Békés Megyei Hírlap. 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-12 / 161. szám

6. OLDAL - 2004. JÚUUS 10., HÉTFŐ /eV A nyári szünet előtti utolsó közgyű­lés is eltelt. Erre a „végsőre” annyi és főként olyan témák gyűltek össze — a polgármester szerint —, hogy Pap János egy pénteki sajtótájékoz­tatón bevallotta: túl óvatosan hirdet­te meg a képviselő-testületi ülést két napra. Bizony, pénteken is jönnie kellett volna a képviselőknek, ha t\ | l | < \ nem olyan ügyesek, hogy a25fő-és hÉl/ÉCrC A RA számos mellékpontból álló testületi t IVE jLjaDA anyagot feldolgozzák már csütörtök este hat órára. Maguk a témák? Gyakorlott szem igazából látott már vérme- sebb vitákra okot adó anyagokat is, persze, az előterjesztések „vitaérzékenysége” többnyire nem attól függ, hogy valami társa­dalmilag mennyire fajsúlyos, húsbavágó stb., hanem - valljuk be — hogy milyen politikai érdekek és ellentétek húzódnak mellet­te, feszülnek körülötte. Most nem volt igazán sok, és főleg nem sok éles hangnemű vita. így azután: időben hazatérhetett min­denki. (Természetesen nem úgy értjük, hogy ez a képviselők leg­főbb célja.) Az első polgármester emléke Herczeg Tamás: „gondoljunk tisztelettel Berthóty Istvánra”. Dr. Berthóty István, Békéscsa­ba első polgármestere halálá­nak 75. évfordulója alkalmá­ból Herczeg Tamás képviselő tartott megemlékezést a tes­tületi ülésen. Páratlan előrelátással, rátermett­séggel, minden lehetőséget ki­használó ügyszeretettel, igaz ma­gyar lelkesedéssel, poetikus ma­gaslatokat és publicisztikai mély­ségeket bejáró szónoki tudással, disztingvált modorral, sokoldalú­sággal, széles körű tájékozottság­gal, tisztakezűséggel, egészen ki­vételes tehetséggel rendelkező, művelt, nemes szívű, igazi férfi - Herczeg szerint így jellemezték még életében, aztán halála után is dr. Berthóty Istvánt, akit 1918- ban egyhangú szavazással vá­lasztott meg a város közgyűlése. Amíg 1918-tól 1929-ben bekö­vetkezett váratlan haláláig Berthóty István volt a város veze­tője, bízvást nevezhetjük ilyen pezsgő, prosperáló periódusnak — mondta a képviselő. — Az ő ér­deme, hogy itt korszerű középis­kolák, európai hírű gyárvállala­tok, hatalmas középületekkel és modern városrendezéssel városi­as utcák és bennük elevenen lük­tető élet keletkezett. Herczeg Tamás így zárta sza­vait: — Gondoljunk hát tisztelet­tel és megbecsüléssel városunk kiemelkedő személyiségeire, így dr. Berthóty Istvánra, a nagy ívű városfejlesztést megálmodó első polgármesterünkre is, akinek emlékét a városháza árkádsorán, a bejárattól bal kéz felé, egy 1992-ben állított emléktábla is őr­zi. Lakossági erővel „Aprajafalván” Mivel előreláthatóan nem vár­ható fedezet az Aprajafalva- ként ismertté vált Erzsébet-la- kópark folytatására, ezért a városvezetés úgy döntött, hogy az utolsó, a harmadik ütem területét az első lakás­hoz jutó fiatalok támogatásá­nak céljával értékesíti. A mos­tani határozat értelmében az év utolsó negyedében első ne­kifutásra két telket értékesíte­nek a megmaradt hatból, jö­vőre pedig két szakaszban a többit. Az Erzsébet-lakóparkba eredeti­leg 34, az előző ütemekkel meg­egyező lakás épült volna, gyara­pítva a városi bérlakásállományt. Mivel azonban, ha az eredeti ter­vek szerint folytatják a progra­mot, 500 millió forintra lenne szükség, a város az illetékes hiva­talokkal való egyeztetést követő­en másképp szeretné hasznosíta­ni a fennmaradó területet. Hrabovszki György témáért fe­lelős alpolgármester a közgyűlés elé vitt előterjesztésben kifejti: az eredetileg tervezett 34 lakás he­lyett egy híján az első két ütem­mel megegyező lakóegységszám valósulna meg az­zal a tervezettel, amely az első laká­sukat megvásárló fiatalok támogatá­sát célul tűzve érté­kesíti a telkeket, így a portákat fiatal - legfeljebb negy­venéves - első la­káshoz jutók vásá­rolhatnák meg, a városi cél szerint elvándorlásuk megakadályozása Az Erzsébet-lakóparkban két ütemben eddig 57 lakás készült el. (Archív felvétel) érdekében, előzetes számítások szerint, lakóegységenként 800 ezer forint körüli induló áron. A házak típusterv alapján valósul­nának meg az egységes küllem érdekben, az első ütemekhez ha­sonlóan 60 négyzetméteres alap­területtel. A telkekre kétéves be­építési kötelezettséget szabott meg az önkormányzat. A hat telekből kettőt már az idei utolsó ne­gyedévben értéke­sítenek, itt 20 lakás Más bérlakásokat felújítanak Általános tendencia, hogy egyre nő a bérlakásigénytők száma Békéscsabán, csak szociális rászorultság alapján jelenleg 516 kérelmet tartanak számon a megyeszékhelyen. Ezek a kérel­mezők éves szinten 10—12 lakás megüresedésére számíthat­nak. A bérlakások felújítása azonban jelentős költségekkel jár, így több esetben felmerült egyes ingatlanok értékesítése, a túlságosan magas felújítási összegek miatt. Mivel azonban a városatyák - és ezt a határozati javaslatba is belefoglalta az előterjesztő - továbbra is fontosnak és szükségesnek tartják, hogy a közösség szociálisan rászoruló családjai ré­szére továbbra is elhelyezést biztosítson a megüresedő önkormányzati lakásokban, a megüresedő önkormányzati lakások legszükségesebb felújítási munkáira ötmillió forin­tot biztosított csütörtökön a képviselő-testület. épülhet meg. A maradék négyet pedig 2005 második, illetve negye­dik ne­gyedé­vében adnák el. Hrabovszki György: „a közművesített építési telkek lakáscélú hasznosítása fontos városi érdek". Röviden ISKOLAIGAZGATÓ. A márciusi közgyűlési döntés nyomán egyesí­tett Madách Utcai és 11-es Számú Általános Iskolák Erzsébethelyi Általános Iskola néven működnek tovább. Az új intézmény élére kiírt vezetői pályázatra két beadvány érkezett, közülük Szarvas Mátyás (43) nyerte el a intézményvezetői címet. Az igazgató megbízatása 2009. július 31-éig tart. SÉTÁLÓUTCA. Mivel a sétálóut­ca átépítése a 90-es években szü­letett tervhez képest más elkép­zelés szerint valósul meg ebben az évben az Andrássy úton, az új dokumentációkból kiderült: nem elegendő a következő szakasz el­készítéséhez elkülönített idei öt­venmillió forint. Hogy a Márvány cukrászdáig hiánytalanul meg­épülhessen még ebben az évben a sétálóutca, a közgyűlés további 13 millió forintot biztosított a munkákhoz. Egy sor ingatlant a városnak Már hírül adtuk, hogy Békés­csaba — egy újabb jogszabá­lyi lehetőség nyomán — ki­nyilvánította szándékát az ál­lam felé, hogy a közigazgatá­si területén lévő honvédségi ingatlanok ingyenesen birto­kába kerülhessenek. Most újabbakkal bővült a lista. A csütörtöki közgyűlésen újabb épületekkel és területekkel egé­szítették ki a listát, miután átte­kintették a polgármesteri hivatal­ban az állami szervezetek által kezelt, de alapfeladatuk ellátásá­hoz már nem szükséges ingatla­nokat. A nagyszámú tétel között olyanokat találunk, mint - ami­ről már írtunk - a Dugonics lak­tanya, a MÁV-kollégium, a MÁV- sportpálya, az APEH-irodák és irodaház, a FEK-klubház, az ál­lategészségügyi állomás irodahá­za és területe, a Központi Statisz­tikai Hivatal és irodái, a mene­külttábor, egy gyógyszertár és egy erdő, vagy például a rendőr­ségi bölcsőde. A döntést a szeptemberi kor­mányülés hozza meg majd. Szempontjaik szerint az ingatla­nok önkormányzati tulajdonba adásának célja csak a kötelező és önként vállalt önkormányzati fel­adatok ellátásának elősegítése le­het, valamint a foglalkoztatási, a szociális, a sport-, a gazdaság- és a területfejlesztési célkitűzések megvalósítása. Békéscsabán egy­előre még nem dőlt el minden esetben, pontosan miként hasz­nosítják majd az ingatlanokat, de ez az átadásnak nem is feltétele, csak annak vállalása, hogy a fen- üek szerint jár el az önkormány­zat. Felújítások A kommunális fejlesztési fel­újítási keret évközbeni marad­ványának, 30 millió 220 ezer fo­rintnak a felosztása a következő eredménnyel zárult: Jelzőlámpás csomópontot épí­tenek ki a Povázsai úti óvodánál és a Hargita utcán (2,5 millió Ft); járdafelújítást hajtanak végre a Pe­tőfi Utcai Általános Iskola előtt (340 ezer Ft) és a Bánát utcán (1,89 millió Ft). Egy módosítás nyomán az útfelújítás - a Penza- laikótelep, a Trefort utca és a Ka- zinczy-lakótelep egyes helyszínei helyett — a Veres Péter és a Frank­lin utcán valósul meg (17,420 mil­lió Ft). A közvilágítást a Kétegy- házi úton (2,96 millió Ft), a Borjú­rét utcán (2,19 millió Ft), a Diófás utcán (800 ezer Ft) és a Réü utcán (450 ezer Ft) fejlesztik. A jövő évi kommunális tervezésekre (ivóvíz, útfelújítás) pedig elkülönített a vá­ros 3,5 millió forintot. A városfejlesztési koncepció társadalmi vitára mehet Összességében társadalmi vi­tára alkalmasnak találta a tes­tület a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatá­sok Központja (MTA RKK) ál­tal elkészítendő városfejlesz­tési koncepció előzetes ered­ményeit. A következő lépés te­hát a lakossággal való vélemé­nyeztetés, azonban ennek akadályaként többen az írás nyelvezetét jelölték meg. A megyeszékhely idén február­ban adott megbízást az MTA RKK számára, hogy készítse el a város- fejlesztési koncepciót. A munká­val november 25-ére kell elkészül­nie az intézménynek, a vélemé­nyezés eredményeinek beépítésé­vel véglegesített változatot pedig februárban kell átadniuk az ön- kormányzat részére. A megbízott június 25-éig elkészült a kon­cepcióhoz nélkülözhetetlen adat- és információgyűjtéssel, többek között egy ezer fős mintán végzett szociológiai kérdőív kitöltetésével és az úgynevezett mélyinterjúkkal. E munka eredményeként el­készült egy előzetes, erőssé­geket, gyengeségeket és lehe­tőségeket összegző elemzés, valamint nagy vonalakban megrajzolták a város több le­hetséges jövőkép-változatát. Szeptemberben Békéscsa­ba több fórumon - lakossági összejöveteleken, valamint médián keresztül is — szeret­né megismertetni a polgárok­kal a koncepciót, erre - vita után - a testület végül alkal­masnak találta az anyagot. A legtöbb kétség a munka nyel­Galisz Géza hangoztatta leginkább: „érthetőbbé kell tenni a dokumentum nyelvezetét’ vezetével kapcsolatban vető­dött fel. Mások túl általános­nak találták a dokumentum megállapításait. Mindkettőre jó példa, amit Hanó Miklós képviselő hozott fel. A straté­giai célok alatt található: „A diverzifikált - specializált te­vékenységek növekvő súlyára épülő - gazdasági struktúra, a jobb tőkevonzó képesség, a közép-békési település­együttesben rejlő piaci poten­ciálok kihasználása”. A felvetésre az MTA RKK munkatársai úgy reagáltak, hogy amiről a képviselők most szavaznak, az így ön­magában nem kerül a lakos­ság elé, annak kommentált, elmagyarázott változatáról folyik majd a társadalmi vi­ta. Kommentár nélkül- Ha ezt mondom, akkor nem dobom messze a kalapácsnyelet- mondta a hasonlatot a sze­métszállítással kapcsolatban Tí­már Imre, és nyilván a szemete­lésre gondolt valami módon. ¥- Annyiban módosítom a mó­dosító javaslatomat... - tett ta­núbizonyságot határozottságból és megfontoltságból Galisz Géza a városfejlesztési koncepcióval kapcsolatos egyébként helytálló megállapításaikor. *-Mer' mindig szaladgálsz... - vetette oda a polgármester az imént idézett Galisz Gézának, aki az egyik szavazásnál - no­ha elment - elfelejtette kikap­csolni a szavazógépét. Az oldal Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatá­nak támogatásával készült. Szerkesztette: Vandlik Já­nos. Fotó: Lehoczky Péter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom