Békés Megyei Hírlap. 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-19 / 167. szám

EletMód Úszás A hétvégén a békéscsabai Árpád­fürdőben rendezték meg az úszók vidékbajnokságát. 13. oldal HÁTTÉR Labdarúgás A szombati megyei rangadón a békéscsabai Előre FC 1—O-ra verte az Orosházát. 14. oldal Családi hét Okányban Az okányi református egyház- község 2000 óta minden nyáron családi hetet rendez a helybéliek­nek. Az idei eseménysorozatot a napokban tartották meg az észak-békési községben. — Az idei családi hét program­jai iránt is nagy volt az érdeklő­dés. A reggel 9 órától este 7-ig tar­tó foglalkozásokon főleg gyerme­kek vettek részt, illetve szülők és nagyszülők is nagy számban megjelentek - mondta Lakatos Zoltán, okányi lelkipásztor. A családi hét résztvevői min­dennap egy-egy bibliai hegyet „másztak meg” az Araráttól a Golgotán át az Olajfák hegyéig. A bibliai ismereteken kívül a prog­ramok része volt még a napi áhí­tat, az éneklés és vetélkedés. M. B. Agility-bajnokság Jicinben A dobogós helyezéseken a csehek és az oroszok osztoztak A napokban rendezték meg a III. Ifjúsági Agility Európa- bajnokságot a csehországi Jicin városában. A nagy euró­pai agilitys eseményt techni­kás kutyavezetés, kitűnő erőnlét és önbizalom jelle­mezte — tájékoztatott a baj­nokságról Alt Sándor, a Gyu­lai Kutyás Agility Szabadidő- sport Klub elnöke. Magyaror­szágról is népes csapat neve­zett be a versenyre, köztük a gyulai klub tagjai. Gyula Alt Sándor klubelnök elmondta, a kitűnően megrendezett verse­nyen nyolc ország több mint száz fiatal sportolója és kutyája mérte össze tudását. A fiatalok életkorá­tól függően gyerek és junior kor­osztályban, a kutyák mérete sze­rint pedig mini, midi és maxi ka­tegóriában bonyolították le a baj­nokságot. Békés megyét a Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub és a Békéscsabai MEOE Agility Klub sportolói képvisel­ték. A kétnapos verseny során cseh, orosz és magyar párharc alakult ki, melyből a csehek és az oroszok kerültek ki győztesen. Ennek ellenére a magyar ver­senyzők, köztük a gyulaiak is, helytálltak az erős mezőnyben. A gyulai klub legsikeresebb ver­senyzője gyerek korosztályban és midi kategóriában Balog Nóra lett kutyájával, így felállhatott a dobogó harmadik fokára. Ma­gyarország másik bronzérmes dobogósa junior kategóriában a szolnoki Szabó Áron. A gyulai versenyzők közül maxi egyéni junior kategóriában Számfira Eszter a 14., Fazekas Anikó a 17. lett. Maxi egyéni gye­rek kategóriában Nagy Réka a 11. helyen végzett, midi egyéni gyerek kategóriában Balog Nóra a 3. helyezést érte el, Krasznai Ágnes pedig a hatodikat. Mini egyéni junior kategóriában Papp Rita a 9. lett. Midi csapatver­senyben, gyulai, szolnoki, bé­késcsabai összeállításban Krasznai Ágnes, Balog Nóra, Japport Réka és Szabó Aron a 4. lett. Mini csapatversenyben gyu­lai, győri, budapesti összeállítás­ban 5. helyen végzett Papp Rita, Kövesi Johanna és Váradi Péter. Maxi csapatversenyben, gyulai, békéscsabai összeállításban Fa­zekas Anikó, Nagy Réka, Számfira Eszter és Szilágyi Anita a 8. helyen végzett. SZ. M. A gyulaiak osztatlan sikert arattak a cseh gyerekek körében is mezükkel, melyeken a rajz­filmsorozatból jól ismert Jicin városának híres figurája, Rumcájsz volt látható. A növendékek lábára adni a hagyományt Nem a másolás a szándék, a táncban is változnak a stílusok A mezőhegyes! népitánctáborban korosztályi megkötés nélkül ismerkedhettek a résztvevők a mezőföldi tánckultúra hagyományaival. motó: kovács Erzsébet Mezőhegyesen, a József Attila Általános Művelődési Központ szervezésében 23. alkalommal hívták táborba a közelmúltban a megyében működő gyermek népitáncos csoportokat, illetve a népitánc iránt érdeklődőket A népitánc hagyományőrző jelen­tőségéről beszélgettünk a szervezőkkel, oktatókkal Mezőhegyes- Milyen hagyományokra épül a mezőhegyesi néptánctábor? - kér­deztük Krucsóné Gergely Erzsé­bet szervezőt. — Egykor úttörőtáborként in­dult a program. Az akkori kolléga­nő munkáját dicséri, hogy csak folytatnunk kellett a hagyományo­kat. A rendszerváltás nehéz idő­szak volt, mert megszűntek a ko­rábbi támogatói források. Jelenleg pályázatok és szoros költségvetés biztosítja a működést. A helyi cso­port vezetőjével, Kiss Évával igyekszünk javítani, bővíteni a le­hetőségeket, ezért jövőre kisebb létszámmal és csoportbontást ter­vezünk. Ez két tábort jelent: egyet a konkrétan tánccal foglalkozó gyerekeknek, a másikat azoknak, akik „csak” szeretik a táncot. Jó kapcsolatunk van a Viharsarok Néptánc Szövetséggel, bátran tá­maszkodhatunk javaslatukra, hogy mit érdemes tananyagként választani, illetve kit ajánlanak ok­tatóként. Idén így esett a választá­sunk Kovács Henrikre, aki sok­éves tapasztalattal rendelkező szakember — mondta Krucsóné. Kovács Henrik Százhalombat­tán a Forrás Néptáncegyüttesben kezdett táncolni. Felvállalták, hogy megőrzik a mezőföldi ha­gyományokat. Volt pedagógiai asszisztens, félállású táncpedagó­gus, majd a táncművésze­ti főiskola után teljes'állás­ban kezdett dolgozni a Pesovár Ferenc Álapfokú Művészeti Iskolában, ahol jelenleg igazgatóhelyettes is. Szeptember óta a Ma­gyar Táncművészeti Főis­kolán iskolai tanársegéd.- A táborban idén a mezőföldi táncokkal is­merkedtek meg a gyerekek. Ez a tájegység azért érdekes, mert népi­táncos szempontból elég szegényes a gyűjtött anyag, másrészt azért, mert átmenetet képez a hegyvidéki és az alföldi kultúrák között. Az áru- és élelmiszerterme­lő kultúrák közötti cserezónában sokféle mesterség, nemzeüség megfordult és termékeny talajra ta­lált. E vidék táncaival kívántuk meg­ismertetni a gyerekeket, s megkö­zelítettük ezt a zene, az ének és a viselet szempontjából is, hisz' együtt képezik a magyar, ezen be­lül a mezőföldi kultúrát. Az álta­lunk megtalált tudásanyagot szeret­tük volna a növendékek lábára ad­ni, hogy teljesen átjárja őket. Nem a művészeti főiskolán is végezzük, hiszen a népitánc módszertan kere­tén belül ezeket a szabályszerűsé­geket szeretnénk feltárni — muta­tott rá Kovács Henrik.- A cél, hogy a szabályszerűsé­geket betartva, a kisebb részekből a fiatalok később olyan, önmagu­kat kifejező mozgásfolyamatot hozzanak létre, ami megegyezik a mezőföldi táncokkaL Ez az alap, amiből építkezik, de mégsem telje­sen ugyanaz, hisz' minden ember más. Világunk szépsége, hogy so­kan vagyunk és sokfélék. Ez a hely­zet a táncban, a zenében és az éne­kekben is. Szeretnénk, ha ilyen módon is kifejeznék a gyerekek ön­magukat. Sajnos, ma inkább az uniformizálás törekvését tapasztal­juk, hogy ne gondolkozzunk, higy- gyük el, amit a reklámokban lá­tunk. Reméljük, nem ez lesz a jö­vő! A múltunkból építkez­ővé mérhetjük fel igazán, hogy micsoda veszteséget jelentene, ha elfelednénk a gyökereinket és elhagy­nánk a kultúránkat — ösz- szegezte a táncpedagógus. Horváth Péter a gyulai alapfokú művészeti isko­lából 16 diákkal vett részt a mezőhegyesi tánctábor­ban. Személy szerint har­madszor volt itt, de a mű­helyüknek már a sokadik alkalom. — A táborban új társak­kal, pedagógusokkal talál­koztunk. Emellett a tan­tervben nem szereplő táncanya­gokat is megismertünk, amelyek a motivációs bázisunkat szélesítik. A tábor jelentősége a nevelés komplexitásában van. A táncórá­kon rengeteg nevelő hatás éri a fi­atalokat, ugyanígy a szervezett programokon, illetve a kollégiumi életben, mely által önállóbbá vál­nak. A magas szakmai színvonal sokat ad, másrészt jól érvényesül a szabad idő értelmes eltöltése - hangsúlyozta Horváth Péter. HALASI MÁRIA A sághi családról Vásárfiának születtem 1925. szeptember 9-én. Akkor volt Orosházán az első kirakodóvásár. Beszélni nehezen kezdtem, de az idők során be­hoztam a lemaradást — mondta az öreg gazdá- szok 61. érettségi találkozóján dr. Kiss A. Sán­dor. Orosháza A Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény elődjében, az orosházi mezőgazdasági középiskolában 1943- ban végeztek azok a diákok, akik nemrégiben ismét találkozót szerveztek. A program keretében mutatta be 3. szépirodalmi kötetét osztálytársuk, Kiss A. Sán­dor, aki Orosháza és a sághi Kiss család kortörténete címmel erre az alkalomra jelentette meg könyvét.- Bőbeszédűvé válásomnak köszönhető, hogy 8 szakkönyvem után ez már a harmadik irodalmi mun­kám. Könyvemben Orosháza és a családom, a sághi Kissek történetét írtam meg az 1600-as évektől napja­inkig. A végén némi gazdaságpolitikai zöngéjű kari­katúra is helyet kapott, hiszen jegyzőkönyvek, anya­könyvek, újságcikkek jelentették számomra a forrást. Azt szeretném, ha könyvemben új adatokra lelnének az olvasók, netán nosztalgikus élményt fedeznének fel - fogalmazott a könyv szerzője. CS. I. Bejött az országos citeratábor Más vidékek népdalait, hagyományait is megismerték A Csabai Szlovákok Szervezete évek óta megrendezi Békéscsabán az országos citeratábort. Nemrégi­ben kilencvenen vettek részt kilenc oktatóval a kezdő és haladó csopor­tokban. ____________Békéscsaba___________ An csin Pálné, a Csabai Szlovákok Szer­vezetének kulturális szervezője el­mondta, hogy a táborlakók idén is ma­gas szakmai színvonalon dolgoztak. En­nek biztosítékai voltak a kiváló szakem­berek: Bakos Ilona, Paulik László és Borsi Ferenc népzenész, Nagy Zoltán tanár, valamint Balogh László citera- mester Szlovákiából. A tábor munkáját Ocsovszki Ildikó citeraoktató irányítot­ta, előre elkészített program alapján. Ennek köszönhetően a fiatalok alapos szakmai ismeretekhez jutottak. A tábor jó alkalmat nyújtott arra, hogy a fiatalok megismerjék más vidékek népdalait, né­pi hagyományait, illetve bemutathatták saját népi kultúrájukat. Szabad idejük­ben a gyermekek népi kismesterségek - hímzés, virágkötés, fonás - techniká­iba tekinthettek be. A fiatalok főként Csorvásról, Csabaszabadiból, Gerendásról, Elek­ről és Telekgerendásról érkeztek, de jöttek Berhidáról, Várpalotáról és Bu­dapestről, valamint Szlovákiából is. Az egyik napon a Szlovák Pávakör, a Mezőmegyeri Asszonykórus,- az Orgován Népdalkor és a Csabas- zabadi Asszonykórus énekelt a fiata­loknak. A tábor sikeréhez támogatással járul­tak hozzá: Országos Szlovák Önkor­mányzat, Oktatási Minisztérium, a Ma­gyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbsé­gekért Közalapítvány, Békéscsaba önkor­mányzata, békéscsabai szlovák kisebbsé­gi önkormányzat. NY. L A táborlakók idén is magas szakmai színvonalon dolgoztak az országos citeratáborban. másolás a szándék, hogy amit lá­tunk, azt változás nélkül adjuk to­vább, hiszen a kultúra is változik. A táncban is változnak a stílusok, ami egy folyamat része. Megpróbáljuk kiszűrni azokat a szabályszerűsé­geket a táncból, énekekből és ezek kapcsolatából, ami szerintünk na­gyon fontos. Ezt a munkát a tánc­Élen járó oktató i Arra a kérdésre, hogy milyennek látja a népitánc iránti érdeklődést Békés megyében, . Kovács Henrik népitánc-oktató Így válaszolt: — A keleti régió vezető szerepet tölt be a nép­tánc-pedagógia terén. Ha csak azt nézzük, hogy Magyarországon 3 táncművészeti szak- , középiskola van, ahol középfokú táncművész­képzés zajlik, s ebből az egyik Békéscsabán, míg a többi Nyíregyházán és Foton, akkor eb- , bői is látszik, hogy egy kicsit előrébb tart ez a régió. Itt pedig Békés megye élen jár, hiszen , az iskola nagy vonzáskörzettel rendelkezik. Szívesen jöttem Mezőhegyesre — emelte ki —, s magam is sok tapasztalatot gyűjtöttem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom