Békés Megyei Hírlap. 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-30 / 177. szám

4. OLDAL - 2004. JÚLIUS 30., PÉNTEK

MEGYEI

KORKÉP

Hartvigné (Börcsök Enikő), akinek örök szerelme Szindbád (Mihályi Győző), finom falatokkal kínálja ebédre az imádott férfit. A Huszárik Zoltán Szindbád-filmjéből ismert velős csont és húscupák ebben az előadásban sem maradt el. (További fotók internetes oldalunk képgalériájában.) motó: kovács Erzsébet

Szomorkás szerelemkeringő

A polgárház kertjébe szánták, színpadi előadás lett belőle

Szegény Krúdy! Ötvenöt évesen halt meg, betegen, anyagi gondok között Hivatalos elismerésben ritkán volt része annak, aki a páratlan, „krúdys” világot létrehozta irodalmunkban és amelyért szerették kortársai, szakmabeliek és olvasói. Most színjátékot írtak leveleiből és Szindbád-történetéből, ám ahová a szabadtéri előadást tervezték, ott csak kevesen láthatták, mert később a könyörtelen eső elmosta az esteket Gyulán nemcsak „krúdys” szellemű, de sorsú előadás is született

________________Gyula________________

Cs

ak kevesen tudják, a próbák résztvevői, hogy milyen lett volna ez a színház, a Krúdy-keringő, ha minden a szándékok szerint zajlik. A rendező, Csiszár Imre és a forgatókönyvíró, Fráter Zoltán Óda, a Ladics:háX á. patinás, polgárház udvarára álmodta az előadást, a színészek nemkülönben. Azt mondták, nagyban segíti szerepük át- lényegítését az ódon ház udvara, melynek csak be kell szívni a levegőjét... Élettérre készültek, nem színpadi előadásra. A nézőkben hasonló várakozás volt, vajon hogyan sikerül megjeleníteni a polgári életfelfogást, életmódot ezen a helyen, ami nem díszlet, hiszen történelmét évszázadok írták.

Azonban a Gyulai Várszínház ősbemutatóját zárt térben, színpadon kellett előadni. A közönség kíváncsian figyelte, hogy mit lehet megvalósítani rövid felkészülési idő alatt a nem tervezett térben. Nagyon helyénvalók voltak Csiszár Imre mondatai, aki Shakespeare Rómeó és Júliájának prológja szerint vezette fel a darabot, hogy mit is kellene látni. Ez esetben, a Krúdy-keringő előadásán látni kellene a Ladics- ház udvarát, gyönyörű fát, virágot,

szép polgárházat. ígérte, mindent megtesznek, hogy eljussanak a nézőkhöz Krúdy mondatai és ugyanaz a hangulat, mint ami az eredeti helyszínen lett volna.

Színpadi díszletekké váltak a Ladics-ház berendezéséi. Egy'-egy,. tárgy szimbolizálta a különféle helyszíneket, de így sem jutott elegendő tér a színészek számára a jelenetek zavartalan kibontásához. Szükség volt a nézői képzelőerőre, hogy ne lássunk meg egy-egy, a jelenethez nem szükséges tárgyakat, és elgondoljunk meg nem jelenített környezeteket. Zene, fények, ruhák idézték a múlt századelőt, s Krúdy gondolatai. Az író és irodalmi alakja, Szindbád élete összeforrt ebben az előadásban. Négy nő villantott fel korszakokat Krúdy- Szindbád életéből. Olyanok voltak öten, mintha egy festményről léptek volna le. Öt ember, öt hang, színek és zenék. Egyéni jellemábrázolást hiába

is kerestünk volna, nem voltak nagy indulatok sem. Minden pasztellszínekben zajlott, szomorúan, tompa fájdalommal, olyan „krúdysan”. A legélettelibb szerepet Hernádi Judit alakította Rezsán megformálásával. Krúdy-Szindbádhoz írt leveleit olvasta, elkülönülve a másik három nőalaktól azzal is, hogy végig egy magasra helyezett fotelben ült. Eszközök nélkül, csupán a hangjával teremtett élethelyzeteket, drámaiságot. Ő is szerette Krúdyt, mint lánya, Zsuzsi, akit Krúdy második feleségeként később elvett, vagy Hartvigné, aki miután férjhez ment, mindenki csak így szólított. Keresztnevét nem kérdezte senki, Krúdy-Szindbád emberközeli érdeklődésére tudhattuk meg: ő Karolin. Testvérhúga, Evelin is csak

olyan férfiba tudott beleszeretni, mint Szindbád — kapcsolatuk után a piros lámpás házat választotta, ezzel is ellenszegülve a polgári világ álszentségének. Börcsök Enikő Hartvigné szerepében, Gregor Bernadett Evelinként és Ruttkay Laura Zsuzsi megformálásával különböző nőtípusokat jelenítettek meg, akiket mind másként szeretett Krúdy—Szindbád és ők is egyéniségük szerint szerettek. A hosszú hajú Zsuzsiból, a vidám csitriből, aki Krúdy-Szindbád szerint álmaiból lépett elő, feltűzött fürtű, feleség lett, aki bort hoz az asztalra férje kívánságára. A címszerepben Mihályi Győző hiteles Krúdy-Szindbád volt, rokonszenves, megnyerő, olyan ember, ald- nek valóban nehéz lehetett ellenállni, hiszen tisztelettel és odaadással közeledett a másik emberhez - a következő nőhöz.

Nehéz lehet egyszerre élet- és álomszerű is lenni, jellemábrázolások helyett hangulatokkal jellemezni, mesélni. Egyúttal ez is volt a varázsa a Krúdy-előadásnak. Volt varázsa, ám azt már nem tudhatjuk meg, hogy miként is hatott volna a Ladics-ház udvarának festői környezetében. Kivéve, ha még előadják ott Gyulán, amikor nem esik az eső.

SZŐKE MARÓIT

Krúdy Gyula életéből

Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21.-Budapest, 1933. május 12.) író, hírlapíró. Apja csak 1895-ben veszi feleségül anyját, amikor a tíz gyermek közül a legidősebb, Gyula már 17 éves. Iskoláit szülővárosában, Szatmárnémetiben és Podolinban végezte, Budapesten alakította ki sajátos életformáját. Kétszer nősült, de sohasem tudott megállapodott családi életet élni. Nélkülözések közepette indult pályája, nagy sikerek után eladósodva halt meg. Több mint 60 regényt, csaknem 3000 elbeszélést, ezernél több cikket, karcolatot írt. A nála hét évvel idősebb írónőt, Satanellát, azaz Spiegler Bellát 1899-ben vette feleségül. Várady Gyulánéval, s lányával, Zsuzsival 1915-ben ismerkedett meg a Royal szállóban. Zsuzsit 1919-ben vette feleségül. Temetésén a hivatalos Magyar- ország képviselői nem vettek részt.

Megkérdeztük olvasóinkat

Mi a véleményük a korrupcióról?

Kiss Sándor Endxéné, 55 éves, füzesgyarmati lakos:- Sajnos mai világunkban jelen van a korrupció. Egyesek sűrűbben, mások ritkábban érzékelik, de a jelenséggel szerintem már mindenki találkozott. Előfordul, hogy amikor valaki elkövet valamit, akkor megnézik, hogy ki is az illető, és megpróbálják elsimítani. Néha a hatóságok csak azért szemet hunynak egyesek büntetendő cselekedete miatt, mert az elkövetőknek jók az „összeköttetéseik”. Szerencsére a mi szűkebb környezetünkre, életterünkre nem jellemző a korrupció. Hiszen a korrupció is ott működik jobban, ahol nagy pénzek „forognak”.

Trapp József, 68 éves, szeghalmi nyugdíjas:- Én nagyon elítélem a korrupciót. Ugyanakkor tisztában vagyok vele, hogy manapság szinte már az élet valamennyi területén jelen van.

Ezelőtt 20 évvel szinte azt sem tudtuk, mi az, hogy korrupció. Amikor még a pénznél az ember nagyobb érték volt, akkor a különböző befolyásos emberek sem voltak eny- nyire megvesztegethetők. Úgy gondolom: széles körű társadalmi összefogással a korrupció mértéke csökkenthető, de ez a jelenség ma már annyira elburjánzott, hogy teljes mértékben sajnos nem szüntethető meg.

Kontra Jánosné, 59 éves, füzesgyarmati lakos:- Ha én olyan beosztásban dolgoznék, ahol mások felett ítélkezhetnék, elsősorban azokat támogatnám, akik a segítségre rászorulnának. Sajnos ez a mai világban nem mindig működik így. A korrupció

sokfelé jelen van. Akiknek több pénzük van, azok könnyebben korrupciós előnyökhöz képesek jutni, ezért a szegényebbek szinte mindenben még inkább hátrányban maradnak. A korrupciót jó lenne megszüntetni. De mivel Magyarországon is sokan jól élnek belőle, ennek a jelenségnek a teljes felszámolására belátható időn belül aligha van komoly esély.

Homoki Károlyné, 70 éves, füzesgyarmati nyugdíjas:

— En már sok mindent megértem, s azt kell mondanom, a régi rendszerben jobb volt. Amikor én még aktív dolgozó voltam, korrupció nélkül is boldogultam. Akkoriban minden téren jobban, becsületesebben dolgoztak az emberek, nem pedig a „markukat tartották”. Mostanság igazán Csak az boldogul, aki megvásárolja a „kiskapukat”. Felháborító, hogy a pénz mindennél többet ér, s hogy a pénz hatalmával bármit el lehet érni. Sajnos a korrupció megszüntetése csak álom. Sokan élnek belőle, ezért megmarad. m. b.

D-FOTÓi KOVÁCS ERZSÉBET

A MŰKÖDŐ ADÓALANYOK SZÁMA HAZÁNKBAN

(2003 végén, darab, illetve 16)

jpgj yynűlylsÉjii

gazdasági szeműtek

jug! ggfltátyfeÉg BéiköH gazdaság szwvmtok

ftnóttó liiMiiti ii MMf finnt falut lL'

uíhWO icTcHofljs&yBl itnjídoj

¥itll«ÁiiiiiiÚ«t inlhniT

KonMy«rost jbibsu ^ «»»»

n cuyau unnaiM

r—-f-i „»ILilL,,,/.

tgysni «átárazó

JUJ

Kishírek Békés megyéből

BÉKÉS, (a) A legutóbbi testületi ülésen született döntés szerint a békési vendéglátóhelyek nem eseti jellegű ki- telepedéskor zenei szolgáltatást 22 óráig végezhetnek. Közterületen vendégeket kiszolgálni 23 óráig lehet, s az utcai vendéglátást minden nap 24 órakor kell megszünteti.

BÉKÉSCSABA, (o) A megyei informatikusokat kívánja felkarolni a Gábor Dénes Főiskola Békéscsabai Konzultációs Központjában megtalálható Békés Megyei Informatikai Egyesület. Érdekvédelem, az elhelyezkedés segítése, a szakmai ismeretek szinten tartása, bővítése egyaránt szerepel céljaik között. Székhelyük: Andrássy út 73/1.

BUCSA. (i) Bucsán is nagy gondot fordítanak a hagyományápolásra, a kulturális értékek őrzésére, bemutatására. A helyi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola keretein belül 1992- ben alakult meg a Rozmaring néptánccsoport. Ma már egyre több gyermek tagja ennek a csoportnak, amely a különböző rendezvényeken színvonalas produkciójával szórakoztatja a bucsaiakat és a környékbelieket.

CSABACSÜD. (j) A település egyik fontos jövőbeni feladata a szilárd burkolatú utak építése, melyeknek aránya jelenleg 64 százalék. A járdák esetében ennél jobb a helyzet, ott a kiépítettség eléri a 90 százalékot.

CSABACSÜD. (j) „Soha rosszabb évet” — mondhatnák a nagyközség óvodájának dolgozói, lévén ősztől az új óvodába a korábbi éveknél magasabb számban iratkoztak be a kisgyermekek. A korszerűen felszerelt, kétszintes épületben szeptembertől három csoportban, 72 gyermek neveléséről gondoskodnak majd.

FÜZESGYARMAT, (i) A Füzesgyarmaton a napokban megrendezett unitárius búcsú keretében Balázsi László püspökhelyettes emléklapokat adott át azoknak, akik az utóbbi időben jelentős mértékben segítették a Füzesgyarmati Unitárius Egyházközséget. Emléklapot kapott a füzesgyarmati Őszi Napfény Nyugdíjasklub dalárdája, a bélmegyeri Őszi Rózsa

Nyugdíjasklub dalárdája, Papp Ferenc fafaragó művész, valamint Várkonyi Imre, Füzesgyarmat polgármestere és a füzesgyarmati képviselő-testület.

