszerűsítése, elsősorban a szövetség tagvá­rosaié. A VI. Délhús Kör- maraton Magyarország 2004. jegyében 15-én, közel kétezer kilométeres futással, mintegy 300 település érintésével hívják fel a figyelmet az egészségtu­rizmus, a fürdővárosok jelen­tőségére. Az expedíció tagjai július 29-én 17 órakor érkez­nek Gyulára, Békéscsaba felől. A futókat a Gyulai Várfürdőben fogadják. _________________________|Ö1 Na gyobb művészet eladni, mint elkészíteni Az életmű-kiállításra készülő Balogh Zsiga hetvenévesen is vallja: a fafaragás fiatalít A benzin, a cigaretta, a sör előrébbvaló a mai világban, mint például egy népi fafara­gás lakásdíszként — mondja a 70. születésnapját ünneplő kondorosi Balogh Zsigmond, akit így talán senki nem szólít a településen. Nem csoda, hi­szen ő is úgy mutatkozik be a telefonban: Halló, itt Balogh Zsiga. A több mint 15 ezer szobrot faragott népi iparmű­vész többek között arról is be­szélt, hogy miért nem lett a népművészet mestere. Kondoros- Már hegedül is, hogy a műhely közepén itt áll ez a faragott kotta­tartó?- Ne is mondja. Egy békéscsa­bai zenetanár rendelte meg a munkát, miután azonban elké­szült, lemondta. Nem indokolt, de az biztos, hogy nem a minőséggel volt baja, mert mindent úgy csi­náltam, ahogy kérte.- Sebaj, olyan míves alkotás, hogy majd eladja másnak.- Manapság már olyan világot élünk, ahol a népi faragású búto­rok, székek, szekrények, tékák, valamint a dísztárgyak, tányérok, szobrok iránt egyre kisebb a kereslet, nincs ezekre igény. Kondorosi vagy Békés megyei vásárló már nem is tu­dom mikor for­dult meg ná­lam. Elsősor­ban külföldiek keresik a portéká­mat. A magyarok azt mondják, megfizethetetlen. Nem tudom, hogy egy ilyen szoborért, amit egy-két napig készítek, van anyagköltsége, miért sok a 4—5 ezer forint.- Az értékesítést miként végzi?- Bepakolok az utazótáskába és felkeresem az országban lévő népművészeti boltokat, nagyobb szállodákat. Bizományba hagyom ott az árut, aztán amikor legköze­lebb megyek, elszámolunk. Már kezdem megszokni, hogy na­gyobb művészet a faragásokat el­adni, mint elkészíteni.- Pedig varázslatos dolgok van­A szobrokhoz hárs jár Nem mindegy, hogy mihez milyen fát használ az ember. Balogh Zsiga szerint a szobrokhoz a hárs a legjobb, mert sűrű, hosszú szálú, puha fa. Pécs környékéről hozatja köbméterét 70 ezer fo­rintért, ehhez jön a szállítási, fűrészelési költség. Ezért sem adhatja ingyen, ajándékba alkotásait, bár így a többség nagyon szívesen fogadná. nak itt a szuszéktól a Madonna­szoborig, a csikósokat, subásokat ábrázoló alkotásoktól a tükrökig, a tizenkét darabos betlehemes szoboregyüttesig. — Hogy ne csak a csalódásaim­ról szóljak - mert elkeseredett ember azért nem vagyok -, haj­danán például Indira Gandhi indi­ai miniszterelnök is megvásárolta az egyik szobromat magyarorszá­gi látogatása során. Található munkám Angliában, Olaszország­ban, Kínában és Ausztráliában is. Sokan fényképet küldenek, hogy hova helyezték el otthonukban a tárgyakat, és milyen jól mutat­nak. Balogh Zsigmond kondorosi fafaragó dísztárgyait - mint például a képünkön látható dísztá­nyért is - bemutatja majd életmű-kiállításán. d-fotó: veress erzsi- Úgy tudom, fájó pont az éle­tében, hogy nem lett a népművé­szet mestere.- Tegyük gyorsan hozzá, fájó pont, de a legfájóbb a feleségem el­vesztése volt 1998-ban. Az áldott jó asszonnyal hosszú évtizedeket él­tünk le együtt szeretetben, békes­ségben. No, de visszatérve a nép­művészet mestere címre: 1971-ben és néhány év múlva is első díjat nyertem fafaragó pályázaton, kiál­lításon. A népművészet mestere cí­met mégsem én kaptam meg, mert mindkét esetben találtak indokot arra, miért kell egy másiknak adni a címet. Akkor eldöntöttem, hogy soha többé nem pályázom.- Negyven éve lépett kapcsolat­ba a fával több mint 15 ezer alko­tást készített. Soha nem vált terhes­sé, unalmassá ez a tevékenység? — Ez a mindenem, és aki meg­kérdezi, hogy mitől tartod ilyen jól magad, Zsiga, azt válaszolom: a fafaragástól, mert az fiatalít. Saj­nos, azért én is fáradok, már csak napi 8-10 órát faragok a korábbi, esetenkénti 15-16 órával szem­ben. Meg hát, ha nincs kinek el­adni, minek csinálja az ember? Talán éppen ezért ötlöttem ki, hogy életmű-kiállításon mutatom be munkáimat. Ez újra erőt ad, hi­szen több olyan tervemet is meg­valósíthatom, melyeket valami­lyen okból eddig mindig elhalasz­tottam. Ilyen például egy bölcső megfaragása. A munkámban az is vezérelt évtizedekig, hogy az al­kotásaimmal valakiknek örömet szerzek. Most ezt magamnak is megteszem. NYEMCSOK LÁSZLÓ Nagysallói diákok Kondoroson Simon M. Veronika festményei A Magyarországi Nemzeti és Et­nikai Kisebbségekért Közalapít­vány százezer forintos pályázati támogatásának köszönhetően a szlovákiai Nagysalló tizenhárom általános iskolás kisdiákja vendé­geskedhetett a közelmúltban a kondorosi Petőfi István Általános és Zeneiskola egyhetes táborá­ban, melyben a helybeli gyere­kek közül is többen voltak. A di­ákok és kísérőik a helyi progra­mok mellett más településekre, így Békéscsabára, Gyulára, Szar­vasra és Mindszentre is ellátogat­tak, hogy megismerkedjenek az ottani nevezetességekkel. A tábor költségeihez a kondorosi szlovák önkormányzat húszezer forinttal járult hozzá. L j. A Székesfehérváron élő Simon M. Veronika Munkácsy-emlékér- mes festőművésznek nyílik au­gusztus elsején tárlata a tápéi Heller Ödön Művelődési Házban, festménykiállítása augusztus 21- éig látható majd. Simon M. Vero­nika munkássága Gyulán is is­mert. Többek között megfestette Apor Vilmosnak, negyedszáza­don át gyulai plébánosnak, győri vértanú püspöknek, a Gyulán született Erkel Ferencnek, a ma­gyar nemzeti opera megteremtő­jének, a Himnusz zeneszerzőjé­nek és Albrecht Dürernek, kora legnevesebb német festőjének arcképét, akinek apja a Gyula melletti Ajtósról vándorolt Né­metországba. (ö) Márványba vésve az elődök neve Lelkészekre és tanítókra emlékeznek az evangélikus templomkertben lelkészi és közéleti munkásságának. 33 évesen lett a fél Békés megyére kiterjedő orosházi választókerü­let képviselője. A békési egyházmegye 1896-os megalakulásától esperes. Veres József sokat tett a gazdatársadalomért, megszerezte Orosházának a telekkönyvi hivatalt, az adóhivatalt. Egész életének meghatározója volt a Kossuth Lajossal való találko­zása. Rédei-Ritter József 19 éves korában érkezett Orosházára. Haláláig több ezer gyermeket tanított. Mint köztiszteletben álló tanító hamar presbiter lett, hosszú ideig az egyházközség jegyzői tisztét töltöt­te be, többször delegálták az esperességi gyűlések­re, gyakran szerepelt neve az iskolaépítések szor­galmazói között. Amikor az 1868-as népiskolai tör­vény útmutatásai alapján Orosházán is létrehozták az ismétlő iskolai oktatást, Ritter eleinte a földmű­ves ismétlősöket tanította, azokat, akik továbbra is a családban éltek és szüleik mellett a gazdálkodói életpályára készültek. 1884-ben Rédei-Ritter János lett az Ipari Tanonciskola igazgatója, az első osztály közismereti tárgyait tanította. 1900-ban, 54 éves ko­rában ment nyugdíjba az evangélikus iskolából. __________________________________CSETE ILONA Az orosházi városalapítók emlékére 10 évvel ezelőtt emeltek az evangélikus templom kert­jében márvány obeliszket. A presbitérium döntése alapján akkor egy hajdani lelkész és egy tanító nevét vésték a márványba. Orosháza A városalapítás 260. évfordulója tiszteletére immá­ron a 19. és a 20. emlékkő avatásán is túl van az egyházközség. Horváth András, Szimonidesz Já­nos, Ágoston István, Szigethy János, Mikolay Ist­ván, Balassa Pál, Torkos Károly, Győry Vilmos és Harsányi Sándor lelkészek, illetve Dénes Sándor, Folkusházy László, Skolka Sámuel, Kovács Timóteus, Gottstag István, Gólián Mihály, Molnay Károly, Kovács János, valamint Kocsondi József ta­nítók kövei díszítik az egyháztörténeti emlékpar­kot. 2004-ben Veres József lelkész és Rédei-Ritter Já­nos tam'tó emléke előtt adózott az utókor. Koszorú Oszkár helytörténész emlékezett meg a városalapí­tó evangélikusság 10. beiktatott lelkészéről, aki ki- Az orosházi evangélikus templom kertjében emlékköveken örökítette meg a hálás utókor a város neves tanítóit és lelkészeit. emelkedő képességű, országosan is elismert és tisz­d^otó: veress erzsi telt orosházi volt. Szülőhelye volt a színtere gazdag

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom