Békés Megyei Hírlap. 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-24 / 172. szám
6 2004. JÚLIUS 24., SZOMBAT hétvége NEPSZABADSAG A Monarchia lett a fő vesztes * Niederhauser Emil történész-akadémikus az első világháború céljairól, azok teljesüléséről Majdnem egy hónappal azután, hogy 1914. június 28- án Szarajevóban jól szervezett merénylet oltotta ki a trónörökös, Ferenc Ferdinánd életét, az Osztrák- Magyar Monarchia olyan ultimátumot küldött Szerbiának, amelyet az nem fogadott - minden pontjában voltaképpen nem is fogadhatott - el. Emiatt a Monarchia július 28-án hadat üzent Szerbiának. 1 I Egy még oly fontos személy - Ferenc Ferdinánd mindenképpen az volt - meggyilkolása nem indokolja, hogy lángba boruljon a fél világ. Mégis ez történt. Valójában miért?- Bécs a trónörökös meggyilkolása miatt „meg akarta büntetni" Szerbiát. Az eseményeket követően, és azóta egyre gyakrabban elhangzottak, elhangzanak olyan vélemények, hogy ha a Monarchia néhány nappal a merénylet után megtámadja Szerbiát, akkor azt Európa országai tudomásul veszik. Nem tudjuk, hogy így történt volna-e. Csakhogy a merénylet és az ultimátum között eltelt egy hónap. Ennyi idő alatt sok mindenen lehetett gondolkodni. Európában akkor két nagy szövetségi rendszer létezett. A XIX. század nyolcvanas éveitől Németország és a Monarchia kettős szövetsége, majd Olaszországgal kibővülve a hármas szövetség. Olaszország csatlakozására előtte nemigen számítottak. Indok ugyan volt rá - a mindkét ország által vágyott Tunisz az olaszok ellenében a franciáké lett -, az olaszok azonban mintha nem gondoltak volna arra, hogy ha Németországgal szövetkeznek, egyszersmind azzal a Monarchiával is szövetkeznek, amellyel szemben területi igényeik voltak. A másik nagy szövetségi rendszer, az oroszoké és a franciáké, illetőleg a hozzájuk 1907-ben csatlakozó Angliáé volt. Mindkét szövetségi rendszer kormányai azt hangoztatták, hogy békét akarnak. Amikor azonban júliusban konkrétan vetődött föl a kérdés, hogy mi legyen Szerbiával - a Balkánon előtte zajló háborúskodásokra Európa országai a közvetlenül érintetteket kivéve nemigen figyeltek -, megerősödött az ad dig gondosan rejtegetett gondolat: össze kellene mérni az erőket. szág mozgósítással válaszolt. Anglia egyelőre tartózkodott - közvetlen háborús céljai nem voltak, csak akkor küldte harcba haderejét, amikor a németek rárontottak a semleges Belgiumra. I Miért fogtak fegyvert a kisebb, gyengébb államok? •- Amelyikük belépett a háborúba, annak volt konkrét célja. Törökország visz- sza akarta szorítani a régi ellenfelet, a rovására terjeszkedni szándékozó Oroszországot. A bolgárok szerették volna visszaállítani a hajdani Nagy-Bulgáriát. Elsősorban Macedónia megszerzésére törekedtek. Ók a központi hatalmak mellé álltak. Románia Erdélyért küzdött. Ezt az antanthatalmak - könnyű nak egy nem várt sajátossága. Az első puskalövések eldördültekor - az előző évszázadok tapasztalatai alapján - minden ország azt hitte, hogy néhány hét vagy néhány hónap alatt eldől a küzdelem. A sokat idézett mondás szerint a katonák hazatérnek, „mire a falevelek lehullanak". Nos, ez nem következett be. Sőt a hadüzenetek sora a következő években sem ért véget. I Miért üzent hadat a távoli japán Németországnak vagy például Costa Rica -1918 májusában! - a Monarchiának?