Békés Megyei Hírlap. 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-22 / 170. szám

10. OLDAL - 2004. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK C S O R V A S ■I «SBÉKÉS MEGYEI HffiUP KÖZHÍRRÉ TÉTETIKI Az Úr 2004. évének, július havának 17. napján hozatom tudtára minden magát mulatni vágyó nemes pol­gárnak, a bimbózó szüzeknek, a kimenős bakáknak, a tűzről pattant menyecskék­nek, a tűzre való anyósoknak, hogy a mai napon megrendezésre kerül a 8. nemzet­közi búzafesztivál és aratóverseny! Ehhez a versenyzők felsorakoztak és minden szükséges kelléket magukkal hoztak! - a kisbíró (Szenteczki Zoltán) kidobolta a programot is. ■ Népzenei együttesek Miközben a zsűri értékelte a délelőtti aratás résztvevőinek a munkáját, addig a művelődési ház mellett felállított szabadté­ri színpadon a környék népdal­körei mutatkoztak be. Telekge­rendásról a szlovák népdalkö­rösök érkeztek, Csabaszabadi népdalkörének a tagjai is fel­léptek. Kétsopronyból a hagyo­mányőrző népdalkor, Túrke- véről a Vadvirág népdalkor, Csabacsüdről a citeraegyüttes, Telekgerendásról a gyermek ci- terások, Csorvásról a Hérics ci- terazenekar, a Nefelejcs nép­dalkor és a mama mazsi mutat­kozott be a közönség előtt. A támogatók Az idei búzafesztivál támogatói voltak: a Csorvási Gazdák METÉSZ, a polgármesteri hivatal, a helyi szlovák és a román ki­sebbségi önkormányzat, a Csor­vási Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete, a Csorvásiak Baráti Társasága, a csorvási ÄMK, a Népújság Kft., a gerendási és a csabacsüdi szlovák kisebbségi önkormányzatok, a kétegyházi múzeum, a Csorvási Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Békés Me­gyei FM-hivatal, Papp János és Darida Andrea vállalkozók, Popol István vállalkozó, Kiss Rudolf vál­lalkozó, Maglóczki András, Benyovszki László. _____■ Az oldalpár a csorvási ön­kormányzat és hirdetőpart­nereink támogatásával ké­szült Szerkesztette: Csete Ilona. Fotó: Kovács Erzsé­bet. Hirdetési tanácsadó: Kmetykóné Molnár Márta. Csorvási kézi aratók fesztiváli hangulatban Kaszások, marokverők, kévekötők versengtek a búzaföldön Az égiekkel is tartották a kapcsolatot a csorvási szervezők, azért, hogy a 8. bú­zafesztiválra kalászérlelő meleg legyen. Az időjárástól függetlenül már a szer­vezés kezdetén megnyugodhatott mindenki: hatalmas az érdeklő­dés a kézi aratók részéről a kiváló hírnévnek örvendő fesztivál iránt Az idén 31 csapat nevezett a hétvégi aratóversenyre. ggagjiiii Vidám kis csapat nevetgélt a lombos fák árnyékában, de öltözetükről ítélve nem a búzatáblába igyekeztek. Az asszonyok Túrkevéről ér­keztek, a népdalkor tagjai, s kíváncsiak voltak a nép­zenei fellépés előtt arra: mit produkálnak az idei ké­zi aratók Csorvás határá­ban?- Igaz, nem az alkalom­hoz illő az öltözetünk, de néhány kévét még mi is be­kötünk, ha nagy kedvet ér­zünk hozzá! Hajdanán én is részébe gyűjtöttem a ren­det, favillával dolgoztam, cserébe búza volt a fizetség — elevenítette fel boldog fia­tal éveit az asszonyok kö­zött a legtörékenyebb, Ró- zsika néni, aki még sum- más is volt. S míg őt és nó- tázós társait hallgattuk, a 31 kézi arató csapat elfog­lalta helyét az önkormány­zat földterületén kijelölt 15x10 méter nagyságú par­cella mellett. A kisbíró miu­tán elrendelte a 15 perces, szakszerű kaszakalapálási időt, más sem hallatszott a vidéken, csak a pengék csengése. Eközben Kasuba István zsűrielnök a döntnö- köknek adta ki a feladato­kat, ismét egyeztették bírá­lati szempontokat. Pereg­tek a percek a tikkasztó nyári melegben, mire a kí­váncsi tömeg a helyszínre ért, már el is hangzott Szenteczki Zoltán kisbíró óvatosságra intő mondata: „Aki fél, az a golyóálló laj- bit vegye fel, mert puska­dörrenéssel elkezdődik a 8. kézi aratóverseny Csorvá- son!” A búzatábla szélén látott munkához a kondorosi Be­tyár nevű csapat, ahol a jó szemű zsűri azonnal felfi­gyelt Fegó György technikás kaszáló mozdulataira.- A kaszás munkája le­nyűgöző. Nyugodtan húz­za, szépen kaszál! És a ka­szája...?! Legalább 80-100 esztendős, megkopott, en­nek ellenére még most is re­mek pengéje van — értékel­te a látottakat Takács István zsűritag. (Azt már a verseny végén tudtuk meg Fegó Györgytől, hogy a kaszáját örökölte, való­ban nagyon régi darab. Otthon is ezzel dolgozik.) két törölgető versenyzők felé. Egy mo­solyt megért a beszólás, de mindenki folytatta a munkáját. A látványos ka­A csorvási aratóversenyre neveztek női csapatok is, akik férfiakat megszégyenítő teljesítményre voltak képesek. (TOVÁBBI FOTÓK INTKRNITES OLDALUNK KÉPGALÉRIÁJÁBAN.) Laktató falatok A verseny végén egyre többen pihentek meg a finom, népi fala­tokkal megterített vászonszalvéták mellet. Kóstoló jutott minden­kinek. Hol szalonnával, máshol főtt burgonyával, a bánkútiaknál házi körözöttel lehetett jól lakni.- Tegnap fejtem a tejet, este felöntöttem, ma reggel készítettem el a körözöttet, még töpörtyűpörcöt is tettem bele. De van itt pi­rított tarhonya is - ajánlotta a finom falatokat a csapat hölgy tag­ja, ám a kaszása csak legyintett.- Jó, jó a körözött, de én a , .szilvalevesf ’ többre értékelem! — mondta sokak derültségére és alaposan meghúzta az aratók pálinkás üvegét.- Jó aratóidőnk van! Az öregebbek hamarabb abbahagyhatják ám! - kiál­tott egy nézelődő az izzadtságcseppjei­szaforgató, az újkígyósi Szudák Balázs sok kíván­csiskodót megállásra kész­tetett akrobatikus mutatvá­nyával. S miközben Masa Miklósné és Bánfi Ferencné ott serénykedett mögötte, a parcella széléről érkezett a biztatás: — Haj­rá, Kígyós! Hajrá, lányok! Jók vagytok! — sikongatott az újkígyósi csapat pártoló­tagsága. De a jó szemű né­zők a szomszédos területen a férfiakat megszégyenítő tempóban dolgozó kaszás asszonyról is elismerő­en nyilatkoztak:- Ellenlábasunk ugyan, de amit ez az asszony produkál, azt el kell ismerni! Én viszont köszönöm szépen, nem kérek eb­ből a nehéz, fizikai megterhelésből! ­mondta két kolbászos katona kínálása közben az újkígyósi szurkoló. S hogy ki ez az asszony? A Csabaszaba- diból érkezett Zsibrita Györgyné. Egyetlen csorvási alkalmat sem hagyna ki. Állítása sze­rint (miután letette a ka­száját, pihenésként me­sélt magáról) 14 évesen vette először kézbe a munkaeszközt, mert édesapja megbetegedett. Azóta „szerelmese” a pa­raszti munkának. A vajdasági Orompart­ról érkezett gárda már a homlokát törölgette, a ke­zét mosta és köszönte szépen a versenyt, mi­közben a többi csapat még javában rakta a ke­resztet. Ők elsőként vé­geztek a parcellájukon.- Most is azért va­gyunk itt, hogy megvéd- jük az első helyünket! Kész a kereszt is, rend van körülöttünk, remél­jük, az idén se találunk legyőzőre - mondta be­mutatkozás helyett ősz Szabó Ferenc, az orom­parti kaszás, aki Gubik Jolán marokszedővel és Gubik Ferenc kévekötő­vel 1996 óta járja az ara­tóversenyeket. Büszkék eredményeikre, tavaly például 7 versenyből ha­tot meg is nyertek. *- Mezőgazdasági ter­melők vagyunk, ez a mes­terségünk és a hobbink is. Szerencsére a minden­napjainkban nem ilyen technikával dolgozunk, hiszen én 30 hektáron, a komám pedig 60 hektá­ron gazdálkodik — mond­ta egy szuszra a csapatka­pitány, majd a szegény aratók süteményével, az almás görhével kínált. Az aratóversenynek nagyon sok néző­je is akadt. A csorvási Uram István és Bucsek János a búzatábla szélén álldogált és nosztalgiázva nézte, mi történik a ver­senyen. A két idős férfi elégedetten bólo­gatott: jó dolog ez, de az ő idejük már le­járt...- Valamikor mi is ebben éltünk, ép­pen így izzadtunk, keményen dolgoz­tunk. Napszámba jártunk, hiszen kevés volt a földünk, 10-12 évesen már kint dolgoztunk a határban, 15 esztendősen meg kellett fognunk a kaszát és arat­tunk a felnőttekkel. Később pedig a cséplőgép mellett találtuk magunkat. Régi szép idők! A Csorvási Gazdák ápolják külföldi kapcsolataikat Az elmúlt 2 évhez képest sokkal jobbak a hozamok 2004-ben, a minőség szerencsére mit sem változott, azzal nincs gond a Csorvási Gazdák METÉSZ földjein. A vállalkozás 1200 hektá­ron termeszt kenyérgabonát, ebből 300 hektár a vetőmagbúza. Ennek a betakarítása zajlik napjainkban. kapcsolat reményében más terüle­teken is a bővítés a célunk a köl­csönös gazdasági előnyök szem előtt tartásával - mondta Kelem Mihály. A Csorvási Gazdák más szálon is kötődnek a szomszédos országhoz. A TOFAN Group mezőgazdasági gép- és gumigyártással is foglalkozik, velük a csorvásiak vegyes vál­lalatot hoztak létre TOF Gazda Kft. néven. Erről az alábbiakat tudtuk meg:- A romániai Todireni községben van a vegyes vállalat központja, ahol a mi általunk használt és ki­próbált technológiákat adjuk át a másik fél­nek. Szeretnénk meg­osztani az ottani gaz­dákkal a tapasztalata­inkat. Azt reméljük, hogy a keres­kedelmi tevékenység mellett a nö­vénytermesztés és az állatte­Eladó! A Csorvási Gazdák Szö­vetkezet az alábbi őszi búza vetőmagfajtákat kínálja eladásra: GK Kalász, GK Élet, GK Cipó, MV Csárdás, MV Verbunkos. Érdeklődni a szárító­üzem telefonszámán 66/258-003; Szász Atti­lánál 06/30-445-3933; Kádár Jánosnál 06/30- 445-3932. nyésztés fejlesztésében is gyü­mölcsöző lesz ez az együttműkö­dés. _______________________________▼ A Csorvási Gazdák METÉSZ búzaföldjein jelenleg a vetőmagbúza betakarítása zajlik.- A 300 hektáros te­rület felét arattuk le, je­lenleg úgy látszik, hogy a hektáronkénti 60-70 mázsa búzával elégedet­tek lehetünk - mondta Kelemen Mihály elnök, akivel a nemzetközi aratóversenyen talál­koztunk a határban. Az idén az ál­taluk művelt önkormányzati tulaj­donú földön rendezték meg a bú­zafesztivált nagy érdeklődés mel­lett.- Az aratóverseny után bemu­tatókkal szeretnénk a résztvevő­ket szórakoztatni, ezért j a már hagyományos, í korhű cséplőgépen a | cséplést szemléltetjük, j Biztos vagyok abban, j hogy a kétegyházi szak- | iskola gépe ha beindul, | sokakban régi emlékek j támadnak majd fel. Mi 11 ezt követően a Class Lexion, 440-es kombájnunkkal lá- :unk munkához, s megmutatjuk: azon a búzamezőn, ahol a 31 csa­pat kézi kaszákkal aratott, ott ez­zel a modern géppel milyen gyor­san lehet betakarítani a termést. A :arlóhántást lovas segítséggel, majd egy Hoffer gépcsoportunk­kal szemléltetjük, amit a John A cséplési bemutatón a kétegyházi szakiskola régi gépe és a gerendási kézi arató brigád jeleskedett , Deer traktor szántási bemutatója i zár — mutatta be az elnök azt a ■ gépparkot, amelyet erre a napra a . Csorvási Gazdák felvonultattak.- Vendégeket is hívtunk a bú­zafesztiválra. Az idén először láto­gatott el hozzánk Romániából, Nagyváradról Opris Mária cégtu­lajdonos és Barta Rita, a cég köny­velője. Ők egy ottani malmot és pékséget üzemeltetnek, 2001 óta tőlünk vásárolják a búzát. A tartós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom