Békés Megyei Hírlap. 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-12 / 161. szám
6. OLDAL - 2004. JÚUUS 10., HÉTFŐ /eV A nyári szünet előtti utolsó közgyűlés is eltelt. Erre a „végsőre” annyi és főként olyan témák gyűltek össze — a polgármester szerint —, hogy Pap János egy pénteki sajtótájékoztatón bevallotta: túl óvatosan hirdette meg a képviselő-testületi ülést két napra. Bizony, pénteken is jönnie kellett volna a képviselőknek, ha t\ | l | < \ nem olyan ügyesek, hogy a25fő-és hÉl/ÉCrC A RA számos mellékpontból álló testületi t IVE jLjaDA anyagot feldolgozzák már csütörtök este hat órára. Maguk a témák? Gyakorlott szem igazából látott már vérme- sebb vitákra okot adó anyagokat is, persze, az előterjesztések „vitaérzékenysége” többnyire nem attól függ, hogy valami társadalmilag mennyire fajsúlyos, húsbavágó stb., hanem - valljuk be — hogy milyen politikai érdekek és ellentétek húzódnak mellette, feszülnek körülötte. Most nem volt igazán sok, és főleg nem sok éles hangnemű vita. így azután: időben hazatérhetett mindenki. (Természetesen nem úgy értjük, hogy ez a képviselők legfőbb célja.) Az első polgármester emléke Herczeg Tamás: „gondoljunk tisztelettel Berthóty Istvánra”. Dr. Berthóty István, Békéscsaba első polgármestere halálának 75. évfordulója alkalmából Herczeg Tamás képviselő tartott megemlékezést a testületi ülésen. Páratlan előrelátással, rátermettséggel, minden lehetőséget kihasználó ügyszeretettel, igaz magyar lelkesedéssel, poetikus magaslatokat és publicisztikai mélységeket bejáró szónoki tudással, disztingvált modorral, sokoldalúsággal, széles körű tájékozottsággal, tisztakezűséggel, egészen kivételes tehetséggel rendelkező, művelt, nemes szívű, igazi férfi - Herczeg szerint így jellemezték még életében, aztán halála után is dr. Berthóty Istvánt, akit 1918- ban egyhangú szavazással választott meg a város közgyűlése. Amíg 1918-tól 1929-ben bekövetkezett váratlan haláláig Berthóty István volt a város vezetője, bízvást nevezhetjük ilyen pezsgő, prosperáló periódusnak — mondta a képviselő. — Az ő érdeme, hogy itt korszerű középiskolák, európai hírű gyárvállalatok, hatalmas középületekkel és modern városrendezéssel városias utcák és bennük elevenen lüktető élet keletkezett. Herczeg Tamás így zárta szavait: — Gondoljunk hát tisztelettel és megbecsüléssel városunk kiemelkedő személyiségeire, így dr. Berthóty Istvánra, a nagy ívű városfejlesztést megálmodó első polgármesterünkre is, akinek emlékét a városháza árkádsorán, a bejárattól bal kéz felé, egy 1992-ben állított emléktábla is őrzi. Lakossági erővel „Aprajafalván” Mivel előreláthatóan nem várható fedezet az Aprajafalva- ként ismertté vált Erzsébet-la- kópark folytatására, ezért a városvezetés úgy döntött, hogy az utolsó, a harmadik ütem területét az első lakáshoz jutó fiatalok támogatásának céljával értékesíti. A mostani határozat értelmében az év utolsó negyedében első nekifutásra két telket értékesítenek a megmaradt hatból, jövőre pedig két szakaszban a többit. Az Erzsébet-lakóparkba eredetileg 34, az előző ütemekkel megegyező lakás épült volna, gyarapítva a városi bérlakásállományt. Mivel azonban, ha az eredeti tervek szerint folytatják a programot, 500 millió forintra lenne szükség, a város az illetékes hivatalokkal való egyeztetést követően másképp szeretné hasznosítani a fennmaradó területet. Hrabovszki György témáért felelős alpolgármester a közgyűlés elé vitt előterjesztésben kifejti: az eredetileg tervezett 34 lakás helyett egy híján az első két ütemmel megegyező lakóegységszám valósulna meg azzal a tervezettel, amely az első lakásukat megvásárló fiatalok támogatását célul tűzve értékesíti a telkeket, így a portákat fiatal - legfeljebb negyvenéves - első lakáshoz jutók vásárolhatnák meg, a városi cél szerint elvándorlásuk megakadályozása Az Erzsébet-lakóparkban két ütemben eddig 57 lakás készült el. (Archív felvétel) érdekében, előzetes számítások szerint, lakóegységenként 800 ezer forint körüli induló áron. A házak típusterv alapján valósulnának meg az egységes küllem érdekben, az első ütemekhez hasonlóan 60 négyzetméteres alapterülettel. A telkekre kétéves beépítési kötelezettséget szabott meg az önkormányzat. A hat telekből kettőt már az idei utolsó negyedévben értékesítenek, itt 20 lakás Más bérlakásokat felújítanak Általános tendencia, hogy egyre nő a bérlakásigénytők száma Békéscsabán, csak szociális rászorultság alapján jelenleg 516 kérelmet tartanak számon a megyeszékhelyen. Ezek a kérelmezők éves szinten 10—12 lakás megüresedésére számíthatnak. A bérlakások felújítása azonban jelentős költségekkel jár, így több esetben felmerült egyes ingatlanok értékesítése, a túlságosan magas felújítási összegek miatt. Mivel azonban a városatyák - és ezt a határozati javaslatba is belefoglalta az előterjesztő - továbbra is fontosnak és szükségesnek tartják, hogy a közösség szociálisan rászoruló családjai részére továbbra is elhelyezést biztosítson a megüresedő önkormányzati lakásokban, a megüresedő önkormányzati lakások legszükségesebb felújítási munkáira ötmillió forintot biztosított csütörtökön a képviselő-testület. épülhet meg. A maradék négyet pedig 2005 második, illetve negyedik negyedévében adnák el. Hrabovszki György: „a közművesített építési telkek lakáscélú hasznosítása fontos városi érdek". Röviden ISKOLAIGAZGATÓ. A márciusi közgyűlési döntés nyomán egyesített Madách Utcai és 11-es Számú Általános Iskolák Erzsébethelyi Általános Iskola néven működnek tovább. Az új intézmény élére kiírt vezetői pályázatra két beadvány érkezett, közülük Szarvas Mátyás (43) nyerte el a intézményvezetői címet. Az igazgató megbízatása 2009. július 31-éig tart. SÉTÁLÓUTCA. Mivel a sétálóutca átépítése a 90-es években született tervhez képest más elképzelés szerint valósul meg ebben az évben az Andrássy úton, az új dokumentációkból kiderült: nem elegendő a következő szakasz elkészítéséhez elkülönített idei ötvenmillió forint. Hogy a Márvány cukrászdáig hiánytalanul megépülhessen még ebben az évben a sétálóutca, a közgyűlés további 13 millió forintot biztosított a munkákhoz. Egy sor ingatlant a városnak Már hírül adtuk, hogy Békéscsaba — egy újabb jogszabályi lehetőség nyomán — kinyilvánította szándékát az állam felé, hogy a közigazgatási területén lévő honvédségi ingatlanok ingyenesen birtokába kerülhessenek. Most újabbakkal bővült a lista. A csütörtöki közgyűlésen újabb épületekkel és területekkel egészítették ki a listát, miután áttekintették a polgármesteri hivatalban az állami szervezetek által kezelt, de alapfeladatuk ellátásához már nem szükséges ingatlanokat. A nagyszámú tétel között olyanokat találunk, mint - amiről már írtunk - a Dugonics laktanya, a MÁV-kollégium, a MÁV- sportpálya, az APEH-irodák és irodaház, a FEK-klubház, az állategészségügyi állomás irodaháza és területe, a Központi Statisztikai Hivatal és irodái, a menekülttábor, egy gyógyszertár és egy erdő, vagy például a rendőrségi bölcsőde. A döntést a szeptemberi kormányülés hozza meg majd. Szempontjaik szerint az ingatlanok önkormányzati tulajdonba adásának célja csak a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése lehet, valamint a foglalkoztatási, a szociális, a sport-, a gazdaság- és a területfejlesztési célkitűzések megvalósítása. Békéscsabán egyelőre még nem dőlt el minden esetben, pontosan miként hasznosítják majd az ingatlanokat, de ez az átadásnak nem is feltétele, csak annak vállalása, hogy a fen- üek szerint jár el az önkormányzat. Felújítások A kommunális fejlesztési felújítási keret évközbeni maradványának, 30 millió 220 ezer forintnak a felosztása a következő eredménnyel zárult: Jelzőlámpás csomópontot építenek ki a Povázsai úti óvodánál és a Hargita utcán (2,5 millió Ft); járdafelújítást hajtanak végre a Petőfi Utcai Általános Iskola előtt (340 ezer Ft) és a Bánát utcán (1,89 millió Ft). Egy módosítás nyomán az útfelújítás - a Penza- laikótelep, a Trefort utca és a Ka- zinczy-lakótelep egyes helyszínei helyett — a Veres Péter és a Franklin utcán valósul meg (17,420 millió Ft). A közvilágítást a Kétegy- házi úton (2,96 millió Ft), a Borjúrét utcán (2,19 millió Ft), a Diófás utcán (800 ezer Ft) és a Réü utcán (450 ezer Ft) fejlesztik. A jövő évi kommunális tervezésekre (ivóvíz, útfelújítás) pedig elkülönített a város 3,5 millió forintot. A városfejlesztési koncepció társadalmi vitára mehet Összességében társadalmi vitára alkalmasnak találta a testület a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja (MTA RKK) által elkészítendő városfejlesztési koncepció előzetes eredményeit. A következő lépés tehát a lakossággal való véleményeztetés, azonban ennek akadályaként többen az írás nyelvezetét jelölték meg. A megyeszékhely idén februárban adott megbízást az MTA RKK számára, hogy készítse el a város- fejlesztési koncepciót. A munkával november 25-ére kell elkészülnie az intézménynek, a véleményezés eredményeinek beépítésével véglegesített változatot pedig februárban kell átadniuk az ön- kormányzat részére. A megbízott június 25-éig elkészült a koncepcióhoz nélkülözhetetlen adat- és információgyűjtéssel, többek között egy ezer fős mintán végzett szociológiai kérdőív kitöltetésével és az úgynevezett mélyinterjúkkal. E munka eredményeként elkészült egy előzetes, erősségeket, gyengeségeket és lehetőségeket összegző elemzés, valamint nagy vonalakban megrajzolták a város több lehetséges jövőkép-változatát. Szeptemberben Békéscsaba több fórumon - lakossági összejöveteleken, valamint médián keresztül is — szeretné megismertetni a polgárokkal a koncepciót, erre - vita után - a testület végül alkalmasnak találta az anyagot. A legtöbb kétség a munka nyelGalisz Géza hangoztatta leginkább: „érthetőbbé kell tenni a dokumentum nyelvezetét’ vezetével kapcsolatban vetődött fel. Mások túl általánosnak találták a dokumentum megállapításait. Mindkettőre jó példa, amit Hanó Miklós képviselő hozott fel. A stratégiai célok alatt található: „A diverzifikált - specializált tevékenységek növekvő súlyára épülő - gazdasági struktúra, a jobb tőkevonzó képesség, a közép-békési településegyüttesben rejlő piaci potenciálok kihasználása”. A felvetésre az MTA RKK munkatársai úgy reagáltak, hogy amiről a képviselők most szavaznak, az így önmagában nem kerül a lakosság elé, annak kommentált, elmagyarázott változatáról folyik majd a társadalmi vita. Kommentár nélkül- Ha ezt mondom, akkor nem dobom messze a kalapácsnyelet- mondta a hasonlatot a szemétszállítással kapcsolatban Tímár Imre, és nyilván a szemetelésre gondolt valami módon. ¥- Annyiban módosítom a módosító javaslatomat... - tett tanúbizonyságot határozottságból és megfontoltságból Galisz Géza a városfejlesztési koncepcióval kapcsolatos egyébként helytálló megállapításaikor. *-Mer' mindig szaladgálsz... - vetette oda a polgármester az imént idézett Galisz Gézának, aki az egyik szavazásnál - noha elment - elfelejtette kikapcsolni a szavazógépét. Az oldal Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztette: Vandlik János. Fotó: Lehoczky Péter.