- Anglia 1902-ben - a „fehér világ" országai közül először egyenrangú szerződést kötött Japánnal. Ennek viszonzása lehetett az 1914 augusztusában elküldött hadüzenet. De Japán érdemben nem harcolt az első világháborúban. Costa Rica hadüzeI Mi volt a cél?- Németország gyarmatokat akart szerezni Franciaországtól és Angliától. A Monarchia - a szerbek megbüntetésén kívül - meg akarta erősíteni hatalmi státusát. Oroszország Nagy Péter cársága óta vágyott arra, hogy a Fekete-tenger felől is kijusson a világtengerekre. Evégett meg akarta szerezni Isztambult és a környező tengerszorosokat. A franciák - nem utolsósorban revánsot kívánván venni - szerették volna legyőzni vagy legalábbis meggyengíteni Németországot. A szarajevói merénylet a maga fejleményeivel ürügyet szolgáltatott arra, hogy Németország támogatásáról biztosítsa a Monarchiát. Erre Oroszország és Franciaormás területéből osztogatni- meg is ígérték Bukarestnek. A szerbeket- ugyancsak a Monarchia kárára - Horvátországgal, Szlovéniával meg Ausztria néhány tartományával kecsegtették. Azoknak az országoknak, amelyek nem léptek be a háborúba, nem voltak konkrét céljaik. Ráadásul bizonytalannak tartották a küzdelem végkifejletét, nem tudták volna eldönteni, ki mellé kell állniuk, hogy a győztesek oldalán fejezhessék be a harcot. Hozzá kell tenni: volt a háborúnetét pedig az magyarázhatja, hogy néhány más országgal egyetemben „nem akart kimaradni". Időközben mindenki rádöbbent, hogy a háború hosszabb lesz a vártnál. Erre egyik ország gazdasága sem volt felkészülve. Az agrármeghatározottságú Oroszországról például akkor derült ki, hogy nem gyárt kaszákat - addig ezt a nélkülözhetetlen szerszámot éppen a Monarchiából importálta. És miközben a gazdaságok átálltak háborús termelésre, az emberanyag fogyott. A legtöbb résztvevő a szó átvitt és szoros értelmében is kivérzett. Egyre inkább érződött, hogy az antant erői nagyobbak. Németország egyebeken kívül ezért hirdette meg a korlátlan tengeralattjáró-háborút. És amikor egyik hajója elsüllyesztette a brit Lusitania nevű személyszállító óriást, az Egyesült Államok hadüzenettel válaszolt. I Ez körülbelül annyira volt valós ok, mint a szarajevói merénylet vagy a második világháborúban a kassai bombázás.- Persze. Az Egyesült Államok valójában azért avatkozott be az európai hadszíntéren, mert támogatni akarta a demokratikusnak tartott antantországokat, Angliát és Franciaországot - a cári birodalom nem volt az, de Wilson elnök hosz- szú távon nem is számolt Oroszországgal. A hadüzenet tehát megtörtént. És a jól felszerelt, jól kiképzett, friss amerikai csapatok megjelenése számottevően meggyorsította a háború befejezését. I Milyen hatásuk volt a háborúra az oroszországi belpolitikai eseményeknek?- Az antant kormányai azt hitték, hogy a februári forradalom után Oroszország folytatja a harcot a központi hatalmak ellen - annak csapatai mélyen bent jártak Oroszországban. A bolsevik hatalomátvétel után ez megváltozott - Lerónék hatalmát azonban az antant csupán múló mozzanatnak tekintette. Annyival is inkább, mert az orosz fogságba került cseh és szlovák katonákból megalakult a Csehszlovák Légió, amelyik a bolsevikok ellen fogott fegyvert. De nem az következett be, amit vártak, Szovjet-Oroszország 1918 februárjában számottevő területi engedmények árán ugyan, de békét kötött a központi hatalmakkal. I A harcok végeztével, a háború utáni békék megkötésével ki milyen veszteségeket és nyereségeket írhatott a „főkönyvbe"? Mennyire valósultak meg az 1914-es célok?- Anglia státusa érdemben nem változott. A franciák örülhettek Németország vereségének és a németektől megszerzett területsávnak. A háborút a későbbi győz„A KULTÚRA A TÁRSADALOM BOLDOGULÁSÁNAK EGYIK LEGFONTOSABB ESZKÖZE." A 12 éve jól prosperáló szegedi kOzpontc, országos hálózattal rendelkező Lombard Lízing Rt. 9%-os piaci részesedésével, a finanszírozott ösz- szeg tekintetében az előkelő harmadik helyen áll a magyar lízingpiacon. Márkaföggeden lízingcégünk alaptevékenységét a gépjármű-finanszírozás jelenti, amely mellett egyre nagyobb hangsúlyt helyezünk a tehergépjármű, a mezőgazdasági gépek, valamint az építő-anyagmozgató gépek finanszírozására. Az új piaci igényeknek való megfelelés jegyében 2003-ban létrehoztuk az Ingatlanfinanszírozási Igazgatóságot, valamint a járműparkok kezelésére szakosodott VR-Lombard Flottakezelő Kft.-t. A Lombard Lízing Rt. forgalma, dinamikus piaci fejlődésének köszönhetően, 2002 és 2003 között a 60,9 milliárd forintról 82,7 milliárd forintra emelkedett. A Lombard Lízing Rt. közel száz százalékos tulajdonosa a VR LEASING AG (a német Volksbank és Raiffeisenbank csoport tagja), Európa egyik vezető márkafüggetlen lízingtársasága. A döntően német tulajdonosi struktúra ellenére Társaságunk a magyar társadalom és kultúra részének tekinti magát, és gazdasági súlyához méltó társadalmi szerepvállalásra törekszik. Célunk, hogy hosszú távú kapcsolatot alakítsunk ki Szeged lakosaival, s ezt nem csupán rugalmas, személyre szabott finanszírozási szolgáltatásainkkal, hanem a város társadalmi életében való aktív részvételünkkel szeretnénk elérni. Ezért döntöttünk úgy, hogy a 2004-es évadban felvállaljuk a Szegedi Szabadtéri Játékok Kiemelt Főtámogatói státuszát. , Az idei Játékok nemes küldetése a Nagy Árvíz 125. évfordulójának méltó megünneplése mellett, az újjáépítésben jelentős segítséget nyújtó nagyvárosok közös európai kulturális identitásának tudatosítása, amely elősegíti az európai népek egymás iránti megértését, kölcsönös megismerését. Az újjászületett Európa önazonossága a kulturális sokszínűségben, a hagyományőrzésben és a nemzetek együttes erejében ötvöződik. Önmagunkban nehezebb felszínre hozni a bennünk rejlő, egyedüli lényeget, azonban ha magányos törekvéseink társra találnak, megszületik az összhang, a közös tett harmóniája. Ez az a gondolatiság, amely meghúzódik Szeged városának újjáépítése mögött, és amely megegyezik Társaságunk finanszírozási irányelvével. Hiszen éppen a közösségben rejlő lendület, erő és dinamika, azok az elemek, amelyek nélkül nem épülhetett volna újra romjaiból Szeged városa, és nem lehetnénk részesei az Újjászületést ünneplő Nyári Játékok ígéretes, sokszínű produkcióinak. Ezúton is szeretnénk nagyon kellemes időtöltést kívánni mindazoknak, akik hozzánk hasonlóan pontosan érzik, hogy milyen fontos a művészet és a gazdasági élet szereplőinek összefogása, közös „fellépése". "V A német Válksbank és LOMBARD PÉNZÜGYI É5 ftalffeísenhank csoport ugja > LÍZING RT. FH VR LEASING A Szegedi Szabadtéri kilökök Kiemelt 1 ötamogateja iOO í-ben wwwJombard.hu
