Békés Megyei Hírlap. 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-01 / 152. szám

6. OLDAL - 2004. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK ORVOSTUDOMÁNY Az oldal a Békéscsabai Réthy Pál Kórház Rendelőintézet támogatásával készült. Internet: www.rethy.hu E-mail: titkar@korhaz.rethy.hu A kórház a városé, mindannyiunk öröksége Ahol ma is az alapító, dr. Réthy Pál szellemében dolgoznak az orvosok és az ápolók Az anyák megmentője Halála után ismerték el tudását világszerte Az egykori ispotályba az első beteget 1864-ben vették fel. Semmelweis Ignác születé­sének 186. év­fordulójára emlékezünk július elsején. Bécsben és Pesten végez­te orvosi ta­nulmányait, diplomáját Bécsben sze­rezte. Orvosi pályáját az I. Bécsi Szülé­szeti Klinikán kezdte meg. Semmelweis hivatását megszállottként művelte. Ebben az intézményben feltűnően magas volt a gyermekágyi lázban megbetegedett és meghalt szü­lőnők aránya, még a szomszédságában elhelyezett II. Szülészeti Klinikán előforduló esetekhez képest is, ahol csak bábákat oktattak. Semmelweis szorgalmasan járt a boncolásokra és behatóan tanulmányozta a tömeges megbetegedé­sek okát. 1847 tavaszán, amikor egyik kollégája boncolás közben megsértette a kezét és ezután az anyákéval megegyező szeptikus tünetek között meghalt, világossá vált előtte, hogy a fertőzés oka a szennyezett kéz, amely a fertőző anyagot vizsgálat­kor közvetíti. Ezt követően elrendelte a vizsgálatok előtti kötelező klórvizes kézmosást. A rendszabály a gyermekágyi láz eseteinek látványos csökkenését eredményezte: rövid idő alatt 18%-ról 1% alá (!) si­került lenyomni a halálozások számát. Az önma­gukért beszé­lő eredmé­nyek ellenére a szakma nem fogadta el Semmelwe­is felfedezését. A saját kórházán kívül csak egy-két külföldi klinika vezette be a rendszabályt. Különböző konfliktusok, személyi ellentétek nyomán Semmelweis elhagyta Bécset, Pestre költö­zött. Előbb a Szent Rókus Kórház szülészed osztá­lyát vezette, majd a szakma professzora lett a Pesti Egyetemen. 1860-ban jelent meg német nyelven a gyermekágyi láz okáról, fogalmáról és megelőzésé­ről szóló nagy monográfiája. Emellett számos euró­pai professzorhoz írt levelet, akiket meg akart győz­ni tanának helyességéről, hogy ezáltal az általuk kezelt szülőnőket megmentse. Próbálkozásainak fogadtatása túlnyomórészt ne­gatív volt. Az egyébként is kemény, indulatos ter­mészetű, hivatását már-már megszállottként műve­lő orvos egyre nehezebben viselte az érthetetlen el­utasításokat. Az, hogy nagy hírű professzorok hiú­sága anyák százainak életébe kerülhet, több volt, mintsem meg tudta volna emésztem. 1865 tavaszán zavartan kezdett viselkedni, amiért júliusban egy Bécs környéki elmegyógyintézetbe szállították. Ott halt meg, szeptikus tünetekkel, valószínűleg egy kézfertőzés eredményeként. Halála után néhány évtizeddel tanítását világszerte elismerték, és azóta a legnagyobb orvosok között tartják számon. m Miközben a szó szerint kezdetleges körülmények között már folyt a mun­ka, gyógyították a betegeket, Réthy Pál tovább ügyködött. Sztraka Pál vá­rosi főépítésszel közösen elkészítet­ték a kórház és szegény-gyámolda ter­veit, ezek alapján épült meg 1869-ben az új főépület, amelyben négy nagy és négy kisebb kórteremben 26 felszerelt ágy szolgált a betegek elhelyezésére. A műszereket az irodahelyiségben tá­rolták, s itt a főépületben működött a konyha, egy fürdőszoba, kamra és pince is. Az így kialakított kórházban a gyógyító munkát három orvos vé­gezte: dr. Réthy Pál, dr. Bende Albert és dr. Reisz Miksa, szolgálatukért egyikük sem kapott fizetést. A századforduló környékén az or­vostudomány fejlődése nagy lendüle­tet vett, ez jótékonyan hatott a kórház fejlesztésének ügyére is. 1905-ben új emeletes épülettel bővült a kórház, amely a Széchenyi liget ősi fáinak közvetlen közelében ma a szülészeü- nőgyógyászati osztálynak ad helyet. Gerlóczy Gedeon tervei szerint 1935- ben készült el a 100 ágyas sebészed pavilon, amely ez időben az ország legkorszerűbb sebészeti osztálya, majd 1941-ben készül el a kétszintes fertőzőosztály, amelynek építésére kórházunk egykori főorvosa, dr. Becsey Oszkár 10 000 pengőt adomá­nyozott. A második világháború után az el­hurcolt eszközök, felszerelések pótlá­sa volt a legfontosabb teendő, az üzemképes állapotba helyezés utáni években minőségi előrelépést jelen­tett a szakosítás, új osztályok és diag­nosztikai egységek kerültek kialald- tásra. Az 1970-es években 420 ággyal működött a kórházunk, évi betegfor­galma 12-13 ezer között változott. Ek­korra Békéscsaba urbanizálódása fel­gyorsult, az átlagéletkor emelkedése túlzsúfoltsághoz vezetett, így egyre sürgetőbbé vált az ágyfejlesztés. 1980-ban került átadásra az akkori idők legmodernebb felszerelésével el­látott, ötszintes belgyógyászati pavi­lon, amely időlegesen megszüntette a zsúfoltságot, de már készültek a ter­vek a II. ütemű fejlesztésre, amelynek eredményeként 1994-ben a műtétes osztályok nagy része, a központi mű­tő és sterilizáló, a labor- és röntgendi­agnosztika, CT-, valamint a járóbeteg­szakellátás is korszerűen felszerelt épületekben kezdhette meg a mun­kát. Az új évezred fejlesztéseként 2001-től 1,5 Teslás MRI-készülék áll a betegek rendelkezésére. A több száz beteget befogadó, hal­ványzöld, emeletes épületekben ma is az alapító, dr. Réthy Pál szellemé­ben dolgoznak az orvosok és az ápo­lók. A kiváló múlt századi orvos kez­dettől fogva szem előtt tartotta az egészség és a szociális helyzet ösz­duló egészségügyi ellátásának gerin­cét adja mindenütt a világon. A fek­vőbeteg-osztályokhoz kapcsolódó ambulanciák és szakrendelések mel­lett 15 önálló szakrendelésünk mű­ködik. Operatív osztályainkon egyre többen végeznek már laparoszkópos beavatkozásokat, amelyek kevésbé terhelik meg a beteg szervezetét és csökkentik a lábadozási időt. Az idei évben is nagyon jelentős előrelépések történtek a kórházban. Elindult a méhnyakrák- és emlőszű­rés, ami sok ezer nő egészségét szol­gálja, a szülészeti osztályon végzett átalakítások (új fürdőszobák, ki­sebb kórtermek) régi igényt elégíte­nek ki. Az újszülöttek életesélyeit javítja az új, hordozható inkubátor. Engedélyt kaptunk a heti 16 órában működő fájdalom-ambulancia bein­dítására is, a kórház könyvtára pe­dig e-Magyarország pontként műkö­dik, ahol ingyenes internet-lehe­tőség áll a látogatók rendelkezésére. A kórház vezetése ma is folyamatosan arra törekszik, hogy a magas szintű szaktudás érzékeny lelkiismerettel és nagyfokú felelősségtudattal összhang­ban érvényesüljön nemcsak az orvosok és ápolók, hanem minden dolgozó munkájában. d-fotó: kovács Erzsébet szefüggéseit, és apellált arra a fele­lősségre, amely a város tehetősebb polgárait és vezetőit, az egész közös­séget a szegényekkel, elesettekkel és betegek­kel való törődésre köte­lezi. A kórház vezetése ma is folyamatosan ar­ra törekszik, hogy a magas szintű szaktu­dás érzékeny lelkiisme­rettel és nagyfokú fele­lősségtudattal össz­hangban érvényesüljön nemcsak az orvosok és ápolók, hanem minden dolgozó munkájában. Általános or­vosi diplomával csupán egy-két fia­tal kolléga dolgozik nálunk, a többi­A régmúlt és a közelmúlt törté­nete egyaránt azt igazolja, hogy az egykori csőszházból valódi össze­fogással sikerült mo­dern kórházat vará­zsolni, minden kor­szakban mindenki tett hozzá valamit elődei munkájához, eredmé­nyeihez. A Réthy Pál kórház igazán ezé a városé, mindannyiunk öröksége, kötelessé­günk hát továbbra is vigyázni rá, gyarapíta­ni, hogy egy még szebb, még korszerűbb intéz­ményt adhassunk át utódainknak. ______________________________■ A békéscsabai Réthy Pál Kórház-rendelőintézet története amolyan igazi csabai „Segíts magadon, az Isten is megsegít!” mottóval jelle­mezhető történet. Ma már senki sem emlékszik az egykori csőszház­ra, amelyben 140 éve megkezdődött a gyógyítás. Kórházunk alapítója, dr. Réthy Pál akkori városi főorvos társadalmi gyűjtést szervezett a kórház és szegényház kialakítása céljából, melynek eredményeként kialakított „ispotályba” az első beteget 1864-ben vették fel. Békéscsaba ek mind rendelkeznek legalább egy, de sokan több szakvizsgával is. Év­ről évre nő a diplomás ápolók létszá­ma, a kórház vezetése nagy hang­súlyt fektet a továbbképzésre, ezért támogatja a tanulni szándékozó munkatársakat. Minden igényt kielé­gítő, korszerű diagnosztikai beren­Nagyszerű kollektíva dolgozik a Réthy Pál kórházban. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Dr. Szabó Terézia főigazgató: Köszönöm, kollégák! Nem vár ránk könnyű időszak, sok gonddal-bajjal kell még szembenéznünk Minden évben július 1-je táján keresünk egy pénteket, amikor a magyar egészségügy jeles napját, Semmelwe­is Ignác születésnapját mind együtt ünnepelhetjük. Per­sze az, hogy mindannyian együtt - kórházi dolgozók­ról lévén szó -, kis költői túlzás. Hiszen az osztályokon fekvő betegeket nem hagyhatjuk magukra, az ügyeleti szolgálatnak működnie kell, ezért aztán mindig vannak kollégák, akik nem tudnak részt venni sem az ünnepsé­gen, sem a vacsorán. Tavalyi ünnepségünkön nagyon jó hangulat volt, minden nehézség, bizonytalanság dacára is képesek voltunk jókedvűen együtt lenni, enni-inni, táncolni, mulatni. Az idei év nehezebbre sikeredett a tavalyinál. A jogszabályi változások, a körülöttünk zajló állandó vita, a finanszírozás többszöri változtatása nem ked­vezett sem a nyugodt munkavégzésnek, sem a fel­hőtlen ünneplésnek. Idén sajnos jutalmat sem tud­tunk adni keményen dolgozó munkatársainknak, hi­szen minden fillért meg kellett fognunk. Én mégis, ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek, minden egyes munkatársamnak, hogy kitartott, nem menekült el a növekvő nehézségek elől. Nagyszerű kollektíva dolgozik a Réthy Pál kórházban, ezt min­den elfogultság nélkül állíthatom. Persze, talán az sem baj, ha elfogult vagyok. A nehézségek elleni küzdelemben, az embert próbáló túlmunkában, a mindennapok kőkemény feladatai közepette együtt voltunk, bízhattunk egymásban, összeszoktunk, megismertük egymást. Biztosan tudom, hogy ha a közösség ilyen marad, ha segítjük egymást, s ha má­sok is segítenek nekünk, akkor ezután is minden problémára megtaláljuk a megoldást. A jelen és a jö­vő kulcsszava a kórház 140 évvel ezelőtti alapításá­ból ismerős: EGYÜTT! Álság lenne most holmi hur­ráoptimizmust sugározni, úgy tenni, mintha nem ér­zékelnénk a feszültséget az ágazat belső életében, s a kívülről jövő veszélyt egyaránt. Tudjuk, hogy nem vár ránk könnyű időszak, sok gonddal-bajjal kell még szembenéznünk. De nem győzöm elégszer hangsúlyozni: együtt a kollektívával, a város vezeté­sével és főként a csabai polgárokkal igenis le lehet győzni a buktatókat! Olvasgattam a kórház történetét, s arra jutottam: büszke vagyok a múltunkra és óriási megüszteltetés számomra, hogy ma én vezethetem ezt a szervezetet. Meggyőződésem, hogy ha a kórházon kívül olyan társa­im lesznek ebben a munkában, amilyeneket belül talál­tam, akkor egy gyönyörű, jól felszerelt kórházban egy elkötelezett, nagyszerű kollektívával, elégedett városi vezetőkkel és büszke csabai polgárokkal együtt ünne­pelhetjük majd a kórházunk másfél évszázados fennál­lását - mához tíz évre. dezések állnak a gyógyító osztályok rendelkezésére, a hagyományos röntgenkészüléktől az ultrahangos A minőségi ellátás a cél Munkánk alapelve a minőség, amiről természetesen ISO- tanúsítványunk is van. Ellátási területünk mintegy 160 ezer fő­re terjed ki, nemcsak Békéscsaba, hanem a környék lakos­sága is a Réthy Pál kórházban keres gyógyulást. Tevékeny­ségünk középpontjába ezért minden téren az itt élők és az idelátogatók egészségügyi ellátásának biztonságát állítottuk. Az a célunk, hogy az egészségügy nehézségeit a mi betege­ink csak a sajtóból ismerjék: a műtőben, a kórteremben, a vizsgálatok során ebből semmit ne érezzenek! és CT-vizsgálaton át az MR-beren- dezésig. Dinamikusan fejlődik a já­róbeteg-ellátás, amely az ezredfor­Semmelweis Ignác, magyar orvos * 1818. július 1., Buda t!86S. augusztus 14., Bécs

Next

/
Oldalképek
Tartalom