Békés Megyei Hírlap. 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-29 / 176. szám
6. OLDAL — 2004. JÚLIUS 29., CSÜTÖRTÖK ORVOSTUDOMÁNY Hibátlanul működő szervezet nincs a világon Itt emberek életéről, egészségéről van szó, ez nem lehet semmiféle játszmák színtere!----Az e lmúlt hetekben ismét az egészségügy szerepelt a címlapokon és az esti híradók vezető hírei között: a botrányos szegedi hiba és a sztrájkfelhívás ügye váltakozva borzolta a kedélyeket. Mindenki elmondta már erről, amit elmondhatott: a szakmai és a laikus közvélemény éppúgy megnyilvánult a témában, mint a politikai döntéshozók. A Réthy Pál kórház főigazgatójával, dr. Szabó Teréziával olyan dolgokról beszélgettünk, amelyek általában még a nyári politikai uborkaszezonban sem kerülnek a hírek élére.- Főorvos asszony, mi történik ott, ahol látszólag nem történik semmi az egészségügyi intézményben? — Ha röviden akarnék válaszolni, azt mondanám: munka. Gyógyítás. Persze, ez így egyoldalú, hiszen ott is gyógyítanak, ahol megtörténik a hiba, ott is folyik a mindennapi munka, és — mi tagadás — hiba bárhol előfordulhat. Az ilyen betegtévesztés minden kórházi osztály rettegett mumusa, mert bizonyos körülmények között elég egy pillanatnyi kihagyás és máris végzetes tévedés történhet. A sokak által iekicsinylett, még mindig fölöslegesnek hitt minőségbiztosítási rendszerek éppen azt szolgálják, hogy az ilyen hibák kiküszöbölhetők legyenek, illetve be tudjunk avatkozni a folyamatba, mielőtt a hiba végzetessé válik. Hibátlanul működő szervezet a világon nincs. Az ISO- rendszerek célja nem is az ellenőrzés, hogy úgy mondjam a „rajtacsípés” és felelősségre vonás, hanem a folyamatok szabályozása, kézben tarthatósága, és hiba előfordulása esetén a beavatkozás lehetőségének biztosítása. Egy minőségbiztosítás nélkül működő túlterhelt szervezetben lényegesen nagyobb a hasonló tévedések kockázata, mint az ISO-val dolgozó intézményekben. Ami mármost a feltett kérdést illeti: hát azért nálunk is zajlik az élet. A közeljövőben kialakítjuk az új, sürgősségi betegellátási részleget, az év végéig be kell szereznünk az új, korszerűbb CT-berendezést, kezdjük a sok ezer ember számára lét- fontosságú szűrővizsgálatokat... — Ez csupa jó hír. Úgy hangzik, mintha a magyar egészségügy mégsem állna az összeomlás szélén... Vagy csak arról van szó, hogy a Réthy Pál kórháznak nincsenek pénzügyi gondjai?- Á, csudát! Hát hogyne lennének! Nem is hiszem, hogy van ma Magyarországon olyan egészség- ügyi intézmény, amelyik akárcsak elfogadható pénzügyi lehetőségekkel rendelkezne. Az imént említette a sztrájkfelhívást: ez nem csak a dolgozók, a szűkén vett szakma érdekeiről szól. Elavult, alig működőképes műszerekkel, agyontúlóráztatott szakemberekkel, lepusztult épületekben nem lehet a sokat emlegetett európai színvonalú ellátást nyújtani. Ez tény. De minden finanszírozási nehézség ellenére a kialakult helyzethez alkalmazkodva is tenni kell a dolgunkat. A szervezet struktúráját és tevékenységét össze kell hangolni, az adott körülményekhez kell igazítani, hogy a meglévő lehetőségeket a leghatékonyabban tudjuk kihasználni. Ez most nagyon „hivatalosan” hangzott, megpróbálom érthetővé tenni. Az új sürgősségi betegellátót a földszinten alakítjuk ki, az MR közelében, és ide kerül majd az új CT is. így a korszerű diagnosztika és a sürgősségi osztály térben összekapcsolódik, s a gyors segítségre szoruló beteget nem kell - értékes perceket elveszítve — ide-oda szál- lítgatni. Ez egy példa arra, hogyan lehet az ellátás érdekében a meglévő lehetőségeket jobban kihasználni. A mágneses magrezonanciavizsgálat (MR) a legkorszerűbb vizsgálati eszközök egyike, a csőszerű zárt térben mintegy 20-30 percig tartózkodik a beteg. sok között még nem találkoztam olyannal, aki ezt képviselné, s ha van egyáltalán olyan terület, ahol ennek létjogosultsága van, az egészségügy biztosan nem az. Itt emberek életéről, egészségéről van szó, ez nem lehet semmiféle játszmák színtere! Nekünk kutya Előléptetések Az idei Semmelweis-napi ünnepségen a békéscsabai Réthy Pál kórház több szakorvosa vehette át az előléptetéséről szóló okiratot dr. Szabó Terézia főigazgató kezéből. Gratulálunk mindannyiuknak, munkájukhoz további sok sikert! dr. Szabó Mária radiológia főorvos dr. Túrák Mária szemeszet főorvos dr. Bástyi Zsuzsanna szemészet főorvos dr. Dér László traumatológia főorvos dr. Anderkó Éva ITO főorvos dr. Tasnádi Tünde radiológia adjunktus dr. Juhász Magdolna 1. belgyógyászat adjunktus dr. Harangozó Andrea II. belgyógyászat adjunktus dr. Hajnal Tamás mozgásszervi rehabilitáció adjunktus dr. Barta Szabolcs traumatológia adjunktus — Vannak olyan nézetek is, hogy nem célszerű jelen körülmények között a hatékonyság növelésén fáradozni, mivel ez módot ad a mostani helyzet fenntartására, s nem ösztönzi az illetékeseket a finanszírozás javítására.- Ismerem ezt a gondolkodás- módot: „Minél rosszabb, annál jobb!” Meg kell mondjam, orvokötelességünk minden lehetségest, időnként még a lehetetlent is megpróbálni minden egyes beteg gyógyulásáért. Ezért ha vannak még tartalékok a rendszerben, azokat fel kell kutatni, csatasorba kell állítani a gyógyítás érdekében, és a magunk érdekében is. Csak így állhatunk tiszta lelkiismerettel isten és ember elé: ami módunkban állt, megtettük! Ez hitelesítheti mindenki szemében a követeléseket, a segélykiáltásokat, az elemzéseket és javaslatokat, amelyekkel a mindenkori egészségügyi kormányzat elé vonulnak a szakmai és érdekképviseleti szervezetek. Ezért nagyon fontos, hogy a humán erőforrásokat is újra és újra számba vegyük, és mind a struktúrában, mind a személyi állományban megtegyük azokat a szükséges lépéseket, amelyek javíthatják az ellátás színvonalát, végső soron a hozzánk fordulók életminőségét, egészségét, életesélyeit. A mi szakmánk segítő szakma, ezért nálunk minden területen olyan emberekre van szükség, akikben együtt érvényesül a szakmai profizmus és az emberi tisztesség. — Nem gondolja, hogy a mai világban ez túlzottan magas mérce?- Lehet, de én csak így tudom elképzelni. Elindultunk már ebbe az irányba, és elmondhatom, hogy jó úton járunk. Néhány EU-tagállam és Magyarország lakosságának összehasonlított egészségügyi mutatói 1970- től napjainkig arra utalnak, hogy minden adatunk rosszabb a többiekénél, pedig egyik-másik téren harminc éve még jobban álltunk, mint a finnek vagy a portugálok. Ha szakember nézi végig az adatokat, összeveti, azonnal látja, hogy az orvostudomány fejlődésével melyik országban tartott lépést az egészségügyi rendszer, és melyikben nem. Ilyen lemaradást csak akkor tudunk ledolgozni, ha nem csak a műszerek, gyógyszerek, de a szakemberek is kiválóak.- Mi a hitvallása a ,,nagy ugrásról" a gyógyításban- Az orvoslásban létezik nagy ugrás, egy-egy nagy felfedezés, a népegészségügyben, a rendszer- építésben nem. Nincs csodaszer, egyedül üdvözítő módszer - ha ilyesmiben hinnénk, az olyan lenne, mintha az alapos vizsgálat, diagnosztika és személyre szabott terápia helyett a kuruzs- lást választanánk. Az egészségügyben alapos, őszinte helyzet- elemzés után olyan utakat kell megkeresni, amelyek a szociális és pénzügyi szempontokat egyszerre figyelembe véve, az igényeket és a lehetőségeket folyamatosan, állandóan összehangolva mindig a lakosság szükségleteinek irányába terelik a működést és a fejlesztéseket. Ebben minden intézménynek, sőt mjnden .egyes embernek megvan a maga szérepe, feladata, erre kell koncentrálni. Ha minden szinten a szakmai profizmus és emberi tisztesség jegyében teszi mindenki a maga dolgát, akkor kitartó, szívós munkával napról napra közelíthetjük a nálunk jobb pozícióban lévő országok egészségügyi mutatóit. Én ebben hiszek. «Sftcsí.* Internet: www.rethy.hu Az oldal a Békéscsabai Réthy Pál Kórház Rendelőintézet támogatásával készült. E-mail: titkar@korhaz.rethy.hu Az utóbbi években mind többször és mind hosszabb ideig mutatnak az árnyékban elhelyezett hőmérők 30 °C-nál magasabb értékeL A hőség némelyeket különösképpen megvisel, mások ügyet sem vetnek rá, és persze vannak „napimádók”, akik kimondottan élvezik a meleget és a ragyogó napsütést. A kánikulának ugyanakkor megvannak a maga veszélyei, és nem mindig azok járnak a legrosszabbul, akik szemmel láthatóan nehezen bírják a nagy hőséget Az életfolyamatok hőoptimuma 37 °C körüli értéken van. Ha a test hőmérséklete jelentősen és tartósan ezen érték fölé emelkedik, ezek a folyamatok károsodnak. Az emberi szervezet bizonyos határokon belül természetesen képes alkalmazkodni a külső körülményekhez, igyekszik kivédeni a környezet okozta ártalmakat. A sok kellemetlenséggel járó erős verítékezés például egy ilyen nagyon is célszerű Napjaink hősége az egészséget is veszélyezteti A verítékezés védekező mechanizmus, de a szervezet folyadékot és sót veszít „beépített” védekező mechanizmus: a testfelszínen kiütköző nedvesség a folyamatos párolgás következtében hőt von azaz lehűti a testünké Ha azonban a levegő pá ratartalma magas, a pá rolgás hőcsökkentő hatá sa kevésbé érvényesül Ilyenkor a légmozgás (szellő, ventilátor, le- gyezés) segíthet az izzadságot elpárologtatni, s ezáltal lehűteni a bőrfelületet. Nemcsak a testhőmérséklet tartós emelkedése, hanem az izza dással együtt járó folya dék- és sóveszteség i: okozhat gondot, ezért r gyón fontos, hogy a testünk állandó hűtése mellett folyamatosan gondoskodjunk ezek pótlásáról is. Ha ugyanis ezt elmulasztjuk, csökken a szervezetben keringő vérmennyiség térfogata, s ez rosszulléthez, ájuláshoz vezet. Nem elegendő csak hideg vizet, egyéb folyadékot inni, hanem nátriumot és más ásványi anyagokat tartalmazó italokat, ételeket is kell fogyasztanunk. Vannak olyan tényezők, kö- ülmények, amelyek fokozták a kánikula veszélyeit. Mindannyian ismerjük a hosszú ünnepségek visszavisszatérő jelenségeit: a tűző napon ácsorgó sorokból egyszer csak kizuhan valaki, majd még egy és még egy. Ennek oka, hogy a magas hőmérséklet hatására az erek kitágulnak, a vér az alsó végtagokba áramlik, ezáltal csökken az agy vérellátása, bekövetkezik az ájulás. Ilyenkor az ájultat azonnal hűvös helyre kell vinni, lefektetni, néhány ere múlva visszanyeri az eszméletét, s viszonylag rövid idő alatt teljesen rendbejön. Ennél súlyosabb a napszúrás, vagy a hőguta. A testhő tartósan megemelkedik, szédülés, hányinger, kínzó fejfájás jelentkezik, sőt az eszméletvesztés sem ritka. Ilyen esetben a tartós hőemelkedés következtében több életfolyamat is kárt szenvedett, s ha nem kezdődik meg időben a test hűtése, a folyadék és a só pótlása, akár tartós agykárosodást is szenvedhet a beteg. Nagyon fontos, hogy a hűtés és a folyadékpótlás csak fokozatosan történjen, az amúgy is megkínzott szervezetet nem szabad újabb sokkhatásnak kitenni. A nagy hőségben végzett erős izommunka és a nehezen emészthető, nehéz ételek fogyasztása is kockázatnövelő hatású. Ezek ugyanis élénkítik a szervezetben zajló égési folyamatokat, ezáltal növekszik a belső hőtermelés. Nagyon fontos ezért, hogy segítsük a termelődött hő leadását is: óránként érdemes megnedvesíteni a viselt ruhadarabokat, és mindenképp pótolni a folyadék- és sóveszteséget. Ennek elmulasztása eszméletvesztést, görcsrohamot idézhet elő. A rosszullét- nek ezt a fajtáját régen fűtőgörcsnek nevezték, utalva arra, hogy leggyakrabban a kazánok mellett, kohókban és hasonlóan forró helyeken dolgozókat érte utol. Az egészséges szervezet a fenti módszerek segítségével aránylag könnyen átvészeli a szokatlanul meleg napokat is. Ha azonban a szervezet alkalmazkodóképessége valamely betegség folytán meggyengült, akkor még elővigyázatosabbnak kell lenni, különösen érvényes ez a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőkre. Sajnos, a kórházakban ma még nem általános a klímaberendezések üzemeltetése, de a kiemelt gyógyászati helyeken (intenzív osztály, műtők) a békéscsabai kórházban működik a légkondicionálás.