GYOMAENDRÖD. (j) Katona Lajos alpolgármester vezetésével augusztus 5-én nyolctagú delegáció utazik a település német testvérvárosába, Schöneckbe. A látogatás célja a gazdasági és kulturális kapcsolatok további erősítése.

GYOMAENDRÖD. 01 Augusztus 31- éig várják a polgármesteri hivatalban a javaslatokat a Gyomaendrőd díszpolgára és a Gyomaendrődért emlékplakett idei kitüntetettjeinek személyére. Mint ismeretes, díszpolgári címet évente egy, emlékplakettet pedig maximum négy személy kaphat, s az átadás idén is október 23-án, ünnepi testületi ülés keretében lesz.

GYULA, (ö) A gyulai városháza okmányirodájában július 17-én, szombati napon rendkívüli ügyfélfogadást tartottak. Az iroda munkatársai az útlevéligénylőket fogadták 8-tól 14 óráig. Ezen a napon sorszámosztás nem

volt. Összesen 217-en igényeltek útlevelet, zömmel 8-tól 11 óráig érkeztek az irodába. A nyolc munkatárs nyolc számítógépen dolgozott. Az útlevéligénylők Gyulán kívül több településről érkeztek, így Békéscsabáról, Szabadkígyósról, Újkígyósról, Sarkadról, MéhkerékrőL A gyulai okmányirodában július 31-én, szombaton 8-tól 14 óráig ismét rendkívüli ügyfélfogadást tartanak az útlevéligénylőknek.

GYULA, (ö) A gyulai Százéves (Reinhardt) cukrászda mediterrán kertje egy hónapja nyílt meg 82 hely- lyel. Az itteni szalonestek igen népszerűek, hiszen olyan zene szól - az angolkeringőtől a rock and rollig - melyet kedvelnek a 35—60 évesek, akikről tévesen tartják, hogy otthon ülő korosztály. A szalonesteket minden pénteken 19-től 23 óráig rendezik kiváló zenészek és táncosok közreműködésével.

KERTÉSZSZIGET, (i) Mivel a kertészszigeti önkormányzat költségvetése nagyon szűkös, a szociális kiadások főleg a lakásfenntartási támogatásokban merülnek ki. Kertészszigeten

90 család kap havonta 2500 forinttól 4000 forintig terjedő összegben lakás- fenntartási támogatást.

KÖRÖSLADÁNY. (i) Körösladány és Újladány között 25 esztendővel ezelőtt épült meg a Sebes-Körösön átvezető új híd. Ez az 1979-ben épült közúti híd, amelyen keresztül halad a 47- es főút, fontos szerepet tölt be mind a település, mind a térség életében, úgy is mondhatjuk a Sárrét kapujaként szolgál.

MEZŐBERÉNY. (a) A közelmúltban készült el a város kulturális koncepciója, amely helyzetelemzést, a város kulturális struktúráját, valamint az önkormányzat közművelődési feladatait tartalmazza.

OROSHÁZA, (cs) Szalók József festőművész emlékkiállításának nyitva tartását meghosszabbította a Szántó Kovács János Területi Múzeum. A tárlat augusztus 15-éig tekinthető meg. Ugyancsak augusztus 15-éig várják a pályázatokat a kiállításhoz kapcsolódó Adj címet, cimbora! játékra. Ennek keretében 5 cím nélküli festményt címezhetnek meg általános és középiskolások. A legjobb megoldást beküldő diákot jutalmazzák 5 ezer forint értékű könyvutalvánnyal.

SZARVAS, (j) Megkezdődött az útépítés az Ady Endre utcában. A Béke utca és a Hunyadi utca közötti szakasz szilárd burkolatának megépítésével problémamentessé válik a Tessedik Sámuel Múzeumhoz tartozó Szárazmalom megközelítése. A malom előtti területen 140 négyzetméteres parkolót is kialakítanak.

TÓTKOMLÓS, (cs) A Békés megyei önkormányzat által készített, a város térségét bemutató légifelvételeket Tótkomlós megrendelte CD-n és könyv formájában. A kiadványok együttes értéke: 40 ezer forint.

VÉSZTŐ, (i) A vésztői önkormányzat mindent elkövet annak érdekében, hogy a lakosság minél nagyobb százalékban csatlakozzon a már kiépített szennyvízcsatorna-hálózatokra. Az ösztönzések részeként a város vezetése 15 ezer forinttal támogatja a szennyvízbekötéseket.